Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-12 / 110. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR* CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁJUS 12. Tárnái István a Dóm térhez harmonizáló modern épületet tervezett az egyetemnek Fotó: Miskolczi Róbert vehette át a kitüntetést. - A nyers téglaépület-együtteshez pécsi pirogránit burkolatú csupaüveg épületet terveztem. A nagy ablakos első emeleten az előadóterembe szükséges sok fény, fentebb, a laboratóriumokat világítja természetes fényár. Az árkádok felőli oldalra Tóth Valival terveztünk falikutat úgy, hogy a látványát pontosan keretezzék az átjáró ívei. A harmincéves Tátra téri templom is Tarnai István nevéhez fűződik. Mivel nem épülhetett a hetvenes években új templom, találékonyan folyamatosan építettek és bontottak - bővítéssel magyarázva az építkezést. Amikor Komócsin Zoltán pártvezér számon kérte a történteket a vállalatvezetőkön, a tervező a feladat felemelő szépségével magyarázta „vétségét". A réges-régi feladatok után jelenlegi munkájáról is lelkesen beszélt: a Tarnai és Tarnai cég Hódmezővásárhelyen hajléktalanoknak tervez nappali foglalkoztatót, és súlyosan fogyatékos gyerekeknek álmodik nappali ellátót. DOMBAI TÜNDE TARNAI ÉS TARNAI Tarnai István keze nyomát őrzi Szegeden az említetteken kívül az újszegedi MTA Biológiai Központ, az egyetem véradó központja és a gomba, vagyis a Ligetfürdő termálcsarnoka. Fivére, Tarnai László tervezte többek között a Fő fasori és a Béke utcai iskolát, a klinika körintenzív részlegét, a Szabadkai úti Pick-tornyokat és a Kígyó utcai technika házát és a mellette álló olajosépületet. - Felcsúszott a kisfiú pulóvere. Ki van a hasa, meg fog fázni - szóltam a férfinak, aki felkapaszkodott a trolira a péntek reggeli csúcsforgalomban. Leült mellém, megigazgatta a kétéves forma fiúcska ruháját. A kicsi kibámult az ablakon. Egyszer csak megszólalt. - Mikor jön haza anyuka ? - Nem jön - válaszolta a férfi. Hallgattunk egy megállónyit. Aztán a férfi, nem fordítva felém arcát, csak a szeme sarkából rám sandítva azt mondta: - Tavaly ősszel temettük. Három kicsi maradt utána félárván. Nem tudom, jó apjuk vagyok-e. Utaztunk tovább, nézelődve. A férfi kis idő múlva folytatta. - Nagyon hiányzik. Főleg karácsonykor hiányzott. Meg most, húsvétkor. Ő szokta szedni a nyuszinak a füvet. Kibéleli a kosarat. A sonkát is én főztem meg. A következő megállónál leszálltam. Viszszaintettem neki. A férfi tétován felemelte a kezét, aztán óvatosan megigazította a kisfiú sapkáját. Az ajtó becsukódott, ők ketten összebújva utaztak tovább. NY. É. Egy jellegzetes képkocka az új animációs filmből DM/DV-fotó Tóth Pál Rajzfilmjének ősbemutatója a Grand Caféban Játék és fantázia egy papírlapon Háromévnyi munkával készült el Tóth Pál szegedi rendező legújabb alkotása, a Rajzfilm című animációs film, amelynek ősbemutatóját a Grand Caféban tartják csütörtökön este 7 órától. A Szegeden élő Balázs Béla-díjas animációs rendező, Tóth Pál a kecskeméti stúdióban hagyományos rajzfilmekkel kezdte pályafutását. Gémes József, fankovics Marcell és Rófusz Ferenc mellett tanulta a szakmát, majd a Leo és Fred című rajzfilmsorozatával önállóan is sikert aratott. 1986-tól kilenc éven át Belgiumban dolgozott, ahol megismerkedett a számítógépes animációval. Hazatérve Szegeden telepedett le, és lakótelepi lakásának egyik szobájában rendezte be saját „rajzfilmstúdióját". Az idehaza akkoriban még szinte ismeretlennek számító háromdimenziós (3D-s) technikával egyedi animációs filmeket készített. A Szezonvég, az Egy újabb nap, az Esti dal és A szentjánosbogarak nemi élete című munkája rangos díjakat nyert hazai és nemzetközi fesztiválokon, többek között a győri Mediawave-en, Unicában, Chicagóban, Espinhóban és Montecatiniban. Tóth Pál legújabb alkotása, a Rajzfilm, amelynek ősbemutatóját csütörtökön este tartják a Grand Caféban, három éven át készült. - Ez egy vegyes technikával megvalósított film, aminek ugyan a 3D-animáció az alapja, de nagy része kétdimenziós rajzokból áll. Egy papírlap telerajzolódik vázlatokkal és rajzokkal, amelyek megindítják a fantáziát. Kis történetek, mozgások indulnak el belőlük, azaz a rajzolónak egyre újabb és újabb ötletek jutnak az eszébe. Tulajdonképpen egy játék szemtanúja lehet a néző - meséli az aprólékos munkával elkészített 15 perces alkotásról a rendező. A Rajzfilm júniusban a kecskeméti animációs filmfesztivál versenyprogramjában szerepel, utána nemzetközi fesztiválokra várják. Mivel a televíziók elzárkóznak a kísérletező, filozofikus munkáktól, a hazai közönség csak az ilyen vetítéseken találkozhat Tóth Pál különleges filmjeivel. - A hagyományos rajzfilmes technika szinte eltűnőben van, legfeljebb alkotói filmekben maradt meg. Egyre nagyobb teret hódít a 3D-animáció, itthon is egyre többen kezdenek foglalkozni ilyen filmek készítésével. A Rajzfilmben - amelynek a zenéjét is magam komponáltam - azt szerettem volna összefoglalni: mit jelent számomra az animációs film. Mindenkinek ajánlom, aki szeretne bepillantást nyerni az alkotás folyamatába, és érdekli egy alkotó ember lelkivilága. H. ZS. Fivérek, kollégák és pályatársak Nem másolták - tervezték Születésnapját a munka ünnepén, névnapját pedig Szent Istvánkor tartja Tárnái István szegedi építész. Ikertestvére, László ugyancsak tervező. Kettejük keze nyomát sok szegedi épület is őrzi. Hetvenkét éve május 1 -jén születtek, és padtársak voltak világ életükben. Miután Tarnai István és László Gyulán együtt érettségizett, s a budapesti műegyetem építész karára az ikerpárnak egyenes útja vezetett. Az ikreket előnyben részesítették a pályán, talán mert professzoraik a rajzkészséget ebben a családi vonásukban látták biztosítottnak. A Tarnai fivérek 1956-ban kerültek vissza Szegedre. Két év gyakorlat után kollégák lettek ugyanazon munkahelyen, a Szegedi Tervező Vállalatnál. Onnan vonultak nyugdíjba hatvanévesen. - A Klauzál téri székházban dolgoztunk több mint négyszázan tervezők. A szomszédban, a Kölcsey és a Kárász utca sarkán lakom, és idelátszik az ablakomba a szökőkút - néztünk körbe gondolatban Tarnai Istvánnal, hiszen Szeged ékességét, a Dugonics téri zenélő szökőkutat huszonhét éve ő tervezte az árvíz évfordulójának tiszteletére. A kutas tapasztalatokat pedig az NDK-ból, római, bécsi és párizsi családi kirándulásairól hozta haza magával. - A fivéremmel nem kényszerültünk másolni a mások által tervezett épületeket. A funkció mellett a környezet harmóniájára is odafigyelhettünk - hangsúlyozta büszke mosollyal a nyugalmazott építész, aki nyolc éve az építészkamara megyei elnöke. Testvérével Ybl-díjasok, Tarnai István a Dóm téren negyven éve álló biológiai kutató intézetért Shirley Dimaano szerelmes lett egy magyar fiúba Párizsban. A történet néhány hónap múlva Szegeden folytatódott. Az angol-francia szakos tanárnő ma már nem érezné olyan jól magát a Fülöp-szigeteki hatalmas szabadságban. A számunkra távoli és egzotikus országban nevelkedett és tanult fiatal filippínó céltudatos európai életet él Magyarországon. A Fülöp-szigetek ismeretlen világából érkezett, Franciaország érintésével, Szegedre Shirley Dimaano. - Párizsban tanultam, ahol megismerkedtem egy magyar fiúval. Szerelem lett belőle - emlékszik a tíz évvel ezelőtti történésekre az a Shirley, aki jelenleg az Arany János Altalános Iskolában angol nyelvű lektor, de a város legnagyobb cégeinél is tart beszédcentrikus csoportos foglalkozásokat. Mindenhol szeretik közvetlenségét, állandóan mosolygós arcát. - A Fülöp-szigeteken az emberek akkor is képesek mosolyogni, ha katasztrófa éri őket. Magyarországon nem látom, és nem érzem, hogy az emberek boldogok lennének - osztotta meg velünk tapasztalatát a fiatal filippínó. - Rohannak, mindig nagyon sok a dolguk, és kevés idejük jut egymásra. Én is rettentően elfoglalt vagyok. A magyar barátaim csodálkoznak is, hogy a megpróbáltatásokat milyen jól viselem. Valószínű, a két különböző mentahtás ötvöződése erősített meg ennyire. Azt hiszem, nincs másik olyan fihppínó új hazámban, aki ennyire a magyar életet élné. Shirley, amikor haza látogat, már úgy megy a luzoni Cabayba - ami a fővárostól, Manilától kilencven kilométerre fekszik - mint kettős állampolgár. Szülőföldjén már idegennek érzi magát, mint mondja: hiányzik számára az életszabály, nem tud mit kezdeni azzal a hatalmas szabadsággal, ami otthon várja. - A filippínók szabad, laza életvitele miatt nem igazán ismerik azt a céltudatosságot, kitartást és keménységet, ami az európaiak számára természetes - haA VILÁG NYOLCADIK CSODÁJA A Fülöp-szigetek 7 ezer 107 nyugat csendes-óceáni szigetből áll, amelyből csupán kétezer lakott. A legnagyobbak közül Luzon és Mindanao, az ország területének nagyjából hatvanhat százalékát öleli fel. Forróság és magas páratartalom a jellemző egész évben. A Luzon északi részén található rizstermő fennsíkokat a világ nyolcadik csodájának is nevezik. Ez - közel 105 ezer négyzetkilométeres területével - a világ tizenhatodik legnagyobb szigete. A fennsíkok néhol mintha az égig érnének, az 1500 méteres magasságot is elérhetik. Két életérzés - egy egzotikus mosoly Shirley, a filippínók Fülöp-szigeteki dzsungeléból A Fülöp-szigeteki hölgy európai életet él Fotó: Karnok Csaba GITARRAL A KÉZBEN !g Shirley Dimaano gitárral a kezében több előadást tartott Magyarországon és külföldön. Csengő hangja a hallgatóságot mindig megigézi, elvarázsolja, kiszakítja a mindennapi gondokból. Nemrégiben a Molnár Dixiland-es Uréter Károllyal megalakították a Shirley and Charlie Fülöp-szegedi Duót. Szegeden különböző helyeken lépnek fel. sonlította össze a két mentalitást. Ezért az ország nehezen fejlődik. Nekem megadatott, hogy a nyugati kultúrát megismerjem, ezért - a nyelvoktatás mellett - azon dolgozom, hogy példámon keresztül a Fülöp-szigetiekkel megértessem: van más út is. Angol, francia, magyar dalokon keresztül ismerteti meg Shirley a nyugati kultúrát. O Koncz Zsuzsa és Bródy János zenéjén keresztül érezte meg igazán, mit is jelent magyarnak, európainak lenni. - Ha egy filippínó - mint én is - franciául vagy magyarul énekel Manilában - az utóbbi még nem fordult elő -, olyan csoda, mintha egy magyar ember japán nyelven énekelne. Nem csodabogár szeretnék lenni szülőföldemen, hanem egyszer a keleti és a nyugati kultúra „nagyköveteként" akarok visszatérni. Európában viszont a filippínódalok ritmusával adok bepillantást a lélekben nagyon gazdag Fülöp-szigeteki világba - meséli Shirley. CS. G. L.