Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-03 / 28. szám

NOITAKTIKAK ES PRAKTIKAK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA • 2005. LEBRUÁR 3. NAPI MELLEKLETEK Péntek DÉLMADÁR Szombat SCTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd GYÓGYÍR Szerda LÉGYOTT WWW.DELMAGYAR.HU SZEGEDI DIVATISKOLA A MODELL: TÖRÖK SZILVIA, A SZEVIÉP-SZEGED JÁTÉKOSA apn megmutatjuk mindenkinek! VÁRJUK ifHT'iTT^ 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I legjobbakat iiif^/tjcrilci/ük.' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Mies Öifssó! i segjífensslw! ä beWidí ejretérttién kieiil e képen léíketó síetnéiy ¡kiskorSaksá! s tontees kép»istl8) hoüájériilásé síiikséges. jilij Zf MáS.jnin; azujsag www.delmagyar.hu Friss hírek folyamatosan Ingyenes on-line apróhirdetés Szegedi ki kicsoda? Moziműsor Virtuális városnézés Repülőjegy-adatbázis Cégregiszter Műveltségi tesztek Szépírói történetek Fórumok Eseménykereső DÉLMAGYARORSZÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG rp jtf.f 'l.. DövniG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T " "iVlULlllc1 A bájos vagány, aki sosem veszítheti el az eszét FOTÓ: FRANK WETTE Török Szilviát Kriska Hajnalka (ké­pünkön), a Szegedi Divatiskolát már befejező divat- és stílustervező öl­töztette fel: a modell sportos alkata, ízlése és karaktere adta magát, csak a színekben és a kiegészítőkben kellett megállapodniuk. A zental születésű Kriska Hajnalka tizenkét éve él Szegeden, két éve végzett a Szegedi Divatiskolában, je­lenleg pedig divat- és stílustervezőként dolgozik. Már gyermekkorában is a ruhák és a különféle anyagok ér­dekelték: varrónő édesanyja elég ko­rán beavatta a tűk és a cérnák vi­lágába, óvó nénije testvére pedig di­vattervező volt, aki nagy hatást gya­korolt rá. Középiskolásként már maga varrta ruháit. Később az akkori Ju­goszláviában a divattervezést csak szerb nyelven oktatták az Iparművé­szeti Főiskolán, - így nem volt más választása, mint új életet kezdeni a dél-alföldi városban. Szegedi tanulmányai során korán sikert aratott: megnyert egy pályázatot, amivel egy évig Pesten tervezőként dolgozhatott egy cégnél. Hajni kérte fel Török Szilviát, hogy egy alkalomra a stílusához és ka­rakteréhez Illő öltözéket választhasson számára. - Korábban Szilvi soha nem hordott zöld színű felsőt, és most jött rá, hogy milyen jól érzi benne magát. Szőke hajához illik ez a szín, és élénkíti az arcát is - magyarázta Hajni a vá­lasztást, majd hozzátette: a farmer a kosaras lány alapruhatárába tartozott, természetes volt, hogy ezt veszi fel, egyszerre sportos és elegáns benne. Tekintettel Szilvi övmánlájára, nagy gondot fordítottak, hogy a legmeg­felelőbbet találják meg. - Egy jól megválasztott öv a nadrág stílusát is meghatározhatja - egészítette kl a szakember. A keményebb, sportos jel­leget Igyekszik lágyítani a pólóval szín­ben harmonizáló táska, nőiesebb lesz tőle a viselet. - Szilvi válla és lába nagyon izmos, ezért nem szabad a ruhaválasztásnál ezeket hangsúlyozni. - Az ezüst karkötő pedig remek ki­egészítő - vagányabbá és könnye­debbé varázsolja viselőjét - mondta Kriska Hajnalka. L. G. Török Szilvia a pályán és civilben lősséget kíván a Szeviép-Szeged hu­szonhárom éves játékosától, aki há­roméves soproni kosarazás után gondolt egy merészet, és átigazolt a Tisza-parti városba. - Ott több le­hetőséget kaptak a külföldi játéko­sok, kicsit mellőzöttnek éreztem ma­gam, míg Szegeden boldog vagyok: megmutathatom, mit tudok - ma­gyarázta a csapatváltást, amit a ta­valyi esztendő legsikeresebb esemé­nyének tartott. Ebben csak megerő­síteni tudtuk - boldog mosoly volt a válasz. Röpke divatbemutatónkon is meg­mutatta, hogy mit tud „kihozni" ma­gából: színes egyéniséget sejtettek a többféle arcot, gesztust felvillantó képek. - Úgy láttam, hogy a bájos, a játékos lénye mellett erőteljesen ott van önben a vagány nő is, aki hó­dítani szeretne - provokáltam Szilvit, aki elárulta, jelenleg szabad a szíve. Mint mondta, Sopronban is pesti barátja volt, nem tett jót magán­életének a folytonos ingázás, és az, hogy nem tudja biztosan, hogy jö­vőre melyik városban lesz. Egyéb­ként ismerkedésnél nem szokott kez­deményezni, inkább megvárja, hogy az első lépést tegye meg a másik fél, utána pedig a dolog megoldja ön­magát. Buliba lazán szeret öltözköd­ni, könnyed felsőket, és inkább nad­rágokat visel, főleg farmert. Kedveli a magas sarkú cipőket (magassága mi­att megteheti) és mint Gombóc Artúr a csokoládéért, ő pedig odavan a különféle övekért: van otthon lánc­Folytatjuk sorozatunkat, melyben ké­résünkre ismert szegedi nőket öltöz­tetnek fel egy-egy alkalomra a Szege­di Divatiskola jelenlegi vagy végzett növendékei. Kriska Hajnalka divat­és stílustervező Török Szilviára, a Szeviép-Szeged kosárlabdacsapatjá­tékosára álmodott és válogatott stí­lusban hozzáillő öltözéket. Török Szilvia fülében elsőre alig ész­revehető, ám pár másodperc múlva felvillanó, ezüstösen fehér strasszkö­vecske villódzik, melynek fénye aztán ismét eltűnik, és harmonikusan bele­simul fejének kedves szőkeségébe. Talán ez a hirtelen pillanatokra meg­mutatkozás és felragyogás jellemzi leginkább a Szeviép-Szeged kosár­labdacsapat tavaly ideszerződött já­tékosát is, aki a sporton kívül is szere­ti ugyan megmutatni magát, de nem frivol feltűnőséggel. Manapság a fér­fimagazinok fotóriporterei előszere­tettel vadásznak a modellszakmán túlról is: a színésznők, az énekesek és a tévések után több magyar élsporto­ló hölgyet kértek fel, hogy mutassa meg bájait, gondoljunk csak a fit­neszkirálynő Béres Alexandrára vagy a kajakos Kovács Katira. Nem vetkőzne - Mindez nem tartozik a sporthoz, ha valaki bevállalja, hát lelke legyen rajta, ezért nem ítélem el. Én nem vetkőznék le, sokkal szégyenlősebb vagyok ennél, felkérésre divatosan felöltözni viszont nagyon szeretek ­árulja el Török Szilvia, aki ellen egy játékos merényletet követtünk el: szaván fogtuk, és Kriska Hajnalka divat- és stílustervező segítségével egy Szilvire illő öltözéket válogattunk a szegedi Mexx üzletben. A kosaras lány sportos megjelenése és könnyed stílusa szinte „adta" a formát és a ruhákat, amit Szilvi szerencsére rög­tön magáénak is érzett, és termé­szetes eleganciával pózolt fotós kol­léganőm előtt. Rendkívül hossza­san. A higgadt irányító Óriási türelemmel viselte a „Kicsit jobbra a fejed", „De ne annyira!", „Tíz centit lépj hátra!", „Inkább mégse..." típusú mondatokat. Léleknyugalma tiszteletet ébresztő volt, szememben pillanatok alatt óriásivá nőtt, apropó: százhetvenhárom centijével nem tartozik a csapat legmagasabb já­tékosai közé. - Nem is kell, hogy magasabb legyek - hárította el a laikus felvetést -, ugyanis az irányító poszton nincs is erre szükségem. A Fradiban játszottam tizenhét évesen, amikor csapatunk összemérhette erejét az amerikai válogatott kosaras lányaival: az ottani irányító még ná­lam is kisebb, százhatvanöt centi volt. Érdekesek lehetnek az amerikai hórihorgas férfi és a jóval szerényebb méretű női kosarasok együtt - su­hant át az agyamon. - Ha nem a méretek, akkor mi tesz klasszissá egy irányítót a pályán? ­feszítettem tovább a húrt, és Szilvi készségesen beavatott, mint mond­ta, nagyon jól kell megválasztania a játékhelyzeteket, segítenie kell a tár­sakat, úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez a szerep az edzői jobb kéznek felel meg. Ő az, aki semmilyen körül­mények között nem veszítheti el az eszét. Ez a feladat valóban nagy fele­FOTÓ: FRANK WETTE talpas, szegecses, sima és még sok­féle. Enélkül nem vesz fel nadrágot, valahogy így kerek a világ. A csapattársakkal nemcsak a pá­lyán, hanem a civil életben is na­gyonjól kijönnek egymással, amikor csak lehet, együtt mennek szórakoz­ni, mozizni. Ez azért nem minden­napos esemény a kosarasoknál, a többnyire napi két edzés és a mecs­csek mellett alig marad valami a sza­badidőre. És a tervek, az álmok? Magyar bajnok - Szeretnék beiratkozni a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola műve­lődésszervező szakára, érdekel a mé­dia, valamint a rendezvényszervezés is, majd meglátjuk, melyik jobban. Tudniillik nem vonz az edzői pálya, nem nekem való. Emellett 2001-ben, a Sopron csapatában már magyar bajnok lehettem: a szegediekkel sze­retném újra átélni ezt az érzést. Min­denképpen ki szeretném magam majd próbálni külföldön is valame­lyik csapatnál, hiszen egészen más ott a közeg és az életstílus. Nagyon kíváncsi vagyok rá - sorolja Szilvi, majd a magyar válogatottság is szóba kerül, hogy nem mindig a játékos tehetségén múlik, hogy bekerül e a csapatba, merthogy a kapcsolatok itt is sokat számítanak, és akkor is küz­deni kell érte, amikor az ember lá­nyának nincs mása „csak" a tudása, a szívóssága és az akaratereje. LÉVAY GIZELLA FOTÓK: MISKOLCZI RÓBERT, FRANK WETTE

Next

/
Thumbnails
Contents