Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-07 / 106. szám

SZOMBAT, 2005. MÁJUS 7. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Huszonnyolc éve, négy hónapja és hét napja zárt be a Szeged egyik legszebb helyén működő (régi) Hungária Szálloda, az egy­kori Kass Szálló. Az épületet hónapokkal korábban életve­szélyesnek nyilvánították. Az utolsó napon, 1976 szilveszte­rén, már csak a bár nyitott ki. A szálloda akkori üzletvezetője elődjével együtt azt mondja, meg kellett volna menteni a város legkeresettebb szállodáját és szórakozóhelyét. 1976. december 31. A szálloda­részben, valamint a Kishungi­ban, a Galéria-, a Márvány-, a Rózsaszínteremben már hóna­pok óta nem fordult meg vendég. Csupán a Dózsa György úti bejá­rat, a bárhoz vezető ajtó volt nyitva. A jó konyhájáról ismert, elsősorban báljairól és vasárna­ponkénti zenés ötórai teáiról or­szágos hírű szálloda, a szegedi Hungária az utolsó rendezvényé­re készült a bárban: törzsvendé­geivel együtt búcsúzott az óévtől. Akkor még senki nem gondolta, hogy a szálloda valószínűleg so­ha többé nem nyit ki. Nagyon jó hely volt - Ha röviden kell összefoglal­nom, hogy milyen hely volt a Hungária Szálloda, írja le: na­gyon jó hely volt. Nagyon jó és népszerű - emlékezett az intéz­mény utolsó üzletvezetője Túri Imre, aki elődjével, Sípos Györggyel elevenítette fel a „régi szép időket". - Sajnos az épület folyamato­san pusztult, a bezárást az elke­rülhetetlenné vált födémcsere miatt nem lehetett tovább halo­gatni. A szállodai rész, valamint a Kishungi zónázó és az étterem már régóta nem fogadott vendé­geket. Nem tagadom, azt hittem, néhány év múlva ismét kinyi­tunk, hiszen abban az időben a szegediek legkedveltebb szórako­zóhelye volt. Sokan érkeztek hozzánk az ország különböző térségeiből és külföldről is - fo­galmazott kesernyésen Túri Im­re. Vaszy ebédje Legismertebb vendégeik között említették Vaszy Viktort, aki az alig száz méterre lévő munkahe­lyéről, a Szegedi Nemzeti Szín­házból naponta átsétált hozzá­juk ebédelni. A 28 szobás Hun­gária törzsvendégei főleg orvo­sok, bírók, ügyészek, ügyvédek, tanárok, színészek, sportolók és diákok voltak, akiket a miliő, a jó konyha és az olcsó árak mellett a programok is csábítottak. Sípos György a fentiek igazolásául so­rolta az árakat. - Abban az időben nagyon sok mindennek 3 forint 60 fillér volt az ára. A kenyér és a tej mellett például nálunk egy korsó sör is annyiba került. A hatvanas évek­ben 20-30 forint egy személynek bőven elég volt, hogy megebédel­jen vagy megvacsorázzon, és jól érezze magát. A Hungária Szálloda 6 ezer 200 négyzetméternyi területén egyszerre ezerhatszázan tudtak szórakozni, enni, inni, mulatni, vagy ha úgy tetszett, beszélgetni. Báli szezon és a vasárnaponkén­ti, 5-től 9-ig tartó ötórai teák alatt a 15 százalék zenés felár el­lenére ki lehetett tenni a megtelt táblát. A belépéshez a nyakken­dő feltétel volt, ezért a pincérek mindig tartottak néhányat a be­járatnál. Zenés felár Sem Túri Imre, sem Sípos György nem tartja valószínűnek, hogy a Hungária Szálloda újra ki­nyit. Azt mondták, bár a pénz megvolt, akkor mégsem Szeged egyik legszebb épületének a fel­újításáról, hanem egy új Hungá­ria Szálloda felépítéséről döntöt­tek. Mind a ketten úgy tudják, volt még egy pillanat, amikor megmenekülhetett volna az épü­let: vevőként bejelentkezett az építtető-tulajdonos Kass János unokája. - Csakhogy amikor megtud­ta, hogy milyen műemlékvédel­mi előírások vonatkoznak az épület felújítására és üzemelte­tésére, gyorsan hátat fordított Szegednek - mesélte Sípos György. Megkérdeztem Túri Imrét, hogy nosztalgiázik-e, álmodo­zik-e még az egykori Hungária Szállodáról, eszébe jutnak-e a különböző rendezvények? - Per­sze. Bár eltelt majd harminc év. Azóta sok minden történt, volt egy rendszerváltás is. Mégis gyakran eszembe jutnak 30-40 évvel ezelőtti pillanatok. A min­dig zsúfolt bálok színes forgata­gaira, az ötórai teák hangulatára éppúgy szívesen emlékszem, mint arra a baráti társaságra, amelynek négy tagja minden al­kalommal száz kisfröccsöt ren­delt. Az első körben. OLÁH ZOLTÁN ARAK A 60-AS, 70-ES ÉVEK ÉTLAPJÁRÓL Menü (3 fogás) 5,60 Ft Csontleves 0,90 Ft Rántott máj (zóna) 5,60 Ft Pirított máj (zóna) 3,40 Ft Pohár sör 2,50 Ft Korsó sör 3,60 Ft Forrás DM-gyűjtés Magyarból, angolból remekel Vidács Krisztina Irodalomverseny és Metallica Nosztalgiázás a Hungária Szálloda utolsó üzletvezetőjével és elődjével Korsó sör 3 forint 60-ért A szegedi Zserbó együttes néhány hét alatt befutott Operettslágerek új köntösben Bemutatkozó nagylemez talán még soha nem ért el akkora sikert, mint egy újonnan alakult szegedi együttes albuma. A Zserbó mindössze három hete adta ki korongját, se televízió­ban, se rádióban nem hallani még ró­luk, mégis övék az ötödik legjobban fogyó korong Magyarországon. Példátlan gyorsasággal tört be a ma­gyar poppiacra egy újonnan alakult együttes: a Zserbó. A három huszon­éves fiatalról sokan talán még nem is hallottak, pedig első nagylemezük je­lenleg az egyik legkeresettebb kiad­vány. Mindössze három hete jelent meg a boltokban, reklámjára még nem is volt idő, a Mahasz lemezeladási lis­táján azonban máris az ötödik. Az ope­rettslágereket feldolgozó formáció tag­jaiból ketten szegediek. Zsurkán Zsanett, Muhari Tamás és Szabó Dávid a fővárosi Operettszínház tanodájának növendékei. Itt fedezte fel őket a Sony-BMG lemezkiadó, amely egy Magyarországon egyedülálló pro­dukcióhoz keresett énekeseket, amely­ben ismert operettdalokat ötvöznek a popos, modern hangzásvilággal. A Zserbó együttes ahogy alakult, úgy vált egyre szegedibbé. Zsanett és Tamás Szegeden nőtt fel, általános iskolában ráadásul osztálytársak is voltak. Dávi­dot már a tanodában ismerték meg, ő budapesti. Az együttes menedzsere, fosh azonban szintén szegedi, akár csak fellépő ruháik tervezője, Forgó Di­ána Napsugár. A fiatalok jelmezszerű öltözéke egyéb­ként nem véletlen: a fűző, a frakk és a kesztyű is mind-mind a színházat, vala­mint a franciás hangulatot idézi. Azt a világot, amelyet a Zserbó minél széle­sebb réteggel szeretne megszerettetni. - Az operett mindig kedvelt műfajnak számított, de talán a felnőttek szívéhez közelebb áll, mert a legnagyobb slágerek az ő idejükből valók - mondta Tamás. - Az újfajta hangszerelés miatt vi­szont reméljük, hogy a mi korosztályun­kat is megérinti majd - tette hozzá Zsa­nett. A szegedi együttes első nagylemezére olyan híres dalok kerültek fel, mint pél­dául az Egy csók és más semmi, a Pá kis aranyom vagy a Lesz maga juszt is az enyém. Az operettek és a kuplék mellett azonban nyitottak a musicalek világa fe­lé is: a Rómeó és Júlia legnépszerűbb slágerét is feldolgozták. - Ezek a dalok másként szólnak a le­mezen, mint a színházban - mondta Dávid. - Reméljük, hogy aki meghall­gatja, kedvet kap ahhoz, hogy a darabo­kat is megnézze. Ez ugyanis az együttes egyik célja. Színházszeretetüket mi sem bizonyít­ja jobban, mint hogy a hirtelen és nem várt siker ellenére sem akarnak hátat fordítani a színpadnak. Bár Tamás még csak most végez a tanodában, neki és Dávidnak is szerződése van az Operett­színházba, és Zsanett is rendszeresen kap ott szerepeket. - Reméljük, össze tudjuk a kétfajta munkát egyeztetni - mondták -, mert egyikről sem szeretnénk lemondani. TÍMÁR KRISZTA Zsanett, Dávid és Tamás - bemutatkozó albumukkal egyből az eladási listák élére Ugrottak Fotó: Schmidt Andrea Magyar-angol szakos tanár szeretne lenni az irodalomból országos középiskolai tanul­mányi versenyen tizenegyedik helyezést elért Vidács Kriszti­na. A vásárhelyi Bethlen gim­názium végzősének így ebből a tantárgyból hétfőn nem kell érettségiznie. A fiatal lány nyaranta üvegházban dolgo­zik, szabadidejében pedig íjászkodik és rockzenét hall­gat. Míg társai hétfőn délelőtt ma­gyar irodalom érettségit írnak, Vidács Krisztina otthon pihenhet és készülhet a matekvizsgára. Ugyanis a vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium végzőse tizenegyedik helyezést ért el az országos középiskolai ta­nulmányi versenyen (OKTV) irodalomból, így ebből a tan­tárgyból nem kell érettségiznie, és a felvételihez pluszpontokat kapott. - Háromezren indultunk az ország minden részéből a verse­nyen, de az első fordulóból már csak hetvenhárman jutottunk tovább - mesélte a fiatal lány. A középdöntőben a négy író kö­zül Krisztina Sarkadi Imrét vá­lasztotta. - Mivel nem gimna­zista tananyag, gondoltam, hogy érdekesebb lehet a zsűri­nek, ha Sarkadi drámáit dolgo­zom fel - folytatta. Az elképze­lése bevált, mert a harminc leg­jobb diák között a tizenegyedik , helyet sikerült megszereznie. Krisztina tanárcsaládból szár­mazik. Nagymamája egykoron a Klauzálban tanított magyart, édesanyja pedig matemati­ka-fizika szakos pedagógus. A bethlenes diáklány az érettségi után magyar-angol tanári szak­ra adta be a jelentkezését a sze­gedi, illetve a debreceni egye­temre. A diáklány nem csupán magyarból ért el sikereket. - Az OKTV-s eredménnyel egy időben tudtam meg, hogy angol­ból sikerült felsőfokú nyelvvizs­gát tennem. A napokban pedig első helyezést értem el a városi angol levélíró versenyen - tette hozzá. Azért ne gondolja senki, hogy a sikeres lány egész nap a könyvek fölött görnyed. Az érettségi után idén is dolgozni fog, mint tavaly nyáron: egy szegedi cég üveghá­zában szed paradicsomot. Ezt követően hat hétre Nagy-Britan­niába utazik, hogy csiszolja nyelvtudását. A sport sem áll messze tőle, tagja a vásárhelyi íjászegyesü­letnek. Jó időben a sportpályán lő a céltáblákra. Ha van egy kis szabadideje, akkor szívesen hallgat zenét is, leginkább a rockot szereti, egyik kedvence a Metallica. K.T. Utolsó alkalmak egyike. A végzős Vidács Krisztina már csak pár napig bethlenes Fotó: Tésik Attila Sípos György és Túri Imre egy régi étlappal a régi Hungária előtt Fotó: Frank Yvette

Next

/
Thumbnails
Contents