Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-27 / 97. szám

12 • MEGYEI TÜKÖR« SZERDA, 2005. ÁPRILIS 27. Időutazás a Délmagyarországgal: 1979, a nagy átadások éve (70. rész) Állami beavatkozás és hiánygazdálkodás 95 ÉV - 95 NAPBAN ELBESZÉLVE H| Májusban lesz 95 éve, hogy megjelent lapunk, a Délmagyarország első száma. Az évforduló alkalmából egy kis múltbeli kalandozásra hívjuk olvasóinkat. 95 lapszámon át szemelvényeket közlünk a 95 évfolyam fontos és érdekes írásaiból. És bár az ilyen válogatások szükségképpen esetlegesek, bízunk benne, hogy olvasóink örömüket lelik benne, és betekintést nyernek nemcsak az ország és Szeged közel egy évszázados történelmébe, hanem a Délmagyarország históriájába is. Az Antigoné a dómszínpadon 1979-ben DM/DV-fotó Sok új létesítménnyel gazdagodott Szeged. Ebben az évben adták át a MAV rendelőintézetet Újszegeden, az ifjúsági házat a Tisza-parton, ekkor avatták az árvízi emlékművet a nagy víz centenáriumán és az új hidat november S-én. Az első troli pedig február 23-án érkezett Szegedre. Mi azonban inkább válogassunk most a bajok és gondok közül. Az első gondokat a Tiszán levonuló jeges ár okozta, aztán pedig a zsanai gázkitörés borzolta fel a kedélyeket. Árvíz és gázkitörés A téli árvizek mindig sok gonddal járnak. Érdekes a DM január 6-i tudósítása. A „Rendkívüli árhullám a Tiszán Száz év alatt csak háromszor volt januári árvédelem" című írásban például az olvasható, hogy: „A Tisza melletti községek, városok lakói aggódva figyelik a folyó egyre erőteljesebb áradását. Ez érthető is, mert az elmúlt száz esztendő alatt csak három esetben kellett védelmi készültséget elrendelni az Alsó-Tisza-vidéken - januárban. Amint dr. Vágás István, az ATIVIZIG főmunkatársa elmondotta, pontosan száz esztendeje, 1879-ben jegyeztek fel téli árvizet, majd 1916 és 1948 között januárban volt szükség teljes védelemre a gátakon. Most ismét erőteljesen magasodó árhullámot mutatnak a vízmércék." A január 26-i lap már egy veszélyes tűzről tudósíthatott, a zsanai gázkitörésről. Ahogyan a „Kiskunmajsától délnyugatra, Zsanához közel, a 2-es számmal jelzett fúrási területen szerdán (január 24-én) éjjel 1 óra 15 perckor begyulladt és azóta is ég az 1800 méter körüli mélységből feltörő gáz." - írja a lap, amelynek még jó ideig adott napi témát a kitörés. Hiszen azt csak bő három hét után sikerült elfojtani. Korlátok és lehetőségek Jó néhányan találtak jó befektetési lehetőséget azáltal, hogy egy új autóra négy-öt évet is várni kellett. Akinek volt pénze, több Zsigulira is befizetett, hiszen a kétéves kocsi is többet ért a piacon, mint amennyibe az új került. A „nyerészkedést" mégsem tűrhette az állam, így hát több kocsi behozatala helyett korlátozta a háromévesnél fiatalabb autók forgalmát. A január 20-i DM arról volt kénytelen tudósítani, hogy: „Ma lép életbe a személygépkocsik forgalmazásának új rendje. A Minisztertanács rendelete, mint az a kormány legutóbbi ülése óta ismeretes, előírja, hogy új személygépkocsi - akár a Merkúrtól, akár a KONSUMEX ajándékautó szolgálatától OTP-IKKA-akcióban vásárolták - három éven belül csak az arra kijelölt vállalatoknak, szövetkezeteknek vagy azok közreműködésével adható el. Ez vonatkozik a rendelet hatályba lépése, vagyis 1979. január 20-a előtt vásárolt személyautókra is. Magánforgalomban tehát csak az 1976. január 20-a előtt vásárolt kocsikat lehet értékesíteni." Jogérzékünk joggal horgad föl e hiánygazdálkodás szülte, a tulajdonnal való rendelkezés szabadságát korlátozó rendelkezésen, ami ráadásul még visszamenőleges hatályú is volt. Mindenesetre a rendelet csak néhány évet élt. Mellesleg hasonló korlátozás sújtotta az ingatlan birtoklását is, miszerint mindenkinek csak egy lakása és egy nyaralója lehetett. Akinek volt pénze, az a családtagok nevére volt kénytelen vásárolni. Ez évben jócskán nőtt a kereslet az ingatlanpiacon. Ahogyan a február 2-i lap írja: „Évről évre növekszik a Szegedre beköltözők aránya. Nemcsak a lakáshivatalba küldött igénylések számából, hanem az ingatlanforgalom emelkedéséből is erre lehet következtetni. Egyre többen kopogtatnak az IKV ingatlanközvetítő irodájába. Elsősorban telek iránt óriási az érdeklődés, de keresik a lakásokat, garázsokat is. Tavaly 342 millió forint értékben adták-vették a lakást, a telket és garázst a szegediek. Az 1977-es forgalomhoz képest 80 milhó forintos a növekedés." Nos, manapság sokan inkább kiköltöznek Szegedről. Szabadtérink jövőképe A színházat szinte folyamatosan keményen kritizálja ekkoriban a DM, ám a szabadtérin is a kifáradás jelei mutatkoznak. Nikolényi István erről így ír a február 24-i lapban: „Szemfényvesztés elhinnünk, hogy a felújított szegedi játékok első évtizedének fénye mit sem fakult, országos jellege alig csorbul a második évtizedre. A közönsége ugyan kitartó, ragaszkodik hozzá, ám ez a rokonszenv betudható a szokások hatalmának, az épülő-szépülő város idegenforgalmi vonzerejének, sőt a puszta ténynek, hogy a nyári Szegeden más is akad a szabadtérinél, a kultúra, a szórakoztatás gazdagon terített asztala, amivel az ünnepi hetek háznépe választékosan siet vendégeinek kiszolgálására. Hanem a szegedi szabadtéri, mely a harmincas évekhez hasonlóan 1959-ben is országos intézményként adta le névjegyét a hazai kultúrában, az évek multával fokozatosan elvesztette az elsőszülött gyermek ösztönösen szerzett-kapott kiváltságait. Tehet is róla, nem is, közrejátszottak ebben szubjektív okok, meg objektívek is. Az utóbbiakról csak annyit, termékeny esztendők során testvérei születtek, sokasodott, gyarapodott a család, s napjainkra annyian szoronganak a kultúra nyári asztalánál, hogy a családi pótlékból nincs külön jussa a legidősebbnek, mind egyaránt vehet. Érdekesebbek viszont a szubjektív okok, hiszen számbavételük jótékony hatással lehet a status quo tudatosításában, következésképpen tudunk igazítani, ahol szükséges, módosítani, változtatni." Két szomorú halálhírt is közre kellett adnia lapunknak ebben az évben, ráadásul egy napon. A március 13-i lap adja hírül Hont Ferencnek, a szabadtéri szellemi atyjának és Vaszy Viktornak a halálát. Ahogyan a DM írja Vaszy haláláról: „Életét tegnap délelőtt, színházi próba közben, Verdi utolsó operájának dallamai kisérték át a halhatatlanságba. A tragikus Verdi egyetlen igazi vígoperáját, a Falstaffot dirigálta..." (Folytatjuk) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZÁVAY ISTVÁN Lakáskassza-szerződés, változatlan feltételekkel Csatornaépítés: újabb szakaszokat adnak át Az eredeti feltételekkel köthetnek kedvezményes Lakáskasszaszerződést azok, akik részletekben szeretnék kifizetni a csatornázás költségeinek lakossági önrészét. A szegedi vezetéképítés a tervezett ütemben halad. A következő hetekben Újszegeden, Újszöregen, Petöfitelepen, Kiskundorozsmán. Kecskéstelepen és Béketelepen is átadják az elkészült szakaszokat. Az ingatlanokat csak az értesítés kézhezvétele után szabad rákötni a vezetékekre. Az esős és belvizes idő ellenére jól halad a szegedi csatornaépítési program. A nettó 21.5 milliárd forintos beruházás elkészült szakaszalt folyamatosan adják át az érintett utcák lakólnak. Május végén és június elején a terv szerint Kiskundorozsmán, Újszöregen. Béke-, Petófi- és Kecskéstelepen, valamint Újszegeden köthetnek rá a lakók az üzembe helyezett vezetékekre. Minderről Katona Gyula, a Szegedi Csatornamű Társulat elnöke és Nóvák Gyula, a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Rt. Igazgatója tájékoztatta lapunkat. A szakemberek fölhívták a figyelmet arra. hogy több helyen - köztük Tápén és Újszöregen - többen Idő előtt a csatornákba engedték a szennyvizet. Ezzel nem csupán kellemetlenséget, de kárt Is okoznak, mert a vezetékek belső állapotának vizsgálatára szolgáló kamerás ellenőrzést csak tiszta csatornában lehet eredményesen végrehajtani. A műszaki átadás része még a vízzárósági próba is, amelyet ugyancsak hátráltatnak az illegális bekötések. A hivatalosan még át nem adott csatornák egy része még nincs bekapcsolva a elvezető rendszerbe, ezért a csövekbe engedett szennyvíz megreked vezetékekben. Ez közegészségügyi szempontból is veszélyes, hiszen fönnáll a fertőzés lehetősége. Az idő előtt elárasztott csatornák takarítása időbe és pénzbe kerül. A fennakadás hátráltatja a munkát: időveszteséget jelent a kivitelezőnek, s az átadást is el kell halasztani. Fontos tudnivaló, hogy a kivitelező átháríthatja az engedély nélküli bekötés miatt keletkezett kárt az okozóra, s követelésének jogi úton szerezhet érvényt. Mindezek miatt a beruházást koordináló és ellenőrző víziközmű működtető rt., a kivitelező és a városi önkormányzat is arra kéri a csatornázott utcák lakóit, hogy csak az átadásról szóló értesítés után vezessék házaikból a szennyvizet a csövekbe. Korábban akadtak, akik arra hivatkoztak, hogy nem jutott el hozzájuk a postaládába dobott szórólap a csatorna átadásáról. Ezért a jövőben új és biztonságosabb módon tájékoztatják a lakókat. Közös képviselők keresik föl személyesen az ingatlanok tulajdonosalt, akik aláírásukkal Igazolják az értesítés átvételét. A vezetékek üzembe helyezése után három hónapjuk marad a lakóknak a telekhatáron belüli bekötések kialakítására. A munkát terveztetni és engedélyezni nem kell, elegendő, ha fölkészült szakemberre bízzák a feladatot. A három hónapos határidő azért fontos, mert letelte után a tulajdonosnak fizetnie kell a csatornahasználati díjat, akár bekötötte a hálózatba a házát, akár nem. Ugyancsak fontos hír, hogy senki sem késett el az önrész kifizetését célzó Lakáskassza-szerződés megkötésével. Somogyi Irma, a csatornamű társulat pénzügyi vezetője elmondta, hogy a feltételek változatlanok: állami támogatással, nyolc éven át, havi 1250 forintos részletekben törleszthetl a részleteket az, aki a Lakáskasszával köt szerződést. Szerződni nem kötelező, de érdemes figyelembe venni, hogy aki nem a Lakáskasszán át fizet, annak, ugyancsak nyolc esztendeig, havonta 2082 forintot kell fizetni. A különbség a már említett állami támogatásból adódik. Egy összegben már nem lehet kiegyenlíteni a számlát, mert a határidő lejárt. Somogyi Irma tájékoztatása szerint a csatornaépítés során mintegy 14 ezer ügyféllel lépnek kapcsolatba, s 90 százalékukkal már meg Is kötötték a Lakáskassza-szerződést. tiszavíz tisztavíz