Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-14 / 37. szám

HÉTFŐ, 2005. FEBRUÁR 14. • MEGYEI TÜKÖR" 5 Bárki behozhat szén-monoxid-riasztó készüléket A biztonságnak komoly ára van Egyre több helyen hirdetnek olcsó szén-monoxid-érzékelő berendezést. A szakember óvatosságra int, hiszen a „kínai bóvli nem megbízható". MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly év végén Csongrád megyében novemberben Kopáncson egy édesanyát és fiát, majd egy hónappal később Szegeden, Petőfitelepen egy 9 és egy 10 éves gyermeket kellett kórházba szállítaniuk a mentőknek szén-monoxid-mérgezés miatt. Az egyik esetben az okozta a bajt, hogy az erős szél visszafújta a tanyaépületbe az égésterméket, s ettől lettek rosszul a lakók. A petőfitelepi családi házban pedig a néhány éve bekötött gázkazánon keresztül a kéménybe jutó égésterméket a konyhában bekapcsolt páraelszívó visszaszívta a lakótérbe. Valószínűleg a két berendezés együttes működése okozta az enyhe szén-monoxid-mérgezést a két gyereknél. Az országban történt jó néhány halálos mérgezés következtében egyre több helyen, így Csongrád megyében is megjelentek azok a hirdetések, amelyek olcsó szén-monoxid-jelző berendezéseket kínálnak. Átlagosan nyolcezertől harminc-negyvenezer forintig terjedő áron kaphatók olyan berendezések, amelyek érzékelik és jelzik a veszélyt. Azonban sok helyen a legkisebb őszszeg feléért is kínálnak készüléket. Szenkovszki István, a Szegedi Kéményseprő Kft. ügyvezető igazgatója óvatosságra int ezekkel a termékekkel kapcsolatban. Mint fogalmazott: „az olcsó kínai bóvli nem ugyanaz, mint egy drágább, profi készülék". - A megbízhatónak tartott, több szakértő által bevizsgált szén-monoxid-jelző berendezések 15 ezer forintnál kezdődnek. Ennek a működése hat évig garantált. Nem úgy, mint az alacsonyabb árfekvésű riasztók esetében, amikor nem lehet tudni, meddig működik - magyarázta a szakember. Az ügyvezető igazgató elmondta, sajnos bárki bármilyen készüléket behozhat az országba, csak annyit kell garantálnia, hogy megfelel bizonyos érintésvédelmi szabályoknak, vagyis nem rázza meg a használóját. A komolyabb, s egyúttal drágább berendezések különböző fény- és hanghatással jelzik a koncentráció mértékét is. Másképp riaszt, ha éppen csak megjelent a szén-monoxid a levegőben és másként, ha már életveszélyes a koncentráció. A legmodernebbeknek pedig memóriájuk is van: akár többhetes távollét után is visszanézhető, történt-e bármilyen esemény a lakásban. Tavaly három hónapon át folyt a próbaüzem a 45l-es főút bokrosi elágazásának közelében épült feldolgozóban, ez idő alatt 2500 tonna gumiabroncsot használtak fel a környezetbarát rendszer tesztelésére. A folyamatosan dokumentált mérési adatok megerősítették, hogy az Energumnál alkalmazott hőbontásos eljárás, melynek révén olaj, korom és éghető gáz keletkezik a hulladékból, nem károsítja a környezetet. A szakhatóságok hosszas mérések után járultak hozzá az üzem végleges működési engedélyének kiadásához. így hamarosan megkezdődhet évente 10 ezer tonna gumiabroncs feldolgozása. B. D. szennyvizere Közösen igyekszik megoldani társulásos formában - a szennyvízkezelés gondját Makó és öt közeli település: Kiszombor, Maroslele, Földeik, Apátfalva és Magyarcsanád. A tizenkétmilliárdos beruházást uniós támogatással szeretnék megvalósítani. MUNKATÁRSUNKTÓL Makó térségében a szennyvízcsatornázás és a szennyvíztisztítás terén nagy a lemaradás. A probléma megoldására most társulás alakul a város és öt közeli község: Kiszombor, Maroslele, Földeák, Apátfalva és Magyarcsanád részvételével. A szervezet megalapítását a makói képviselő-testület kezdeményezte, azért, hogy az érintett települések közösen tudjanak jelentkezni az elérhető uniós pályázatokra. A beruházás keretében ugyanis a falvakban ki kell építeni a szennyvízcsatorna-hálózatot, meg kell teremteni a vezetékes összeköttetést a községek és a város szennyvíztelepe között. Makón bővíteni kell a tisztítómű kapacitását, illetve a szennyvízcsatorna-rendszert, jelenleg ugyanis a háztartások kevesebb, mint harminc százaléka kapcsolódik a rendszerhez. Mindez együtt közel tizenkétmilliárdba kerül, amihez - sikeres pályázat esetén - öt-hét százaléknyi hazai önerőt kell biztosítani. A fejlesztés tervei lényegében már készen vannak. Medgyesi Pál, a tisztítótelepet is üzemeltető Makó Térségi Víziközmű Kft. ügyvezetője szerint praktikus szakmai szempontok alapján lehet eldönteni, mely településeknek érdemes, illetve egyáltalán lehetséges csatlakozni a társuláshoz. Terhes Tamás november óta várja októberi fizetését Az állam hibázott, a vakok pénze bánja Folytatás az 1. oldalról Gombokat, patentokat kellett válogatnia. Egyszer hallotta, hogy a Zunifer tevékenysége botrányos körülmények között megszűnt. Am a területi képviselő megnyugtatta, hogy a gödöllői Assisto minden embert átvesz, a munká folyik tovább. így is lett. Augusztusban ugyan föltűnt, hogy a különböző gombok nem' összekeveredve vannak a zsákban, hanem rétegesen: mintha a már kiválogatott gombokat megint összeöntötték volna. Az októberi fizetést pedig már hiába várták. Az algyői család sok baj után a távmunka idején - néhány hónapig - megtapasztalta a jólétet. Ok legalábbis így nevezik azt az időszakot, amikor Tamás havi 91 ezer forintot kapott összesen. Feleségének, Zsuzsának pedig egyébként is megfelelő jövedelmet adó állása van. Korábban sokat segítettek nekik a szülők, aztán ahogy jött ez a lehetőség, még arra is rászánták magukat, hogy hitelt vegyenek föl. Tamást bosszantja, hogy a hatvanötezer forintról - ami jár még neki az Assistótól - semmi hír. - A tévében láttuk, hogy az APEH vizsgálódik a kft.-nél, azért, mert a vállalat állítólag szabálytalanul használta fel az állami támogatást. Telefonáltam, felhívtam a cég különböző vezetőit, ők egy ideig ígértek, aztán meg kikapcsolták a telefonjaikat - mondja Tamás. A férfi számára most már minden gyanús. A hatóságok hallgatása is, áz is, Terhes Tamás semmit nem tud elmaradt fizetéséről Fotó: Gyenes Kálmán hogy a Zunifer botlása után az Assistóra nem figyeltek oda. Szerint az lenne a tisztességes, ha az állam kifizetné mindenkinek azt, ami jár, aztán pedig behajtaná a saját pénzét a vállalaton. Azt is furcsállja, hogy bár a szövetség közvetítésével jutott a munkához, éppúgy, mint a többi gyengén látó vagy vak országszerte, eddig semmi hír arról, hogy a szövetség összefogna az érdekükben, s például ügyvédet fogadna. Fodor Ágnes, a Vakok és Gyengén Látók Országos Szövetségének Pest megyei titkára érdeklődésünkre azt mondta: már gondoltak arra, hogy valamilyen jogi képviseletre tényleg szükség lenne. Úgy határoztak, ezt minden megyei szervezet külön intézze. A Csongrád megyei szervezet titkára, Klimász Sándorné viszont azt mondja, nem kerestek ügyvédet. Azért nem, mert szerintük az államnak kell tiszta helyzetet teremtenie. - A támogatással visszaélő cégek egy húsz éve meglévő joghézagot használtak ki, a mostani törvénymódosítás, ami az. állami támogatás fölhasználását szabályozza, épp azért kellett, hogy ezután ne forduljon elő ilyesmi - reagált az ellenőrzés mélységét firtató kérdésünkre a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium sajtóosztálya. A tárcánál azt mondták, jól ismerik az Assisto történetét. A miniszter, Csizmár Gábor egy ajkai üzemavatón arról beszélt, vizsgálatot indítanak minden olyan, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégnél, ahol látványosan nőtt az alkalmazottak száma, „mert fölmerült a visszaélés gyanúja". A gödöllői céget nekünk sem sikerült elérnünk. Ez, mint megtudtuk, nem csoda: a gödöllői önkormányzat tisztviselői is hiába keresik a cég vezetőit. Levelet írtunk az APEH-nek. Azt szerettük volna megtudni, mióta tart a vizsgálat az Assisto Kft.-nél, pontosan milyen gyanú alapján nyomoznak, és várhatóan meddig fog tartani a földerítés. „Ha nincs nyilvánosságra bocsátható információ erről, akkor az érdekel, mikorra várható a tájékoztatás" - így szólt a levél. A válasz pedig így: „Tisztelt Uram! Február 2-i megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy feltett kérdéseire nem áll módunkban válaszolni, mivel azok mindegyike adótitkot képez. Üdvözlettel: APEH Sajtóés Protokollosztály". BAKOS ANDRÁS A készülékek ára többnyire a megbízhatósággal és a műszaki színvonallal is Összefügg Illusztráció: Karnok Csaba Bartha és Korognai sajtótájékoztatója, Botka és Székhelyi kontrája Újra a szegedi színházról Székhelyi József és Botka László a Virágban, valamint Korognai Károly és Bartha László a Bécsi kávéházban Fotó: Karnok Csaba Igaz történetek, avagy hogyan hamisít történelmet a baloldali városvezetés? Mi lett a szegedi színház sorsa? Milyen kultúrpolitikát folytat az önkormányzat? Mi történt az Európa kulturális fővárosa pályázattal? Mi lesz a szabadtérivel? Ki a felelős? E kérdések megválaszolására hívott össze sajtótájékoztatót szombaton Bartha László volt szegedi polgármester és Korognai Károly volt színidirektor. A kérdéseket feltettük Botka László polgármesternek és Székhelyi József színházigazgatónak is. Igaz történetek, avagy hogyan hamisít történelmet a baloldali városvezetés? címmel hívta az újságírókat sajtótájékoztatóra Bartha László fideszes országgyűlési képviselő, volt szegedi polgármester, valamint Korognai Károly volt színidirektor, jelenleg a veszprémi színház művészeti vezetője. Bartha László szombaton azt hangsúlyozta, az új városvezetés lejárató hadjáratot indított a 2002-es választásokat követően, amelynek kiemelt célpontja a színház és Korognai személye volt. „Azóta lezárultak az ügyek, amik nem voltak valósak" - mondta Bartha László. Korognai Károly úgy helyesbített, hogy mivel nem voltak ügyek, nem volt miért feljelenteni őt, így nem volt mit lezárni. Arra a kérdésre, mi a magyarázata a 2003 elején fennállt 400 millió forintos hiánynak, a volt főigazgató azt válaszolta: az prognosztizált hiány volt, amit egy felemelt költségvetésből számítottak ki visszafelé. Bartha szerint Korognaival Szeged az országban a csúcsra jutott. Azóta kevesebb darabot játszik a színház - akkor 350-400 előadás volt egy évadban - magasabb költségvetés mellett, miközben a látogatók száma csökkent. „Korognai távozásával Szeged veszített" - mondta Bartha, Korognai pedig hozzátette: „a fürdővízzel mindent kiöntötték". Korognai a színház és a szabadtéri szétválasztását is bírálta, szerinte, ha a szabadtéri játékokat egy közhasznú társaság szervezi, akkor állami forrásoktól esik el, amit az önkormányzatnak kell pótolnia, s a két menedzsment működtetése is többe kerül. Arra a kérdésre, vajon indulna-e újra a polgármesterségért való küzdelemben, Bartha azt válaszolta, nincs még itt az ideje, hogy erről beszéljenek. Lapunk kíváncsi volt Szeged polgármesterének véleményére is. Botka László kijelentette: nem hiszi, hogy van olyan szegedi, aki azt várná el tőle, hogy ezekre a megnyilvánulásokra komoly választ adjon. Utalt arra, hogy ezt megelőzően Bartha egy ízben Lengyel ¡ózseffel, a Szegedi Fürdők Kft. volt vezetőjével, valamint Kerekes Péterrel, az IKV Rt. volt vezérigazgatójával már szervezett egy hasonló sajtótájékoztatót. „Úgy látom mondta Botka -, hogy Bartha László és a Fidesz stratégiája arra épül, hogy a szegediek gyorsan felejtenek, de szerencsére ez nem így van." Székhelyi Józsefet szintén a szombati rendezvény előtt kerestük meg. Leszögezte: az ő igazgatósága alatt egy percet sem késett senkinek a fizetése, a 400 millió forintos hiányt örökségül kapva is sikerült csőd nélkül megúszni az évadot, a közpénzt nem tekintette zsebpénznek, nem tett el 20 millió forintot a főigazgatói fizetésén felül, a feleségét nem hívta Szegedre dívának, és nem tolakszik a társulat elé. „Én minden fillérrel el tudok számolni" - mondta Székhelyi, hozzátéve: nem érti, mi ez a számokkal, tényekkel foglalkozni nem akaró piszkálódás. Felsorolta: a bérletek száma mára ezerrel, a látogatottság 10 százalékkal nőtt, az előadások száma havi 35-38. „A színház kikezdése politikailag rossz terep" - mondta Székhelyi József. F. K. Működési engedélyt kapott a csongrádi gumiabroncs-feldolgozó Rajtra kész az Energum üzeme Napokon belül hatályba lép az Energum Kft. gumiabroncs-feldolgozó üzemének végleges működési engedélye. A környezetbarát technológiát alkalmazó cég csongrádi telephelyén évente tízezer tonna gumihulladék hasznosítására kerülhet sor. Terhes Tamás november óta várja októberi fze Az állam hibázol Folytatás az 1. oldalról 12 milliárd Makó