Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-03 / 28. szám

10 BIZALMASAN 2005. február 3., csütörtök DIVATTÖRTÉNET EDVIN MARTON NOK SZAZAITÓL KAP NAPONTA RAJONGÓI LEVELEKET A macsó hegedűs kincse Edvin Marton: nem élek vissza a népszerűségemmel Edvin Marton az első és ez idáig egyetlen magyar popzenész, aki világhírre tett szert. Lemezeit 21 országban lehet kapni, nők százaitól kap naponta rajongói leveleket a világ minden pontjáról. Igazi „macsó" férfi, a lányokról mégsem szívesen beszél. Annál inkább Stradivari-hegedűjéről, amelyet testörök vigyáznak minden pillanatban. - Furcsa jelenség ön a hazai poppiacon. Képzett zenész, sokáig játszott a klasszikus műfajban, aztán egyszeresük megalkotta - ahogy nevezi - a saját zenéjét, ami egyszerre művészi és modern. Akkor most melyik csoportba sorolná magát előadóként? Szórakoztató popzenész, vagy inkább hegedűművész? - Olyan hegedűs vagyok, aki a huszonegyedik században él, és a mai világ pulzusát ötvözi a klasszikus vonósokkal. - Ezt a kettősséget szimbolizálja az öltözködésében is? Feliratos pólót vett fel most is a frakk alá. - Igen. Hagyományos és modern együtt. A lakásom is ugyanilyen: a barokk függöny és csillár mellett jól megfér a high-tech konyha. De szeretném hangsúlyozni: ez nem kettősség, hanem ötvözet. Siker és karrier - Ön az első magyar, akinek külföldön sikerült karriert csinálnia. Sőt: tulajdonképpen ott jóval hamarabb sikeres lett, mint idehaza. - Mindenkinek akkor kezdődik el a karrierje, ha aláírt egy szerződést. Nekem úgy hozta a sors, hogy ez külföldön FOTO: SCHMIDT ANDREA történt, ott ajánlottak először lemezt. Huszonegy országban jelent meg az albumom, és ezek között volt Magyarország is. Testőrök őrzik - Gondolta valaha, hogy ilyen sikeres lesz? - Amikor annak idején nem mehettem a többi gyerekkel hógolyózni, mert hegedűórám volt, elhatároztam, hogy én leszek a világ legjobb hegedűse. A montreali világversenyen pedig ezt el is értem. Szóval, ha úgy vesszük, már kiskoromban gondoltam. - Ennek a versenynek köszönheti műkincsnek számító Stradivari-hegedűjét is, ugyanis, egy svájci bankár, akitől kapta, itt hallotta először játszani. Sosem feszengett attól a tudattól, hogy hárommillió dolláros értékkel játszik fellépésein? - Nem, azért vannak a testőrök, akik kísérik, hogy vigyázzanak rá. Most is csak azért nincsenek a szobában, mert nem szeretem, ha tűi közel vannak hozzám. Arra viszont nagyon büszke vagyok, hogy az én hangszerem az egyetlen a mester alkotásai közül, amelyen még ma is játszanak, a többit ugyanis múzeumokban őrzik. A szép női kéz - Miért beszél akcentussal? - Moszkvában és New Yorkban éltem sokáig, talán ezért. Édesanyám ukrán, apukám viszont magyar, úgyhogy ha csak félig is, de azért magyar vagyok. - És itt is van az otthona? - Persze, Budán. Nagyon szeretek Magyarországon élni, sokat merítek innen. A lemezeimet is részben itt készítem. - Rengeteget utazik. Emellett mennyi ideje jut önmagára? - Nagyon kevés. - És azt mivel tölti? - Elsősorban sporttal. Otthon, a lakóparkban van squash, fitneszterem és uszoda is, úgyhogy nem kell messzire mennem, ha egy kis mozgásra vágyok. Emellett sok barátom van, akikkel eljárok szórakozni. Klubos gyerek vagyok, szeretek táncolni. Ez a szenvedélyem még New Yorkban kezdődött. - A nőkről még nem beszéltünk... - Mi van velük? - Hát, én is erre lennék kíváncsi. -Több száz e-mailt kapok naponta a világ minden tájáról tőlük. De nem élek vissza a népszerűségemmel. Azt is szokták kérdezni, hogy milyen lányokat szeretek. Nos, nincs ideálom, viszont nagyon fontos, hogy szép legyen a keze. Ezt nézem meg mindenkin először. TÍMÁR KRISZTA A kövekből sugárzó érzelmek Az emberek ősidők óta úgy vélik, hogy a kövekben, kristályokban benne van a természet ereje, és ezért mágikus erővel rendelkeznek. Kisugárzásuk van, rezgéseikkel befolyásolják testi és lelki állapotunkat. Az érzelem köveinek érdemes több figyelmet szentelnünk: hatnak szerelemre, hűségre, harmóniára. Az ásványokban, kristályokban, drágakövekben ott van a nap, a szél, a víz ereje, s általuk a természet varázsereje. Ezt már a fejlett ókori kultúrákban is felismerték, tiszteletben tartották, igyekeztek élni a bűverőkkel. A természet energiáit sajátos rezgésekkel közvetítő kövek kultusza manapság újraéledni látszik: eszközei mágiáknak, gyógyításnak, érzelmek, lelkiállapotok befolyásolásának. Zaklatott világunkban megnőtt az „érzelem köveinek" jelentősége, akik szeretetre, boldogságra, szerelemre, biztonságra, harmóniára vágynak szívesen „elővarázsolnák" ezt egy-két kaviccsal, kristályokkal, drágakővel is. Melyek azok a kövek, amelyeknek magunknál hordozásával, közelünkben tartásával „bűvösködhetünk"? Ilyen a magából erős megnyugtató hullámokat átadó gránát, ami a szeretetet a Nap ragyogásával sugárzó kőnek tekintenek, vonzónak és tartósítónak a kapcsolatokban. A szeretet közvetítője, a hűség záloga a brecscsa jáspis, szimbóluma az örök szerelemnek is. Őrzője a szerelemnek és a szeretetnek a borostyán, akárcsak az ónix, a hűség biztosítója, ami növelni képes a magabiztosságot, az öntudatosságot is. Utóbbiak sugárzója az ametiszt is, azzal, hogy erőt ad, józanságra ösztönöz, optimistává tesz. A jade ugyancsak feltölt erővel, s megtisztítani segít az érzelmeket, a lelket, akárcsak a belső békét teremtő kő, a kvarc. A rózsakvarc a „szív köve", képes enyhíteni a szerelmi bánatot, azt sugallja, hogy másnak még fontosak vagyunk, záloga a barátságnak. A közvetlen hozzátartozókkal összefogó „csalási kő" a turmalin, harmóniát teremt. Belső békét ad, s az úgynevezett hatodik érzéket fejleszti az akvamarin. Az empátia varázsköve a smaragd, nyitottabbá tesz. A topáz pedig érzékenyebbé és bölcsebbé, s erősíti a szerelmet, mint a gyöngy. A „szerelmi mágia féldrágaköve" a türkiz, ami növelni képes az erotikus kisugárzást, a megérzőképességet, türelmessé tesz, boldogságot hoz, meg életörömet. Bár, ez utóbbi garantált bűvköve állítólag a rubin (már ha telik az igazi drágakőre, s nem csak az olcsóbb, szintetikus rubin öröme hozzáférhető számunkra). A másik nagyon drága kő, a gyémánt a házasság boldogságát hivatott biztosítani. SZABÓ MAGDOLNA Száz éve született Dior Száz éve, 1905. január 21-én született a normandiai Granville-ben Christian Dior, az egyik legnagyobb hatású francia divattervező. Dior gazdag iparos szülei diplomatát szerettek volna fiukból faragni, aki emiatt politikatudományi tanulmányokat folytatott. Pályát azonban nem tudott választani, mert már kiskorától izgatta a divat, s tervezett ruhákat. Végül műkereskedő lett, de a nagy gazdasági válság idején csak abból tudott megélni, hogy a Figaro llustré című hetilapnak készített divatrajzokat, főként kalapterveket. 1938-ban került be a szakmába, amikor alkalmazta Róbert Piguet divattervező. A második világháborút Dél-Franciaországban vészelte át, ekkor már a jóval ismertebb Lucien Lelongnak dolgozott. A fegyverzaj elültével, 1946-ban Marcel Boussac textilgyáros felajánlotta neki, hogy alkossa meg egy neves divatház kollekcióját, ám a zárkózott, magának való, de felettébb öntudatos Dior azt válaszolta: csak egy új divatházét és csak a saját nevem alatt. Váratlan módon Boussac beleegyezett ebbe, s 1947-ben megnyílt Dior első üzlete az Avenue Montaigne 30. szám alatt, ahol bemutathatta első kollekcióját. A „New Look" hatalmas siker lett, érdekes módon Diort nem a francia, hanem az amerikai újságírók fedezték fel. A legenda szerint a bemutató után így telexeztek Párizsból már elutazott kollégáik után: „Azonnal visszajönni, szenzáció Diornál". A titok nyitja az volt, hogy Dior jó érzékkel megérezte: a nők a háborús évek merev, férfias vonalai után eleganciára vágynak. Tulajdonképpen semmi újat nem csinált, csak jókor és okosan váltott stílust, a takarékos idők után szinte pazarlónak tűntek gazdag ruhakölteményei. A „New Look" keskeny és lekerekített vállakat, hangsúlyozott kebleket, karcsú derekat és hosszú szoknyát jelentett, amiben a nő végre nőnek érezheti magát. Dior azt vallotta, a divatnak állandóan változnia kell, ezért évente újabb és újabb tematikus kollekciókkal rukkolt elő. A New Look szenzációját az ötvenes években a ceruza - avagy H-vonal, A-vonal, Y-vonal stb. - követte. Terveit kifinomult elegancia, ízlésesség és sikk jellemezte, sokan nem is tervezőnek, hanem egyenesen művésznek tartották. Alig tíz év alatt Ismét divatnagyhatalommá tette Franciaországot, a párizsi divat neki (is) köszönhetően lett újra fogalom. Diornak nem csak a divathoz, de az üzlethez is kiváló érzéke volt, így szinte az első pillanattól a választék szélesítésén dolgozott. Már 1947-ben megalkotta első kölnijét, a Miss Diorral a divatház minden termét befújták, hogy a hölgyek orrában maradjon az illat. A divatdiktátor mestere volt az árukapcsolásnak, a Miss Dior megjelenése után minden kollekciójában egy modellt valamelyik parfümről nevezett el. Ami már csak azért is ügyes húzás volt, mert a méregdrága Dior-ruhákat kevesen engedhették, engedhetik meg maguknak, míg a szintén nem olcsó, de gyönyörű formatervezett üvegben árusított kölnikhez azért sokan hozzájuthattak. Dior és partnere, Jacques Rouet a divatszakmában az elsők között adta „koncesszióba" termékeit. Már 1948-ban kihelyezték a CD emblémával ellátott harisnyák, nyakkendők, parfümök, ruhák és kiegészítők, órák és ékszerek gyártását, így a márkanév évek alatt legendássá vált. Dior 1953-ban alkalmazta asszisztensként Yves Saint Laurent-t, aki mesterének 1957. október 24-én az olaszországi Montecatiniben bekövetkezett váratlan halála után átvette a divatház vezetését. Saint Laurent méltó utódnak bizonyult, már első, hatalmas feltűnést keltő kollekciójával bevezette a trapéz ruhát. 1960-ban azonban Saint Laurent-t beszippantotta a hadsereg, ahol idegösszeomlást kapott, s helyére Marc Bohan lépett. A divatház élén a következő váltás 1989-ben következett be, amikor Gianfranco Ferre lett a vezető tervező, majd 1996 óta a funkciót John Galliano tölti be. A Dior-ház ma már mamutbirodalom, öt világrészre kiterjedő hálózattal. A Christian Dior luxusipari holding az LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton divatcsoport anyacége, amely még mindig évről évre növelni tudja nyereségét: tavaly az első kilenc hónapban majdnem kilencmilliárd eurós forgalmat jelentettek, adózott nyereségük 2003-ban 723 millió euró volt. Dior