Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-07 / 106. szám

12 SZIESZTA 2005. május 7., szombat MEDGYESSY A SZÁZ NAPRÓL, A KIS LÉPÉSEKRŐL ÉS A NAGY REFORMOKRÓL „Én vittem a bőrömet a vásárra" Napóleon gyomorrákban hunyt el? Napóleon gyomorrákban halt meg - erre a következ­tetésre jutott egy bázeli tanulmány, amely a száműzött uralkodó nadrágjaiból következtetett testsúlya alakulá­sára, s amely ezzel az elmélettel ellentmond az eddigi feltevésnek, amely szerint Napóleont megmérgezték. Medgyessy Péter: Azt hiányolom, hogy a politikusok ki merjék mondani: lesznek vesztesek és nyertesek. Ez kellemetlen egy hivatalban lévő politikusnak, de én már megengedhetem magamnak FOTÓ: SCHMIDT ANDREA 9 SZEMKÖZT Grezsa: Nincs vészhelyzet az MDF-ben Az európai fejlődés és benne Magyarország lehetséges jövő­jéről tartott előadást Szegeden Medgyessy Péter, Magyaror­szág volt miniszterelnöke. Ha­zánk rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete úgy véli, Eu­rópa gyengélkedik, fejlődése lelassult. Az unión belül „kis sziget" az egy éve csatlakozott tíz ország, amelyek gyorsabb fejlődést produkálnak, ugyan­akkor a „nagy egészre" nincs hatásuk. Medgyessy helyi és határon túli politikusokkal is tárgyalt, mert mint mondta: to­vábbra is érdeklik azok az ügyek, amelyeket ö kezdett el, köztük az M5-ös autópályáé. Kijelentette: a nagy reformok a következő ciklusban elkerülhe­tetlenek. - Miniszterelnök úr, ön elő­adásában azt mondta, a tizek Európájának GDP-je annyi, mint Hollandiáé, de egy Né­metországnyi esélyt rejt ma­gában. Mit ért ezen a kije­lentésen? - Azt, hogy Európa nyert a bővítéssel, ugyanis gazdagabb lett a dinamikusabban fejlődő új államokkal. A másik oldalon viszont Magyarország, mivel az európai konjunktúra lelas­sult, egyelőre nem számíthat szívó hatásra, hiszen az expor­tunk 80 százaléka az európai országokkal bonyolódik. Munkanélküliség és választási ígéretek - Magyarországon magas a munkanélküliség, közel hét százalék. Az emberek elsősor­ban azt várják a kormánytól, hogy a munkához való jogot adja meg. - Attól tartok, jelenleg a munkanélküliség kérdését is rövid távú megoldásokkal akarják helyrehozni. Azt lá­tom, lassacskán már ott tar­tunk, hogy szerkezeti mun­kanélküliség alakult ki. Nem arról van szó tehát, hogy nincs munkalehetőség, hanem a szabad álláshelyek nem talál­koznak a képzettséggel. Na­gyon sok munkahely betöl­tetlen, mert nincsenek olyan képzett emberek, akik alkal­masak a feladat ellátására. Ha a kormány az első helyre he­lyezi ennek a problémának a megoldását, akkor hosszú és rövid távú ügyekben egyaránt előre tudna lépni. - Az állam a 2002-es vá­lasztási ígéretek betartásával túlvállalta magát, miközben a gazdaság a tervezett luit­százalékos fejlődés helyett csak négyet produkált. A köz­gazdászok szerint 2003-tól el­indul az ügynevezett kiiga­zítás folyamata. Mi erről a véleménye? - Valóban megindult egy ki­igazítási folyamat, amelynek első pozitív hatásai 2004-ben már jelentkeztek. A gazdaság húzóereje az export és a beru­házások lettek - ez minden­képpen jó jel. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy en­nél jelentősebb lépésekre len­ne szükség, amiket 2005-ben elmulasztott a kormány. Lehet azon vitatkozni, jól volt-e elő­készítve az egészségügyi re­form, vagy sem. De mivel óriási a kockázata, ezért érthető, hogy a kor­mány úgy dön­tött, most nem vág bele, in­kább azon ki­sebb lépések fe­lé fordul, ame­lyektől azt vár­ja, hogy a gaz­daság teljesítő­képessége javul. Nem igazán ismerem a száz kis lépést, csak azokat, amelyeket a miniszter­elnök úr már ismertetett a par­lamentben. Az irányok jók, de minden a konkrétumoktól függ­Nyertesek és vesztesek - Meddig kell várni az úgy­nevezett nagy reformokra? - Az igazán nagy, társadalmi léptékű reformokat alaposab­ban elő kell készíteni, a válasz­tás előtti év erre a munkára nem alkalmas. Nem véletlen, hogy az eddigi reformokat mindig a választások közötti időszakban vezették be. Volt egy időszak, amikor kimarad­tak, például 2000-ben - az az Orbán-kormány mulasztása. A következő nagy lépésre pedig szerintem csak 2008-ban nyíl­hat lehetőség, azt követően, hogy 2006 végén megtörtén­nek az önkor­mányzati vá­lasztások, és 2007-ben elő­készítik a mun­kát. A mostani kis lépések nem reformok, nem is mondja azt a kormány, tehát nem is helyettesítik a valódi re­formokat. Hiányolom azon­ban a kis lépések kommuniká­lásában azt, hogy a politikusok ki merjék mondani: lesznek vesztesek és nyertesek. Lesz­nek, akik a családi támogatá­sok átalakításának rendszeré­ben jobban járnak, mások vi­szont rosszabbul, de mi ezt vállaljuk, mert úgy gondoljuk, hogy így igazságosabb. Ez kel­lemetlen egy hivatalban lévő politikusnak, de én már meg­engedhetem magamnak. Tanács a pártoknak - Ha még egyszer kezdhetné kormányfőként, akkor is a száznapos programot valósí­taná meg? - A száznapos program a ko­rábbi igazságtalanságokat pró­bálta enyhíteni. A gyengéje az volt, hogy sok kérdést a felszín­re hozott, és enyhítette ugyan a fájdalmakat, de nem oldotta meg, hogy ugyanezek ne ter­melődjenek újra. Mert ugyan­azok a családok, amelyek most kaptak egy kis segítséget, nem biztos, hogy a következő tíz év­ben olyan gyerekeket tudnak nevelni, akik eséllyel indulhat­nak el ugyanazokért a pozíció­kért, mint a jómódúak. A refor­mokkal kapcsolatban pedig szeretném kijelenteni: ha vala­kinek ebben az országban mo­rális alapja van a reformokról beszélni, akkor az én vagyok: 1988-ban az adóreformot, 1998-ban a nyugdíjreformot „csináltam meg", mind a két­szer pénzügyminiszterként, s én vittem a bőrömet a vásárra. Tudni kell azonban, tökéletes reform nincs, a kockázatot fel kell vállalni. A választások utá­ni időszakban - bárki is kerül kormányra - lépni kell. Azt ta­nácsolom valamennyi párt­nak, hogy már most foglalkoz­zanak a problémákkal, ha nem akarnak utána kapkodni. FEKETE KLÁRA BÁZEL (MTI) A franciák trónfosztott császá­ra 1821. május 5-én hunyt el Szent Ilona szigetén, s akkori kezelő orvosa, aki a boncolást is elvégezte, rosszindulatú gyomordaganatban jelölte meg a halál okát. A gyomorrák diagnózisát első ízben 1961-ben vonták kétségbe, mivel Napóleon hajában arzén nyomaira bukkantak, s mérgezésre gyanakodtak. A mérgezési el­mélet támogatói azt is fel­hozták érvként, hogy halála­kor Napóleon túlsúlyos volt ahhoz képest, amilyen a gyo­morrák következtében lett volna. Alessandro Lugli, a bázeli egyetemi klinikapatológiai in­tézetének munkatársa két kol­légájával most tisztázta a súly kérdését: kiderítették, hogy a 1,67 magas Napóleon halála­kor mintegy 76 kilogrammot nyomott. Lugli a tanulmány bemuta­tásakor azt hangsúlyozta: a túlsúly önmagában nem zár­ja ki a gyomorrákot, hanem a testsúly alakulása a fontos mutató. A tudósok tanulmá­nyozták, hogy milyen az át­Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Te­levízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szem­közt. Az e heti adásban Gre­zsa Istvánt, a Magyar Demok­rata Fórum megyei elnökét faggatta Vass Imre szerkesz­tő-riporter és Szabó C. Szilárd újságíró Zakar Péter szegedi elnök lemondásáról és a pár­ton belüli változásokról. MUNKATÁRSUNKTÓL Grezsa István szerda este kö­zölte, hogy ő még mindig nem kapta meg Zakar Péter levelét, amelyben az MDF szegedi el­nöke lemondott valamennyi párttisztségéről, és tiltakozá­sul Dávid Ibolya hintapoliti­kája miatt kilépett a pártból. A megyei elnök elmondta, ő is a Délmagyarország újságírójá­tól értesült vasárnap este Za­kar lépéséről, amit szomorúan fogadott, mert kiváló ember­nek tartja a szegedi elnököt. Ugyanakkor hozzátette: emi­att nincs vészhelyzet a helyi MDF-ben. Grezsa Istvántól megtudtuk, hogy Zakar Péter a Lakitelek munkacsoport fellépése óta sok aggályt fogalmazott meg a Magyar Demokrata Fórum ve­zetésével és a párt politikai irányvonalának változásával kapcsolatban. Erről kettejük között és az alapszervezete­ken belül is vita folyt, amelyek - a megyei elnök meglátása lagosa arány a férfiaknál a derékbőség és a testtö­meg-index között, s ezen is­meretek birtokában meg­mérték Napóleon fennma­radt nadrágjait. A rekonst­rukció arra derített fényt, hogy az egykori uralkodó 1804 és 1820 között 67,8 ki­logrammról 90,7 kilogramm­ra hízott, ám életének utolsó hónapjaiban 14 kilogram­mot fogyott. Lugli szerint a mérgezés el­mélete ellen szól az is, hogy az egykori császár hajában már évekkel halála előtt is találtak arzént, s ennek az lehet az oka, hogy akkoriban a boroshor­dókat arzénnal tisztogatták, Napóleon pedig nagy borked­velő volt. A Napóleon megmérgezésé­ről szóló elmélet egyik lelkes híve Ben Weider kanadai mil­liárdos, aki pénzt is költött a vonatkozó kutatásokra. Sze­rinte a gyilkos Montholon grófja volt (1783-1853), aki vagy a britek megbízásából tört Napóleon életére, vagy azért, hogy bosszút álljon a volt császáron a Montholon feleségével folytatott viszonya miatt. szerint - már hónapokkal ez­előtt lezárultak. így aztán meglepődve és értetlenséggel fogadta a szegedi elnök le­mondását. Kérdésünkre, volt-e nézeteltérés kettejük között az MDF-ből kizárt Ba­logh László országgyűlési kép­viselő személyéről, nem adott egyértelmű választ a megyei elnök. „Szerintem Balogh László politikailag légüres tér­be került. Ugyanakkor fontos azt megjegyeznem, hogy osz­tom Balogh László MDF-fel kapcsolatban tett kritikai ész­revételeinek egy részét." Grezsa István elmondta: fo­lyamatos vád a Magyar De­mokrata Fórummal szemben, hogy a baloldalra kacsintgat, de ezt - szerinte - a média sugallja. Az MDF és a jobb­oldal célja, hogy leváltsa a je­lenlegi kormánykoalíciót. A kisebbik ellenzéki párt a józan erőt, a korszerűséget és a kon­zervativizmust testesíti meg ­hangzott el a műsorban. A megyei elnök kérdésre vála­szolva közölte: nem tartja el­képzelhetetlennek, hogy Za­kar Péter után mások is ki­lépnek a pártból. A Magyar Demokrata Néppárttal történt egyesülés után ugyanis az MDF-tagoknak megerősítő nyilatkozatot kell tenniük, hogy elfogadják és támogatják a konzervatív politikai irány­vonalat. A több mint három­ezer megyei MDF-tagnak a közeljövőben postázzák ki a megerősítő nyilatkozatról szó­ló levelet. „Az igazán nagy; társadalmi léptékű reformokat alaposabban elő kell készíteni."

Next

/
Thumbnails
Contents