Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-12 / 110. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁJUS 12. • MEGYEI TŰKOR" 7 Mobiltelefonnal, citromfűvel, permettel Szúnyogos trükkök a Körös-torokban Szájról szájra terjed a szegedi bálás Eldorádó híre Népszerű az angol turka A csellócsiga-készítés már szobrászat Idén már irtották a szúnyogokat földi, meleg ködös eljárással Csongrádon, légi permetezés vi­szont csak akkor várható, ha nagy szükség lesz rá. Internetes források szerint létezik, sőt a gyakorlatban működik is egy olyan, a világhálóról mobiltele­fonra letölthető program, amely hatékonyan riasztja el a vérszí­vókat a készülék használóitól. A tavasz végéig húzódó áradás és a nagy területeket érintő belvíz miatt a tavaly nyárihoz hasonló szúnyoginvázió várható a Tisza menti településeken. Az elmúlt évben a csongrádi városgondnok­ság több milhó forintot költött a földi és a légi irtásra, mégsem si­került eredményesen felvenni a harcot a vérszívókkal, s ez meg is keserítette a Körös-torokban ki­kapcsolódni vágyó üdülök életét. Májusban eddig háromszor al­kalmazták a földi, meleg ködös permetezést - tudtuk meg Bodor Jánostól, az önkormányzati in­tézmény vezetőjétől, aki hozzá­tette: csak szükség esetén folya­modnak légi beavatkozáshoz, mert az többmilbós kiadást jelent a városgondnokság számára. Nem csak ez a két módszer lé­tezik egyébként a sok kellemet­lenséget okozó rovarok irtására. Internetes források szerint már létezik egy olyan, a világhálóról mobiltelefonra letölthető prog­ram, amelynek segítségével haté­konyan lehet elriasztani köze­lünkből a szúnyogokat. Az An­ti-Mosquito elnevezésű szoftver sikeres telepítéséhez egy speciá­lis operációs rendszerrel ellátott maroktelefon szükséges. A prog­ram alkalmazásánál a telefonké­szülék olyan frekvencián ad ki hangokat, amely az emberi fül számára alig hallható, viszont a szúnyogok rögvest odébbállnak, amint érzékelik a jeleket. - Elképzelhető ilyen megoldás a szúnyogriasztásra - vélekedett a huszonegyedik századi techno­lógiáról Mile Lajos. A vérszívók elleni védekezésben jártas bioló­gus szerint a mobiltelefon riasz­tóként való használatánál jóval eredményesebb lehet a friss cit­romfű, amitől bizonyítottan ir­tóznak a moszkitók. - A földi és a légi irtást egyszerre kellene al­kalmazni, mivel e két eljárás kü­lön-külön nem dolgozik akkora hatásfokkal, hogy egy egész nyár­ra megszabadulhassunk a szú­nyogoktól. Mile Lajos úgy látja, területileg is egységesen kellene kezelni az irtást, erre azonban nincs mód az illetékes önkormányzatok kü­lönböző pénzügyi lehetőségei miatt. Ráadásul az állam sem vállal olyan támogató szerepet, amellyel csökkenne a települé­sekre háruló teher. Ezenfelül a természetvédelmi területeken il­letékes nemzeti parkok sem szoktak hozzájárulni az egységes beavatkozáshoz, konszenzus nélkül viszont mindez nem való­sítható meg. B. D. 1226-an adtak vért ÁpHÜsbíui összesen 1226-an adtak vért a Vöröskereszt és a véradó ál­lomás által szervezett véradási helyeken. A legtöbben, 255-en a Corá­ban segítettek. További 623-an az intézetben adtak vért. Összesen több mint nyolcszáz liter gyúlt össze. Áprilisban 85 szívműtétet, 24 érműtétet és 4 vesetranszplantációt tudtak elvégezni a régióban. ' i ii A ládákba mélyre kell hajolni, de a kis derékfájás megéri: minőségi ruhákat vásárolhatnak az anyukák - jó áron Fotó: Karnok Csaba Szájról szájra terjed a Felső Tisza-parti bálás híre. Azokon a reggeleken, amikor megérkezik az új áru, már nyitás előtt fél órával százan állnak sorban, hogy mie­lőbb bejussanak a szegedi turkálók Eldo­rádójába. Reggel fél nyolckor már kisebb tömeg gyüle­kezik Szeged egyik legnépszerűbb bálás boltja előtt. A nők helyezkednek, igyekeznek minél közelebb kerülni a bejárathoz. Kapunyitáskor megindul a tömeg, egymást sodorják a vásár­lók a felhalmozott ruhák felé. Tíz perccel ké­sőbb már mindannyian békésen válogatják a ruhákat. - Nézd, Timi, ez a tipegő jó lesz a te lányod­nak - mutatja az egyik anyuka a barátnőjé­nek a kis fodros, nyári ruhát, ami nem sokkal később a kosárban landol. A Felső Tisza-parti turkálóban kéthetente rendeznek gyerek- és felnőttruhavásárt, a debreceni testvérpár egy Angliából szállító magyar cégtől vásárolja a ruhákat. Nem csak használtat árulnak: ha lefut egy trend, az angol üzletek kiárusítást tartanak, ami pedig megmarad, bebálázzák, így nem ritka, hogy vadonatúj, árcímkés, pótgombos ruhákat is találnak a vásárlók. A turkálásnak megszokott és mindenki ál­tal elfogadott rituáléja van ebben az üzletben. A gyakorlottabbak párban vagy kisebb cso­portban gyűjtik össze a nekik tetsző ruhákat. Az ügyesebbek zsákot hoznak magukkal, a kosárba sokkal kevesebb fér. A stratégia a kö­vetkező: mindent összegyűjtenek, ami a ke­zükbe kerül, majd félrevonulnak, és átválo­gatják a zsákmányt. Ami nem kell, vissza­dobják. A többi mehet a mérlegre. - Korábban a JATE-klubbeli turkálóba jár­tam. Később már nem találtam őket ott, el is voltam keseredve - mesélte a három gyerme­ket nevelő anyuka, aki kéthetente jár ebbe az üzletbe. Általában 5-8 ezer forintot hagy itt, ennyiért egy zsák ruhát visz haza. - Sokak szerint ciki a turkálás. Pedig itt milliomosok is vásárolnak. Ennek pedig egy oka van: jó minőségű ruhákat lehet kapni jó áron - mondta Klári. Az egyetemista lány a gyerekruhabála-bontáskor is gyakran meg­fordul itt: nővére kislányának turkál ruhá­kat. Nagyon szeret ide járni Anita, mert olcsón vásárolhat. A két kislányt - egy 1,5 és egy 4,5 évest - nevelő nő más anyukáktól hallott a túriról. A két kisfiúval büszkélkedő Móni úgy véli, sokkal több a kislányruha, és a csecse­mőméret, de 2-3 ezer forintért be tud vásá­rolni a gyerekeinek. Egy babakocsiban két­éves forma kisfiú üldögél türelmesen. Anyu­kája, Gabriella válogat: nyárra szeretné felöl­töztetni a kicsit. Ivettnek 14 hónapos a kislá­nya, alig fér a kosárba a számára összeváloga­tott ruha. Ivett nagyon jó minőségűnek tartja az árut, gyakran talál új ruhákat. Azért népszerű ez az üzlet - vélik az anyu­kák -, mert máshol egy ruhát tudnak venni a gyereküknek 3-4 ezer forintért, itt meg e§y zsáknyit szedhetnek össze ugyanennyiért. És nincs nagy különbség - a minőségben. NYEMCSOK ÉVA Daróczi Péter csak mestermunkát ad ki a kezéből Fotó: Karnok Csaba azóta otthon is készít hangszere­ket. Javítással is foglalkozik. - Ezt, kérem, mesterhegedű­ként adták el tulajdonosának ­nyitja föl egy törött hegedű tok­ját. A hegedűfedő belső felületén jól láthatóak a vésőnyomok. Nem szabadna látszaniuk: leg­alábbis mesterhegedű esetében, tükörsimának kellene lenniük. S mutat egy igazi mesterhege­dűt is. - Ezt nézzék meg - mondja -, ez egy valóságos, Daróczi-féle munka. - Fölnyitja a tokot, zen­gés hallatszik, ahogy megszólal­nak a húrok, mikor pattan a zár. Mennyi idő, amíg létrejön a semmiből egy hangszer? Hat-nyolc hónap. Kétféle fából készülhet, jávorfa és lucfenyő, más nem alkalmas rá. A fának nagyon jó minőségűnek kell len­nie, s nagyon száraznak. - Nem lehet a hangszerkészí­tést könyvből megtanulni. Azaz egy részét meg lehet, más részét nem. Hiába is írnák, a szükséges anyagvastagság öt milliméter, ha a fából, amivel dolgozom, egé­szen más vastagságút kell alkal­mazni, hogy belőle hang legyen. Itt kezdődik a tudás, amit könyv­ből nem lehet megtanulni - be­széli. Megkopogtat egy, már he­gedű alakot öltött lemezt. A fél­kész hangszer hangot ad. Nem Cremonába is Készít hegedűt, brácsát, csellót, bőgőt, javított már balalajkát, mandolint, gitárt is. Húsz évet töltött összesen a hangszergyár­nál Daróczi Péter. De nem egy­huzamban - igaz, ott kezdte, még tizenhat évesen, s onnan is ment nyugdíjba. Hogyan kezdő­dött? Gyerekkorában fúrt-fara­gott, hallása is volt — és van ma is -, önként adódott a lehető­ségként a hangszergyár. Később jött a konzervgyár - azaz ő ment oda -, időközben gépsze­relői iskolát is végzett a hang­szerkészítői mellé, de az elekt­roműszerészi munkába is bele­kóstolt. Azért a hangszer ma­radt a legfőbb álom. Képezte magát, ami könyvet a hangszer­készítésről el lehetett olvasni, elolvasta. Idővel újabb munka­hely következett, a vasút - és legvégül visszatért a hangszer­gyárba. - Akkoriban, 1989-ben, volt egy nagy fölfejlődési periódus a gyárban. Ha volt egy nagyon igé­nyes munka, azt mondták, vagy megcsinálom én, vagy nem tud­nak mit tenni, mert külföldről behozni ugyanazt rengeteg pénz­be került volna - emlékszik visz­sza az idős szakember. Aztán megszűnt a gyár, de neki akkorra már megvolt az iparengedélye, TOKKAL, VONÓVAL Nem csupán hangszert készít: a készítéshez szükséges gépeket is előállítja. Annak idején, még a hangszergyári időszakban, szám­talan újítása volt. Mutatja az infra­vörös irányítású másoló-marógé­pet, ő tervezte, készítette el - az országban ez az egyedüli belőle. A domborítást, homorítást végzi. Emez félautomata kulcskészítő, amaz felsőmarógép, különlegesen kombinált, szintén az ő ötlete alapján - mutatja be a műhelyt, élete főművét. S félkész hegedű, amit szorítócsavarok tartanak össze, tovább várja tulajdonosát. Daróczi mestert Évről évre hívják az olaszországi Cremonába, nemzetközi hang­szericiéHításra. „Nem tudok el­menni, nem vagyok én milli­omos" - mondja Daróczi Péter. A szegedi vonóshangszer-készí­tő ¿sfjavító húsz éven át dol­gozott a hangszergyárban. Igaz, pályája közben megcsavarodott, mint a csellócsiga - de az volt az első munkahelye, és az utol­só is. mindig hívják ám kopogósat, hanem valami meghatározhatatlan zeneit. Nemcsak hangja van a hang­szernek, hanem színe is. A művi festékanyagokon túlmenően tró­pusi növények gyökeréből-levelé­ből-virágából kivont pigmentet használ a hangszerépítő. És for­mája is van a hangszernek. - A csellócsiga létrehozása már nem is hangszerkészítés, hanem szobrászat - hívja föl a figyelmet. Pusztán a csiga három nap alatt készül el. Azaz készítem el én ­teszi hozzá. Különleges hangszerek is lóg­nak a falon - mandolin, balalajka. - Javítani hozták őket egykor, és nem jönnek érte. Van, ami már húsz éve itt várja javíttatóját a műhelyben. Egy szorítócsavarok összetar­totta, szintén félkész hegedűt is fölfedezünk az asztalon. A tulaj­donos behozta, aztán egy idő múlva visszamondta a munkát. De maradtak a szorítócsavarok, hátha egyszer jön a telefon, hogy mégis... - reménykedik a mester. ECS.

Next

/
Thumbnails
Contents