Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-14 / 61. szám

SZERDA, 2005. MÁRCIUS 16. •AKTUÁLIS» 3 Lázár jelen volt, Hernádi elutazott, Havránek ateista, ezért nem ment el Vásárhelyi lelkigyakorlat, politikusoknak Református hite saját bevallása szerint erőt ad a nehéz helyzetekben Lázár Jánosnak: Vásárhely polgármestere is részt vett a köz­életi szereplőknek és tanároknak meghir­detett vásárhelyi misén, a Szent Ist­ván-templomban. Az általunk szintén meg­kérdezett Hernádi Gyula külföldön volt, Havránek Ferenc viszont ateistának vallja magát, így aztán nem is vett részt a rendez­vényen. Mint mondta, a tízparancsolat el­veit azért ő is, a Munkáspárt is betartja. MUNKATÁRSUNKTÓL Politikusokat, pedagógusokat, munkahelyi vezetőket invitáltak tegnap délután a vásár­helyi katolikus Szent István-templomba, szentmisére. Az egyhetes lelki gyakorlat zá­rónapján azonban leginkább a rendszeresen templomba járó hívek jelentek meg. Persze, azért a város elöljárói közül is tiszteletüket tették néhányan. Lázár János polgármester Csorba Mihály és Álmási István alpolgármesterrel hallgatta a ferences Kolos atya prédikációját. Az egyhe­tes lelkigyakorlaton igyekeztek a legfiatalab­baktól a legidősebbekig, a társadalom külön­böző csoportjait megszólítani, hangsúlyozta az atya. Mint mondta: örömmel tapasztalja, hogy a politikusok között is vannak olyanok, akik feladatukat szolgálatnak tekintik, szívü­ket, lelküket odaadva szolgálják a várost, va­lamint támogatják az egyházakat. Az ótemplomi református gyülekezet 975 éves az egyházmegye Az egyhetes lelkigyakorlathoz hasonlót 1926-ban és 1936-ban is tartottak Vásárhe­lyen, két domonkos rendi, illetve két jezsuita atya vezetésével. Az idei misszióhét apropó­ját az adta, hogy 975 éve alapították az sze­ged-csanádi egyházmegyét, illetve 75 éve szentelték fel a szegedi dómot. A közéleti szereplőknek hirdetett szentmisét követően áldották meg a Szent István-templomban a missziós keresztet. A feszületet a hívek kísé­retében körmenetben vitték a városon ke­resztül a belvárosi templomba. konfirmált tagjaként hittel élő embernek tartja magát Lázár János polgármester. Ér­deklődésünkre elmondta, a templomba já­rás számára elsősorban ünnepi alkalmakra korlátozódik. Ennek részben az időhiány az oka, ám, mint hozzátette, tisztában van az­zal, hogy ez nem mentség. Mint kifejtette: olyan családi körben nőtt fel, ahol az isten­be vetett hit nem volt szégyellnivaló, ha­nem erőt adott a nehéz helyzetekben, a ma­gánéletben is. Úgy véli, egy-egy prédikáció a közéleti szereplők lelkét is erősíti, s Lázár meggyőződése, hogy a 21. században a hit­nek fontos a szerepe. A keresztény, s a ke­resztyén értékeket érdemes a politikai élet­ben is megjeleníteni. Magánemberként fontosnak tartja a történelmi egyházak tá­mogatását, közösségerősítő szerepük nél­külözhetetlen. A Szent István-templom padsoraiban fog­lalt helyet Árva László, a Németh László Alta­lános Iskola és Gimnázium igazgatója is. Mint azt a katolikus felekezethez tartozó in­tézményvezetőtől megtudtuk, minden vasár­nap résztvevője a szentmiséknek. Úgy véli, hogy a vásárhelyi katolikus vallási élet vezetői prédikációikkal igazán közel tudják vinni a hitet a felekezethez. Vallja, hogy a mindenna­pi munkához erőt ad a hit, a mise pedig lelki megtisztulást, megnyugvást jelent számára. Külföldi tartózkodása miatt maradt távol a vasárnapi szentmiséről Hernádi Gyula kép­viselő, bár mint azt korábban érdeklődésünk­re elárulta, nem tartozik a rendszeres temp­lomba járók közé. A közgyűlés tagjai közül viszont Hamvas Ödön ellátogatott a Szent István-templomba. Nem akart színészkedni azzal, hogy tisztele­tét teszi a templomban Havránek Ferenc képvi­selő, ugyanis - mint mondta - nem vallásos, ateista. Ennek ellenére tiszteli a valódi hívőket, azokat, akik nem politikai érdekből váltak azzá, hanem belső indíttatásra. Bár szerinte többség­ben vannak azok a közéleti szereplők, akik ér­dekből járnak templomba. Havránek azt is el­árulta, azért ateista létére is a tízparancsolat szerint próbál élni, hiszen az olyan emberi érté­keket fogalmaz meg, mely nem feltétlenül kö­tődik a valláshoz. Ezért aztán még pártjának, a Munkáspártnak a szervezeti szabályzatában is megtalálhatók az ószövetségi elvek. Lázár János vásárhelyi polgármester Almási István és Csorba Mihály alpolgármesterrel együtt részt vett a közéleti szereplőknek tartott szentmisén Fotó: Tésik Attila Emlékezet PANEK SÁNDOR Kitűnő újságíró barátom ma is felhorkan, ha a Habsburgokat emle­getik. Még a koronádon Habsburg Ottótól, az amúgy már régóta Eu­rópa-ügyekben ismert politikustól is úgy kellett visszatartani, ami­kor az Szegeden járt, mert úgymond sosem kértek bocsánatot sem az aradi vértanúkért, sem a Bach-korszakért, akkor most rie képvi­seljék itt nekünk Európát! Őrá szoktam gondolni, amikor nagy­anyám dugdosott ferenejóskás tálja jut az eszembe, amelyen a de­rék öregúr mázjestékes piros-zöld tulipánok között tekintett atyaian a feledékeny utókorra. Dugdosni nem a császár miatt kellett azt a tálat, hanem szívet gyönyörködtető piros-fehér-zöld színei miatt, lé­vén, hogy Ferenc József „apánk" halála után nem sokkal nagy­anyám városától nyugatabbra húzták meg a határt, családi szőlőhe­gyén pedig - történelem: alulnézethői - három ország osztozott. A tál azonban megmaradt, s ugyanazt a szerepet töltötte be, núnt más, hozzá hasonlók, zavarba ejtően hasonlók, melyeken Kossuth Lajos „apánk " arcmását övezték a szeretett színek. Vajon meddig él a szabadságharc, s mikortól veszi át helyét az em­lékezete ? Ahogy Sára Sándor elkészítette filmjét a 80 huszár törté­netéről, talán egyszer megfilmesítik Klapka György történetét is. Isaszeg és Komárom szabadságharcos hősének azt a történetét, amikor az emigrációban a honi szabadságharcot szervező tábornok 1866-ban áűép a magyar területre néhány száz főnyi légiójával, - de vissza is fordul: azt kell tapasztalnia, hogy Magyarországon már egy­általán nincs szabadságharcos hangulat. Vezérkari ezredese, Med­nyánszky Sándor később így írt a száműzetésben a forradalom láng­ját őrző hazafi keserűségéről: „Ha egyéb eredménye nem lenne is szegény sántikáló ügyünknek, reám nézve legalább azon elégtételt nyújtotta, hogy tizenhét évi száműzés után ismét láttam szeretett hazámat, érintettem annak földiét mint szabad polgár, fegyverrel a kezemben és sereggel magam körül, kik mint én azon egy eszmétől voltak lelkesítve, hogyha nem eszközölhetik is közönyben vagy félszben elsüllyedt hazánk felmentését..." Az embernek óhatlanul a Taviani testvérek Allonsanfan című filmje ugrik be, de a forradalmi társak elől bujkáló jakobinus lehetsé­ges magyar változatát mégis másképp kell néznie. Hiszen maga Klapka György is hazatért a kiegyezés után, sót országgyűlési képvi­selő lett, habár sírjánál mégsem parlamenti érdemei miatt énekelte harmincezer ember Egressy Béni Klapka-indulóját. De jártak még nála is cifrábban egykori 1848-49-es államférfiak, kezdve a kiegye­zés utáni első magyar miniszterelnök, Andrássy Gyula gróffal, akit a császár 1849 után távollétében halálra ítélt, majd ugyanő minisz­terelnöknek, később a birodalom külügyminiszterének nevezte ki. És hát Szeged maga a megtestesült példája e kettősségnek. 1879-ben alig telt el március 15-e, három nappal a nagy árvíz után, egy hét sem kellett, és Ferenc József már a városban volt, s itt ejtette ki híres szavait: Szeged felépül, és szebb lesz, núnt volt. Ugyaneb­ben az évben Kossuth így írt számkivetettségéhen a monarchia ké­szülő honossági törvényéről, amely szerint kérvényeznie kellett vol­na állampolgársága megújítását: „Még néhány magyarral az egye­düli emberek vagyunk a kerek világon, a kik nemzet tagjai nem va­gyunk. A világ páriái vagyunk." Géczi József: Szakmai megállapodás született Válságkezelés után jöhet az építkezés Agyrázkódást szenvedett, és a keze is több helyen eltört a honatyának Árokba hajtott Vincze László Árokba borult szombaton autójával Vincze László, Csongrád és térsé­ge országgyűlési képviselője. A honatya - élve mentelmi jogával -, ez­úttal nem fújt bele az alkoholszondába. Nem ez az első balesete: 2001-ben pénzbírsággal sújtották a közúti közlekedés rendjének megzavarása és ittas vezetés miatt. Pártjának alelnöke, Schmitt Pál vasárnap azt nyilatkozta: támogatja azt a javaslatot, mely szerint a képviselők ilyen esetben se tagadhassák meg a szonda megfújását. gazdaság. Ebbe azokat a szerve­zeteket is bevonják, amelyek nem vettek részt a demonstráci­ón. Géczi Józsefnek nagy szerepe volt abban, hogy pozitív végki­fejlettel zárult a hosszú tárgya­lássorozat. - Kiskunmajsai szü­letésű lévén, régóta ismerem a Majsa közelében, Csólyospálo­son újjáalakult Magoszt, s 1996 óta elnöke vagyok a Magosz Gróf Károlyi Sándor Alapítvá­nyának is. így nem csupán a kormány, hanem a tüntetők ol­daláról is jól ismerem a kiala­kult helyzetet - mondta közve­títő szerepéről a szocialista po­litikus. Hangsúlyozta: mindkét oldal számára nagyon fontos volt a megállapodás. A gazdák­nak azért, mert utóbb olyanok is hasznot akartak húzni az ál­taluk kezdeményezett de­monstrációból, akiknek semmi közük hozzá, illetve mert kez­dődnek a tavaszi munkák. A kormánynak pedig azért, mert a válságkezelés után végre az építkezési szakaszba érhet az agrárpolitika. Az pedig a ható­ságok számára tanulság, hogy a kivitellel kapcsolatos bürokrati­kus akadályokat csökkenteni kell. - Ha a szegedi kikötőből 500 ezer tonna gabonát lehetett volna kiszállítani a közelmúlt­ban, nem pedig néhány tízezret, és a Boszniába irányuló közúti gabonakiszállítás is gondmen­tesebben alakul, akkor az egész problémakör nem lett volna ilyen mértékű - mondta végül a képviselő. MUNKATÁRSUNKTÓL Baksra, egy ottani rendezvényre indult szombaton Vincze László országgyűlési képviselő a gépkocsi­jával, amikor a főút Csongrád és Felgyö közötti szakaszán az egyik kanyarban megcsúszott, kisodró­SCHMITT A SZONDA MEGFÚJÁSARÓL Rosszallóan nyilatkozott Schmitt Pál, az európai parlamenti fide­szes képviselőcsoportjának veze­tője arról az országgyűlési képvi­selőtársáról, aki nem fújta meg a szondát miután balesetet okozott Schmitt vasárnap egy budapesti sajtótájékoztatón az MTI kérdésé­re válaszolva azt mondta, támo­gatná azt a belügyminisztériumi javaslatot, mely szerint az ország­gyűlési képviselők mentelmi joga ne vonatkozzon a szondázás el­utasítási lehetőségére. A kérdés a szintén fideszes Fenyvesi Mátéra vonatkozott, aki februárban Buda­pesten okozott balesetet. Schmitt azt mondta, neki európai parla­menti képviselőként is van men­telmi joga, de soha nem jutna eszébe, hogy ilyen esetben megta­gadja az együttműködést. Egyetért azzal, hogy a biztonságukat sza­vatoló szabályokat leszámítva a képviselőknek is be kelljen tartani azt, amit mindenki másnak. dott, megpördült, majd az árokba borult. A térség országgyűlési kép­viselőjét, aki egyedül utazott az au­tóban, könnyebb sérülésekkel szállították a szentesi kórházba. M. Toronykőy Márta, a Csong­rád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője úgy tájékoztatott, hogy a politikus élt mentelmi jogával, nem fújt bele az alkoholszondába. - A szabálysértési eljárás ügyé­ben minden eddig elkészült iratot továbbítunk a Csongrád Megyei Főügyészségen keresztül a Leg­főbb Ügyészséghez - felelte kér­désünkre a szóvivő. - A Legfőbb Ügyészség megkeresi az ország­gyűlést, amely dönt arról, felfüg­geszti-e az ügy miatt a képviselő mentelmi jogát. Ha ez megtörté­nik, akkor a szabálysértési eljá­rást lefolytathatja a rendőrség. Lapunk telefonon kereste a csongrádi otthonában lábadozó képviselőt, de ő rossz egészségi állapotára hivatkozva egyelőre nem kívánt nyilatkozni az eset­ről. Felesége viszont elmondta, férje agyrázkódást szenvedett, és a keze is több helyen eltört. Kér­désünkre, miszerint a honatya fogyasztott-e alkoholt indulás előtt, Vincze Lászlóné határozott nemmel válaszolt. Vincze Lászlónak nem ez volt az első közlekedési balesete. 2001 áprilisában az akkor meg az FKGP színeiben politizáló képviselő Pál­A mentelmi jog megilleti Vincze képviselő urat is. A kérdés csak az: minden esetben? Archív fotó: Tésik Attila monostora belterületén egy Ladá­nak ütközött, amit műszaki hiba miatt toltak az utasai. Az eset után a honatya elismerte, hogy ve­zetés előtt alkoholt fogyasztott. Az esetet az ügyészségi nyomozóhi­vatal vizsgálta, megállapítva: nem bűncselekmény, csupán szabály­sértés történt. Az ügy a Csongrádi Városi Rendőrkapitánysághoz ke­rült, ott az iratok átvétele után el­fogultságot jelentettek be, így a makói rendőrkapitányság folytat­ta le a szabálysértési eljárást. A rendőrség a közúti közlekedés rendjének megzavarása és ittas járművezetés miatt pénzbünte­téssel sújtotta a képviselőt. Megszületett a megállapo­dás tegnap a gazdák és a kormányzat között. A po­zitív végkifej­letben Géczi József szegedi szocialista országgyűlési képvi­selőnek is nagy szerepe volt. MUNKATÁRSUNKTÓL - Szakmai megállapodás szüle­tett a kormány és a demonstráló tizenegy szervezet között. En­nek lényege: a kormány fölgyor­sítja a mezőgazdasági kifizetése­ket, s megoldást keres az inter­venciós gabonafelvásárlásra ­nyilatkozta tegnap lapunknak Géczi József. A szegedi szocia­lista országgyűlési képviselő, a kormány vidékpolitikai tanács­adó testületének vezetője hozzá­tette: kompromisszum született továbbá annak a 15 milliárd fo­rintnak az ügyében, amelyre az ökogazdálkodók és az állattar­tók egyaránt igényt tartottak. A megállapodást - Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök jelenlét­ében - a kormányteremben ír­ták alá Németh Imre agrármi­niszter és Jakab István (Magosz) vezetésével a demonstráló gaz­dák képviselői. A megállapodást a kormányfő ellenjegyezte. Gyurcsány egyszersmind java­solta: kezdjék el a tárgyalásokat az agrárstratégiáról, hogy a to­vábbiakban tüntetések nélkül is működőképes legyen a mező-

Next

/
Thumbnails
Contents