Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-04 / 77. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN ••• A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2005. ÁPRILIS 4. NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGYÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU MILLIÁRDOKAT IGENYEL A SZELTURBINA-BERUHAZAS A haszon csak később jelentkezik Még mindig nagyon alacsony a megújuló energiaforrások hasznosításának aránya Magyarországon - köztük a szélenergiáé is. Nemigen ösztönzik támogatások e környezetbarát energiakinyerési formát. Ez gond, mert egy-egy beruházás milliárdos nagyságrendű, s a haszon csak később jelentkezik. Természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni a turbinatelepítéskor. Magyarországon még mindig csak kismértékben hasznosítják a megújuló energiaforrásokat - hívja föl a figyelmet Munkácsy Béla, az ELTE főiskolai adjunktusa a szegedi környezetgazdálkodási konferencia kapcsán. Mint mondja, a nyugat-európai támogatási rendszerek hatékonyan ösztönzik a megújuló energiaforrások, így a szélenergia hasznosítását is. Németország északi részén, ahol egyébként nem a legjobbak a széladottságok, egyes tartományokban már a 30 százalékot is meghaladja a szélenergia-igénybevétel részaránya. Magyarországon ehhez képest milyen a helyzet? A megújuló energiaforrásokra vonatkozó magyar vállalás, amit a kiotói jegyzőkönyvhöz kapcsolódva tettünk, 3,6 százalékban határozta meg az elektromos enerlyan vehetőségük), melyek megszerzik a szükséges engedélyeket, így próbálva értékesíteni a lehetőséget a tényleges beruházóknak. A Dél-Alföld nem igazán kedvező szélenergia tekintetében, ugyanakkor nem zárható ki, hogy egyes helyeken itt is érdemes lehet szélerőműparkot létrehozni. Mit kell figyelembe venni egy-egy szélerőműpark létrehozásakor a gazdaságos működtetés lehetőségén kívül? A természetvédelmi szempontokat, elsősorban a madárvilág védelmét. Annak viszonylag kicsi az esélye, hogy madár nekirepül a rotornak, ám egy-egy, harminc-negyven tagból álló szélerőműpark teljesen megzavarhatja, „szétszórhatja" a madárcsapatot, és ez pusztulásukkal járhat. Éppen ezért például NémetA Dél-Alfóld nem igazán kedvező szélenergia tekintetében, ugyanakkor nem zárható ki, hogy egyes helyeken itt is érdemes lehet szélerőműparkot létrehozni. gia megújuló forrásokból való kinyerését. (E mennyiség a szélenergián kívül a különböző egyéb megújuló energiaforrásokat is tartalmazza.) Ezzel utolsók vagyunk a huszonöt uniós ország között. - A magyar politikai közélet alig foglalkozik környezeti kérdésekkel. Az ok a hozzá nem értéstől az érdektelenségen át az ellenérdekeltségig terjed, erre a támogatási pénzösszegek odaítéléséből vagy nem ítéléséből is következtetni lehet - mutat rá a kutató. De azért léteznek területek, ahol előrehaladottabb a helyzet. Az északnyugati országrészben, mely egyébként is a legszelesebb területünk, már sok településen megjelentek a beruházók, illetve azok a cégek (olykor kétséges komoországban már ornitológiai vizsgálathoz is kötik a szélerőművek létesítésének lehetőségét. S ma már pontosan meg lehet határozni, melyek azok a helyszínek, amelyekre a turbinákat telepítve nem veszélyeztetik a madárvilágot, nem kereszteznek például vonulási utakat. Mások szerint a szélerőműparkok azért nem engedélyezhetők, mert „nem illenek a képbe" - a kérdés csak az, hogy ha régen a szélmalmok beleillettek a képbe, ma miért nem illenek a szélerőművek. Akik a zajhatás miatt aggódnak, azokat meg lehet nyugtatni: a legutóbbi fejlesztések eredményeként száz méter távolságból már nem lehet hallani a turbinák hangját. F.CS. ÚJ FEJLESZTESEKET TERVEZNEK A S0LV0NAL - INKUBÁTORHÁZÁT ALAKÍTANAK KI A siker titka: a lelkes csapat Duda Ernő szerint nem túlzás azt állítani, hogy kollégái személyes áldozatot is hoztak a cég sikere érdekében FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Szegedi cég most először érdemelte ki a Magyar Innovációs Nagydíjat: a köztársasági elnök adta át az elmúlt hét végén dr. Duda Ernőnek, a Solvo Biotechnológiai Rt. vezérigazgatójának. A mindössze hat évvel ezelőtt alapított biotechnológiai vállalkozás rendkívül gyors fejlődésének az alapító vezérigazgató szerint - van titka. Ez: a lelkes csapat. Mindkét szó hangsúlyos. Ahol mindenki számít - Nem túlzok, ha azt állítom, hogy személyes áldozatot is hoztak a kollégák a cég sikere érdekében - magyarázza dr. Duda Ernő. Olyan szerencsésen alakultak nálunk a viszonyok, hogy az aktuális felada- A piaci rés tot mindenki a magáénak érzi: a laborasszisztens tudja, hogy adott esetben ugyanannyi múlik rajta, mint mondjuk a pénzügyi igazgatón. Az innováció természete miatt itt folyton kommunikálni kell. Az ötletekre, az innovatív magatartásra szükség van. Igen magasan képzett, széles körű külföldi tapasztalatokkal is rendelkező munkatársaink vannak, de az innovációs potenciálunk még annál is sokkal nagyobb, mintha egyszerűen csak összetevődnének a szellemi erők: amikor megosztjuk egymással az ötleteinket, ezek nem pusztán összeadódnak, hanem új minőség születik. A vezérigazgató azt mondja, a megfeszített munkát nem lehet humor nélkül bírni. A Solvónál bevett az örökös poénkodás, a manapság más cégeknél szinte ismeretlen - szólásszabadság. A munkatársak - láss csodát! - kedvelik egymást. A Solvo sikerében természetesen nem pusztán az emberi tényező játszott szerepet. Amolyan garázscégként kezdtük mindössze hárman voltunk, jelenleg negyvenen dolgoznak a Solvónál, pénzünk szinte semmi - meséli dr. Duda Ernő. - Sokat köszönhetünk a Szegedi Biológiai Központtól kapott támogatásnak. Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy a biotechnológiai iparban, ahol tőkeerős nemzetközi cégek versenyeznek egymással, egy kis, kezdő hazai cég csakis úgy vetheti meg a lábát, ha talál a piacon egy apró rést. Ahol még nincs más, és ahol esély van a legjobbnak lenni. Ez persze még nem elég: rá kell bírni a tőkét, hogy vállaljon kockázatot és fektessen be. Nekünk ez úgy egyéves korunk táján sikerült. Hoszszabb távon az a célunk, hogy saját találmányaink, szabadalmáink termékké fejlesztésével foglalkozzunk, de addig nem egyszerűen életben kell maradni, hanem tőkét is kell akkumulálni. Mi hozza a pénzt? A Solvo egyebek mellett - gyógyszervizsgálati technológiákat fejleszt ki, és ezeket nagy gyógyszergyáraknak adja el. Szinte pillanatok alatt fölkerült a fiatal technológiai cégeknek az árbevétel növekedése szerint összeállított nemzetközi toplistájára, mindjárt az előkelő negyedik, majd a harmadik helyre. Tavaly megnégyszerezte az előző évi árbevételét. Egyedülálló termék A gyógyszeripari kutatásfejlesztés egyik legfontosabb kérdése, hogy a gyógyszerjelölt molekulák el tudnak-e jutni a szervezetben oda, ahol a legoptimálisabban fejthetik ki gyógyító hatásukat. A Solvo az úgynevezett ABC transzporterfehérjékkel kapcsolatos tesztreagens termékcsaládot fejlesztett ki, amely jelenleg 17 termékből áll. A gyógyszerjelölt molekulák állatkísérletek nélküli tanulmányozásának lehetőségével a gyógyszerkutatás időtartama lerövidül, a költségek csökkennek. A Solvo termékcsaládja a világon egyedülálló, ezért a tíz legnagyobb gyógyszergyártó a szegedi cég ügyfele. A Magyar Innovációs Nagydíjat ezért az eredményért kapta. Ebben a szektorban azonban percig sem lehet a babérokon ülni. - Új kutatási eredményeket keresünk, amelyekből új termékek lehetnek. Nem tettünk le a saját gyógyszerkutatásokról szögezi le dr. Duda Ernő. Tavaly összesen 22 pályázatot nyertünk, ez több százmilliós támogatást jelent. Az SZBK-val és a Szegedi Tudományegyetemmel összefogva új labort szeretnénk építeni Szegeden, amely inkubátorházként funkcionálva több hasonló, az élettudományi kutatási háttérre építő, kutatásfejlesztéssel foglalkozó céget szolgálhatna. S. E. A gazdasági miniszter reformokat sürget GYÖNGYÖS (MTI) A szociális és az egészségügyi rendszer, valamint a közszféra reformjának halaszthatatlanságáról beszélt Káka János szombaton Gyöngyösön, a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján. - Szembe kell néznünk azzal, hogy például az egészségügy, a szociális rendszer a működésképtelenség határán mozog - mondta a gazdasági miniszter. A politikus szerint ebben a helyzetben új politikára és új gazdaságpolitikára van szükség, mert a rendszerváltó elit tartalékai kifulladtak, most kell felhalmozni azt a muníciót, ami megalapozza a következő másfél évtized fejlődését. Kóka János szerint lezárult az a 15 év, amely a magyar történelmi tapasztalatok szerint szükséges az igazi fejlődés beindulásához. Ezt az időszükségletet igazolja szerinte az, hogy 1867, a kiegyezés után is 15 éves átmeneti időszak kellett az igazi fejlődés kezdetéhez. Ám, ahogy akkor is, ma is „másféle eszközökre és másféle arcokra van szükség ahhoz, hogy ezt a következő fokozatot sikeresen vegyük" - fűzte hozzá. • Az év üzletembere-díj PRESZTÍZS DÍJ Dr. Oláh János PRESZTÍZS DÍJ Hanza-Kruger Záloghitelező és Árverező Rt. Üzleti innovációs dlj 2004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Metrimed Orvosi 2004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Műszergyártó Kft. 2004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Az év környezetvédelmi díja Az év vállalkozása-díj Biopetrol Főszer-Elektroprofil Kft. Környezettechnikai Kft. Az év kisvállalkozása-díj Díj a munkaerő-fejlesztésért Úszótanoda Bt. T Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt. r-/ AVARJUK 06-30/30-30-443 tnimmdeimaiiysr.hu Kérjük, írja meg nevét és jakhelyet! I leg/idihfikat mi'fijelt'Hti'tjiilil Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Hedins Oltasd! i megjelenési»! e beküldő egyetértésén kiyiil e képest lélkelé siemély (kiskorúnknál a törvényes képviseli) hnnéjántlisa srükséges. ^artner DÉLMAGYARORSZÁG A OÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG M .. DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T " "IVluOllC