Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-15 / 38. szám

KEDD, 2005. FEBRUÁR 15. •AKTUÁLIS» 5 A húszfokos hőingadozás megviseh a szervezetet Kopogás, tocsogás, és ami előttünk van Hidegfront söpörte ki a hideget a Kárpát-medencéből, ez okoz­za a mostani, a néhány nappal ezelőttihez képesti meleget ­mondja a szakember, hozzáté­ve: a jelenség csak látszólag el­lentmondásos. MUNKATÁRSUNKTÓL Mínusz 20 fok alá is süllyedt a hőmérséklet a múlt héten a haj­nali órákban, vagyis kopogott ­azóta viszont a szintén hajnali minimumhőmérsékletek alig 0 fok körüliek, vagyis tocsog. Mi a hirtelen, 20 fokos hőmérsék­let-emelkedés magyarázata? Makra László, az SZTE éghaj­lat-tudományi és tájföldrajzi tan­székének docense mondja: a nagy hideget sarkividéki, hideg NINCS BELVÍZVESZÉLY A hóolvadás nem ad okot bel­vízzel kapcsolatos aggoda­lomra; annyi csapadék nem esett a télen, hogy ebből gond származhatna. De ha a követ­kező Időszakban jelentős mérvű csapadék esik - kiala­kulhat a mélyebben fekvő földterületeken vízborítás. légtömegek beáramlása okozta. E hideg légtömegek a Kárpát-me­dencében tartós nyugalomba ju­tottak. A „megülepedő" hideget - épp a medencehatás miatt ­sokszor csak nagyon erőteljes fronthatás tudja távozásra bírni - ez történt a közelmúltban is. A nyugatról jövő front voltaképp enyhe melegfronttal induló hi­degfront volt - s csak azért érez­zük melegnek, mert az általa ho­zott hideg még mindig enyhébb, mint az előtte itt lévő sarki légtö­meg volt. A következő napokra várható újabb lehűlés már való­színűleg nem lesz oly mérvű, mint a korábbi. Egy biztos: a frontérzékenyek szervezetét a hirtelen hőingadozások erősen megviselik. És a növényvilágra milyen ha­tást gyakoroltak e téli szélsősé­gek? Tekintve, hogy novembertől januárig enyhe volt az idő, a nö­vények egy része nem merült túl mély álomba, bizonyos fák több helyen kirügyeztek. A január vé­gén hirtelen beköszöntő hidegek miatt e rügyek bizonyára elfagy­tak, a gyümölcsösökben tehát fagykár várható - tudtuk meg Hódi Lászlótól, a Csongrád Me­gyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatóhelyettesétől. Hozzátette: a gabonát és a repcét a hótakaró miatt nem érte káro­sodás. Kerülgetik a tócsákat a szegedi Kárász utcán Fotó: Frank Yvette Szeged fogy, a környékbeli falvak gyarapodnak Olcsó telkek vonzásában Domaszék az egyik kedvenc falu, amit a városiak megcéloznak. Itt is házak épülnek majd Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról Gellérfy László „korai kiköltö­ző", 1989 óta él Zsombón. Má­sodik gyermeke már oda szüle­tett. A 9. emeleti panelt váltotta föl a család az új építésű falusi házzal. - Akkor sokkal jobb lehetősé­gek adódtak az újrakezdéshez, például kedvező építési kölcsön­höz lehetett jutni - mondta Gel­lérfy. - Ma nem mernék belekez­deni. Csábítottak Zsombora, hogy nagyon jó telket kínáltak, nagyon olcsón. Mintafalu volt, televíziósként többször forgat­tam ott. Nem nehéz összeegyez­tetni a városi munkát a falusi Etikai kódex • 1 "1 •• • azidokozi választásra MUNKATÁRSUNKTÓL Az Együtt Szegedért Egyesület kezdeményezésére tegnap a már­cius 6-i időközi önkormányzati képviselő-választáson, a 2l-es választókerületben induló négy jelöltből három aláírta a négy pontból álló választási etikai kó­dexet. A jelölteket az Együtt Sze­gedért Egyesület támogatottja, Berényi Károlyné hívta meg a Bé­csi kávézóba. A megállapodás egyik pontja szerint „az aláíró fe­lek a kampány során tartózkod­nak a valótlan állításoktól, a má­sik felet indokolatlanul rossz színben feltüntető megállapítá­sóktól megfogalmazásától és ter­jesztésétől". A megállapodást Berényiné mellett névjegyével látta el Dobó János, a Fidesz­MPSZ- MDF-KDNP-MKDSZ, valamint Solymos László, az MSZP-SZDSZ-Centrum­MSZDP jelöltje. A MIÉP színei­ben induló Hajdú András nem je­lent meg a találkozón. Felvételilap: volt is, nem is Hiánycikk is, meg nem is a felsőoktatási jelentkezési lap ­tapasztaltuk Szegeden tegnap, a beadási határidő előtt egy nap­pal. Olyan üzlet is akadt, ahol az „A", a másikban a „B" vál­tozat volt kapható. - Előttem vitték el az utolsó pél­dányokat a könyvesboltban, aho­vá először mentem. De a máso­dik üzletben már sikerrel jártam - mondta tegnap, a főposta épü­letében Mohácsi Blanka, aki a szegedi és a győri egyetemre je­lentkezik. Hozzátette: középis­kolája már előre megrendelte a lapokat, neki csak azért kellett személyesen megvennie a nyom­tatványt, mert utólag úgy gon­dolta: módosít a már kitöltött, de még föl nem adott lap egyik ada­tán. A szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium már jó elő­re megrendelte a jelentkezési la­pokat, azok december 15-ére meg is érkeztek az iskolába, s pár nap múlva már a diákok kezében voltak - tudtuk meg Mike Csaba igazgatótól. A Kőrösy szakközép­iskola szintén megrendelte a je­lentkezési lapokat, diákjai ugyancsak automatikusan kéz­hez kapták a nyomtatványokat ­mondja Kiricsi Imréné igazgató­nő. Ám ő is hallott arról, hogy ideiglenesen hirtelen hiánycikké vált a jelentkezési lap. Vélemé­nye szerint egyebek közt ennek tudható be, hogy a nyomtatvány készítői nem számítottak arra: évekkel ezelőtt érettségizett, volt diákok is kedvet érezhetnek ­többesztendős munka után - a továbbtanulásra, s ez megnövel­hette a felsőoktatási intézmé­nyekbe jelentkezők számát. Ugyanakkor az is hozzájárulhat a váratlan hiányhoz, hogy sok di­ák az utolsó pillanatokra halaszt­ja a nyomtatványok beszerzését, amikor esetleg már utánnyomta­tásra sincs idő - tette hozzá az intézményvezető. És végül is mennyire hiány­cikk a jelentkezési lap? Hol job­ban, hol kevésbé. Akadt írószer­üzlet, ahol tegnap éppen nem lehetett nyomtatvány - elkép­zelhető, azóta már igen. Az Ale­xandra Könyvesbolt Szeged Pla­zában lévő üzletében „B" laphoz juthattak hozzá a vásárlók - Vfe­szelka Mária üzletvezető-he­lyettes tájékoztatása szerint a Bartók téri könyvpavilonban pe­dig „A"-hoz. - Reggel még a „B" is kapható volt, aztán fél órán belül legalább tíz diák jött, s elvitték az egészet. Igaz, azóta nem mutatkozott ke­reslet - mondta a pavilon vezető­je, Szalai Mátyásné nevében az eladók egyike, kora délután. F.CS. élettel, de a mindennapokat szervezni kell. Úgy érzem, nem idegenként élek Zsombón, sőt „beépültem" a falu közéletébe, voltam alpolgármester, most ön­kormányzati képviselő vagyok ­tette hozzá az ismert televíziós. Nagy költözködő Mészáros Zsolt is, korábban Új szentivá­non, most Dorozsmán él. A Béke Utcai Altalános Iskola igazgatója úgy érzi, talán már az életkorral, is összefügg, hogy az ember a la­kótelepi lét helyett nyugodtabb körülményeket próbál keresni. Erre Szeged kertvárosai is alkal­masak, az ingatlanárak azonban jóval alacsonyabbak a környé­ken. - A tömegközlekedésre nem mondanám, hogy jó, inkább el­fogadható. Mi autóval igazából csak bevásárolni járunk, na­ponta busszal megyünk be Sze­gedre - magyarázta. - A gyer­mekeim általános iskolások voltak, amikor kiköltöztünk, de nem adtuk a helyi iskolába őket, a „kinti" szolgáltatásokat kiköltözők ritkábban veszik igénybe. A földrajz szakos tanár úgy vé­li, a kiköltözés akkor veszélyes, ha a falu elveszti hangulatát, és kisvárossá válik. Kérdés továbbá, hogy az új lakók a falu közösségi életébe be tudnak-e kapcsolódni - vetette föl az igazgató, aki úgy érzi, neki sikerült: annak idején az újszentiváni oktatási bizott­ságban dolgozott. Egy határig nőhetnek csak a falvak - ezzel egyetért Talpai Já­nos is. Újszentiván polgármeste­re elmondta: ebben az évben még hatvan közművesített telket kí­nálnak föl, ezek a szegedi árak­nál hatvan százalékkal olcsób­bak lesznek. Megpróbálják ugyanazokat a feltételeket meg­teremteni, mint városon, hiszen a beköltözők 80 százaléka Sze­gedről jön. Az idei osztás Újszen­tivánon az utolsó - fűzte hozzá, ­különben elvész a település falu­sias jellege. M. B. I. Nem foglalkoztatja a szegedieket az utcanév-változtatás Wallisch, Czibula, Udvardi elvtárs a direktóriumból A politikailag nemkívánatos személyek nevét viselő utcákon a táblákat a rendszerváltozás után levették és helyette újakat helyeztek el. így volt ez Szegeden is, ahol azonban az utóbbi két évben politikai megfontolásból nem történt utca­név-keresztelő. Az ilyen adatváltozásért nem kell fizetni - személyes iratok esetén. Az újszegedi Wallisch Kálmán utcában néhány éve a lakosok próbálkoztak a névváltoztatással, akkor azonban az meghiúsult. Igaz, az ott élők közül csak néhányan tudják, valójában ki is volt Wallisch Kál­mán. Shvoy Kálmán, az egykori szegedi honvéd körletparancsnokság vezérkari főnökének emlék­irataiból kiderül: Wallisch Kálmán 1919. március 2l-e után ^proletárdiktatúra egyik szervezője volt Szegeden. A megalakult direktóriumnak - rajta kí­vül - a fővárosból hazaérkezett üvegessegéd Udvar­di János és Czibula Antal ügyvéd is tagja lett. Róluk Kecskéstelepen neveztek el utcát 1975-ben, illetve 1988-ban. Az ottani lakosok azonban szinte sem­mit nem tudnak az utcájuk névadójáról. - Engem egyáltalán nem zavar, hogy mit csinált Udvardi János - mondta a nyugdíjas Berta István­ná. - Nekünk inkább az lenne fontosabb, hogy nor­mális utat kapjunk. ígérték, a csatornázás után megoldják, hát azóta is kátyús - fakadt ki Horváth Imréné, aki arra emlékeztetett, hogy Udvardi hoz­zátartozója még a rendszerváltás előtt járt a kör­nyéken és megígérte, kibetonoztatja az utcát, de semmi nem lett belőle. - Én bizony megváltoztatnám a Wallisch Kálmán nevet, mert rengeteg vesződés van vele, amikor számlát kérek - magyarázta Kass Ferenc háziorvos. - Állandóan betűzni kell, emellett tényleg jobb len­ne, ha olyan utcanevet választhatnánk, ami meg­állja a helyét négyévente, sót ötven esztendő múlva is. Talán a hét vezérünk egyikének a nevét szívesen látnám a házszámom felett. - A mai napig nem tudom, hogyan lett a Fekete­föld utcából Czibula - tárta szét a karját Szarvas István. - Egyszer csak jöttek és kirakták a táblát. Szerintem senkit sem kérdeztek meg. Egyébként ha nem kerül pénzbe, akár változtathatunk is ne­vet, de nem hiszem, hogy az utcában valakit ez fog­lalkoztat. CS. G. L. A VALT0ZTATAS INGYENES Bármely állampolgár kezdeményezheti az utcanév meg­változtatását. De ebben az évben sem érkezett ilyen ké­rés a szegedi polgármesteri hivatalhoz - tudtuk meg Marschalekné Wagner Angelikától, a közigazgatási iro­da csoportvezetőjétől. A bejelentést követően a helyi képviselő lakossági fórumot hív össze, majd az önkor­mányzat névadó bizottsága ezt véleményezi és az elő­terjesztésről a közgyűlés dönt. Az utcanév-változtatás il­letékmentes a magánszemélyeknek és az egyéni vállal­kozóknak. Ha a gazdasági társaságok csak telephelycí­met újítanak, azért nem kell fizetniük a cégbíróságnak, azonban az ügyvédek a társasági szerződés módosítá­sáért 25-50 ezer forintot is elkérnek. Szarvas István nem tudja, hogyan lett a Feketeföld utcából Czibula Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents