Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-12 / 110. szám

NŐI TAKTIKÁK ÉS PRAKTIKÁK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA • 2005. MÁJUS 12. A DÍSZNÖVÉNYTERMESZTŐ KÖNYVET ÍRT AZ AGAPANTOK ORSZÁGÁRÓL Barangolás az Üveghegyen Joó Zsuzsa - Gil Germán -, a nemsokára megjelenő Üveghegy szerzője, virágok között Különleges könyv jelenik meg nemsokára különleges szerzőtől, a Bába Kiadónál. Joó Zsuzsa Gil Germán néven írt, Üveghegy című vígjátéka az agapantok országában játszódik. A deszki szerző a családi legenda szerint, a középkorban kiirtott Zách Felicián leszármazottja. A könyvhét időpontjára jelenik meg a szegedi Bába Kiadónál Gil Germán - Joó Zsuzsa - Üveghegy című színműve. Paródia? Széphistória? Vígjáték? Egyszerre mindegyik, s több is. Különleges szerző különleges műve. - A középkor a mániám. Abban a korban, pontosabban annak a kornak a díszletei között játszódik a darab is mondja Joó Zsuzsa. A legenda szerint középkorban kiirtott Zách Felicián oldalági leszármazottainak leszármazottja a család. A Zách-legenda - Mese ez a leszármazásügy, de jó mese - mondja Joó Zsuzsa. Nagyobbik nagybátyja nyomozott Zách-ügyben. Az ő családnevük Czách. A nagybácsi szerint egy gyereket sikerült elbújtatni a Zách-kiirtás idején, megváltoztatták a nevét, úgy, hogy elé tettek egy „C"-t. A gyerek életben maradt, így a Záchok története a nemzedékek láncolatán keresztül egészen Joó Zsuzsáig, illetve három gyermekéig ível. - Nincsenek sem közeli, sem távoli rokonaink, sokat kerestük őket, titokzatos família a mienk-halljuk a szerzőtől, aki nem igazán veszi komolyan ezt az ügyet. Annál inkább az írást. Kertész leszek... Az Üveghegy cselekménye hogyan, hogyan nem - a középkorban játszódik, a magyar középkor jellegzetességei ötvöződnek a kitalált Agapanthia sajátosságaival. Joó Zsuzsáról tudni kell, hogy szenvedélyes növénygyűjtő és egyszersmind díszfaiskola-tulajdonos; végzettsége szerint dísznövénytermesztő technikus. Deszki otthonukban ötszázféle növény lelhető - tavaly megnyerte a kertszépségversenyt szegedi díszfaiskolájukban szintén. - Amikor elültetek egy pár centis dugványt, olyan, mintha teremtenék. Ez a közös a növényezésben s az írásban - magyarázza. Mi ez az Agapanthia? Nem létező nép, az agapantok országa. Az agapantus különben növény, kék virágot hoz, a kék virág köztudomásúlag a romantika jelképe; Joó Zsuzsának Schiller az egyik mestere. A másik Shakespeare. A szerző, a jelek szerint, megválogatja, kiktől tanul. írni mindig is írt. - Amióta az eszemet tudom, mindig történeteket találok ki. Óvodás koromban fejben írtam, a babáim voltak a szereplők, kisiskolásként pedig létrehoztam Az ördöngös őrsvezető című alkotást - meséli nevetve a szerző. Ez persze nem maradt rá az utókorra. Egy fiókra való színműve van. Növénygondozás közben egyszer csak életre kel benne egy történet, és akkor muszáj abbahagyni a növénygondozást, s gyorsan el kell kezdeni írni. Az Üveghegy vígjáték, alapvetően vidám mű. Egyik főszereplője Tilia királynő - Tilia a botanikában a hársak nemzetségneve -, van benne ármány, szerelem, hétpróba, részleges - és továbbgondolkodásra buzdító happy end. Humorforrásként megjelenik, többek között, csapatnyi zsoldos is, akik a tízszázalékos létszámleépítés áldozataiként, kényszervállalkozásba fognak, azaz elmennek hegyi rablónak, föllelhető a történetben anyóka, vérFOTÓ: GYENES KÁLMÁN medve, minden, aminek egy félnevettető, félkomoly műben lennie kell. Akad benne üveghegy is - ha már Üveghegy a címe a darabnak aki rajta túlmegy, a megváltozott fénytörés miatt olyan rondának látja az üveghegyen inneni valóságot, hogy inkább vissza sem tér. Színpadra termett Nem biztos, hogy kizárólag szépirodalmi területen marad Joó Zsuzsa. Szakkönyvet is létre akar hozni, dísznövény témakörben. Valós, növénytermesztői igényből következik az ötlet. Észrevette ugyanis: a növényszakkönyvek nagy hányada fordítás németből, angolból. Az ottani éghajlat egészen más, mint a magyar, kiváltképp a dél-alföldi, így a szakmunka sok növény gondozásával kapcsolatban teljesen félrevezető ajánlásokat tesz. Még a magyar szakkönyvek is a nyugat-magyarországi klímát veszik alapul, s tanácsaik szintén csak mérsékelt sikerrel alkalmazhatók nálunk. A növényszakkönyv létrehozását azonban meg fogja előzni az Üveghegy és a szerző nagyon reménykedik benne: színpadon is előadják. A szakvélemény szerint érdemes volna rá. F.CS. megmutatjuk mindenkinek! VÁRJUK 06-30/30-30-443 mmsftdelmagyat.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I Irgjohlmkal ineg/elcnlel/Sk! Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! K«hn Olwó! A megicieitétbei»j»kuM epjetértésén kmil a képes látható Jieaiéli lúsotúikni! a tsntnyei képmelői kouájánilása uüksépes. NAPI MELLEKLETEK Péntek DELMAUAR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd GYÓGY ÍR Szerda LÉGYOTT WWW.DELMAGYAR.HU Én és a férjem... Én és a férjem eszünk. Étteremben. Mert néha még előfordul, hogy elmegyünk kettesben este - Igaz, ez már nem olyan, mint régen. Én szeretnék elücsörögni, különlegeset választani, hosszan beszélgetni. Ővele viszont állítólag semmi nem történik, és a desszert után amúgy is jobb rögtön kérni a számlát, mert mire kihozzák... Persze rögtön hozzák. Úgyhogy a romantikának lőttek, a randizós idők elmúltak. Amúgy sem az igazi, ha együtt megyünk, nem öltözünk ki, sietünk haza, mert kezdődik a film, és csak muszájból indultunk, mert alkalom van. Van egyáltalán alkalom? Én és a férjem azért mégis kipróbálunk minden éttermet. Szerintem van. Évforduló - házassági, megismerkedési, eljegyzési, hétköznapi. Neki ugyanez nem jut eszébe. De legalább ő fizet. D. V. MIÓTA. DIVAT? A csipkés kombiné A fehérneműk mindig is fontosak voltak a hölgyek számára. Igaz, az idők folyamán szerepük, jelentőségük, anyaguk, no és nem utolsósorban fazonúk és méretük jelentős változáson ment keresztül. Ki gondolná például, hogy a kombinált ruhadarab vagyis a kombiné, e csinos fehérnemű elődje az ing volt... Az ing ugyanis egyáltalán nem volt mindig egyszerű, megszokott és hétköznapi viselet. Sőt. Őse, a görög khiton és a római tunika gyapjúból készült. Nem az alsóruha szerepét töltötte be, hanem felső öltözékként viselték a hölgyek. A ruha alatt hordott vászoninggel a nyugati népeket a barbár Kelet ismertette meg. A honfoglaló magyarok felső öltözékük alá rövid vászoninget húztak. A fehérnemű Nyugat-Európában ebben az időben még nem volt ismert. E vászonból készült inget évszázadokkal később is csak a jómódúak hordták, s a viselete a legnagyobb fokú fényűzésnek számított. Olyannyira, hogy Bajor Izabella francia királyné is mindössze három inggel büszkélkedhetett. A középkorban a fürdőslányok kombinészerű ruhában dolgoztak. A célnak és a napi munkához e ruha abban az időben tökéletesen megfelelt. A francia forradalom aztán kisöpörte a divatból a hosszú szoknyákat, helyette lenge tunikákat kezdtek viselni a divatot követő hölgyemények. Az áttetsző, könnyű ruhák alá azonban már nem lehetett vastag vászoninget, illetve alsószoknyákat hordani, így jött divatba a testszínű, testhez álló trikó. Kis idő múlva ismét a vászonból készült ing lett a módi, s a trikó helyett a hímzéssel, csipkével szegélyezett fehérnemű tűnt fel. A kislányoknak ebben az időben a térdig érő ruhák alá bokáig érő alsóneműt, mellényt, inget és legalább két alsószoknyát kellett viselniük. A XIX. század végén az angolok úgy döntöttek, hogy a fiatal lányokat megszabadítják ezektől a plusz- és mondhatni kényelmetlen ruháktól, s megalkották az első combinationt, azaz a mellény és az alsónemű kombinációját. A francia nyelv combinaisonnak nevezte el e ruhadarabot. E szó bécsi változatából aztán szépen lassan kialakult a magyar megfelelője, a kombiné, ami természetesen csipkés s a hölgyek többségének ruhatárában még napjainkban is megtalálható. MALLER EMESE DELMAGYARORSZÁG QELVUAG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mohile Rt. T • -Mobile Partner