Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-04 / 77. szám

8 "MEGYEI TÜKÖR" HÉTFŐ, 2005. ÁPRILIS 4. A pápa holttestét a Szent Péter-bazilikában ravatalozzák fel, ahol három napon át vehetnek tőle búcsút II. János Pált gyászolja a világ Huszonhét esztcndőnyi kormányzás után szombat este, 84 éves korában visszaadta lelkét teremtőjének Karol Jozef Wojtyla, aki II. János Pál néven a római katolikus egyház pápájaként „szolgálta Isten szolgáit". A nagybeteg türelmesen, rendkívül nyugodtan viselte az utóbbi hetek-hőnapok szenvedéseit. Az elhunyt egyházfőt világszerte megrendülten gyászolják. Hívők milliói gyászolnak szerte a világban: szombat este fél tíz után néhány perccel végleg megállt II. János Pál pápa szíve a vatikánvárosi pápai kúriában. A nagybeteg végig tiltakozott az ellen, hogy a római Gemelli klinikára szállítsák, pedig ott minden készen állt a haldokló egyházfő fogadására, a katolikus kórház tizedik emeletén külön kórtermeket tartottak fenn számára. II. János Pálnak azonban eltökélt szándéka volt, hogy utolsó pillanatait is az egyházi állam területén töltse, loaquin Navarro Valis vatikáni szóvivő péntek reggeltől szinte félóránként tájékoztatta az újságírókat a nagybeteg állapotáról, így kiderült: a haldokló főpásztor magánlakosztályában folyamatosan ügyeltek a kezelőorvosok, akik az utolsó pillanatig küzdöttek a pápa életéért. Mint ismeretes: Parkinson-kór támadta meg II. János Pált. Ennek és a mesterséges táplálásnak számos szövődménye vezetett halálához. Szívinfarktust és egy fertőzés miatt vérmérgezést is kapott, ezért a szíve is leállt egyszer csütörtök éjszaka. Ekkor válságosnak minősítették az állapotát, ami ugyan többször is stabilizálódott, végül azonban a szíve nem bírta a terhelést. A vatikáni híradások szerint II. (ános Pál szinte mindvégig tudatánál volt, rendkívül nyugodt lélekkel viselte a szenvedéseket. A szóvivő arról is beszámolt, hogy a klinikai halálon átesett egyházfő pénteken reggel hat órakor még legközelebbi munkatársaival misézett, majd kérte, hogy a keresztúti ájtatosság mind a tizennégy stációját olvassák fel ágyánál. Itt fogadta valamennyi közeli kollégáját, a kúria vezetőit, többek között Angelo Sodano bíboros államtitkárt, Leonardo Sandri érseket, helyettes államtitkárt, Giovanni Lajolo vatikáni külügyminisztert, Camillo Ruini római vikáriust és a bíborosi testület dékánját, loseph Ratzingert. Még pénteken a betegek kenetének szentségében részesítették, ami a katolikusok hite szerint a Szentlélek megerősítését, a bűnök eltörlését és a gyógyítás erejét közvetíti a szenvedők számára. A körülötte lévők napközben és még másnap is a Bibliából olvastak fel részleteket neki. A híradások szerint szombat estig többnyire tudatánál volt, bár néha elveszítette az eszméletét. Utolsó üzenetét is szombaton küldte a világnak: „Én derűs vagyok, legyetek azok ti is!". Eközben a Szent Péter téren tízezrek gyűltek össze a világ minden tájáról, hogy együtt imádkozzanak a szenvedő pápáért. A kúria ablakaiból csütörtökön, pénteken és szombaton éjszaka fény szüremlett ki, a lámpát halála után sem kapcsolták le. A pápa honfitársaiból és a rómaiakból álló népes csoport tagjai égő gyertyákkal a kezükben várakoztak, sokan turistaként érkeztek az „örök városba", ám amikor megtudták, hogy II. (ános Pál válságos állapotban van, a térre siettek. A pápáért az egész katolikus egyházban sokfelé, így hazánkban is közösen imádkoztak. Tegnap délelőtt pedig csaknem százezren vettek részt a Szent Péter téren az elhunyt egyházfő lelki üdvéért tartott misén. II. János Pál bebalzsamozott holttestét ma 17 órától a Szent Péter-bazilikában ravatalozzák fel. Itt három napon át várhatóan több százezren vesznek majd végső búcsút tőle. A TEMETES ES AZ UTÓDLÁS - HA FELSZÁLL A FEHER FUST A halálhírt Joaqum Navarro Valis vatikáni szóvivő jelentette be röviddel szombat este tíz előtt. Közlése szerint a Szentatya 21 óra 37 perckor hunyt el magánlakosztályában. A gyászszertartást szerdán tartják a Szent Péter-bazilikában, de temetése vatikáni források szerint csütörtöknél előbb nem lesz, az időpontról a bíborosok általános kongregációja dönt, amely ma délelőtt ül össze. Az új pápa megválasztására hivatott konklávé összehívásáról később döntenek. Sokan Eduardo Martmez Somalo spanyol bíborost, Camillo Rumi bíborost, római pápai vikáriust és loseph Ratzingert, a bíborosi testület dékánját tartják esélyes utódnak, ám mások latin-amerikai pápa megválasztásában bíznak. Valószínű, hogy nem túl fiatal bíborost neveznek ki az egyház élére. Az Universi Dominicl Gregis apostoli konstitúció értelmében azonban csak a 80 év alatti kardinálisok a választók és választhatók - számuk jelenleg 117. A testület tagja Paskal László és Erdő Péter bíboros is. A szabályzat szerint választás kizárólag szavazással történhet (korábban közfelkiáltás és megegyezés Is lehetséges volt), és kétharmados többség szükséges, bár 9 napi eredménytelen voksolás után a választók egyezséget köthetnek, hogy 50 százalék plusz egy szavazat is elegendő Szent Péter trónja örökösének megválasztásához. A kardinálisok naponta négyszer szavazhatnak a Sixtus-kápolnában, nem olvashatnak újságot, nem telefonálhatnak és számítógépet sem használhatnak az esetleges kiszivárogtatások vagy a nyomásgyakorlás kizárása érdekében. Az eredményes voksolást a kápolna kéményén felszálló fehér füst jelzi, az eredménytelen szavazásról a fekete füst tanúskodik. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ILLYÉS SZABOLCS Nincs válság a katolikus egyházban Életút Wadowicétől Rómáig Az utazó főpásztor A pápa halála nem okoz válságot az egyházban - tudtuk meg Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspöktől, aki elmondta: a Vatikán hivatalai a pápa halála után is teszik a dolgukat. Az új pápa megválasztásáig sem áll be állami „interregnum", hiszen nem hagyományos értelemben vett államfői státusról van szó. Az utódlás kérdése a bíborosi kollégium kezében van. A helyi politikára mégis hatással volt a pápa szenvedése, hiszen az olasz pártok felfüggesztették regionális választási kampányukat a hét végére, jelentették be közösen a szervezetek vezetői. Olaszországban háromnapos gyászt hirdettek a pápa halála miatt, s a kormányépülcteken és a törvényhozás palotáin már szombat éjszaka félárbocra engedték a lobogókat. Égő mécsesekkel gyászolnak a hívők a Szent Péter téren Fotó: MTI/EPA/Bartlomiej Zborowski II. János Pál Karol Jozef Wojtyla néven született a Krakkótól 50 kilométerre eső Wadowicében 1920. május 18-án egy lengyel család második gyermekeként. Szülővárosában végezte iskoláit, majd 1938-ban a krakkói Jagelló Egyetem drámatagozatára iratkozott be, de a náci megszállás alatt a Solvay gyárban kényszerült kétkezi munkát végezni. A háború végének közeledtével a krakkói papi szemináriumban folytatta tanulmányait, 1946-ban szentelték pappá. Elöljárói Rómába küldték, itt '48-ban doktorált teológiából. Még abban az évben visszatért Lengyelországba, ahol filozófiát tanult, Krakkóban egyetemi káplánként dolgozott '51 -ig. Itt, valamint a lublini egyetemen szociális és erkölcsteológiát tanított. XII. Piusz pápa krakkói segédpüspöknek jelölte 1958 szeptemberében, '64 januárjában VI. Pál érseknek nevezte ki, majd '67-ben bíborosi rangra emelte. Aktív munkatársa volt a II. vatikáni zsinatnak, és kiemelkedő munkát végzett a bíborosok testületében. I. János Pál 33 napos pápaságát követően 1978. október 16-án a katolikus egyház vezetőjévé választották mint dinamikus, fiatal kardinálist. „Utazó pápaként" több mint száz látogatást tett Itália határain kívül, és közel másfélszer ennyit Olaszországban. 14 enciklika, 15 apostoli buzdítás, 11 apostoli konstitúció, 45 apostoli levél és öt könyv kiadása köthető a nevéhez. 147 ünnepségen 1338 jelöltet boldoggá, 51 ceremónián pedig 482 nomináltat kanonizált szentté avatott. 1981. május 13-án Ali Agca merényletet követett el ellene, súlyos sebesülései miatt ekkor már kiszolgáltatták neki a betegek szentségét, ám a sérülésből teljesen felépült, és megbocsátott támadójának. II. János Pál huszonhét éven át vezette a római katolikus egyházat Fotó: MTl/AP/Massimo Sambucetti