Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-26 / 96. szám

KEDD, 2005. ÁPRILIS 26. • AKTUÁLIS» 3 Somogyi Károly 1880-ban Szegednek ajándékozta gyűjteményét A125 éves könyvtár Ma ünnepli alapításának 125. évfordulóját a szegedi Somogy-könyvtár. Somogyi Károly esztergomi kanonok 43 ezer kötetes gyűjteménye mára 900 ezresre bővült. A könyvtár megnyitása óta végzi az alapító által rábízott feladatot: a köz szolgálatát. Két „leg"-gel is büszkélkedhet az alapításának 125 évfordulóját ünneplő szegedi Somogyi-könyvtár. A bibliotéka a város legrégebbi kulturális létesítménye, s az önkormányzati fenntartású intézmények közül tavaly itt fordult meg a legtöbb látogató. A hosszú működés alatt elért sikereket egy nagylelkű pap önzetlenségének köszönheti a könyvtár, és vele a város. Éppen ma 125 éve, hogy a Somogyi-könyvtár gyűjteményét megalapozó 43 ezer 701 könyvet és folyóiratot Somogyi Károly esztergomi prépost és apátkanonok fölajánlotta „Szeged városának ajándékképpen, örök tulajdonul". Ekkor még alig egy év telt el az 1879-es árvíz pusztítása óta, folyt a város újjáépítése. Somogyi abban a reményben tette meg fölajánlását, hogy féltve őrzött, s nagy becsben tartott gyűjteménye a köz szolgálatában megalapozza majd Szeged kulturális és tudományos életének újjászületését. Külön kikötötte, hogy a bibliotéka csak közkönyvtárként működhet. A nemes gesztus után három évvel, 1883-ban megnyílt a könyvtár, amelynek folyamatosan gyarapodó gyűjteményét 70 évig csak az olvasóteremben vehették kezébe a látogatók. Minderről az évforduló kapcsán Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, a Somogyi-könyvtár igazgatója A könyvtárban nyitástól zárásig nagy a forgalom Fotó: Frank Yvette beszélt. Elmondta, hogy az „örök és elidegeníthetetlen tuNAPI 1600 LÁTOGATÓ A Somogyi-könyvtár gyűjteménye az 1883-as megnyitás óta több mint 910 ezer dokumentumra nőtt. A könyveket 1953-tól kölcsönözhetik az olvasók. Naponta 1600-1700 látogató veszi igénybe az intézmény szolgáltatásait. Tavaly 371 ezer 606 olvasó járt a könyvtárban. lajdonba adott" gyűjtemény az idők során a könyvek, kéziratok, újságok és folyóiratok mellett fotókkal, dia- és videofilmekkel, hanglemezekkel és -kazettákkal, grafikákkal, CD-kkel és DVD-kkel is gyarapodott. A könyvtári dokumentumokból nyújtott információszolgáltatás a közelmúltban az EU-forródróttal bővült, ami azt jelenti, hogy egy telefonkészülék egyetlen gombjának lenyomásával elérhető az EU-tájékoztatószolgálat. Mindez összhangban van Somogyi eredeti elképzelésével és óhajával, amely szerint adományának a közművelődést kell szolgálnia. De Somogyi még ennél is meszszebbre tekintett. Fölajánló levelében arra is kitért, hogy „Szegeden tudományegyetem létesíttessék". A megvalósítás egyik előfeltételét látta a könyvtáralapításban, mert megítélése szerint a bibliotéka hatékonyan támogatja majd a tudományos képzést. - A Somogyi-könyvtár büszke hagyományaira - tette hozzá Szőkefalvi-Nagy Erzsébet -, s folyamatos megújulásával adja tovább olvasóközönségének gyarapodó szellemi örökségét. NY. P. A megye elkezdte a kórházfölújítást - 200 millió forinttal fogtak neki Nem vártak már tovább az állami pénzre Deszken Kétszázmillió forintból elkezdődött Deszken a Mellkasi Betegségek Szakkórházának rekonstrukciója, a munka áthúzódik a következő évre. Az építkezés nem befolyásolja a betegellátást. Elkezdődött Deszken a Mellkasi Betegségek Szakkórházának fölújítása. Az utca felőli egyik régi épületet már teljes egészében elbontották, s hamarosan fölépítik az újat; a bontásra azért volt szükség, mert a ház életveszélyes volt - tudtuk meg Simicz Józseftől, Deszk polgármesterétől. A politikus, aki a megyei közgyűlés egészségügyi bizottságának is elnöke, arról számolt be, hogy miután évekig nem sikerült címzett támogatást nyerni a munkálatokra, a megyei önkormányzat idén saját erőből fogott hozzá a beruházáshoz. Az építkezés első ütemére az idei költségvetésből kétszázmillió forintot fordítanak. A munka idén nem fejeződik be, így a jövő évi költségvetésben is szükség lesz százmillió forintra. A rekonstrukció összesen három ütemből áll. A kórháznak az utca felöli épületeiben működött és működik a betegfelvétel és a porta, a gyógyszertár, a központi sterilizáló, több raktárhelyiség, az orvosi és gazdasági irattár, a gazdasági hivatal, s néhány garázs is. A rekonstrukciót úgy szervezték meg, hogy ne legyen hatással a gyógyító munkára: az itt dolgozóknak és gépeiknek a kórház más épületeiben kerestek helyet, de a gyógyszertár és a központi sterilizáló csak egyszer költözik: akkor, amikor elkészül a végleges helye. B.A. Előbb az egyik régi épületet bontották el, már az alapozás zajlik Fotó: Gyenes Kálmán Május 11. a határidő Idén újra igényelhetik a gazdálkodók a területalapú támogatásokat, az igénylést május 11-ig kell beadni. MUNKATÁRSUNKTÓL A területalapú támogatások öszszegét ebben az évben is két forrásból biztosítja a mezőgazdasági kormányzat - tájékoztatta lapunkat Kocsis László, a megyei FVM-hivatal főfalugazdásza. Az egységes területalapú támogatás összege 86,21 euró hektáronként (20 ezer 690 forint), a nemzeti kiegészítő támogatás szántóföldi növényeknél 80,92 euró per hektár (19 ezer 420 forint). A támogatás igénylésének alapegysége a mezőgazdasági parcella, melynek minden esetben minimum 0,3 hektár nagyságúnak kell lennie. A támogatás mértéke a terület hasznosításától függően változik. Az unió által finanszírozott egységes támogatás minden hasznosított mezőgazdasági parcellára kérhető, míg a nemzeti kiegészítő támogatás igénylésének feltétele, hogy meghatározott növényt termeszszen a termelő a használatában levő parcellán. A támogatást a föld használója igényelheti. A támogatási kérelemcsomagok beadása csak postai úton történhet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségének címére (6721 Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4.), a beadás végső határideje 2005. május 11. A támogatást igénylők az FVM-hivatal falugazdász irodáiban kapnak segítséget a nyomtatványok kitöltésében, a térképek berajzolásában, ahol a falugazdászok az agrárkamara tanácsadóival közösen tartanak fogadóórát. Somogyitéka SZAVAY ISTVÁN Aligha gondolta végig jó Somogyi kanonok úr, amikor könyvtárát Szeged városának adományozta, hogy a sok öröm mellett mennyi gondot hagy maga után. Mert haj is járt az adománnyal. Sokáig méltó helye sem volt a gyűjteménynek, működtetése sem volt éppen egyszerű, csak nehezen állta a város a költségeket. És Szeged mégsem adta föl. Még szerencse, hogy a városban mindig is volt egy jó adag tisztesség, amely egy jó adag makacssággal is társult. Ezért is ragaszkodott annyira az újszegedi gyermekkórházhoz, melynek épülete szintén adományként került a település tulajdonába. És bár az 1920-as évek elején az egyetem átvette volna az épületet, hogy gyermekklinikaként működtesse, a város mégsem adta, mondván: tisztelnie kell az adományozót és céljait. Megtartotta tehát a kórházat, és fizette tovább a vaskos számlákat. Szerencsére valami hasonló történt a Somogyi-könyvtárral is. Hiába volt éppen elég gondja Szegednek, hamarosan méltó otthont teremtett a tékának a Kultúrpalota megépítésével. Ami logikus döntés, ha azt nézzük, hogy a város már a 19. század végén is a kultúrában és az oktatásban kereste kitörési pontjait. Az már viszont nem annyira a logika, inkább a tisztesség és az érzelmi elkötelezettség kérdése, hogy a város akkor sem vált meg a könyvtártól, amikor már inkább megtehette volna. Mert bár az új, Dóm téri épület eredetileg a Somogyi- és az Egyetemi Könyvtárból összevont intézmény számára terveztetett, a Somogyi mégis önálló intézményként a városé maradt. E könyvtárhoz mindnyájunkat élmények sora fűz. Gyermekként ide, vagy valamelyik fiókkönyvtárába léptünk be először, mint leendő olvasók. Felnőttként itt tudtunk utánanézni egy-egy adatnak, cikknek, könyvnek. Mindannak, amire éppen szükségünk volt. Mint ahogyan lapunk is sokat köszönhet a Somogyinak, hiszen a könyvtár segített pótolni hiányos archívumunkat, hogy Időutazás a Délmagyarországgal sorozatunkban valóban föltérképezhessük lapunk mind a kilencvenöt esztendejét. Hihetetlen értékeket őriz a könyvtár. Valódi csodákat, melyekkel csak ritkán találkozhatunk egy-egy kiállításon. De a Somogyi e nélkül, önmagában is érték. Mert a miénk, a miénk maradt. És mert - hála Somogyi kanonoknak - a szívünkben él, nekünk, szegedieknek. A hideg éjszakák veszélyeztették az őszibaracktermést Az áprilisi csapadék megtréfálta a gazdákat Metszik az őszibarackfát Zsombón Fotó: Schmidt Andrea Nem hiányzott a mezőgazdaságnak ez a túlzottan csapadékos áprilisi időjárás: a munkákat három héttel visszavetette. Az őszibarackkal foglalkozó termelők pedig rettegve figyelték napokon át, hogy a hőmérő higanyszála a mínusz tartományba kúszik-e le. Ha még jött volna egy-két olyan hideg éjszaka, mint a múlt hét közepén, odavész az egész éves őszibaracktermés - mondják most már megkönnyebbülve a gyümölccsel foglalkozó termelők. Kónya Ferenc és családja Szatymazon 10 hektáron termeszt őszibarackot, amelynek az elmúlt napok hideg időjárása rengeteget ártott. Már a télen elfagyott a várható termésnek egy jelentős hányada - közölte a gazda -, vannak olyan alacsonyabb, fiatalabb fák, amelyeken mindössze 25-30 rügyet számoltak. „De ez még nem jelenti azt, hogy barack is lesz belőle." A termelő péntekről szombatra virradó éjszaka egy hatalmas, másfél méter átmérőjű ventillátort vitt ki az egyik gyümölcsösbe, és meleg levegőt fúvatott, biztos, ami biztos alapon. Az is igaz, Kónyáék sok mediterrán fajtával rendelkeznek, amelyek sokkal érzékenyebbek a hazai szélsőséges időjárásra. A termelő hozzátette: tavaly jó volt a termés, nem fagyott el, tavalyelőtt viszont akkora fagykárt szenvedett el az ültetvény, hogy a megmaradt gyümölcs ára csak a költségekre futotta. Kónya Ferencné jó háziasszony módjára elmesélte: ezeket a kritikus éveket általában úgy élik túl, hogy a jó termésből befolyó jövedelmet beosztják, jusson is, maradjon is. Bizakodóbb a szintén szatymazi Barna András: hét hektárján jelenleg metszi a fákat, próbálja „korrigálni" a téli fagyok miatt bekövetkezett károsulásokat. A tavaszi fagyoktól kevésbé tartott - Kónyáékkal ellentétben -, mivel ő más fajtákkal foglalkozik. A gazdák folyamatosan jelentik be a fagykárokat: úgy tűnik, az őszibarackosok 70-80 százaléka elfagyott - összegezte a megyei helyzetet a Csongrád Megyei Földművelésügyi Hivatal növénytermesztési szakreferense, Cserjési Lajos. A szólók kifakadása és a nedvkeringés sem az igazi, ezért késleltetett metszést alkalmaznak a gazdák. A tapasztalatok szerint az étkezési szőlő nagyobb mértékben károsodott, mint a bor alapanyaga. Félbemaradt a cukorrépa, a tavaszi árpa, és a zab vetése - tette hozzá. Becslések szerint 8-10 ezer hektár víztől veszélyeztetett terület van jelenleg Csongrád megyében, több helyen a gyümölcsösök is sártengerré változtak, emiatt nem lehet a fák közé menni. F.K.