Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-23 / 94. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda la Jr éErnsmaJk JmL* JLm «JBL Csütörtök Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2005. ÁPRILIS 23. WWW.DELMAGYAR.HU HARMINCÖT ÉVE ÉGETT LE A TANÁCSHÁZA TORNYA, MAJD A DÍSZTEREM TETEJE fél év alatt Vásárhelyen Gera István. Makó Bagaméri Márk. Szeged m •ITYÉÉLL DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG PTThcnivan: A DELMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobüe Rt. Part ne Q&€a számít hűcfp szépít... Rácz Katalin. Szeged pjötf Q&zabn Az idei év újdonságai *F CZ mellett a készleten lévő tavalyi kollekciók kiárusítása 30-60% engedménnyel a készlet erejéig. 6727 Szeged, Algyői út 31. f Nyitva tartás: h.-p.: 9-18, szo.: 9-13 Tel.lfax: (62) 462-891, (30) 958-6592 www.fantazia.inf.hu Kicsit huncut • Apu sapkájában l Lilike Harmincöt évvel ezelőtt rendkívüli izgalomba hozta a vásárhelyieket, hogy kigyulladt a tanácsháza vörös csil­lagokkal ékesített tornya. Amikor fél évvel később leégett a díszterem teteje, már mindenki biztos volt benne, nem véletlen ütött ki a két tűz. A korabeli jól értesültek sok mindenről beszéltek. A visszaemlékező tűzoltók, s az akkori vizsgálati jegyzőkönyvek azonban prózai okokat tártak fel. Igaz, a toronytűzhöz mégiscsak közük volt a rendszert jelképező vörös csillagoknak. Hiába telt el több mint har­minc esztendő a vásárhelyi városháza két részét is elpusz­tító tűzesetek óta, a helyi száj­hagyomány nagyon sok ko­rabeli vélekedést máig is igaz­nak tart. Az egyik szerint pél­dául a tűzoltók egyszerűen nem hitték el, amikor 1970. szeptember 4-én Katona Béla taxis jelezte nekik, hogy ég a tanácsháza tornyán lévő vörös csillag. A közvélemény ma is gyanúsnak tartja ezt a tűz­esetet, főleg, hogy alig fél évvel később, 1971 márciusában a közgyűlési terem teteje is le­égett. A szájhagyomány sze­rint az egyik tüzet az okozta, hogy Kenéz Pál polgárvédelmi őrnagy pirotechnikai eszközö­ket, rakétákat semmisített meg a torony alatti pincében. Az igazság azonban más. Tűzoltók emlékeznek 1970. szeptember 4-én-a vá­sárhelyi levéltárban őrzött, Tarnai István tűzoltó főhad­nagy által készített tűzvizsgála­ti jegyzőkönyv szerint - a Kos­suth téren közlekedő járókelők közül többen is észrevették, hogy a tanácsháza tér felőli és nyugati toronyablakán füst áramlik kifelé. Észrevette ezt délután fél hatkor dr. Polcz Emil, a tanács titkárságának közelben járó vezetője is, aki azonnal cselekedett: beszaladt a nagypostára, hogy riassza a tűzoltókat. A korszak technikai színvonala miatt azonban Ége­tő Ildikó postásnak a kézikap­csolású telefon segítségével csak 17 óra 49 perckor sikerült összeköttetést teremtenie a postától kerékpáron alig tíz perc alatt elérhető tűzoltólak­tanyával. A lánglovagok két perc alatt három járművel is a helyszínen voltak. Mint arra az akkor ügyeletet ellátó Csanki János máig élénken emlékszik, az oltásparancsnok, Tarnai Ist­ván induláskor azonnal vissza­szólt neki, hogy rendelje el a legmagasabb, 5-ös fokozatú ri­asztást. A tűzoltók hősies erőfeszí­tései azonban több akadályba is ütköztek: nem volt ugyanis elegendő a Korsós lány szobra melletti földalatti tározó vize, így a strand nagymedencéjé­ből kellett előteremteni az utánpótlást. Ráadásul a víz­sugárral még a közgyűlési te­rem erkélyéről sem értek fel a toronyablakig. Meg kellett várni, míg Szegedről megér­kezett a segítség, köztük egy létrás kocsi. A tűzoltók a to­rony belsejében is igyekeztek végezni a munkájukat. Itt is akadályba ütköztek, mégpe­dig a padlásra vezető, a nagy hőtől vörösen izzó csapóaj­tóba, melyet húsz percig kel­. lett locsolniuk, mire egyhar­mad részig ki bírták nyitni. Akkor már a lángokat locsol­ták, de nem sokáig, mert az ajtó ismét felizzott. Leolvadt a torony rézlemez borítása Koczka István tűzoltó negy­ven-ötvenszer is le- és felsza­ladt a toronyba vezető 74 lép­Hatalmas lángokkal ég a díszterem tetőszerkezete. A fél évvel korábban leégett torony még csonkán áll FOTÓ: KRUZSLICZ KÁROLY FELVÉTELE A VÁSÁRHELYI LEVÉLTÁR GYŰJTEMÉNYÉBŐL csőfokon, hogy rádió híján sze­mélyesen közvetítsen az oltást végzők és az azt lentről irányí­tók között. Ma úgy emlékszik: a torony jelenleg a Kossuth téren látható harangja már nagyon „lekéredzkedett" fa lábazatai­ról, mire a tüzet elérték. A hő intenzitását jól jellemezte, hogy a torony tetejéről a rézle­mez borítás egyszerűen leol­vadt. A tüzet sokan bámulták a térről, s hogy milyen volt a hangulat, azt a korabeli sajtó­ban szóvá is tette Földesi Fe­renc. Leírta: szép számmal vol­tak, aki kárörvendeztek, élce­lődtek, nevetgéltek, vagy ép­pen közönnyel figyelték a tör­ténteket. A tűzvizsgálati jegy­zőkönyvből kiderül: a tűznek mégiscsak volt valami köze a vörös csillagokhoz, hiszen az az elhasználódott transzfor­mátor okozta a tűzvészt, mely éppen a vörös csillagok kivilá­gítása miatt került a padlásra. A kár csupán három-négyszáz­ezer (akkori) forint volt. Megfagyott az oltóvíz A kedélyek jóformán le sem csillapodtak, amikor 1971. március 5-én délután három­negyed 6-kor ismét füst szállt fel a városházáról, mégpedig az akkor csonkán álló torony mellől. A nagy erőkkel kiér­kezett tűzoltók, majd a se­gítségükre siető katonák azt találták, hogy most a torony­tűzben amúgy is megsérült díszterem és a lépcsőház te­teje gyulladt ki. A húsz méter magas lángok továbbterjedé­sét gyorsan megfékezték a környező települések tűzol­tóival közösen, ám óriási lett a kár, ugyanis negyed 7-kor ha­talmas robajjal beszakadt a te­rem teteje, s a törmelék rá­zuhant a díszterem padso­raira. A teremben lévő tár­gyakat, festményeket már ki­menekítették onnét, csak a bútorzat maradt benn. A kárt több millió forintra becsülték a szakértők. Az oltást alaposan nehezítette a március eleji rendkívüli hideg. Több, az ol­tást végző tűzoltó, így Szakái József és Vas László is élénken emlékszik, hogy a megfagyott, a tetőről visszahullt víz miatt cseppkőbarlanghoz hasonlí­tott a városháza főlépcsősora és bejárata. Vas László pedig oltás közben majdnem lezu­hant a tetőről. Kollégájának ugyanis meghibásodott a su­gárvetője, s helyette újat akart neki adni, ezért kimászott utá­na a jeges bádogtetőre. A tűzeset okát a tűzoltóság mellett a rendőrség is vizsgálta, ám nem fedeztek fel bűncse­lekményre utaló nyomot. Azt azonban hamar kiderítették, s a nagyközönség számára a me­gyei lapban maga Sajti Imre ta­nácselnök nyilatkozta, hogy a tüzet a cserépkályhával fűtött díszterem kéménye okozta, amely tartópillérül szolgált két fagerenda számára is. A tanács­elnök hangsúlyozta, az 1800-as években ez nem jelentett prob­lémát, mert fával tüzeltek, s en­nek hője jóval alacsonyabb volt, mint a később használt briketté. A tűz ráadásul akkor keletkezett, amikor a tanácshá­zán kezdték bevezetni a ter­málvízfűtést. A korra jellemző módon a két vásárhelyi tűzeset, mely sok hivatalos embernek oko­zott álmatlan éjszakát, a me­gyei sajtóban sosem verekedte ki magát a címoldalra, sze­rényen megbújt a hátsó oldal színes hírei között. KOROM ANDRÁS • A világ legkisebb zenésze I Délutáni szieszta Háromnaposán Kedves Olvasó! A megjelenéshez a beküldő egyetértésén kívül a képen látható személy (kiskorúaknál a törvényes képviselni hozzájárulása szükséges

Next

/
Thumbnails
Contents