Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-26 / 96. szám

144 •AKTUÁLIS» SZERDA, 2005. ÁPRILIS 27. Gyűjtés az Atkába vezető bekötőút mellett. Eldobni könnyebb, mint összeszedni Fotó: Miskolczi Róbert ürült üvegei közül előhalászott egy blokkot, amelyet egy szegedi vendéglátóhelyen állítottak ki. ÖRÖKSÉG Az algyői iskolások Mészáros Balázs, az önkormányzat mezőőre kíséretében nézték végig a gátat. Tudták, ezt az akciót a Föld napja miatt időzítették e hét végére, s páran talán délután látták, hogy a Duna Televízió is ünnepel: az Örökség: egy halász élete című dokumentumfilmmel, amelynek Balázs a főszereplője. Egy másik, ugyanilyen zsákból persze, nyilván ez véletlen! ugyanilyen című blokk került elő. Szegedről Algyő határába vándorol tehát a szemét? A negyvenhetes út oldala is tele volt, az úttól akkora távolságra, amekkorára az autóból kényelmesen ki lehet dobni a kiürült dobozokat. S akadtak dugi helyek, bekötőutak környékén, ahol nagyobb területet borított a hulladék. De az irmai út mellett talált dögök - amelyeket néhány száz méterre a gyepmesteri teleptől dobott el a gazdájuk - biztosan nem a nagyvárosi panelből kerültek ide. Ugyanez lehet a helyzet a drótkerítéssel, ágnyesedékkel. Biztos a falubeliek is szemetelnek, és ez azért bosszantó, mert ott a modern hulladékudvar, és sok szemetelőnek közelebb is lett volna ez a valamikori Kuktornál kialakított placc. Bern Sándor, az egyesület elnöke a szabadidőközpontban tartott ebéd után - virslis-kolbászos paprikás krumplit főztek az akció résztvevőinek - azt mondta, nőtt a begyűjtött szemét menynyisége, ami szomorú, viszont a résztvevő iskolások száma is nőtt, aminek pedig örülni kell. Remélik Algyőn, hogy egy idő után csakis az iskolások száma fog nőni. BAKOS ANDRÁS Nem büntethetők tegnap óta azok az anyák, akik úgy válnak meg nem kívánt újszülött gyermeküktől, hogy a csecsemőt egy, például a szegedi női klinika kertjében álló, nyilvános inkubátorba teszik. Ezek a gyerekek könnyebben örökbe adhatók lesznek, nem kell ugyanis megvárni a rendőrségi eljárás végét. Húsz újszülöttet gyilkolnak meg Magyarországon egy esztendőben. E szomorú statisztikai mutatónak a javulását egy, a parlament által elfogadott törvénymódosítástól remélik. Ennek értelmében tegnap óta nem büntethető az az anya, aki lemond gyermekéről, és a csöppséget szülés után valamelyik kórház vagy klinika elé kihelyezett inkubátorba teszi. Ugyanez a módosítás azt is lehetővé teszi, hogy ezek az újszülöttek az eddigieknél hamarabb, már hat hét után örökbefogadó szülőkhöz kerüljenek. - Ha egy nő eljut odáig, hogy titkolja terhességét, majd pedig eldobja gyermekét, nyilvánvalóan nem szeretné, ha kiderülne, mit tett - fogalmazott Pál Attila professzor, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója. Ezért is tettük négy éve az inkubátort messze a klinika bejáratától, az épület sötét oldalára. Körülbelül negyedórába telne, mire egy nővér kiérne a gyermekért, azalatt bárki könnyen eltűnhet a környékről. Mégsem élt még ezzel a lehetőséggel senki, talán éppen a jogi következményektől félve. Az új jogszabály azonban megkönnyítette ezeknek a nőknek a helyzetét. - Ezentúl nem nyomoznak majd az anya után, és nem vonják felelősségre a gyermek veszélyeztetése miatt - mondta Kothencz Edina. A szegedi Gyermekvédelmi Intézmény Gyermekotthonának szakmai vezetője hozzátette: az újszülöttnek is jó lesz, hogy az eddigieknél hamarabb családba kerülhet, hiszen most már nem kell megvárni ezzel a rendőrségi nyomozás végét. - Ha a kismamák tudnának erről a lehetőségről, inkább ezt választanák, mint hogy megöljék gyermeküket, és ennek érdekében akár távolabbi településekről is elutaznának valamelyik nagyvárosba, ahol találnak inkubátort - mondta Borsi Éva sándorfalvi háziorvos. - Nagyon fontos azonban a felvilágosítás, szülés után ugyanis biztosan nem lesz idejük az informálódásra, hogy a lehető legjobb döntést meghozhassák. TÍMÁR KRISZTA ELHAGYOTTAN §» Három elhagyott újszülöttet is találtak az utcán az utóbbi négy évben Csongrád megyében. Az egyiket 2003 februárjában Bakson, egy ház bejáratánál találták, a máslkat ugyanennek az évnek a nyarán Szegeden, a Retek utcában egy lépcsőházban hagyták néhány órával a szülés után. A harmadik csöppséget idén márciusban Sándorfalván egy kocsma teraszára tette az anyja. KÖRKÉP ALGYŐ. Április 30-án délelőtt a falunapok keretében az óvodások is bemutatkoznak. Május l-jén, a 9 órakor kezdődő sportmajálison, a Sportcentrumban az Ovi-foci gyermektorna versenyen vesznek részt az ovisok. BALÁSTYA. Ma délelőtt 11 órakor érkezik Balástyára a Mosolygó Kórház Alapítvány által létrehozott magyarországi kerékpárkönít keretében dr. Albert Royaards holland jogász, aki 252 magyar települést keres fel kerékpárútján. A négy hónapon át tartó jótékonysági megmozduláson 6 ezer kilométert tesz meg az országban. A holland kerékpárost a balástyai művelődési házban fogadják, ahol elsőként a község vezetőivel találkozik. Ezt követően az általános iskola 4. osztályos tanulói tartanak bemutatót az európai népek zenéjéből, táncaiból. DOMASZÉK. Az óvodában április 29-én, pénteken köszöntik az édesanyákat, nagymamákat, dédnagymamákat. Szeretettel várnak mindenkit az ünnepségre. A köszöntő időpontjáról a szülői értekezleten az óvó nénik adnak bővebb tájékoztatást. RÖSZKE. A Kaán Károly Országos Természet- és Környezetvédelmi Vetélkedő megyei döntőjének adott otthont a röszkei művelődési ház a közelmúltban. Az általános iskola 5-6. osztályosainak megrendezett megmérettetésen nem csak elméleti tudásukat mutathatták meg a gyerekek, hanem terepbejáráson is részt vettek, megismerve Röszke természetvédelmi területeit és értékeit. A nemes vetélkedést Sára Endréné tanár, a helyi környezetvédelmi egyesület elnöke szervezte az idén is, a dolgozatok javításában részt vettek az iskola pedagógusai. Az országos döntőn megyénket az 5. osztályosok korcsoportjában Duka Lili, a 6. osztályosok közül Kiss Bettina képviseli, mindketten a mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola tanulói, felkészítő tanáruk Murányi Gabriella. SZEGED. Szakmai napot tartanak ma a Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépiskola és Szakiskolában. Délután 3 órakor tájékoztató hangzik el az iskola szakmai képzéséről, majd divatbemutatót tekinthet meg a közönség, 4 órától a szakmai képzés eredményiből nyílik kiállítás, 5 órától szekciőmcgbeszéléseken vesznek részt az üzemek képviselői, volt és jelenlegi tanítványok, melynek témája: „Milyen elvárásokat támaszt a szakma a jövő szakembere iránt, hogyan tudunk megfelelni a kihívásoknak?" A szakmai napon bemutatják a divat-stílustervező, a szőnyegszövő, a kötöttáru-készítő, a textiliparitermék-menedzser szakmai képzőst. ÜLLÉS. Mától május 11-éig Géczi Lajos falugazdász tart ügyfélfogadást minden kedden és csütörtökön a művelődési házban 8 és 16 óra között a területalapú támogatások igényléséről. SZEGED. Műszaki hiba, áramkimaradás miatt közel egy óráig szünetelt az ügyfélszolgálat tegnap délután az OTP szegedi, Takaréktár utcai központjában. A pénzintézet osztályvezetője, Lestárné Szikszai Julianna elmondta, a szünetmentes áramforrás mondta fel a szolgálatot, de a hibát kevesebb mint egy óra alatt kijavították, így az nem okozott komolyabb fennakadást. Az OEP tízmilliót fizetett a rendelőnek Mintegy tízmillió forintot fizetett ki tavaly az egészségbiztosítási pénztár a szegedi rendelőintézetnek a neurolingvisztikai tevékenységhez kapcsolódó kódok alapján - nyilatkozták lapunknak az OEP budapesti központjában. Gaál István főigazgató szerint ennek az összegnek csak a töredékét „termelte ki" az április elsejével elbocsátott Hegyi Ágnes klinikai nyelvész. Lapunk tegnapi számában beszámoltunk arról, hogy a stroke-betegeket gyógyító Hegyi Ágnes klinikai nyelvészt is elbocsátották a szegedi rendelőintézetből a legutóbbi létszámleépítéskor. Gaál István, az intézmény főigazgatója úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a megszorítások időszakában képtelenség olyan tevékenységet fenntartani, amit nem finanszíroz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Hegyi Ágnes, a neurolingvisztikai szakrendelés április elsejével elbocsátott vezetője ezzel szemben azt állította: volt kódja, a pontjait elszámolták, és tevékenységét finanszírozta az OEP. Tegnap az OEP sajtó és tájékoztatási főosztályának vezetője, Fellner Zsuzsa lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a szegedi járóbeteg-ellátásból 2004-ben a neurolingvisztikai tevékenységhez kapcsolódó oeno-kódok (orvosi eljárások nemzetközi osztályozása) alapján 21 ezer beavatkozást jelentettek az OEP-nek. Ez alapján az egészségbiztosítási pénztár körülbelül tízmillió forintot fizetett ki az intézménynek. Fellner Zsuzsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „sem a beavatkozásszám, sem pedig a megadott összeg nem jelenti azt, hogy ez egy konkrét személyhez köthető, miután az intézmény által leadott teljesítményjelentésben a kód szerepel". Erre reagálva Gaál István azt hangsúlyozta, hogy Hegyi Ágnes beavatkozásait a neurológiai osztályos kódokkal együtt számolták el. Márpedig az intézmény neurológiai osztályán - ahová az alvásdiagnosztika is tartozik kilencen dolgoznak. „Valamilyen tevékenységre kaphatott pénzt a járóbeteg-ellátás Hegyi Agnes munkája nyomán, de az biztos, hogy a neurolingvisztikát még nem ismertették el a szakmai testületek, így azt az OEP nem is finanszírozza olyan önálló szakterületként, mint például az érsebészetet" - fogalmazott a főigazgató. Gaál István állította: az OEP által mondott tízmilliónak csak a töredékét „termelte ki" az elmúlt évben a klinikai nyelvész. sz. c. sz. Pályázat civileknek MUNKATÁRSUNKTÓL Május másodikáig, hétfőig pályázhatnak a civil szervezetek a Nemzeti civil alapprogram dél-alföldi regionális kollégiumánál működési támogatásért. Az alapprogram kezelő szerve, a Magyar Államkincstár a legkésőbb május 2-án éjfélig postára adott pályázati csomagokat fogadja be. A célra 400 millió forint áll rendelkezésre - tájékoztatta lapunkat Bakai Csaba. A szegedi, független önkormányzati képviselő, aki egyben a regionális kollégium küldöttje hangsúlyozta: a főváros, Budapest után eddig Csongrád megyéből érkezett a legnagyobb számú és a legtöbb érvényes pályázati dokumentáció. A pályázat a civil társadalom erősítését, a nonprofit szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítését célozza. A projekttervek megszületését ösztönző pályázati rendszer hozzájárul a civil szervezetek működéséhez, például az idei kiadásaik fedezéséhez. Az eddigi sikereket figyelembe véve Bakai minél több civil szervezetet és alapítványt arra buzdít, hogy pályázzon. Az érdeklődők részletek a www.nca.hu internetes címen olvashatnak. ÚJRA A MARS TÉRRŐL Közgyűlési előterjesztést nyújt be a jegyzőhöz két önkormányzati képviselő, a fideszes Dobó László és a független Bakai Csaba - ezt tegnap sajtótájékoztatón jelentették be. A városatyák úgy látják, teljes a káosz a Mars téri kereskedők ügyében, ezért kérik a kiadott bontási határozatok felülvizsgálatát és az érintettek együttműködését sürgetik. NYILAK - TURISTÁKNAK A más városokban turistáskodó szegediek jól ismerik azokat a nagyméretű nyilakat, melyek az idegen számára jelzik az adott hely nevezetes látnivalóinak megközelítési irányát. Ilyen információs irányító táblarendszert helyeznek el Szeged is. A turistakalauzok egyikét Solymos László városüzemeltetési polgármester tegnap sajtótájékoztatón mutatta be. FÉLREÉRTHETŐ ILLUSZTRÁCIÓ Szombati számunk címlapján, a tragikus kimenetelű kecskeméti mandulaműtétről szóló cikkünkhöz egy, a szegedi fül-orr-gégészeti klinikán készült fotót használtunk illusztrációként. A képen látható helyszínnek és az azon szereplő orvosoknak természetesen semmi közük nincs az esethez, ráadásul azon éppen egy más típusú műtétet végeznek. Amennyiben az illusztrációt a klinika munkatársai félreérthetőnek érezték, úgy elnézést kérünk tőlük. Szegedi vendéglátóhely blokkja az Algyőn eldobott szemétben Húsz köbmétert szüreteltek a faluvédők A nyilvános inkubátorba tett gyerekek így családba kerülhetnek Büntetlenül megválhat az anya az újszülöttől Az inkubátort négy és fél éve helyezték ki Szegeden, még nem tettek bele babát Fotó: Miskolczi Róbert Két, gondosan bekötött szemeteszsákból is egy szegedi vendéglátóhely blokkja került elő az Algyő határában tartott szemétszüreten. Ötven felnőtt és gyerek szánta rá egy délelőttjét arra, hogy összegyűjtse a falu határában szétdobált hulladékot. Ez az ötödik szüret volt: a „termés" mennyisége évről évre nő. Húsz köbméternyi szemetet gyűjtött össze egy délelőtt ötven algyői felnőtt és iskolás. Az Algyői Faluvédő Egyesületnek ez volt az ötödik szemétszürete, amelyre a tagok mellett tizenhét felső tagozatos jött el, két tanárnő, Malustyik Mihályné és Janek Erzsébet kíséretében. Az egyesület műtőskesztyűket, nejlonzsákokat osztott szét, a vállalkozók hoztak teherautót, utánfutót, aztán a résztvevők brigádokban fogtak hozzá a szüretnek, ami sajátos élménnyel járt. Az algyői állomáshoz közeli vasúti átjárónál, az út két oldalán csak úgy magában eldobált sörösdobozból is sokat lehetett találni, a szemét többsége azonban jellemzően bele volt kötve nejlonzacskóba, zsákba. Ahogy a faluvédő egyesület tagjai elkezdték a gyűjtést, a közeli házból előjött egy asszony, és elkezdett panaszkodni: hiába szól ő azoknak az embereknek, akik ide dobják a szemetet, még azoknak áll följebb. Az egyik, akkurátusan bekötött fekete zsákot az egyik faluvédő kibontotta, s a drága italok ki-