Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-27 / 97. szám

SZERDA, 2005. ÁPRILIS 27. •MEGYEI TÜKÖR" 11 A hangjuk a hangszerük Szokatlan műfajokban is reme­kelnek a szegedi egyetemisták. A vásárhelyi születésű Molnár Emese népdalelőadását, illetve a zsombói Angyal Áron operaének­lését legutóbb az országos művé­szeti diákkonferencia szegedi döntőjének zsűrije méltatta. - A fellépés izgalma még jobb tel­jesítményt hoz ki belőlem - vála­szolta mosolyogva Molnár Eme­se a lámpaláz okait és következ­ményeit firtató kérdésemre. - Él­vezem, ha egyedül állok a közön­ség előtt, és minél többszőr sze^' repelek, annál jobban megtalá­lom velük a kapcsolatot. Látom a szemükből, mennyire tetszik a dalcsokrom. Az egyetemen magyar szakos, ötödéves lány énekből a főisko­lán végzős. Kicsit sajnálja ugyan, hogy nem játszik hangszeren, ám a hangját ugyanolyan gond­dal igyekszik megszólaltatni. Ál­talános iskolában kezdett éne­kelni, és a gimnázium után egye­nesen az ének szakra vezetett az útja. Leginkább eredeti énekesek hangfelvételeiből szeret tanulni. Mostani tanárnője Ivánovics Tünde is erdélyi dalokat javasol mélyebb hangfekvésének. Emese nem torokból-gégéből énekel, természetes hangján ad elő. - Kedvelem a díszített, szokat­lan dallamfordulatokat rejtő éne­keket. Úgy látom, erre és az igé­nyes szövegre a közönségem is vevő. A szegedi versenyre korom­nál fogva négy lakodalmas dalt vittem. A döntőre ezekről har­mincoldalas tanulmányt fogal­maztam, ezt inkább csak illuszt­rálta a párperces éneklésem. Bírálóinak ugyancsak elnyer­hette a tetszését Emese írásbeli és énekes népdalcsokra, mert harmadik díjjal tüntették ki. Nem írtak, csak daloltak az ope­rás fiúk, ezért bármennyire is ra­gyogott a teljesítményük, a zsűri versenyen kívül díjazta a zsom­bói Angyal Áront, és a duettben társát, Koczor Kristófot. Áron harmadéves a tanárképző főisko­la ének-angol szakán. A sokolda­lú fiatalember zongorázik; "füVö­Tazík és gitáron játszik az éneklés mellett. Egyedül és kórusban is szívesen dalol, hangszeres kísé­rettel és a' capella egyaránt sike­res. - Komolyzenei irányból érkez­tem, egyházi zenével szintén fog­lalkoztam. Érdekes, hogy először a mostani énekvizsgámon adok elő magyarul, Bartók Bélától ­hívta fel a figyelmemet a vállas fiatalember. - Bárdi Sándor tanár úr remekül választ tenor és bari­ton közötti fekvésű hangomhoz illő opera- és vígoperadarabokat. Kristóffal Mozartot adtunk elő az énekversenyen, és egy április vé­gi rendezvényen is ezt a dalt kér­ték tőlünk. Szerepelek a Vaszy Viktor kórussal: emlékezetes a Nabucco-beli fellépésünk a sza­badtéri színpadán. Nagyon vá­rom az idei ismétlést, mert érde­kes vállalkozás ekkora közönség előtt grandiózus énekesgárda ol­dalán dolgozni úgy, hogy harmo­nikusan összecsengjen a kórus, és mégis betöltsük a Dóm teret. DOMBAI TÜNDE Emese népdalokkal, Áron operával lép fel szívesen Fotó: Karnok Csaba Az idén elkezdik építeni az egyetem új biológiai épületét Tervek az Y két szárára A Közép fasor 52. szám alatt jelenleg négy egyetemi biológiai tanszék működik Fotó: Karnok Csaba Több mint három évtizeddel azután, hogy nagyszabású egyetemi bővítéseket tervez­tek Újszegeden, az úgynevezett Y-telken mégis fölépül az SZTE új biológiai épülete és - magántőkéből - talán a biotechnológiai inkubátorház is. Az újszegedi területre azért ragadt rá az „Y-te­lek" elnevezés, mert Y-alakban, három szár­nyú épületet álmodott ide a tervező - anno. Amikor Szegedé lett az állami nagyberuházás és fölépült az Akadémia biológiai kutatója, a Szegedi Biológiai Központ (SZBK), az volt a szlogen, hogy számára a kutatói utánpótlást nyilvánvalóan a helyi egyetemen kell képez­ni. Ehhez pedig bővülni kell. A hetvenes évek első felében föl is épült az Y-ból egy szárny, ahol négy biológiai tanszék kapott helyet. A betűforma másik két szárát mostanáig kirajzolják a földből kiálló beton­tuskók - de ennél tovább nem jutottak, az eredeti egyetemi beruházási tervek nem való­sultak meg. A folytatás bő harminc év után, az idén kö­vetkezik. - Egyetemi, minisztériumi és pá­lyázati forrásokból összesen 1,2 milliárdos beruházással, a terveink szerint ősszel elkez­dődik az egyetem új biológiai épületének fel­építése - tájékoztatott Tráser Ferenc. Az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója el­mondta, hogy az új létesítmény a jelenleg az Egyetem utcai (ismertebb nevén az Ady téri bölcsészkari) épületben, elég mostoha viszo­nyok között dolgozó biológiai tanszékeknek ad majd helyet. Ide költözik továbbá mostani helyéről, az SZBK-tól bérelt, újszegedi raktár­épületből a biotechnológiai tanszék is. A jelenleg egymástól viszonylag távoli épü­letekben működő biológiai tanszékek és ku­tatócsoportok számára igen előnyös lesz az egymás mellettiség. Nem szólva a hallgatók­ról, akik harminc éve vándorolnak a Tisza egyik partjáról a másikra és vissza. A böl­csészkarként emlegetett Ady téri régi épüle­tet pedig valóságosan is a bölcsészkari tan­székek foglalhatják el. Az utóbbi hetekben csillant föl a remény, hogy az eredeti tervekben szereplő harmadik szárny helye sem marad sokáig üresen. A nemrégiben Magyar Innovációs Nagydíjat el­nyert szegedi biotechnológiai cég, a Solvo Rt. tárgyalásokat kezdeményezett az egyetem vezetőivel arról, hogy inkubátorházat építe­nének föl a Közép fasori telken. A tárgyalások a kezdeti szakaszban tartanak. Informá­cióink szerint az az elképzelés, hogy a ma­gáncég, ha nem is az eredeti tervekben sze­replő négyezer négyzetméteres, hanem első lépcsőben csak kisebb épületet, laboratóriu­mokat és kiszolgáló egységeket építene. Részben saját céljaira, részben más biotech­nológiai cégek részére - inkubátorház jelleg­gel. Ez azt jelenti, hogy a kezdő kutató-fej­lesztő vállalkozásoknak nem kellene párhu­zamos kapacitásokat létrehozni, finanszíroz­ni, mert ezeket közösen használhatnák. Az inkubátorház az egyik első és elengedhetet­len lépés lenne a hosszú úton, amelyen a vá­rosnak kell elindulni; hogy Szeged ne csak a hírekben legyen - biopolisz. Az inkubátorház céljaira jobb helyet keres­ve sem lehet találni, hiszen az egyetemi bio­lógiai tanszékekkel és kutatócsoportokkal, valamint az ugyancsak a közelben működő SZBK-val természetes és kívánatos együtt­működésben dolgoznak a biotechnológiai kutató-fejlesztő cégek. S. E. DIÁKBÓNUSZ A diakbonusz.hu internetes ol­dalon tájékozódhatnak a hallga­tók a kártya nyújtotta anyagi előnyökről. Ám a kereső által felajánlott negyven kategória kö­zül tizenegyben nincs kedvez­mény. Ezek közül a legmegle­pőbb, hogy - a honlap szerint ­a szegedi díszkők és taxitársa­ságok nem adnak diákigazol­ványra könnyítést. A hónap könyve Hangok a tornádó centrumából Hang-ember-hang címmel, a Tlido­mány-Egyetem sorozatban Pap János kö­tete a hang, a nyelv, a zene sajátosságait, összefüggéseit tárja fel. Ezt ajánlja az ol­vasók figyelmébe a Somogyi-könyvtár. Korábban is írt már zenei akusztikával foglalkozó dolgozatokat Pap János (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense), ebben a könyvben azonban a zenei isme­reteken túl a fizika, a biológia, az anató­mia tudományterületeit is érinti. Köztu­dott, hogy az élőszó ereje sok tekintetben felülmúlja az írásos megnyilatkozást. Minden, a kommunikációval foglalkozó tudomány tárgyalja a maga sajátos kuta­tási módszerei szerint a hangok, a beszéd folyamatát. Az azonban talán kevéssé is­mert, hogy a hallás az az érzék, amely el­sőként fejlődik ki az anyaméhben, s a ha­lál folyamatában utolsóként szűnik meg. A szerző ezt a tényt szem előtt tartva fejti ki mondanivalóját. A hallás mechaniz­musának megismerése után azonban tá­gul a kör: képet kapunk a hangok szerke­zetéről és tulajdonságairól, az emberi, il­letve az állati hangokról (rovarok, kétél­tűek, madarak és emlősök hangjáról) és az élettelen természeti jelenségek hal­kabb-erősebb hangjairól (földrengés, vil­lámlás, tengeri viharok, szél, víz). A könyv az anatómiai és akusztikai alapfo­galmak mellett a zenei nyelvet, a zenei szabályrendszert is feldolgozza. Egy érde­kes táblázatot is tartalmaz, amely a zene orvosi alkalmazását mutatja be, vagyis azt, hogy milyen hatást vált ki a zene a szervezetben. A könyv különlegessége a demonstrációs hang- és zenegyűjtemény, az a CD-melléklet, amely az egyes jelen­ségekelemzését teszi hitelesebbé. B. K. Kiváltják a hamisítható matricákat a Szegedi Tudományegyetemen Kamatoznak a chipes kedvezmények Diákigazolvány a számítógép billentyűzetében Fotó: Karnok Csaba A szegedi felsőfokú intézményekben tanulók kamatoztatják a chipes diákigazolvány előnyeit. Minden megkérdezett tudta, hogy hol hasz­nálhatja a modernizált kártyát. A fej­lesztések végső célja, hogy a hamisít­ható matricákat ne kelljen használ­ni. Az egyik internetes oldal fórumán ál­landóan keresik a diákigazol­vány-matricákat: „Fősulis matrica kellene. Ha lehet, akkor szegedi ke­ressen, mert vidéki vagyok. Nagyon kellene egy egyetemi matrica! Nyom­ban fizetek, nagyon sürgős. Csak va­lódi eladók jelentkezését várom." A lehetséges Vevőknek nem sokáig kell várniuk: „2004-2005-ös középiskolai és egyetemi diákigazolvány-matricák eladók. Ár: 3500 ft/db." - érkezik a válasz. Az elfogadóhelyeken ellenőrzőbe­rendezéseket elhelyezve lehetne visz­szaszorítani a diákigazolvány-matri­cák hamisítását - mondja Szőke Pé­ter, a Diák-Bónusz Kht. ügyvezetője. Az Oktatási Minisztérium háttérin­tézményében azon dolgoznak, hogy a visszaéléseket a minimálisra csök­kentsék. A végső cél: a csak chipekkel működő diákigazolványok elterjeszté­se. Egyelőre még a felemás azonosító­val ellátott kártya használata is korlá­tozott. Szőke Péter szerint ez nem raj­tuk múlik, hiszen a fejlesztések meg­történtek, az információkat eljuttat­ták a felsőfokú intézmények vezetői­hez, és a diákok is megkapták a tájé­koztatást. A szegedi egyetemisták tudják, hogy a speciális kártyát mire használhat­ják. Például az SZTE Tanulmányi és Informatikai Központjában az első emeleten kihelyezett számítógépek előtt ülő hallgatók csak a billentyű­zetbe behelyezett chipes kártya segít­ségével internetezhetnek ingyen. Ez már mindenkiben rögzült, természe­tessé vált, s az ott ülők egybehangzó véleménye: „jó, hogy van ilyen lehető­ség." Majó Zoltán igazgató azt mond­ja, hamarosan a beléptetés is a chip segítségével történik. Ez attól függ, hogy a forgókapuk mikor érkeznek meg. A földszinten kávé- és kártyafeltöl­tő automatákat helyeztek el. Szeke­res Szabolcs kétszáz forinttal „eteti" a gépet, hogy legyen a kártyáján pénz a fénymásoláshoz. A művelet után az ötödéves közgazdásszal visszame­gyünk az első emeletre. Bedugja a kártyát a gépbe, és pillanatok múlva megkezdi a fénymásolást. - Egy A/4-es oldalért nyolc forintot számol fel a gép - mondja az egyete­mista. - Van ennél olcsóbb hely is Szegeden, de néhány oldalért nincs értelme elmenni. Némi kárpótlás, ha a diákigazolvánnyal vásárolok kávét, mert körülbelül tizenöt százalékos kedvezményt kapok. CS. G. L.

Next

/
Thumbnails
Contents