Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-30 / 100. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, WERNER KRISZTINA 2005. ÁPRILIS 30. WWW.DELMAGYAR.HU megmutatjuk mindenkinek! . VÁRJUK 06-30/30-30-443 mms.fttlelmaiwar.hu Kérjük, írja meg nettét és lakhelyét! 1 tcgjitbhttkiil memtrteulclfüh.' Várjuk kedvenc fotáikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Ked»« OIHSD! ä raejjelenéta a beküldő ejyelértéíén kiviil a képen iáthaló «eraély ikiskotSaknél a wéitfes képvieelő) kníjánilása siífcéges. Partner Magyar tudósok a világ fizikájában Az ENSZ által meghirdetett fizika évének részeként a tudományt népszerűsítő előadásokat tartanak a szegedi egyetem tanulmányi és információs központjában. Május 2-án, hétfőn 17 órakor a magyar tudósoknak a világ fizikájában betöltött szerepéről beszél dr. Kovács László, a Berzsenyi Dániel Főiskola fizikai tanszékének főiskolai tanára. Az előadás a fizikatörténeti látásmódot kívánja erősíteni. Kiemeli a fizikusok emberi vonatkozásait. Nagy súlyt helyez az elért tudományos eredmények szakszerű bemutatására. A rendkívül gazdag anyagból az előadás kiemel néhány olyan kutatót, akinek munkássága nem kapcsolódik a fegyverekhez, a nagyhatalmi törekvésekhez. Az amúgy is jobban ismert katonai tanácsadókat csak felsorolja az előadó. Ezenkívül rámutat a századokon átívelő kapcsolatokra. Szól Newton és Volta Jedlik Ányosra gyakorolt hatásáról, és párhuzamot von közte, valamint Wlgner Jenő és Bay Zoltán közt. Említésttesz Albert Einstein Eötvös Lorándhoz és Hevesy Györgyhöz kötődő kapcsolatáról. Részletesebben tárgyalja Bay Zoltán, Békésy György és Hevesy György munkásságát. Hevesy György radioaktív nyomjelzéses módszerét közvetlen, élő kísérlettel szemlélteti. Az előadást néhány képzőművészeti alkotás bemutatása színesíti. « t

Kovács László 1942-ben született Nagykanizsán. Az ELTE matematika-fizika tanári szakán végzett 1965ben. Nagykanizsán volt gimnáziumi tanár, majd 1983-ban Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán megalapította és országosan ismertté tette a fizika tanszéket. 2002 óta a főiskola tudományos rektorhelyettese. 1990 óta tagja az Európai Fizikai Társulat Fizikatörténeti Interdivizió vezetőségének. Kutatásaiban a fizika oktatásának módszertanával és tudománytörténettel foglalkozik. Elsősorban a magyar származású fizikusok és tanáraik életművének igényes, forrásértékű feldolgozását és a világban fellelhető, magyar vonatkozású fizikus emlékhelyek felkutatását és dokumentálását végzi. Tagja a kanadai Manitobai Egyetem tudománytörténeti kutatócsoportjának, témavezetője az OTKA által tíz éve folyamatosan támogatott fizikatörténeti kutatásnak. A fizika éve programjait az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportja szervezi. www.fizikaeve.szeged.hu MINDENKI EGYFORMÁN EMLÉKSZIK MÁJUS ELSEJÉRE: ZÁSZLÓ, LUFI, SÖR ÉS VIRSLI Gyárak helyett Kábelgyári felvonulók 1983-ban Nincs sok különbség a régi és a mai május elsejék között. Egykori vállalati vezetők és dolgozók úgy emlékeznek, a legvadabb szocializmusban megrendezett munka ünnepe is - letudva a kötelező programot - felhőtlen szórakozásba csapott át délutánra. A régi május elsejék fokozatosan puhultak a múlt rendszer utolsó két évtizedében. Míg a 70-es éveket a látványos gyári, munkahelyi felvonulások jellemezték a szegedi Széchenyi téri dísztribün előtt, a 80-as évekre ezek fakultatív programokká váltak: a szónok még szónokolt ugyan, de a „népek" már alig várták, hogy vége legyen és átvonulhassanak - a Belvárosi híd teljes szélességében - a ligetbe. Szambáztak a kubai lányok A legutolsó felvonulást - Kerek Attila protokoll-tanácsadó, a régi rendezvényszervező iroda vezetője, a majálisok koordinátora szerint - 1985-ben rendezték meg, de már nagygyűlés nélkül. Mint mesélte, még bemondták, ki következik, s köszöntötték az illető vállalat kollektíváját. A felvonulók három irányból érkeztek a Széchenyi térre, a Kossuth Lajos sugárút felől, valamint a Tisza Lajos körúton két oldalról, a sportolók például a fürdő előtt gyülekeztek. Arra is emlékszik, hogy a Szegedi Textilművekben dolgozó kubai lányok szambaruhában meneteltek és táncoltak, majd megfagytak, olyan hideg volt. László Andrásné, aki 1965-től egészen bezárásáig a Szegedi Textilművekben dolgozott bérelszámolóként, ma nyugdíjas, így emlékszik vissza: - Gyerekkorom óta minden május elsején kimentem a ligetbe, előbb a testvéreimmel, utána a munkatársaimmal. A Textilből a felvonulókkal az akkori Tolbuhin sugárútról átmentünk a Kossuth Lajosra, és onnan a Széchenyi térre, elvonultunk a tribün előtt, majd a régi hídon át a ligetbe masíroztunk. Megkerestük a textiles sátrat, lepakoltuk a zászlókat, ettünk, ittunk. Megmaradt bennem egy olyan munka ünnepe is, amikor visszajöttünk a gyárba, főztek ránk a vállalati ebédlőben, majd hajnalig tartó buli, zene, tánc következett. Ennek az volt az oka, hogy nagyon sokan a szállón laktak. Később ellaposodott az ünnep, a rendszerváltástól már „nem akartak bennünket annyira összefogni". Kiváló gyárak és szocbrigádok De hogy is volt ez pontosan annak idején? A május 1-jére való készülődés már április utolsó napjaiban elkezdődött, a napilapok közzétették az MSZMP ünnepre javasolt lózungjait, amelyek aztán a színes forgatagban magasra emelt táblákról köszöntek vissza. A munka ünnepe előtt kitüntetéseket osztogattak a kollektíváknak, a szocialista brigádoknak és az egyéneknek is. Ezeket vállalati ünnepségek keretében adták át, amelyeken minimum a helyi nagyságok, de sokszor a párt, vagy a szakszervezet országos vezetői is képviseltették magukat. Azt olvasom a megsárgult űjságoldalakon 1984-ből, hogy a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat (KSZV) űjszegedi szövőgyára - amely, mint tudjuk, 2004-ben végleg bezárt - Kiváló Gyár kitüntetést kapott. „A kollektíva 1983-ban túlteljesítette jövedelmezőségi mutatóit, jó eredményeket ért el az anyagtakarékosságban, úgy, hogy közben 1,5 százalékkal csökkent a létszám." Igen, akkoriban egyre fogyott a három műszakos munkarendben termelő üzemekben a létszám, lasszóval fogták az embereket. A vezetés nagy sóhajtozások közepette vette tudomásul 1981-ben az ötnapos munkahét bevezetését: azt mondták, nem tudják, hogyan teljesítik majd a tervet, ha nincs szombati műszak. Ugyanebben az űjszegedi szövőgyárban olyan szociálpolitika - humánmenedzsment - működött, amelynek egyik újításaként 1975-től vállalati fodrászatot nyitottak. Mint ahogy azt Bódi Ágnes, akkori szociálpolitikai csoportvezető nyilatkozta, a szakszervezeti tagok csak a frizura árának a felét fizetik, a többit a gyár állja. A fodrászra azért van szükség - indokolta -, mivel a szövődé poros üzem, kendőt kell viselni, az meg lelapítja az asszonyok haját. Lazult a fegyelem A KSZV akkori vezérigazgató-helyettese, Sponner Jenő a következőket mesélte: - A trösztön belül valamelyik gyár mindig vagy Élüzem, vagy Kiváló Gyár lett, úgyhogy már április végén ünneFOTÓ: DM/DV peltünk, hol a Tiszában, hol a Hungáriában. Május elsején mindig a gyerekeimmel vonultam föl, a KSZV sportpályáján gyülekeztünk, megkaptuk a zászlókat, lufikat, táblákat, valamint az ebédjegyet - azt a Ligetben, a KSZV-s sátornál beválthattuk. Rósa László, a Szegedi Konzervgyár volt vezérigazgatója: - A 80-as években a konzervgyár háromszor kapta meg a Kiváló Vállalat címet, az egy jó évtized volt. Akkor már sokat lazult a korábbi fegyelem, nem volt kötelező felvonulni, az ünnepi beszéd alatt bámészkodtunk, beszélgettünk egymással. Majd irány a liget, ahol bográcsban főztünk. Molnár István meós a Szegedi Kábelgyárból ment nyugdíjba, ma Makón él: - Mindegyik május elseje egyforma volt: kollégák, vidám hangulat, sör, virsli. Azt tudom, hogy amikor csak tehettük, elblicceltük a beszédet és a felvonulást. Fontos még szót ejteni az üzletek ünnepi nyitva tartásáról is, pontosabban nyitva nem tartásáról. A multik megjelenéséig ugyanis a dohány-, édesség- és virágboltokon kívül minden zárva volt az ünnepen, erről a „népeket" előtte közleményben informálták. Mára űjra kordába szorították a kereskedelmet. A mai majálisokon már nem szokás felvonulni, és nincs ünnepi beszéd, viszont az űjszegedi program szinte változatlan: lufi, sör, virsli és még egy csomó olyan hely, ahol pénzt lehet elkölteni. Sátrakkal a vállalatok már nem jelennek meg, csak a pártok. Kiment a divatból, hogy a cégek saját dolgozóikat a munka ünnepén lepjék meg sörrel és virslivel. FEKETE KLÁRA UELMAGY.4RORSZÁG A DÉLÍ4AGYAR0RSZÁG ss a DÉLVILÁG m 1 f... 1 * 1 ... DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobils Rt. T " "iVluOllC