Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-08 / 32. szám

4 • AKTUÁLIS* KEDD, 2005. FEBRUÁR 8. KÖRKÉP ALGYÓ. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004-ben közzétett pályázatán a község szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítésére nyert támogatást. A programban a település több pontján műanyag, papír valamint üveg gyűjtésérc alkalmas szigeteket alakít ki az önkormányzat DESZK. A faluház várja a VII. Maros menti fesztiválra szólóhangszer és népdal kategóriában a környező általános iskolák tanulóinak jelentkezését. A versenyt február 25-én, pénteken délután 2 órától rendezik meg a faluházban. Érdeklődni Bcnc Ildikónál lehet, a 62/271-510 -es telefonszámon. BORDÁNY. A faluház teljes körű felújítása miatt a Nefelejcs nyugdíjasklub keddenként délután 2 órától a régi Mihállfy-iskolában tartja összejövetelét, a gondozási központban. A Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség elnöksége elbírálta a „Régiók közti együttműködés a helyi ifjúsági munka fejlesztésére" elnevezésű, négy régiós projektben való részvételre benyújtott pályázatokat. A döntés értelmében az alábbi fiatalok képviselhetik a szövetséget a programsorozaton: az ásotthalmi KÖZ-PONT Egyesülettől Papp Zoltán és Szécsi Roland, a bordányi Kulturális és Szabadidős Egyesülettől Molnár Bence, Németh Eszter és Sándor László, a Pusztamérgest Ifjúsági Szervezettől láger Endre, a zákányszéki ifjúsági önkormányzattól Daka Ervin és Papp Eszter. KISTELEK. A rendezvényházban ma délután 3 órától a baba-mama klub tartja összejövetelét. MÓRAHALOM. Megkezdődött a másfél évszázados Nagyszéksósi „Öreg Iskola" épületének felújítása. Az 1853-ban épült tanyai iskolaépület az 1975-ös iskola-összevonásokkal funkció nélkül maradt, azóta csak részlegesen és rövid ideig hasznosították. Az „Öreg Iskola" egy négyépületes együttesben található, melyből jelenleg hármat turisztikai szempontból hasznosítanak. A beruházás a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által meghirdetett „A falufejlesztés és- felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése támogatására" című Sapard pályázat keretében valósul meg. A pályázat célja, hogy a helyi védettséget élvező egykori iskolaépület építészeti örökségét megóvják azáltal, hogy funkcióváltással egybekötött felújítást, valamint a környező zöldterület rehabilitálását elvégzik. Az épületben jó minőségű, megfizethető árfekvésű szálláshelyet alakítanak ki, valamint létre hoznak egy olyan központot, ahol a rekreáció mellett a környezettudatos nevelésnek biztosítanak kiváló lehetőséget. Az új szálláshely egyben hozzájárul az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdőbe látogató vendégek színvonalas elszállásolásához. A vendégforgalom növekedése megköveteli a városban és a város közelében található szálláshelyek számának emelését is. SZÓREG. A művelődési házban ma délután 4 órától tartja összejövetelét a Sárga Rózsa Népdalkör összejövetele. Délután 5 órakor kezdődik a jógaklub, este 7 órától az általános iskolában alakformáló foglalkozást tartanak. Építészek keresik a megoldást a rondellánál Gyenge az alapozás A szegedi vízi bástya alapjából vett talajminta elemzése után kiderült, hogy a régi alap nem bírná el az újraépített rondellát. A tervezők a lehetséges műszaki megoldásokat vizsgálják. Pécsi szakemberek fúrtak lyukakat a szegedi vízi bástya alapjába, s a kiemelt minták alapján vizsgálták a középkori talapzatot övező rétegek szerkezetét. A frissen befejeződött elemzés eredménye nem jelentett jó hírt a rondella újraépítését tervező szegedi városvezetésnek. Az eddigi vizsgálatok alapján a szakemberek úgy látják, bizonytalan, hogy a régi alapozás elbírná-e az új épület súlyát. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester tájékoztatása szerint az alapból kiemelt mintában szerves anyagot is találtak. Elképzelhető, hogy hajdanán a vár vízi bástyája alatt is - mint a folyó más szakaszain - rőzserétegek beépítésével védekeztek a meder kimosódása ellen. Műszaki megoldást természetesen erre a helyzetre is lehet találni - mondta az alpolgármester. Az új rondella terveit készítő Tér és Forma Kft. építészei már vizsgálják az alap megerősítésének lehetőségeit. A rég vízi bástyát idéző, többszintes, tetőteraszos építmény megvalósítására 109 millió forint áll rendelkezésre a városi költségvetésben. Nem hozott újdonságot a számlálás Szeged: több mint ezer hajléktalan Az elmúlt három napban Szegeden és az ország több nagyvárosában is megszámlálták a hajléktalanokat. Kiderült: a Tisza-parti városban nincs olyan fedél nélkül élő, akiről nem tud az ellátórendszer. Magyarországon hasonló kezdeményezés még nem volt. - (óbban érzem magam most már, hogy meg vagyunk számlálva - mondta a Juhász Gyula utca sarkán üldögélő hajléktalan férfi, Józsi. - De azt nem hiszem, hogy ettől nekünk jobb lesz, ugyanis az összes szállón ismernek minket. Nagy meglepetés nem érheti a szociális munkásokat. Szegeden három napon át regisztrálták a hajlék nélkül élőket a Humán Szolgáltató Központ munkatársai. Papp Istvánné igazgató elmondta, a „népszámlálás" igazolta korábbi feltételezésüket, miszerint 1000-1200 ember él az utcákon Szegeden. - Nem találtunk olyan embert a regisztrálás idején, akiről korábban ne tudtunk volna - magyarázta Papp Istvánné. - Évek óta működik Szegeden a hajléktalancllátás, utcai szociális munkásaink tudják, hol élnek hajléktalanok a városban, és hogy hányan vannak. A szegediektől nem érkezett hajléktalanokról bejelentés az elmúlt három napban. Ennek főként az lehet az oka, hogy a nagy hideg miatt a fedél nélkül élők nagy része a szállókon keres menedéket. A hajléktalanok számára a téli, hideg időszakban 24 órás ellátást biztosítanak, ezt többségük igénybe is veszi, befogadásuk a városban megoldott. A hajléktalanszállókon mintegy 1200 fő fordult meg az utóbbi napokban. A fedél nélkül élők számbavételének egyik célja az volt, hogy felmérjék, szükség van-e a hajléktalanszállók bővítésére. Szegeden mindenkit el tudnak látni. NY. É. Autós farsang a Forrásban Hajtás bál - hetedszer Hetedik alkalommal rendezik meg a már hagyománnyá vált Hajtás bált február 12-én, szombaton este hét órától az újszegedi Forrás Hotel éttermében. A vendégek érkezéskor a Wunderlich Pincészet borait kóstolhatják meg, a vacsoráról pedig a Forrás főszakácsa, Bálint Ferenc gondoskodik. A résztvevőket a Szegedi Nemzeti Színház művészei szórakoztatják, éjszaka a Coco Bongo zenekar muzsikál. A bál fővédnöke Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke. Idegenvezetői végzettséggel és két évtizedes tapasztalattal bír, ncgy idegen nyelvet beszél, mégis elvállalta a temetőgondnokságot az Erdélyhői nemrég családjával együtt áttelepült Simonyi András. Nem fél a munkától, ha kellett, napszámba járt. De mióta itt él, megtapasztalta: a munkát kereső határon túli magyarra ugyanúgy néznek az anyaországiak, mint egy afrikai vagy ázsiai bevándorlóra. Most, a hóban is látszik: rendezett, tiszta sírkert dicséri az alig több mint fél éve Földeákra kinevezett új plébános és munkatársainak gondosságát. Katona Pál esperes ugyanis egy Erdélyből érkezett magyar család letelepedését is segítette egy temetői „mindenes" állás felajánlásával. Az ügyintézés ugyan előszór nehézségekbe ütközött, ám végül helyesnek bizonyult a plébános választása, a Simonyi család ugyanis ma a földeáki plébánia biztos támasza. - Őrzöm és tisztítom a temetőt, ha kell, sírt ások, ravatalozok, emellett a plébánia életében, a mindennapi feladatok ellátásában is segítek - fogalmazott a temetőgondnokságot vállaló Simonyi András, aki a munkája mellett még állattenyésztéssel is foglalkozik, a temető szomszédságában takaros baromfiudvar, benne több tucatnyi tyúk, gyöngyös és liba. A minimálbér mellett elkél némi keresetkiegészítés. A férfi, felesége és két gyermeke - a középső még Romániában maradt, nem akarták kiszakítani a középiskolából - három éve él itt, Makó környékén. A két fiatalember tanul, az idősebb a Szegedi Hittudományi Főiskolán, a legfiatalabb pedig az egyik hódmezővásárhelyi középiskolában. Édesapjuk korábban - jobb híján - alkalmi munkákat vállalt, gyökér- és hagymapucolást, napszámot, és bármiféle mezőgazdasági munkát, amire lehetősége adódott. - Bár mindig is érdekeltek a régi sírok, és amint egy faluba vagy történelmi emlékhelyre utaztam, a templom mellett elsőként a temetőt látogattam meg, mégis teljesen más munkakörben dolgoztam korábban. Romániában okleveles idegenvezetőként kerestem a kenyerem. A hetvenes évek végétől egészen a romániai nemzetközi turizmus összeomlásáig, a kilencvenes évek elejéig biztos megélhetést jelentett ez a szakma, itt egyébként kamatoztathattam nyelvismeretemet is - mondta Simonyi András, aki megosztotta velünk: a magyar mellett folyékonyan ír-olvas románul, angolul, de társalgási szinten beszéli az olaszt és a franciát is, amit - csak - nyolc évig tanult. Rámutatott: széleskörű nyelvismerete részben a román oktatásnak köszönhető, hiszen a hetvenes évektől a latin nyelvek megismertetése került előtérbe. Emellett egyébként németül és oroszul is tanult. - Az utóbbi években semmi hasznát nem vehettem a nyelvtudományomnak, még a temetőgondnoki munkát is hosszú küzdelem eredményeképp szerezhettem meg, hiszen még csak most kapom meg a tartózkodási engedélyemet, amivel végre jogokat is élvezhetek ebben az országban, nemcsak kötelességet teljesíthetek. Meglepődtem: magyar emberként nem tapasztaltam semmiféle pozitív megkülönböztetést például a más kontinensekről bevándorló munkavállalókkal szemben, szerencsémre Katona atya kitartó segítsége juttatott ehhez az álláshoz. Döbbenetes, hogy sokszor hogyan vélekednek a magyarországi magyarok rólunk, külhonba szakadtakról, pedig egy a nyelvünk és a hitünk - panaszolta a férfi, aki kiemelte: a román kommunizmus idején egyedül az anyanyelvüket és a vallásukat hagyták meg, talán emiatt is egyházi pályára készült. Beiratkozott a gyulafehérvári hittudományi főiskolára, a neves Márton Áron püspöknél is tanult, ám a papság helyett végül mégis a családatyai hivatást választotta. Hitét azonban sosem hagyta el, végül a katolikus egyház segítségével szerezhette meg a gondnoki állást. ILLYÉS SZABOLCS Papnak készült, angolul tolmácsolt - most, ha kell, sírt ás Ot nyelven beszél a földeáki temetőőr Simonyi András nem ijed meg a munkától Fotó: Gyenes Kálmán Vacogtak az emberek a Gombában és a sportcsarnokban Az igazgatók várják a tavaszt, mint a Messiást A kazánok maximális teljesítményen pörögnek, mégis fáznak a vendégek a Gombában és a szurkolók az újszegedi sportcsarnokban. A termálban a víz hőmérsékletét emelik, ami átmeneti megoldást jelent, míg a sportigazgatóságon abban reménykednek, hogy hamarosan kitavaszodik. A hetvenes években épült újszegcdi termálfürdő falai nem hőszigetelt üvegből készültek, ezért egy idő után a nagy hidegben a benti 24 fokos hőmérséklet csökkenni kezd. Ez a hét végén is így volt, s nem véletlen, hogy a Gombában fürdőzök szerkesztőségünknek is panaszkodtak. A vendégek fáztak, amikor nem ücsörögtek a meleg vízben, ami az egyik medencében 34, a másikban 36 fokos. - Valóban 20 fok volt a termálban pedig a kazánok maximális teljesítménnyel fűtöttek - ismerte el Bánáti Antal, a Szegedi Fürdők Kft. ügyvezető igazgatója. Amikor munkatársaim észlelték a hőmérséklet csökkenését, azonnal intézkedtek és tegnap Bejárat a Gombába. A nagy hidegben nem győzik energiával Fotó: Karnok Csaba már melegebb volt a levegő a Gombában. A pára fűtötte a légteret a termálfürdőben, mert a medencékbe átlagosan két fokkal melegebb vizet engedtek. Ez többletköltséget nem okozott, mivel a Gomba saját tcrmálkútjából 72 fokos víz tör fel, amit hideg vizzel kell keverni, hogy elérjék a kellő hőmérsékletet a medencékben. Az újszegedi sportcsarnokban is jobban kellene fűteni, mivel a szurkolók nagykabátban, bundakesztyűben, sísapkában ücsörögve nézik a mérkőzéseket hetek óta. Mezei Richárd sportigazgató elmondta, hogy a fűtési rendszert mínusz 13 fokra tervezték, a kazánok napok óta maximális teljesítménnyel működnek, azonban az energia nagy része a sátoros sportuszodába összpontosul, hogy ott a 24 fokos hőmérsékletet tartsák. Ezáltal a csarnokot már kevésbé képesek fűteni. - A sportesemények idején a légkezelő gépek segítségével próbálunk emelni a hőmérsékleten, így 20 fokot sikerül elérni. Tudom, nem kellemes a lelátón ücsörögni, éppen ezért 150 nyílászáró cseréjét tervezzük tavaszszal, hogy jobb legyen a fűtés hatékonysága - tájékoztatott a sportigazgató. - A kazánokkal nem tudunk mit kezdeni, mert nincs pénz a cseréjükre. Ilyen gond nincs a Százszorszép Gyermekházban, ahova naponta nagyjából négyszáz gyerek jár. Orbán Hédi igazgató elmondta, hogy az ésszerűség határain belül fűtenek, állandóan figyelik a termekben a hőmérsékletet, s ha kell, korrigálnak, mert a kazánok teljesítménye ezt még elbírja. Természetesen a Százszorszépben is örülnének, ha minél hamarabb kitavaszodna, mert meghatározott az intézmény energiára fordítható költsége. CS. GÁT LÁSZLÓ