Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-07 / 106. szám

Szombat, 2005. május 7. SZIESZTA 11 FALUN ÉS VÁROSON IS CSÖKKEN A FILMSZÍNHÁZAK LÁTOGATOTTSÁGA Fizika a XX. század előestéjén Az ENSZ által meghirdetett fizika évének részeként a tudományt népszerűsítő előadásokat tartanak a szegedi egyetem tanulmányi és információs központjában. Ebben a félévben a programsorozat utolsó állomásaként május 9-én, hétfőn 17 órakor a modern fizika korszakáról beszél dr. Jéki László, a Központi Fizikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Az előadások ősszel folytatódnak. A modern fizika korszaka 1895-96-ban kezdődött el Röntgen, Becquerel, Marié és Pierre Curie felfedezéseivel. Magyarország éppen a honfoglalás ezredik évfordulóját, a milleniumot ünnepelte, ekkor tartották az első mozielőadást, játszották az első hivatalos labdarúgó-mérkőzést. A művészetekben a szecesszió hódított. 1895. november 8-án Röntgen német fizikaprofesszor katódsugárcsővel végzett kísérletei közben láthatatlan, mindenen áthatoló sugáizást észlelt. Karácsony előtt átvilágította felesége kezét, január 18-án már Szegeden is bemutatták a röntgensugárzást. A felfedezés hírét véve Párizsban kezdett kísérletekbe Henri Becquerel professzor. Váratlan felfedezést tett: az uránsókristály addig ismeretlen, a fényképezőlemezen nyomot hagyó sugárzást bocsát ki. Marié Curie, született Maria Sklodowska, a Lengyelországból Párizsba tanulni ment fiatalasszony felfedezte, hogy a tórium elem is sugároz. Férjével, Pierre Curie professzorral hamarosan újabb sugárzó elemeket különítettek el. Felfedezték a radioaktivitást, az elemek spontán átalakulását. Ez volt az első lépés az alkimisták álmának, az elemek átalakításának megvalósítása felé. Az előadó képekkel is illusztrálva bemutatja a főszereplők életét, tudományos munkásságát, eredményeik gyakorlati hasznosulását, írókon, költőkön, publicistákon keresztül felidézi a felfedezések fogadtatását. Jéki László 1942-ben született. 1965-ben végzett az ELTE fizikus szakán, 1975-től a fizikai tudomány kandidátusa. 1965-től a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) munkatársa, kísérleti magfizikával foglalkozik. 1975-től 1980-ig a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos Igazgatóhelyettese, 1980-tól 1986-ig a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkárhelyettese. 1986-tól ismét a KFKI RMKI főmunkatársa, tudománytörténettel foglalkozik. Könyvet írt a KFKI történetéről (2001). 1972-től több mint 2000 tudományos ismeretterjesztő munkája jelent meg napilapokban, folyóiratokban illetve rádió- és televízió-műsorokban. A fizika éve programjait az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportja szervezi. www.fizikaeve.szeged.hu Célpont: a Hold L-e Gyerekek a szegedi Belvárosi moziban. Nem „gyorsfogyasztó hely" FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Bár a holdutazás már az emberiség megvalósított álmai közé tartozik, megdöbbentő belegondolni, hogy több mint harminc éve járt utoljára ember égi kísérőnk felszínén. A NASA nemrégiben meghirdetett új Naprendszer-felderítő stratégiájának azonban lényeges eleme az emberes űrutazás nem csupán a Föld közvetlen környezetében, hanem távolabbi célpontok, a Hold és a Mars felé tekintve is olvasható az Origó internetes portálon. Ennek első lépése a Holdra való visszatérés: az itt létesítendő bázisok kiváló kiindulópontul szolgálhatnak a távolabbi égitestek felé, és itt próbálhatják ki azokat az új technológiákat, amelyek emberek letelepedését segítik egy idegen, zord világban. A holdbázisok helyének kijelöléséhez számos fontos szempontot kell figyelembe venni, például a térségben uralkodó hőmérsékletet vagy a napfény besugárzásának mennyiségét (az energiaellátás miatt). A legkritikusabb pont azonban az ember nélkülözhetetlen szükséglete, az ivóvíz. Égi kísérőnk egyenlítői területeinek szélsőséges, mínusz 180 és plusz 100 Celsius-fok közötti hőmérséklet-ingadozásai nem kedveznek a holdbázisok létesítésének, bár itt a legnagyobb a besugárzás mértéke. Nemrégiben egy amerikai kutatócsoport a Clementine-űrszonda felvételei alapján kimutatta, hogy a Hold északi pólusának közelében található Peary-kráter magasabban fekvő részein léteznek olyan területek, ahol a Nap soha nem bukik a horizont alá - legalábbis a Clementine-űrszonda mintegy három és fél hónapos működése során készített felvételei alapján. Ezeken a helyeken a számítások szerint a felszíni hőmérséklet akár a mínusz 50 Celsius-fokot is elérheti. A Hold északi pólusának közelében kedvező feltételek találhatók egy holdbázis megépítésére: a napsütötte területen üzemeltethető maga a bázis, és nem kell messzire menni a vízért sem. Az emberes Hold-expedíciók elindulása előtt azonban biztosan meg kell állapítani, valóban van-e jég a Hold pólusainak környékén, és ha igen, fel kell térképezni ennek pontos elhelyezkedését és mennyiségét is. A NASA 2008-ra tervezi a Lunar Reconaissance Orbiter (LRO) űrszonda indítását, amely a Hold körül keringve legalább egy évig térképezi majd az égitest felszínét. A NASA nagyszabású tervei szerint azonban ez még csak a kezdet: az űrszondát évente követi majd egy újabb, egészen 2020-ig, amikorra az első emberes expedíciót tervezik. Falun, városon és megyeszékhelyen egyaránt tapasztalható: csökkenőben a filmszínházak látogatottsága. Az okok sokrétűek, mint ahogy eltérő módszerekkel küzdenek a megye mozijai a talpon maradásért is. Miközben általános tendencia, hogy a kis filmszínházakra - a videó, a kábeltévé, majd a házimozi terjedése, illetve a multiplexek nyitása miatt - egymás után kerül lakat, a Makóhoz közeli faluban, Kiszomboron éppen két éve újranyílt az 1990-ben bezárt mozi. Az újbóli indulás nagy beruházást nem igényelt: a megmaradt mozigépészeti technika viszonylag korszerű volt, így amikor a művelődési ház a felújítást követően az egykori filmszínház épületébe költözött, kezdődhettek az előadások is. A művelődési ház fiatal vezetője, Nagy Lőrinc azt mondja: úgy számoltak, átlag negyvenfős nézőszámmal már rentábilisan üzemelhet a kultúrotthon részeként működő kis mozi. Ezek a várakozások eleinte igazolódtak, ebben azonban nyilván benne volt az újdonság varázsa is. A műit évet szolid nyereséggel zárták, idén viszont a heti két előadás helyett már csak egyet tartanak: kevesebb a néző. Mégsem zár be a makói Páger mozi Nagy Lőrinc szerint a 4300 lelkes falu mozijára kedvezőtlenül hat a megyeszékhely közelsége, és az is, hogy a forgalmazók a várható nézőszám alapján rangsorolják a mozikat, így hozzájuk két-három hónapos késéssel érkeznek az újdonságok - addigra az igazán kíváncsiak megnézik Szegeden. A havi négy vetítést egyébként úgy próbálják meg összeállítani, hogy legyen közte egy-egy mese, vígjáték, illetve akció-, vagy slágerfilm. Próbálkoztak művészfilmekkel is - csekély sikerrel. A veszteségek növekedése ellenére Kiszomboron nem gondolkoznak a filmszínház bezárásán, az viszont előfordulhat, hogy előbb-utóbb áttérnek az alkalmi vetítési rendre. Jegyárat emelni mindenesetre nemigen tudnak: háromszáz forintnál többet aligha fizetnek a zomboriak egy-egy alkotás megtekintéséért. A jegyváltók többsége tizenéves. A makói mozi esetében viszont felmerült a bezárás ötlete - átmenetileg tartottak is vetítési szünetet, méghozzá tavalyelőtt télen, akkor azonban végül úgy döntöttek, inkább áttérnek a hétvégenkénti vetítési rendre. Ez mostanra állandósult. A vetítési napokat itt is azért kellett ritkítani, mert a látogatók száma évek óta fogy: idén kora tavasszal például már a Nagy Sándor, a hódító című filmre a három bemutató alatt összesen hetvenhét ember váltott jegyet, miközben csak az épület Kítése százezres kiadást jelentett a téli hónapokban. Noha idén tavasszal ismét szárnyra kaptak hírek a Páger Antal nevét viselő mozi bezárásáról, a város egyeden filmszínháza a nehéz körülmények ellenére továbbra is talpon maradt. Szombat-vasárnap vetítenek, szükség esetén máskor is, csoportoknak is. Sőt: az önkormányzat most segédkezet nyújtott neki azzal, hogy a napokban benyújtott egy negyvenmilliós pályázatot. Ha az anyagot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásra érdemesnek találja, úgynevezett artmozitermet alakítanak ki az épületben. Ez a gyakorlatban a vetítőterem belső felújítását jelenti: kicserélik a székeket, korszerűsítik a gépészeti technológiát, újravakolják, átfestik a falakat. Szekeres Ferencné, a mozit üzemeltető makói ipartestület titkára ráadásként elmondta, ók maguk is pályáznak, méghozzá egy lézeres szinkronberendezés beszerzésére - ha meglesz, az idei évtől forgatott filmeket is le tudják majd vetíteni. Az önkormányzat hosszú távú elképzelése - mint azt Búzás Péter polgármester a legutóbbi testületi ülésen is elmondta - az, hogy szórakoztató-vendéglátó centrumként újítja fel. Ehhez persze nem csupán szerezni kell egy három- és ötszázmillió forint közötti pályázati támogatást, de az épület jelenlegi tulajdonosával, a helyi ipartestülettel is meg kell egyeznie a városnak. Felújítás Szentesen Az előremenekülést választotta a szentesi mozi is - igaz, itt most hiába várja a függöny felgördülését a filmrajongó, legalábbis egy időre. Az Oze Lajos nevét viselő filmszínházat éppen most újítják fel, jelenleg a széksorokat cserélik nyitás: május 11-én. Kruzslicz Pál, a vetítőtermet is üzemeltető művelődési központ vezetője lapunknak elmondta: náluk eredetileg az az elképzelés vetődött fel - ugyancsak a nézők fogyatkozása miatt hogy a vetítéseket áttelepítik az anyaintézménybe, azaz a művelődési házba. Erről a túl magas költségek miatt mondott le végül a város. A megújuló mozi nézőtere, alkalmazkodva a változásokhoz, kisebb, 305 helyett 200 férőhelyes lesz, a székek ugyanakkor kényelmesebbek lesznek, a hely pedig tágasabb. A szentesiek nagyjából ugyanazokra a filmekre kíváncsiak a leginkább, mint bármely másik város lakói: szeretik a vígjátékokat, az akciódús, szórakoztató eposzokat. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy az utóbbi két-három évben a hazai gyártású alkotások népszerűsége is nőtt. Szentesen minden nap vetítenek, napi három előadást tartanak, évente pedig nagyjából húszezren váltanak mozijegyet. Ez ahhoz képest kevés, hogy néhány éve harmincötezer biléta kelt el, ám még mindig jelentős - véli a művelődési ház igazgatója, aki a rendszeres mozilátogatók számát három-négyezerre becsüli. Noha az ember azt hinné, a megyeszékhelytől hatvan kilométerre lévő Szentesről már nemigen jár be senki Szegedre mozizni, Kruzslicz Pál szerint igenis vannak ilyen filmbarátok. Ezek az emberek véleménye szerint nem a filmek újdonsága miatt választják a távolabbi vetítőtermet, hiszen a helybeli mozi lemaradása alig egy hónap - inkább a kényelem, a korszerűbb technika vonzza őket. Szegeden felkészültek a konkurenciaharcra Nézőket persze a legpatinásabb szegedi mozi, a Belvárosi is veszített, veszít, méghozzá mint szinte természetes - főként a pláza térhódítása miatt. Szabó Éva Andrea, az önkormányzat önálló intézményeként működő filmszínház művészeti és marketingvezetője azonban úgy fogalmaz: erre a konkurenciaharcra már jó időben felkészültek, így aztán náluk is legalább olyan színvonalú hang- és képtechnika fogadja a mozikedvelőket, mint amilyeneket az új építésű vetítőtermekben találnának. Ráadásként hangsúlyozzák, a belvárosi kinotéka nem „gyorsfogyasztó hely", hanem polgári hagyományokkal rendelkező, patinás filmpalota. Ennek látszik is foganatja: komoly törzsközönségük van, és bár a nagyteremben kommerszebb filmeket is vetítenek, a tendencia az, hogy a színvonalasabb alkotásoknak van igazán nagysikere. A szegedi belváros mozijának egy nagy-, illetve két kisterme van, az utóbbiak kifejezetten művészfilmeket vetítenek. Mindegyikben három vetítést tartanak minden nap. Szabó Éva Andrea a közönség csökkenésének egy újabb, szerinte igen elszomorító okára is rámutatott - ez pedig a kalózmásolatok terjedése. Az internetről némelyik film már a bemutató előtt két-három héttel letölthető, a kazetták pedig villámgyorsan terjednek. Éppen ezért hirdettek meg május 14-ére egy kalózellenes akciót: aki aznap behoz egy ilyen kazettát és a szemétbe dobja, ingyen mehet moziba. Ám Szabó Éva Andrea szerint a mozinak minden látszat ellenére van jövője: azt az élményt, hogy a filmet együtt nézi több tucat vagy száz ember a sötétben, akik együtt sírnak-nevetnek, a legkorszerűbb házimozirendszer sem tudja elővarázsolni. SZABÓ IMRE • ) JEGYÁRAK ÉS A FÉRŐHELYEK SZÁMA | néhány Csongrád megyei moziban mozi jegyár férőhely KISZOMBOR 300 Ft 170 fö SZENTES (őze Lajos mozi) 450 Ft 200 fő MAKÓ (Páger Antal mozi) 450-500 Ft 256 fő SZEGED (Belvárosi mozi) nagyterem 600-750 Ft 539 fő kistermek 500-600 Ft 150, 60-60 fő Forrás: DM/DV gyűjtés DM-grafika |