Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-14 / 86. szám

UMW FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS 4200 HALLGATÓT LATNAK EL HASZNALHATO NYELVTUDÁSSAL Nehéz helyzetet teremt a pénzhiány Az angol továbbra is vezet, a szaknyelvek népszerűsége pedig növekszik a szegedi egyetemisták körében. Eközben az universitas idegen nyelvi intézete a központi költségvetési forrás jelentős megcsappanását saját hatékonyságának és együttműködéseinek erősítésével, valamint a lakosság felé nyitással igyekszik pótolni. - Különösebb mozgást nem tapasztalunk az idegen nyelvek népszerűségében. Továbbra is vezet az angol osztotta meg tapasztalatait Demeter Éva, a szegedi egyetem idegen nyelvi központjának vezetője. - Párhuzamosan emelkedik a szaknyelvek népszerűsége. A nyelvszakos bölcsészhallgatók pedig előszeretettel jelentkeznek olaszra, franciára, latinra, emellett kedvelik az orosz és spanyol kurzusainkat. Minden nyelvből indítunk kezdő, azaz tényleg nulláról startoló csoportot, és a középfokú nyelvvizsga után is sokan fejlesztik tovább a tudásukat: népszerűek felsőfokú és szaknyelvi kurzusaink. A tavalyi 10 százalékos költségvetési elvonás után az idén 15 százalékos hiánnyal gazdálkodó lektorátus 31 millió forintot igyekszik előteremteni az egyensúly fenntartásához. A tizenegy egyetemi és főiskolai kar diákjait és munkatársait látják el ingyenesen váIdegen nyelvi óra az egyetemen. Tizenegy kar hallgatóit oktatják FOTÓ: KARNOK CSABA lasztható és fizetős nyelvórákkal. Ezért a karok a központi költségvetésből kapott fejkvótapénzükből közösen finanszírozzák az idegen nyelvi intézetet. A fizetős csoportokba is a karokon jelentkezhetnek a hallgatók, és ott fizethetik be a 400 forintos óradíjat, amit a karok továbbítanak a lektorátus költségvetésébe. - Hat munkatársunktól kell megválnunk az őszi félév során, és több fizetős tanfolyamot vállalunk, ám először az ingyenesen a diákok órarendjébe illesztett kurzusokkal igyekszünk helyt állni. Jelenleg 57 tanárunk órarendjét igazítjuk a hallgatók tanulmányi rendjéhez, és mivel az Irinyi-épületben kevés termet működtetünk, a karok időbeosztását is figyelembe vesszük, hogy csoportjainkat leültethessük. A hallgatói igények szerint haladunk a nyelvtanári munkában jegyzi meg az angol orvosi szaknyelvet oktató intézetvezető. - Beszédcentrikus órákat szervezünk, és kiemelt hangsúllyal kezeljük a szaknyelvi képzéseket, valamint a nyelvvizsgáztatást. Egyedülálló módon a szegedi egyetem lektorátusán hétféle nyelvvizsgát lehet tenni. A Goethe-vizsga müncheni központjához nemsokára közvetlenül csatlakoznak. A nyelvvizsgáikat és kurzusaikat megnyitották külső érdeklődők számára is. Ezenkívül tavaly óta tanítanak a szegedi önkormányzat ingyenes angolóráin. - Rendkívül fontosnak tartjuk öszszehangolt együttműködésünket a karokkal és a hallgatói önkormányzatokkal - hangsúlyozta Demeter Éva. Ne maradjon értékes szaktudás diplomával együtt a fiók mélyén csupán az idegen nyelvi készség hiánya miatt! Éppen ezért törekszünk arra, hogy a diákok időben fordítsanak energiát a szaktárgyi tudásuk kompatíbilissá tételére. Kezdjék el minél hamarabb a tanulást, és a középfokú általános nyelvtudás legyen tényleges nyelvismeret, melyet továbbformálhatnak a segítségünkkel a szaknyelvi és az adott kultúra sajátosságait szem előtt tartva. Az intézetvezető hozzátette még: kedveltek a lektorátus palettáján a turisztikai, gazdasági, környezetvédelmi és az interkulturális kommunikációt fejlesztő programok. dombai tünde EURÓPAI ÉLELMISZER-IPARI HALLGATOK TALALKOZOJA A portugál diákok otthon még nem láttak szegedi termékeket A joghurtgyártást, valamint a szalámikészítés jelenét és múltját is megismerhették Szegeden azok a diákok, akik tíz országból jöttek az élelmiszer-ipari hallgatók európai egyesületének (FISEC) idei közgyűlésére. Az összejövetelt most a SZÉF-en tartották, amely évek óta tartja a szakmai kapcsolatot a kontinens hasonló intézményeinek hallgatóiból szerveződött egyesülettel. - Benézhettünk a tejüzembe, ahol a joghurtgyártó gépsor működését figyeltük meg mesélte a szakmai programokról Marta Ponté, a farói egyetem élelmiszer-ipari karának hallgatója. A portugál diák szívesen fogyaszt otthon is hasonló sajt- és tejtermékeket, ezért különösen örült, hogy bepillanthatott a kulisszák mögé. A Pick Szalámi- és Paprika Múzeumban ugyancsak érdeklődve hallgatta a múltbeli hűsfeldolgozás mozzanatairól tartott bemutatót. - A szalámigyárban az imént vezettek körbe bennünket a korszerű technológiát ismertetve, most nagyon érdekes ugyanennek a régmúltjával ismerkedni. Nem tudtam, hogy sertéshúst és szalonnát dolgoznak fel. Idáig azt gondoltam, hogy marhahúsból is készül szalámi. OttA fiatalok a paprikamúzeumba is ellátogattak hon, Portugáliában nem láttam a polcokon ilyen felvágottféléket és fűszert. Azt hallottam, hozzánk még nem importálnak a cégek. - Valószínűleg jól beilleszkednének nálunk a hipermarketek és csemegeüzletek kínálatába - vette át a szót a szintén portugál Anáré Gábriel. - Figyeltem az itteni kereskedelmi felhozatalt, főként a borokat és söröket. Élelmiszer-ipari diplomámmal efféle italok gyártóinál akarok jelentkezni, és valahol az előállítás, csomagolás terén dolgozni. A szegedi hallgatókkal több éve nagyon jó kapcsolatot tartunk, sőt a már végzettekkel is újra meg újra találkozunk. A későbbiekben akár még a cégeink munkáját is összehangolhatjuk. - Előnyben vagyok, én már ismerem a szegedi szalámit, a bolgár boltokban már évek óta kapható, és összehasonlítva delikátesznek számít a szegedi Pick - fűzte hozzá a közös, angol nyelven folytatott eszmecserénkhez Hripsime Tongurgan, az örmény származású bolgár diáklány. - Otthon, Plovdivban a paprikát még nem vettem észre, de haFOTÓ: GYENES KÁLMÁN zatérve jobban szemügyre veszem a fűszeres polcokat. Szakmai képesítésem alapján más jellegű fűszerekkel, a parfümök előállításával foglalkozom. Leginkább az értékesítési oldala érdekel, ezért szívesen tanulmányozom a csomagolástervezést, értékesítésösztönzést és a reklámozás különféle formáit. d.t. Orvosi szakfordítóképzés A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán közel húsz éve folyik angol-magyar orvosi szakfordítóképzés, újdonságnak számít ugyanakkor, hogy a képzés 2004 őszétől akkreditált, hat féléves szakirányú továbbképzési szakként is elvégezhető. Az egészségtudományi szakfordítóképzés kizárólag a szegedi egyetemen folyik. Az oktatás célja, hogy a résztvevők képesek legyenek hivatásos szinten idegen nyelvről magyarra fordítani, magyarról idegen nyelvre jó színvonalú, lektorálható fordítást készíteni, rendelkezzenek bizonyos kísérötolmácsi ismeretekkel, valamint tudjanak felsőfokú szinten, szaknyelven kommunikálni. E cél eléréséhez alapkövetelmény az egészségtudomány terén szerzett szakmai ismeret és a szakfordításhoz szükséges alkalmazott nyelvészeti és fordítástudományi kompetenciák elsajátítása. Az utóbbi években különösen megnőtt az érdeklődés az orvosok, gyógyszerészek körében a nyelvtanulás, a magas szintű nyelvi készségek - köztük a fordítás-tolmácsolás elsajátítása iránt. A tendencia azt jelzi, hogy az egészségügyi intézmények belső ügyeik tárgyalására szívesebben veszik igénybe saját embereiket, mint a külső fordítókat, tolmácsokat. Az uniós csatlakozással minden szakmai dokumentációt le kell fordítani az EU hivatalos nyelveire, így a közösségi elvárások kielégítése érdekében óriási igény mutatkozik szakmai és fordítói kompetenciával egyaránt rendelkező szakemberek képzésére. A képzés ez év szeptemberétől újabb évfolyammal indul, melyre május 20-áig lehet jelentkezni. A részvétel feltétele orvosi vagy gyógyszerészeti szakirányú (esetleg más egészségtudományi) végzettség, valamint államilag elismert, nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolt, minimum középfokú angol nyelvtudás. Előkészítő, úgynevezett nulladik évfolyam indul olyan érdeklődők számára, akik nem rendelkeznek megfelelő nyelvi háttérrel (stabil középfokú nyelvtudással), vagy nyelvvizsgájukat már régebben szerezték, s azóta nem foglalkoztak az angol nyelvvel. MNB-különdíj A Legaktívabb iskola különdíját nyerte el a szegedi egyetem a Magyar Nemzeti Bank A pénz nyomában című országos pályázatán. A pályázaton részt vevő harminc egyetem és főiskola közül ugyanis az SZTE Élelmiszeripari Főiskolai Karának diákjai küldték be a legtöbb pályamunkát. A pályázatra összesen 223 egyetemi és főiskolai hallgató küldött be dolgozatot, ebből 75 a SZÉF élelmiszer-ipari gazdaságtan és marketing tanszékéről érkezett az MNB-hez. A SZÉF-es hallgatók témavezetője dr. Váczy Mária főiskolai adjunktus volt.