Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-23 / 94. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda la Jr éErnsmaJk JmL* JLm «JBL Csütörtök Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2005. ÁPRILIS 23. WWW.DELMAGYAR.HU HARMINCÖT ÉVE ÉGETT LE A TANÁCSHÁZA TORNYA, MAJD A DÍSZTEREM TETEJE fél év alatt Vásárhelyen Gera István. Makó Bagaméri Márk. Szeged m •ITYÉÉLL DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG PTThcnivan: A DELMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobüe Rt. Part ne Q&€a számít hűcfp szépít... Rácz Katalin. Szeged pjötf Q&zabn Az idei év újdonságai *F CZ mellett a készleten lévő tavalyi kollekciók kiárusítása 30-60% engedménnyel a készlet erejéig. 6727 Szeged, Algyői út 31. f Nyitva tartás: h.-p.: 9-18, szo.: 9-13 Tel.lfax: (62) 462-891, (30) 958-6592 www.fantazia.inf.hu Kicsit huncut • Apu sapkájában l Lilike Harmincöt évvel ezelőtt rendkívüli izgalomba hozta a vásárhelyieket, hogy kigyulladt a tanácsháza vörös csillagokkal ékesített tornya. Amikor fél évvel később leégett a díszterem teteje, már mindenki biztos volt benne, nem véletlen ütött ki a két tűz. A korabeli jól értesültek sok mindenről beszéltek. A visszaemlékező tűzoltók, s az akkori vizsgálati jegyzőkönyvek azonban prózai okokat tártak fel. Igaz, a toronytűzhöz mégiscsak közük volt a rendszert jelképező vörös csillagoknak. Hiába telt el több mint harminc esztendő a vásárhelyi városháza két részét is elpusztító tűzesetek óta, a helyi szájhagyomány nagyon sok korabeli vélekedést máig is igaznak tart. Az egyik szerint például a tűzoltók egyszerűen nem hitték el, amikor 1970. szeptember 4-én Katona Béla taxis jelezte nekik, hogy ég a tanácsháza tornyán lévő vörös csillag. A közvélemény ma is gyanúsnak tartja ezt a tűzesetet, főleg, hogy alig fél évvel később, 1971 márciusában a közgyűlési terem teteje is leégett. A szájhagyomány szerint az egyik tüzet az okozta, hogy Kenéz Pál polgárvédelmi őrnagy pirotechnikai eszközöket, rakétákat semmisített meg a torony alatti pincében. Az igazság azonban más. Tűzoltók emlékeznek 1970. szeptember 4-én-a vásárhelyi levéltárban őrzött, Tarnai István tűzoltó főhadnagy által készített tűzvizsgálati jegyzőkönyv szerint - a Kossuth téren közlekedő járókelők közül többen is észrevették, hogy a tanácsháza tér felőli és nyugati toronyablakán füst áramlik kifelé. Észrevette ezt délután fél hatkor dr. Polcz Emil, a tanács titkárságának közelben járó vezetője is, aki azonnal cselekedett: beszaladt a nagypostára, hogy riassza a tűzoltókat. A korszak technikai színvonala miatt azonban Égető Ildikó postásnak a kézikapcsolású telefon segítségével csak 17 óra 49 perckor sikerült összeköttetést teremtenie a postától kerékpáron alig tíz perc alatt elérhető tűzoltólaktanyával. A lánglovagok két perc alatt három járművel is a helyszínen voltak. Mint arra az akkor ügyeletet ellátó Csanki János máig élénken emlékszik, az oltásparancsnok, Tarnai István induláskor azonnal visszaszólt neki, hogy rendelje el a legmagasabb, 5-ös fokozatú riasztást. A tűzoltók hősies erőfeszítései azonban több akadályba is ütköztek: nem volt ugyanis elegendő a Korsós lány szobra melletti földalatti tározó vize, így a strand nagymedencéjéből kellett előteremteni az utánpótlást. Ráadásul a vízsugárral még a közgyűlési terem erkélyéről sem értek fel a toronyablakig. Meg kellett várni, míg Szegedről megérkezett a segítség, köztük egy létrás kocsi. A tűzoltók a torony belsejében is igyekeztek végezni a munkájukat. Itt is akadályba ütköztek, mégpedig a padlásra vezető, a nagy hőtől vörösen izzó csapóajtóba, melyet húsz percig kel. lett locsolniuk, mire egyharmad részig ki bírták nyitni. Akkor már a lángokat locsolták, de nem sokáig, mert az ajtó ismét felizzott. Leolvadt a torony rézlemez borítása Koczka István tűzoltó negyven-ötvenszer is le- és felszaladt a toronyba vezető 74 lépHatalmas lángokkal ég a díszterem tetőszerkezete. A fél évvel korábban leégett torony még csonkán áll FOTÓ: KRUZSLICZ KÁROLY FELVÉTELE A VÁSÁRHELYI LEVÉLTÁR GYŰJTEMÉNYÉBŐL csőfokon, hogy rádió híján személyesen közvetítsen az oltást végzők és az azt lentről irányítók között. Ma úgy emlékszik: a torony jelenleg a Kossuth téren látható harangja már nagyon „lekéredzkedett" fa lábazatairól, mire a tüzet elérték. A hő intenzitását jól jellemezte, hogy a torony tetejéről a rézlemez borítás egyszerűen leolvadt. A tüzet sokan bámulták a térről, s hogy milyen volt a hangulat, azt a korabeli sajtóban szóvá is tette Földesi Ferenc. Leírta: szép számmal voltak, aki kárörvendeztek, élcelődtek, nevetgéltek, vagy éppen közönnyel figyelték a történteket. A tűzvizsgálati jegyzőkönyvből kiderül: a tűznek mégiscsak volt valami köze a vörös csillagokhoz, hiszen az az elhasználódott transzformátor okozta a tűzvészt, mely éppen a vörös csillagok kivilágítása miatt került a padlásra. A kár csupán három-négyszázezer (akkori) forint volt. Megfagyott az oltóvíz A kedélyek jóformán le sem csillapodtak, amikor 1971. március 5-én délután háromnegyed 6-kor ismét füst szállt fel a városházáról, mégpedig az akkor csonkán álló torony mellől. A nagy erőkkel kiérkezett tűzoltók, majd a segítségükre siető katonák azt találták, hogy most a toronytűzben amúgy is megsérült díszterem és a lépcsőház teteje gyulladt ki. A húsz méter magas lángok továbbterjedését gyorsan megfékezték a környező települések tűzoltóival közösen, ám óriási lett a kár, ugyanis negyed 7-kor hatalmas robajjal beszakadt a terem teteje, s a törmelék rázuhant a díszterem padsoraira. A teremben lévő tárgyakat, festményeket már kimenekítették onnét, csak a bútorzat maradt benn. A kárt több millió forintra becsülték a szakértők. Az oltást alaposan nehezítette a március eleji rendkívüli hideg. Több, az oltást végző tűzoltó, így Szakái József és Vas László is élénken emlékszik, hogy a megfagyott, a tetőről visszahullt víz miatt cseppkőbarlanghoz hasonlított a városháza főlépcsősora és bejárata. Vas László pedig oltás közben majdnem lezuhant a tetőről. Kollégájának ugyanis meghibásodott a sugárvetője, s helyette újat akart neki adni, ezért kimászott utána a jeges bádogtetőre. A tűzeset okát a tűzoltóság mellett a rendőrség is vizsgálta, ám nem fedeztek fel bűncselekményre utaló nyomot. Azt azonban hamar kiderítették, s a nagyközönség számára a megyei lapban maga Sajti Imre tanácselnök nyilatkozta, hogy a tüzet a cserépkályhával fűtött díszterem kéménye okozta, amely tartópillérül szolgált két fagerenda számára is. A tanácselnök hangsúlyozta, az 1800-as években ez nem jelentett problémát, mert fával tüzeltek, s ennek hője jóval alacsonyabb volt, mint a később használt briketté. A tűz ráadásul akkor keletkezett, amikor a tanácsházán kezdték bevezetni a termálvízfűtést. A korra jellemző módon a két vásárhelyi tűzeset, mely sok hivatalos embernek okozott álmatlan éjszakát, a megyei sajtóban sosem verekedte ki magát a címoldalra, szerényen megbújt a hátsó oldal színes hírei között. KOROM ANDRÁS • A világ legkisebb zenésze I Délutáni szieszta Háromnaposán Kedves Olvasó! A megjelenéshez a beküldő egyetértésén kívül a képen látható személy (kiskorúaknál a törvényes képviselni hozzájárulása szükséges