Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-07 / 106. szám

MEGYEI TÜKÖR« SZOMBAT, 2005. MÁJUS 7. Könyvet írt a nyugdíjas makói ápolónő Történetek a halál árnyékából Gyógyszer az öngyilkosság ellen címmel írt könyvet egy, a témát jól ismerő volt ideg-elmeosztá­lyi ápoló, a makói Hamzáné Farkas Mária. Szerinte azért sok az öngyilkosság manapság, mert nem figyelünk egymásra. Hamzáné harminc esztendőn át dolgozott az egészségügyben - ja­nuár óta nyugdíjas. A kötetben harminckét egykori, öngyilkossá­gi kísérlet miatt kezelt beteg törté­netét gyűjtötte csokorba, úgy, mintha ezeket egy ugyancsak ön­gyilkosságra készülő embernek mesélné el. Valamennyi valós tör­ténet, többségüket még ápoló­ként, az érintetteket megismerve jegyezte le - könyvet írni belőlük azonban csak most vállalkozott, mert - mint mondja - azóta tudo­mása szerint valamennyien meg­haltak, így senki sem ismerhet az oldalakon a saját sorsára; a neve­ket, a felismerhető élethelyzeteket egyébként is megváltoztatta. A szerző úgy gondolja, bár az ön­gyilkosság mint téma szomorú, az ő történetei mégis pozitív kicsen­gésűek, hiszen hősei - négy kivé­tellel - végleg letettek sötét szán­dékukról, életük így vagy úgy, de jóra fordult. Azaz: arra szolgálnak például, hogy a legreménytele­nebb helyzetből is van kiút ­mondja. Egyikük később például a lakodalmára is meghívta őt. A könyv lapjain megelevenedő em­berek sorsa egytől egyig különbö­ző: van köztük, aki reménytelen szerelme, más az ital vagy a kábí­tószer illetve saját betegsége miatt gondolta úgy, hogy nincs értelme tovább élni. Egy má­siknak a háború ide­jén bombatalálat érte a házát, és mindene odaveszett, megint másikuktól a téesz­szervezés során elvet­ték a tanyáját, egy harmadik pedig bör­tönben ült, s bár kike­rült, letöltve bünteté­sét, többé senki sem bízott meg benne. El­gondolkoztató annak az idős asszonynak a története is, akiről egyetlen hozzátarto­zója sem akart gon­doskodni, de azé is, akit saját gyermekei forgattak ki a vagyo­nából, illetve aki egy ostoba plety­ka miatt választotta voljia a ha­lált. Hamzáné persze jóval több öngyilkosságra készülő pácienssel találkozott pályafutása során, mint amennyit megörökített, ám igyekezett a leginkább érdekes, ta­nulságos történeteket megírni. A könyvet nemcsak azoknak szánja, akik valamilyen formában találkoztak már a meghívott ha­lállal: úgy gondolja, mindenki szá­mára szolgálhat tanulsággal. Sze­rinte manapság mindenekelőtt azért sok az öngyilkosság, mert nem figyelünk másokra - akinek valamilyen gondja van, általában magára marad vele és megértésre a legritkább esetben számíthat. Ezért is szeretné, ha a kötet megje­lenhetne. A hosszú évek alatt ösz­szegyűlt kéziratokat most egy pá­lyázat apropóján szerkesztette kö­tetté: az Accordia Kiadó művét 764 pályamunka közül a legjobb harminchárom közé választotta és már előszerződést is kötött a megjelentetésre - a kiadás azon­ban akkor lesz biztos, ha lesz rá legalább háromszáz előfizető. A nyomtatásban bő százoldalas­ra tervezett kötetnek már a borító­ját is megálmodta: fekete lesz, de egy fehér őrangyal is látható rajta ­emlékeztetve a jeligére, ami alatt a regényt a pályázatra beküldte, no meg kicsit az egészségügyiek fehér ruhájára is. Hamzáné egyébként a könyv külhoni karrierjében is bí­zik: mivel jól beszél eszperantóul, maga szeretné lefordítani, aztán a nemzetközi szövetség révén ki­adatni. SZABÓ IMRE Hamzáné írógéppel írta meg élményeit, s ebből könyv készült Fotó: Gyenes Kálmán Szablyák, vasliliom, címeres ostyasütő Szentmihályon Bene István kis műhelyében kéttucat fogó sorakozik, az üllő mellett különféle ka­lapácsokvárják, hogy kézbe kerüljenek. Egy másik szobában szablyák díszítik a falat, pengéjükben a véset: Me fecit In Szeged ­készült Szegeden. A kis közben, Szetmihálytelken könnyen fel­ismerhető Bene István háza: az ablakokat ko­vácsoltvas rács díszíti. A kapu nyitva, kutya nem ugat. Kiabálunk a gazda után, sokára kerül elő a műhelyből: a kalapálás minden más hangot elnyom. A felújítás alatt álló ház egyik szobájába kalauzol bennünket: a falon szablyák lógnak szép rendben, egymás mel­lett - elsőként a nyolc éve készített damasz­kuszit húzza ki a hüvelyből. Közelről, szabad szemmel is látni a benne futó szálakat. A fegyver elkészítésének nehézsége abban áll, hogy drótszálakat olvasztanak össze. A ko­vácsmester ennek a szablyának a pengéjét iiárom hónapig készítette. - Ezzel nem lehet napi 8 órát foglalkozni, elfárad az ember. A damaszkuszi acélpenge készítésének alapfogásait egy litván kovács­mestertől láttam - magyarázza Bene István, aki nem nevezi magát fegyverkovácsnak. ­Én a vas míves megmunkálójának tartom magam - mondja. A következő szablya Sze­ged 750 éves fennállására készült. A 18. szá­zadban a gyalogság tisztjei hordtak hasonló­kat, abból indult ki a mester. A harmadik kard az 1848-as szabadságharc emléke, ilyet hordtak a zenészek, tüzérek, zászlótartók, gránátosok, dobosok. A sorban az utolsót 1996-ban kovácsolta, az 1800-as évek elejé­nek öltözködési mintakönyve alapján. A pengék élében ott van beütve a mesterjegy, és az írás: Me fecit in Szeged, azaz: készült Sze­geden. A kardok alatt a kis asztalon ostyasütő, Csongrád megye címerét véste bele. Mellette a legújabb munka: az amforatartó. Az Adri­án, búvárkodás közben találtak egy régi am­forát, az edényt egy keramikus kiegészítette, ehhez kovácsolt tartót. - A munkáim az adott kor históriáit idézik. Szerszámkészítőként végeztem, de mindig kísértett a kovácsolás: nagyapám, dédapám, apám ezt a mesterséget is kitanulták, s űz­ték. Ez a munka számomra kihívás - meséli, s közben átmegyünk a kis kovácsműhelybe. Fia, Péter nem viszi ugyan tovább a hagyo­mányt, de ha kell, beáll segíteni. Szükség van itt a másik kézre. Bene István idézi is a gyer­mekkorában hallott versikét: „Egy kovács nem kovács, két kovács: fél kovács, három kovács: egy kovács." Felszítják a tüzet, előke­rül egy vasdarab. Most épp éket készítenek egy tengelybe, amely a fogaskereket rögzíti majd. Ketten állnak az üllőhöz, mintha meg­komponált koreográfia szerint dolgoznának. - Az üllő az intelligencia hangszere ­mondja Bene István. Elmagyarázza: a segéd figyeli a mestert, s ha az üllő jobb oldalára üt, A szentmihályi Bene István nem kovácsmesternek, hanem a vas míves megmunkálójá­nak vallja magát Fotó: Gyenes Kálmán akkor neki is a vas jobb szélére kell ütni. Nem nehéz ez - mondja. Búcsúzóul elővesz négy apró patkót a zsebéből: „Tessék válasz­tani, szuvenír." Igazi szerencsepatkót ka­punk, hét szeggel. • A kovácsmesterség már a 10-11. század­ban elkülönült a vasolvasztástól. Az Ár­pád-kori szolgálónépek között fontos helyet foglaltak el a kovácsok, különösen a fegyver­gyártásban jártasak. Ők értettek ugyanis leg­jobban az acél előállításához, illetve a ke­mény és lágyabb rétegek összedolgozásához, az úgynevezett damaszkoláshoz. A kovács­mesterségből később önállósodtak az alábbi szakmák: az acélműves, a fegyverkovács, a kardműves (csiszár), a késkovács, a lakatos, a páncélkovács, a patkolókovács és a szegko­vács. NYEMCSOKÉVA Mindenki a pénztárcájának megfelelően válogathat a primőrök közül Vitaminbomba a Vitamin teraszról Ha valaki igazi piaci hangulatra vágyik, amikor a zöldségek és a gyümölcsök között válogat, ugyanakkor elvárja, hogy a környezet patyolattiszta legyen, akkor annál csak a konzervgyári diszkontsoron található szegedi Vitamin terasz jöhet számításba. Igényes környezet, színvonalas üzlet, hatalmas választék - tömören így lehetne jellemez­ni azt a látványt és árubőséget, ami az embert a Vitamin teraszon, a konzervgyári disz­kontsoron fogadja. Ez az a hely, ahonnan a tavaszi primőrszezonban a szervezetünkből hi­ányzó vitaminbombát beszerezhetjük. De miért is érdemes ide ellátogatni és feltölteni az otthoni éléskamrát egy jó pár nap­ra előre? Vendloczky Anna cégvezető erre azt a választ adta, hogy itt mindenki megtalál­ja a pénztárcájának szabott ajánlatot, nem kell attól tartania, hogy a primőr valami drá­gát, megfizethetetlent jelent. Többféle minőséget kap a Vitamin teraszon a vásárló, pél­dául az erős paprika darabját 18 és 78 forintért is megvásárolhatja - nyilván az olcsóbb a kisebb. Van itt piros retek 28, de 88 forintért is. Már a bejáratnál karalábéhegyek fogadják a vevőt, egyértelmű jelzéseket adva, hogy vég­érvényesen itt a tavasz. Kapható már az eper, a fürtös és a „rendes" paradicsom, az ubor­ka, a saláta is, valamint a friss fűszernövények. Ez a felhozatal azonban nem zárja ki, hogy ne lehetne egzotikus gyümölcsöket, például mangót, papayát, japán cseresznyét, fügét is kapni. Ezeket leszámítva azonban az áru szinte 90 százalékban magyar termelőktől szár­mazik, a termék útja végigkövethető a kerttől az áruház polcáig. A Vitamin teraszon keddenként 5 százalékos kedvezménnyel kapható az összes áru. Aki nemcsak zöldséget és gyümölcsöt szeretne vásárolni, hanem napi élelmiszereket is, azok a diszkontsor többi áruházában is szétnézhetnek, miközben ingyen parkolnak. A Vásárhelyi Pál utca 3-5. szám alatt található Vitamin terasz hétfőtől péntekig 7-19, szombaton és vasárnap 7-15 óráig tart nyitva, (x) •gm 7 ta _ » * » ¡.T. A • if.* • * Készítse fel Hondáját a nyárra, legyen a vendégünk egy kávéra! • Térítésmentes légkondicionáló-tisztítás • Pollenszűrőcsene, jelentős kedvezménnyel • Ingyenes állapotfelmérés • Kedvező alkatrészárak Tavaszi szervizakciónk alkalmával várjuk márkakereskedéseinkben május 1-31-ig! www.hondahu HONDA The Power of Oreems Amíg Ön kevergeti, mi csavargatjuk!

Next

/
Thumbnails
Contents