Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-12 / 110. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR* CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁJUS 12. Tárnái István a Dóm térhez harmonizáló modern épületet tervezett az egyetemnek Fotó: Miskolczi Róbert vehette át a kitüntetést. - A nyers téglaépület-együtteshez pécsi pirogránit burkolatú csupa­üveg épületet terveztem. A nagy ablakos első emeleten az előadó­terembe szükséges sok fény, fen­tebb, a laboratóriumokat világít­ja természetes fényár. Az árká­dok felőli oldalra Tóth Valival terveztünk falikutat úgy, hogy a látványát pontosan keretezzék az átjáró ívei. A harmincéves Tátra téri templom is Tarnai István nevé­hez fűződik. Mivel nem épülhe­tett a hetvenes években új temp­lom, találékonyan folyamatosan építettek és bontottak - bővítés­sel magyarázva az építkezést. Amikor Komócsin Zoltán párt­vezér számon kérte a történteket a vállalatvezetőkön, a tervező a feladat felemelő szépségével ma­gyarázta „vétségét". A réges-régi feladatok után je­lenlegi munkájáról is lelkesen be­szélt: a Tarnai és Tarnai cég Hód­mezővásárhelyen hajléktalanok­nak tervez nappali foglalkoztatót, és súlyosan fogyatékos gyerekek­nek álmodik nappali ellátót. DOMBAI TÜNDE TARNAI ÉS TARNAI Tarnai István keze nyomát őrzi Szegeden az említetteken kívül az újszegedi MTA Biológiai Központ, az egyetem véradó központja és a gomba, vagyis a Ligetfürdő termálcsarnoka. Fivére, Tarnai László tervezte többek között a Fő fasori és a Béke utcai iskolát, a klinika körintenzív részlegét, a Szabad­kai úti Pick-tornyokat és a Kígyó utcai technika házát és a mellette álló ola­josépületet. - Felcsúszott a kisfiú pulóvere. Ki van a ha­sa, meg fog fázni - szóltam a férfinak, aki felkapaszkodott a trolira a péntek reggeli csúcsforgalomban. Leült mellém, megigazgatta a kétéves forma fiúcska ruháját. A kicsi kibámult az ablakon. Egyszer csak megszólalt. - Mikor jön haza anyuka ? - Nem jön - válaszolta a férfi. Hallgattunk egy megállónyit. Aztán a fér­fi, nem fordítva felém arcát, csak a szeme sarkából rám sandítva azt mondta: - Tavaly ősszel temettük. Három kicsi maradt utána félárván. Nem tudom, jó ap­juk vagyok-e. Utaztunk tovább, nézelődve. A férfi kis idő múlva folytatta. - Nagyon hiányzik. Főleg karácsonykor hiányzott. Meg most, húsvétkor. Ő szokta szedni a nyuszinak a füvet. Kibéleli a kosa­rat. A sonkát is én főztem meg. A következő megállónál leszálltam. Visz­szaintettem neki. A férfi tétován felemelte a kezét, aztán óvatosan megigazította a kisfiú sapkáját. Az ajtó becsukódott, ők ketten összebújva utaztak tovább. NY. É. Egy jellegzetes képkocka az új animációs filmből DM/DV-fotó Tóth Pál Rajzfilmjének ősbemutatója a Grand Caféban Játék és fantázia egy papírlapon Háromévnyi munkával készült el Tóth Pál szegedi rendező leg­újabb alkotása, a Rajzfilm című animációs film, amelynek ős­bemutatóját a Grand Caféban tartják csütörtökön este 7 órá­tól. A Szegeden élő Balázs Béla-díjas animációs rendező, Tóth Pál a kecskeméti stúdióban hagyomá­nyos rajzfilmekkel kezdte pálya­futását. Gémes József, fankovics Marcell és Rófusz Ferenc mellett tanulta a szakmát, majd a Leo és Fred című rajzfilmsorozatával önállóan is sikert aratott. 1986-tól kilenc éven át Belgium­ban dolgozott, ahol megismerke­dett a számítógépes animációval. Hazatérve Szegeden telepedett le, és lakótelepi lakásának egyik szobájában rendezte be saját „rajzfilmstúdióját". Az idehaza akkoriban még szinte ismeret­lennek számító háromdimenzi­ós (3D-s) technikával egyedi ani­mációs filmeket készített. A Sze­zonvég, az Egy újabb nap, az Esti dal és A szentjánosbogarak nemi élete című munkája rangos díja­kat nyert hazai és nemzetközi fesztiválokon, többek között a győri Mediawave-en, Unicában, Chicagóban, Espinhóban és Montecatiniban. Tóth Pál legújabb alkotása, a Rajzfilm, amelynek ősbemutató­ját csütörtökön este tartják a Grand Caféban, három éven át készült. - Ez egy vegyes techni­kával megvalósított film, ami­nek ugyan a 3D-animáció az alapja, de nagy része kétdimenzi­ós rajzokból áll. Egy papírlap te­lerajzolódik vázlatokkal és raj­zokkal, amelyek megindítják a fantáziát. Kis történetek, mozgá­sok indulnak el belőlük, azaz a rajzolónak egyre újabb és újabb ötletek jutnak az eszébe. Tulaj­donképpen egy játék szemtanúja lehet a néző - meséli az aprólé­kos munkával elkészített 15 per­ces alkotásról a rendező. A Rajz­film júniusban a kecskeméti ani­mációs filmfesztivál verseny­programjában szerepel, utána nemzetközi fesztiválokra várják. Mivel a televíziók elzárkóznak a kísérletező, filozofikus munkák­tól, a hazai közönség csak az ilyen vetítéseken találkozhat Tóth Pál különleges filmjeivel. - A hagyományos rajzfilmes technika szinte eltűnőben van, legfeljebb alkotói filmekben ma­radt meg. Egyre nagyobb teret hódít a 3D-animáció, itthon is egyre többen kezdenek foglalkoz­ni ilyen filmek készítésével. A Rajzfilmben - amelynek a zené­jét is magam komponáltam - azt szerettem volna összefoglalni: mit jelent számomra az animáci­ós film. Mindenkinek ajánlom, aki szeretne bepillantást nyerni az alkotás folyamatába, és érdek­li egy alkotó ember lelkivilága. H. ZS. Fivérek, kollégák és pályatársak Nem másolták - tervezték Születésnapját a munka ünne­pén, névnapját pedig Szent Ist­vánkor tartja Tárnái István sze­gedi építész. Ikertestvére, Lász­ló ugyancsak tervező. Kettejük keze nyomát sok szegedi épület is őrzi. Hetvenkét éve május 1 -jén szü­lettek, és padtársak voltak világ életükben. Miután Tarnai Ist­ván és László Gyulán együtt érettségizett, s a budapesti mű­egyetem építész karára az iker­párnak egyenes útja vezetett. Az ikreket előnyben részesítet­ték a pályán, talán mert pro­fesszoraik a rajzkészséget ebben a családi vonásukban látták biz­tosítottnak. A Tarnai fivérek 1956-ban kerültek vissza Sze­gedre. Két év gyakorlat után kollégák lettek ugyanazon munkahelyen, a Szegedi Terve­ző Vállalatnál. Onnan vonultak nyugdíjba hatvanévesen. - A Klauzál téri székházban dolgoztunk több mint négyszá­zan tervezők. A szomszédban, a Kölcsey és a Kárász utca sarkán lakom, és idelátszik az ablakom­ba a szökőkút - néztünk körbe gondolatban Tarnai Istvánnal, hiszen Szeged ékességét, a Dugo­nics téri zenélő szökőkutat hu­szonhét éve ő tervezte az árvíz évfordulójának tiszteletére. A kutas tapasztalatokat pedig az NDK-ból, római, bécsi és párizsi családi kirándulásairól hozta ha­za magával. - A fivéremmel nem kénysze­rültünk másolni a mások által tervezett épületeket. A funkció mellett a környezet harmóniájá­ra is odafigyelhettünk - hangsú­lyozta büszke mosollyal a nyu­galmazott építész, aki nyolc éve az építészkamara megyei elnöke. Testvérével Ybl-díjasok, Tarnai István a Dóm téren negyven éve álló biológiai kutató intézetért Shirley Dimaano szerelmes lett egy magyar fiúba Párizsban. A történet néhány hónap múlva Szegeden folyta­tódott. Az angol-francia szakos tanár­nő ma már nem érezné olyan jól ma­gát a Fülöp-szigeteki hatalmas sza­badságban. A számunkra távoli és eg­zotikus országban nevelkedett és ta­nult fiatal filippínó céltudatos euró­pai életet él Magyarországon. A Fülöp-szigetek ismeretlen világából ér­kezett, Franciaország érintésével, Sze­gedre Shirley Dimaano. - Párizsban tanultam, ahol megismer­kedtem egy magyar fiúval. Szerelem lett belőle - emlékszik a tíz évvel ezelőtti tör­ténésekre az a Shirley, aki jelenleg az Arany János Altalános Iskolában angol nyelvű lektor, de a város legnagyobb cége­inél is tart beszédcentrikus csoportos fog­lalkozásokat. Mindenhol szeretik köz­vetlenségét, állandóan mosolygós arcát. - A Fülöp-szigeteken az emberek akkor is képesek mosolyogni, ha katasztrófa éri őket. Magyarországon nem látom, és nem érzem, hogy az emberek boldogok lennének - osztotta meg velünk tapaszta­latát a fiatal filippínó. - Rohannak, min­dig nagyon sok a dolguk, és kevés idejük jut egymásra. Én is rettentően elfoglalt va­gyok. A magyar barátaim csodálkoznak is, hogy a megpróbáltatásokat milyen jól viselem. Valószínű, a két különböző men­tahtás ötvöződése erősített meg ennyire. Azt hiszem, nincs másik olyan fihppínó új hazámban, aki ennyire a magyar életet élné. Shirley, amikor haza látogat, már úgy megy a luzoni Cabayba - ami a főváros­tól, Manilától kilencven kilométerre fekszik - mint kettős állampolgár. Szü­lőföldjén már idegennek érzi magát, mint mondja: hiányzik számára az élet­szabály, nem tud mit kezdeni azzal a ha­talmas szabadsággal, ami otthon várja. - A filippínók szabad, laza életvitele miatt nem igazán ismerik azt a céltuda­tosságot, kitartást és keménységet, ami az európaiak számára természetes - ha­A VILÁG NYOLCADIK CSODÁJA A Fülöp-szigetek 7 ezer 107 nyugat csendes-óceáni szigetből áll, amelyből csupán kétezer lakott. A legnagyobbak közül Luzon és Mindanao, az ország területének nagy­jából hatvanhat százalékát öleli fel. Forróság és magas páratartalom a jellemző egész évben. A Luzon északi részén található rizstermő fennsíkokat a világ nyolcadik csodájának is nevezik. Ez - közel 105 ezer négyzetkilométeres területével - a világ tizenhatodik legnagyobb szigete. A fennsíkok néhol mintha az égig érnének, az 1500 méteres magasságot is elérhetik. Két életérzés - egy egzotikus mosoly Shirley, a filippínók Fülöp-szigeteki dzsungeléból A Fülöp-szigeteki hölgy európai életet él Fotó: Karnok Csaba GITARRAL A KÉZBEN !g Shirley Dimaano gitárral a kezében több előadást tartott Magyarországon és kül­földön. Csengő hangja a hallgatóságot mindig megigézi, elvarázsolja, kiszakítja a mindennapi gondokból. Nemrégiben a Molnár Dixiland-es Uréter Károllyal meg­alakították a Shirley and Charlie Fü­löp-szegedi Duót. Szegeden különböző helyeken lépnek fel. sonlította össze a két mentalitást. ­Ezért az ország nehezen fejlődik. Nekem megadatott, hogy a nyugati kultúrát megismerjem, ezért - a nyelvoktatás mellett - azon dolgozom, hogy példá­mon keresztül a Fülöp-szigetiekkel meg­értessem: van más út is. Angol, francia, magyar dalokon keresz­tül ismerteti meg Shirley a nyugati kultú­rát. O Koncz Zsuzsa és Bródy János zené­jén keresztül érezte meg igazán, mit is je­lent magyarnak, európainak lenni. - Ha egy filippínó - mint én is - franciá­ul vagy magyarul énekel Manilában - az utóbbi még nem fordult elő -, olyan cso­da, mintha egy magyar ember japán nyel­ven énekelne. Nem csodabogár szeretnék lenni szülőföldemen, hanem egyszer a keleti és a nyugati kultúra „nagykövete­ként" akarok visszatérni. Európában vi­szont a filippínódalok ritmusával adok bepillantást a lélekben nagyon gazdag Fü­löp-szigeteki világba - meséli Shirley. CS. G. L.

Next

/
Thumbnails
Contents