Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-14 / 37. szám

6 "MEGYEI TÜKÖR" HÉTFŐ, 2005. FEBRUÁR 14. Megasztárok és korosztályok a Valentin-napról A fiatalok szívecskés ajándékokra vadásztak A megasztárokra több százan voltak kíván­csiak péntek este a Szeged Plazában. A ra­jongók kedvét az sem vette el, hogy Kandcch Evclyn betegsége miatt lemondta a fellépést. A koncertlátogatást sokan egybekötötték a Valentin-napi ajándék beszerzésével. Pénteken kora este két fiatal lány ült le szaty­rokkal a plaza átriumában felállított színpad előtti székekre. - Korán jöttünk, hogy jó helyet kapjunk, ugyanis imádjuk a nrcgasztárokat - mondta Takács Edina. - A barátnőmmel már bevásá­roltunk Valentin-napra, a barátomnak egy inget, egy szívecskés bögrét és egy plüssmacit vettem. Hat előtt néhány perccel már jókora tömeg gyúlt össze a színpadnál, eközben Galambos Donna és Schmidt Barbara - utóbbi a beteg­sége miatt távol maradt Kandech Evelyn he­lyett ugrott be - már megitta a szokásos, fel­lépés előtti kávét. Barbara számára szomorú az idei Valentin-nap: öt év után ugyanis elő­ször tölti egyedül a szerelmesek ünnepét. - A másik dolog, ami miatt nem a szívem csücske február 14-e, hogy egy évvel ezelőtt cppen ezen a napon estem ki a Megasztárból. Lemezem egyelőre nincs, először szeretném megtalálni azt a stílust, amiben igazán jó va­gyok. Nem kötök kompromisszumot, fon­tos, hogy a dalok valóban megérintsenek. Barbarával ellentétben Dorina lemeze ha­marosan megjelenik. Még javában folynak a stúdiómunkák, ezért kedvesével, Pély Barna­bással kevés idejük marad egymásra. - A Valentin-nap munkával telik, az utóbbi hetekben alig találkoztunk - mondta Dorina. - Úgy tervezzük, ha már finisben van a leme­zem, bepótoljuk a Valentin-napot. Alig várom. Gáspár Laci fellépése előtt pár perccel érke­zett, s már indult is a színpadra, de megtud­tuk, feleségét örvendezteti meg egy apró ajándékkal. A színpadon már javában folyt a koncert, amikor elindultunk plazanézőbe. Hevét Ró­bert a barátnőjével válogatott az egyik butik­ban a nadrágok között. - Négy éve vagyunk együtt, az ünnepekre nem meglepetést vásárolunk egymásnak, ha­nem olyan dolgot, amire szükség van. Anett­nak nadrágot veszek, amit fel kell próbálnia, de egy aprósággal azért meglepem a szerel­mesek napján - mondta Róbert. A plazában nagyon sok fiatal vadászott ajándékra. Az üzletekben megtudtuk, hogy a meglepetések közül a szívmintás áruból kelt el a legtöbb. Szinte karácsonyi hangulata volt az embereknek. Akadtak azonban olyanok is, akik azt mondták: szerintük a Valentin-napi felhajtás ostobaság, sőt pénzkidobás. - Ilyen butaság nem volt az én időmben. Ha szeretünk valakit, minek külön napot ki­jelölni arra, hogy ezt megünnepeljük? Megint csak a kereskedők járnak jól - fejtette ki véleményét egy idős férfi. NYEMCSOK ÉVA Galambos Dorina albuma hamarosan megjelenik. A Valentin-na­pot a stúdiómunka miatt csak később ünnepli meg kedvesével, Pély Barnával Fotó: Gyenes Kálmán Ősbemutatóként került színre Huszár Lajos operája Megszületett Szegeden A csend A szegedi premier­közönség kevéssé Az összehasonlítás alapja a www.invitel.hu oldalán 2005. január 20-án közzétett percdíjak. A számlázás perc alapon történik helyi, helyközi /., helyközi II., távolsági, mobil és nemzetközi hívásirányok hívása esetén. A szerződéses feltételekkel kapcsolatban és további információért hívja az 1212-t. A díjcsomag 2005. február 1-jétól kerül bevezetésre. nyitott az újra: szombaton három­negyed ház előtt tar­tották meg Huszár Lajos A csend című operájának ősbemu­tatóját Székhelyi Jó­zsef rendezésében. Akik kitartottak, a végén lelkesen ün­nepelték a szerzőt és az előadókat. násából A zenetörténet több mint harmincötezer operát tart számon, közülük csak a há­romszáz legnépszerűbb szerepel rendszeresen a színházak reper­toárján. Ezért mindig nagy ese­mény, ha valamilyen ritkaságot, elfeledett remekművet próbál­nak újjáéleszteni. Ennél már csak az számít nagyobb kurió­zumnak, ha egy élő szerző műve ősbemutatóként kerülhet szín­padra. Nyugaton az ilyesmi már igazi társadalmi esemény, egy csipetnyi egészséges sznobériá­val sikk elmondani: igen, jelen voltam egy színháztörténeti je­lentőségű előadáson. Szegeden Huszár Lajos A csend című új operájának előadói komolyan vették küldetésüket - a premier­bérlet közönsége azonban nem mutatkozott túl nyitottnak és ér­deklődőnek. A háromnegyedig telt ház a szünetben több nerc­bunda távozásával tovább fogyat­kozott, jelezve: ez a publikum a könnyen befogadható élvezetek­hez szokott. Balázs Béla azonos című mesé­jéből Darvasi László írta A csend szövegkönyvét. Az archetipikus és egyben szimbolikus történet főszereplője Péter, aki beteg édes­anyjától különös kincset kap ajándékba: egy különös karika­gyűrűt. Amíg viseli, abroncs szo­rítja a szívét. A szorítás csak ak­kor enged, ha a csodagyűrűt fel­húzza annak az ujjára, akit a vi­lágon a legjobban szeret. Ha azonban rosszul választ: megöli a kiválasztottat és az abroncs visszaszáll a szívére. Péter rossz választásával először haldokló édesanyját öli meg, utána barát­ját, a harmonikás Pált, végül első szerelmét, Ilonát is. A gyűrű vé­gül az örök kísértést jelentő Csend-tündéré lesz, akinek ölé­ben a mindig hezitáló Pcter meg­nyugvást talál. Ennél a zanzánál persze sokkal összetettebb, mély­értelműbb a felnőtteknek szóló mese. Huszár Lajos muzsikája is mély és sodró, eredeti módon öt­vöződik benne Wagner, Debussy, Puccini és Bartók - miközben sa­játosan magyar: egyszerre népi és romantikus, ugyanakkor nyugta­lanítóan modern Szerepet kap­nak benne operában szokatlan Vajda Júlia (Hona) és Andrejcsik István (Péter) jelenete az opera második felvo­Fotó: Gyenes Kálmán hangszerek, és a pazar hangszere­lés is nagyban hozzájárul, hogy a felizzó drámai csúcspontok képe­sek magukkal ragadni a hallgató­ságot. Molnár Zsuzsa a mesétől elru­gaszkodó, a zene modernitására és az opera szimbolikusságára rí­melő fémes, elidegenítő hatású díszletet tervezett. Székhelyi Jó­zsef rendezése a statikusságot di­namikus hatású filmbejátszá­sokkal - magzati ultrahangkép­pcl, hullámzó tengerrel, vágtató ménessel - igyekezett oldani. A Pétert alakító Andrejcsik Ist­ván gyermekien tisztának, mégis végzetszerűen tragikusnak mu­tatja a figurát, akiben mintha ki­csit a három szerző - Balázs, Hu­szár és Darvasi - közös vonásai is benne lennének. A produkció legkomplexebb énekesi, színészi alakítását az Ilonát megformáló Vajda lúlia nyújtotta, aki hús-vér, érző ösztönlénynek mutatta a szerelmes munkásnőt. Nagyon tetszett Gábor Géza muzikális tolmácsolásában a Muharos szép áriája, meggyőző volt Pál szere­pében a fiatal tenorista, Hajdú András is. Az Anyát játszó Szon­da Éva bizonyította, hogy egy jó művész számára nincs mellék­szerep, néhány pillanatba sűrítve is képes volt felvillantani a ka­raktert. Dér Krisztinának nem­csak a kényesen magas szólam­mal kellett megküzdenie, hanem a szöveggel is. A cselekmény csak úgy követhető, ha a Tündér megszólalásait pontosan érti a néző - ezzel sajnos akadtak gondjai a szopránnak, aki Papp Janó leheletfinom jelmezében meseszerűen igéző tudott lenni. A sikerben oroszlánrésze volt Molnár László zeneigazgatónak, és a vezényletével felkészülten, igényesen, odaadással muzsikáló színházi zenekarnak, valamint a remeklő kórusnak is. Bár a szín­padi megvalósítást lehet vitatni, a premierrel missziót teljesített a színház: végre sikerült megmu­tatni egy hosszú évek óta parko­lópályán várakozó új opera zenei értékeit. HOLLÓSI ZSOLT watáv a szavakon túl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents