Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-07 / 106. szám

12 SZIESZTA 2005. május 7., szombat MEDGYESSY A SZÁZ NAPRÓL, A KIS LÉPÉSEKRŐL ÉS A NAGY REFORMOKRÓL „Én vittem a bőrömet a vásárra" Napóleon gyomorrákban hunyt el? Napóleon gyomorrákban halt meg - erre a következtetésre jutott egy bázeli tanulmány, amely a száműzött uralkodó nadrágjaiból következtetett testsúlya alakulására, s amely ezzel az elmélettel ellentmond az eddigi feltevésnek, amely szerint Napóleont megmérgezték. Medgyessy Péter: Azt hiányolom, hogy a politikusok ki merjék mondani: lesznek vesztesek és nyertesek. Ez kellemetlen egy hivatalban lévő politikusnak, de én már megengedhetem magamnak FOTÓ: SCHMIDT ANDREA 9 SZEMKÖZT Grezsa: Nincs vészhelyzet az MDF-ben Az európai fejlődés és benne Magyarország lehetséges jövőjéről tartott előadást Szegeden Medgyessy Péter, Magyarország volt miniszterelnöke. Hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövete úgy véli, Európa gyengélkedik, fejlődése lelassult. Az unión belül „kis sziget" az egy éve csatlakozott tíz ország, amelyek gyorsabb fejlődést produkálnak, ugyanakkor a „nagy egészre" nincs hatásuk. Medgyessy helyi és határon túli politikusokkal is tárgyalt, mert mint mondta: továbbra is érdeklik azok az ügyek, amelyeket ö kezdett el, köztük az M5-ös autópályáé. Kijelentette: a nagy reformok a következő ciklusban elkerülhetetlenek. - Miniszterelnök úr, ön előadásában azt mondta, a tizek Európájának GDP-je annyi, mint Hollandiáé, de egy Németországnyi esélyt rejt magában. Mit ért ezen a kijelentésen? - Azt, hogy Európa nyert a bővítéssel, ugyanis gazdagabb lett a dinamikusabban fejlődő új államokkal. A másik oldalon viszont Magyarország, mivel az európai konjunktúra lelassult, egyelőre nem számíthat szívó hatásra, hiszen az exportunk 80 százaléka az európai országokkal bonyolódik. Munkanélküliség és választási ígéretek - Magyarországon magas a munkanélküliség, közel hét százalék. Az emberek elsősorban azt várják a kormánytól, hogy a munkához való jogot adja meg. - Attól tartok, jelenleg a munkanélküliség kérdését is rövid távú megoldásokkal akarják helyrehozni. Azt látom, lassacskán már ott tartunk, hogy szerkezeti munkanélküliség alakult ki. Nem arról van szó tehát, hogy nincs munkalehetőség, hanem a szabad álláshelyek nem találkoznak a képzettséggel. Nagyon sok munkahely betöltetlen, mert nincsenek olyan képzett emberek, akik alkalmasak a feladat ellátására. Ha a kormány az első helyre helyezi ennek a problémának a megoldását, akkor hosszú és rövid távú ügyekben egyaránt előre tudna lépni. - Az állam a 2002-es választási ígéretek betartásával túlvállalta magát, miközben a gazdaság a tervezett luitszázalékos fejlődés helyett csak négyet produkált. A közgazdászok szerint 2003-tól elindul az ügynevezett kiigazítás folyamata. Mi erről a véleménye? - Valóban megindult egy kiigazítási folyamat, amelynek első pozitív hatásai 2004-ben már jelentkeztek. A gazdaság húzóereje az export és a beruházások lettek - ez mindenképpen jó jel. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy ennél jelentősebb lépésekre lenne szükség, amiket 2005-ben elmulasztott a kormány. Lehet azon vitatkozni, jól volt-e előkészítve az egészségügyi reform, vagy sem. De mivel óriási a kockázata, ezért érthető, hogy a kormány úgy döntött, most nem vág bele, inkább azon kisebb lépések felé fordul, amelyektől azt várja, hogy a gazdaság teljesítőképessége javul. Nem igazán ismerem a száz kis lépést, csak azokat, amelyeket a miniszterelnök úr már ismertetett a parlamentben. Az irányok jók, de minden a konkrétumoktól függNyertesek és vesztesek - Meddig kell várni az úgynevezett nagy reformokra? - Az igazán nagy, társadalmi léptékű reformokat alaposabban elő kell készíteni, a választás előtti év erre a munkára nem alkalmas. Nem véletlen, hogy az eddigi reformokat mindig a választások közötti időszakban vezették be. Volt egy időszak, amikor kimaradtak, például 2000-ben - az az Orbán-kormány mulasztása. A következő nagy lépésre pedig szerintem csak 2008-ban nyílhat lehetőség, azt követően, hogy 2006 végén megtörténnek az önkormányzati választások, és 2007-ben előkészítik a munkát. A mostani kis lépések nem reformok, nem is mondja azt a kormány, tehát nem is helyettesítik a valódi reformokat. Hiányolom azonban a kis lépések kommunikálásában azt, hogy a politikusok ki merjék mondani: lesznek vesztesek és nyertesek. Lesznek, akik a családi támogatások átalakításának rendszerében jobban járnak, mások viszont rosszabbul, de mi ezt vállaljuk, mert úgy gondoljuk, hogy így igazságosabb. Ez kellemetlen egy hivatalban lévő politikusnak, de én már megengedhetem magamnak. Tanács a pártoknak - Ha még egyszer kezdhetné kormányfőként, akkor is a száznapos programot valósítaná meg? - A száznapos program a korábbi igazságtalanságokat próbálta enyhíteni. A gyengéje az volt, hogy sok kérdést a felszínre hozott, és enyhítette ugyan a fájdalmakat, de nem oldotta meg, hogy ugyanezek ne termelődjenek újra. Mert ugyanazok a családok, amelyek most kaptak egy kis segítséget, nem biztos, hogy a következő tíz évben olyan gyerekeket tudnak nevelni, akik eséllyel indulhatnak el ugyanazokért a pozíciókért, mint a jómódúak. A reformokkal kapcsolatban pedig szeretném kijelenteni: ha valakinek ebben az országban morális alapja van a reformokról beszélni, akkor az én vagyok: 1988-ban az adóreformot, 1998-ban a nyugdíjreformot „csináltam meg", mind a kétszer pénzügyminiszterként, s én vittem a bőrömet a vásárra. Tudni kell azonban, tökéletes reform nincs, a kockázatot fel kell vállalni. A választások utáni időszakban - bárki is kerül kormányra - lépni kell. Azt tanácsolom valamennyi pártnak, hogy már most foglalkozzanak a problémákkal, ha nem akarnak utána kapkodni. FEKETE KLÁRA BÁZEL (MTI) A franciák trónfosztott császára 1821. május 5-én hunyt el Szent Ilona szigetén, s akkori kezelő orvosa, aki a boncolást is elvégezte, rosszindulatú gyomordaganatban jelölte meg a halál okát. A gyomorrák diagnózisát első ízben 1961-ben vonták kétségbe, mivel Napóleon hajában arzén nyomaira bukkantak, s mérgezésre gyanakodtak. A mérgezési elmélet támogatói azt is felhozták érvként, hogy halálakor Napóleon túlsúlyos volt ahhoz képest, amilyen a gyomorrák következtében lett volna. Alessandro Lugli, a bázeli egyetemi klinikapatológiai intézetének munkatársa két kollégájával most tisztázta a súly kérdését: kiderítették, hogy a 1,67 magas Napóleon halálakor mintegy 76 kilogrammot nyomott. Lugli a tanulmány bemutatásakor azt hangsúlyozta: a túlsúly önmagában nem zárja ki a gyomorrákot, hanem a testsúly alakulása a fontos mutató. A tudósok tanulmányozták, hogy milyen az átMinden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt. Az e heti adásban Grezsa Istvánt, a Magyar Demokrata Fórum megyei elnökét faggatta Vass Imre szerkesztő-riporter és Szabó C. Szilárd újságíró Zakar Péter szegedi elnök lemondásáról és a párton belüli változásokról. MUNKATÁRSUNKTÓL Grezsa István szerda este közölte, hogy ő még mindig nem kapta meg Zakar Péter levelét, amelyben az MDF szegedi elnöke lemondott valamennyi párttisztségéről, és tiltakozásul Dávid Ibolya hintapolitikája miatt kilépett a pártból. A megyei elnök elmondta, ő is a Délmagyarország újságírójától értesült vasárnap este Zakar lépéséről, amit szomorúan fogadott, mert kiváló embernek tartja a szegedi elnököt. Ugyanakkor hozzátette: emiatt nincs vészhelyzet a helyi MDF-ben. Grezsa Istvántól megtudtuk, hogy Zakar Péter a Lakitelek munkacsoport fellépése óta sok aggályt fogalmazott meg a Magyar Demokrata Fórum vezetésével és a párt politikai irányvonalának változásával kapcsolatban. Erről kettejük között és az alapszervezeteken belül is vita folyt, amelyek - a megyei elnök meglátása lagosa arány a férfiaknál a derékbőség és a testtömeg-index között, s ezen ismeretek birtokában megmérték Napóleon fennmaradt nadrágjait. A rekonstrukció arra derített fényt, hogy az egykori uralkodó 1804 és 1820 között 67,8 kilogrammról 90,7 kilogrammra hízott, ám életének utolsó hónapjaiban 14 kilogrammot fogyott. Lugli szerint a mérgezés elmélete ellen szól az is, hogy az egykori császár hajában már évekkel halála előtt is találtak arzént, s ennek az lehet az oka, hogy akkoriban a boroshordókat arzénnal tisztogatták, Napóleon pedig nagy borkedvelő volt. A Napóleon megmérgezéséről szóló elmélet egyik lelkes híve Ben Weider kanadai milliárdos, aki pénzt is költött a vonatkozó kutatásokra. Szerinte a gyilkos Montholon grófja volt (1783-1853), aki vagy a britek megbízásából tört Napóleon életére, vagy azért, hogy bosszút álljon a volt császáron a Montholon feleségével folytatott viszonya miatt. szerint - már hónapokkal ezelőtt lezárultak. így aztán meglepődve és értetlenséggel fogadta a szegedi elnök lemondását. Kérdésünkre, volt-e nézeteltérés kettejük között az MDF-ből kizárt Balogh László országgyűlési képviselő személyéről, nem adott egyértelmű választ a megyei elnök. „Szerintem Balogh László politikailag légüres térbe került. Ugyanakkor fontos azt megjegyeznem, hogy osztom Balogh László MDF-fel kapcsolatban tett kritikai észrevételeinek egy részét." Grezsa István elmondta: folyamatos vád a Magyar Demokrata Fórummal szemben, hogy a baloldalra kacsintgat, de ezt - szerinte - a média sugallja. Az MDF és a jobboldal célja, hogy leváltsa a jelenlegi kormánykoalíciót. A kisebbik ellenzéki párt a józan erőt, a korszerűséget és a konzervativizmust testesíti meg hangzott el a műsorban. A megyei elnök kérdésre válaszolva közölte: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy Zakar Péter után mások is kilépnek a pártból. A Magyar Demokrata Néppárttal történt egyesülés után ugyanis az MDF-tagoknak megerősítő nyilatkozatot kell tenniük, hogy elfogadják és támogatják a konzervatív politikai irányvonalat. A több mint háromezer megyei MDF-tagnak a közeljövőben postázzák ki a megerősítő nyilatkozatról szóló levelet. „Az igazán nagy; társadalmi léptékű reformokat alaposabban elő kell készíteni."