Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-08 / 32. szám

KEDD, 2005. FEBRUÁR 8. «AKTUÁLIS­5 Kiskundorozsmán és Szőregen új művelődési ház épül Félmilliárdos kultúrházprogram Három művelődési ház is lát­ványosan megújul idén Szege­den. Petőfitelepen egy nagyte­remmel bővül az épület, Do­rozsmán és Szőregen pedig gya­korlatilag új házat emelnek. Mindez összesen 459 millió fo­rintba kerül. Már átadták Gyálarét új kultú­rotthonát, de a nagyja még hátra­van. A szegedi önkormányzat hatalmas vállalkozásba kezdett: egyszerre építi újjá négy város­rész művelődési házát. Az eddig elhanyagolt külső vá­rosrészek fejlesztése fontos célja a városnak - jelentette ki Botka László polgármester. Az önálló te­lepülési arculat, a múlt értékeinek megőrzése korszerű intézménye­ket kíván, a helyi közösségek igénylik a rendezvényeikhez méltó tereket - tette hozzá. A polgármes­ter azt mondta, nem gondolkoz­nak a létszám bővítésében, nem a fizetett művelődésszervezőkre, hanem a helyi civil szerveződések­re számítanak. Eddig ezek a házak rossz állapotban voltak, most az öntevékeny csoportok korszerű épületeket vehetnek birtokba. Tápén egy több év óta húzódó beruházás eredményeképp meg­újult a művelődési ház. Vezetője, Bodóné Péni Erika szerint egyre inkább látszik: a szép épületbe sokkal többen betérnek. Népsze­rűbb a Somogyi-könyvtár fiókja is mióta bővítették, számítógé­pekkel szerelték föl. A kisebb ter­meket családi rendezvényekre bérlik, a nagyteremben lakodal­makat is rendeznek. A művészeti csoportok, alkotókörök megsza­porodtak. Tápé hagyományait a művelődési ház ápolja: a gyékény földolgozásának módszereivel itt lehet megismerkedni. Tavaly 1 millió 800 ezer forintot költhet­tek rendezvényekre. Kiderült: a falubelieknek igénye lenne mű­sorokra, de nem szívesen fizet­nek érte. Bodóné Péni Erika sze­rint havonta 2-3 jelentősebb kul­turális eseményre lenne szükség. A szép ház vonzereje nagy, az alapszintű működés pénzügyi feltételei biztosítottak Tápén. Várhatóan hasonlóan megnő a szöregj, a dorozsmai, a petőfitelepi kultúrház népszerűsége is. Szőre­gen teljesen új művelődési ház épül 183 millió forintért. Ugyan nem bővül az épület, de egy nagy­terem, egy kisterem és egy korsze­rű könyvtár készül el, tetőtér-bőví­tési lehetőséggel. Szőreg a rózsa­termesztés hagyománya köré szer­vezi az új ház működését, állandó kiálbtás nyílik a témában - tudtuk meg,Makó Mária igazgatótól. Dorozsmán a művelődési ház teljes újjáépítése és a könyvtár részleges fölújítása 143 millió fo­rintba kerül. Egy körülbelül 200 fős nagytermet, és két kisebb he­lyiséget alakítanak ki. Két nyug­díjasklubnak, színkörnek, nép­dalkörnek, hímzőkörnek nép­tánccsoportnak, musicalklub­nak, tornafoglalkozásoknak kell a hely - sorolta Révész Ferenc Andrásné igazgató. Kémény hí­ján a kovácsműhelynek egyelőre nincs helye, és szeretnének hely­történeti gyűjteményt is. Petőfitelepen a nagyon hiányzó nagytermet építik hozzá az épü­lethez, és a könyvtárat is bővítik összesen 133 millióért. Eddig a nagyobb rendezvényekre, példá­ul iskolai bálra Tápéra kellett menni. Ezután például a művé­szeti iskolások is fölléphetnek az új nagyteremben - mondta az igazgató, ¡arabekné Treplán Ma­riann -, de működhet tovább a helyiek számos klubja is. M. B. I. Tápé szép művelődési háza sok érdeklődőt vonz Fotó: Schmidt Andrea Közösség és művelődés A közművelődés csak „viszi a pénzt". A hatalmas Somogyi-könyv­tár, a szegedi művelődési házak sokasága, a mozi sok százmilliójá­ba kerül a városnak. Ráadásul az összes kultúrházat korszerűsíteni kellene. Egy szép, új épületben viszont új programok indulnak: to­vább kell világítani, fűteni több helyiséget. A modern padlófűtés ráadásul többe kerül, mint korábban az egy-két órára bedurrantott konvektor. Esetleg pluszembert is föl kell venni. Ha ilyesmibe bele­vág az önkormányzat, növeli a működési költségeket. Állami pénz a vidék kultúrájára nem nagyon van, a város meg elsősorban a mű­ködésen, főleg a béren takarékoskodna. Szegeden amúgy régóta nem újítottak föl ennyi művelődési há­zat. A szóregi már olyan rozoga volt, hogy a lagzit rendezők vissza­hőköltek, és nem bérelték ki a nagytermet. Most újat építenek. Ki­csit kisebb lesz, mint a régi, de sokkal szebb. Remélhetőleg min­denki befér, és a működésre is jut elég pénz. Ugyanez a helyzet Do­rozsmán. Szép lesz, talán elég is. De bővíteni mindkettőt lehet. Nagy mozgástere ezekben a házakban az egy takarítónőt fel­ügyelő igazgatóknak nincs. Még egy szórakoztató koncertet is ne­héz nyereségesen szervezni. Mert ha félnúlhóért eljön egy együt­tes, de százötven hely van a teremben, akkor ezrekért kellene adni a belépőt. „Kemény" kultúrára még kisebb a fizetőképes kereslet, lobb gyermekműsort azért nem mernek hirdetni, mert a kicsiket az iskolából hoznák, úgy még a néhány száz forintos jegyár is sok. Közben pont ezeken a helyeken látják a legjobban: Szeged szegé­nyei is vágynak művelődésre, de a színházjegy, vagy egy új könyv már túl drága nekik. Egy biztos: „közösségi házként" kevés pénzből is jól működnek majd a megszépült épületek, vannak helyi kezdeményezések. Lako­dalomra, torra, bálra, házasok klubjának kell a hely. De hogy a falu központjában „művelődési ház" legyen, ahhoz bizony több pénz kell. MOLNÁR B. IMRE A Reál-Hungary Kft. vette meg a felsővárosi ingatlant Lakópark lesz a fatelepből Még nincs pontos válasz arra a kérdésre, mikor kezdődik az építkezés a jó fekvésű telken Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról A cég 6-8 emeletes, modern épületekből álló társasház-komplexumot tervez a te­rületre panorámás lakásokkal és szolgál­tató résszel. Ifj. Bába István hangsúlyoz­ta: sportcentrumot is építenek az egykori fatelepen, ahol az elképzelések szerint egyebek mellett fedett tenisz- és bowling­pálya kapna helyet. A cég hamarosan el­kezdi a beruházás terveztetését és az en­gedélyeztetési eljárást. Mivel a jogi képvi­selő nem tudott egyértelmű választ adni, ezért nem kívánt jóslásokba bocsátkozni arról, hogy mikor kezdődik a területen az építkezés. Szerinte ez nagyban függ attól, hogy mikor adják meg a hatóságok az en­gedélyeket. - A felsővárosi saroktelek fontos, frekven­tált terület Szegeden, így nem csupán építé­szetileg, de városképileg is megfelelő hang­súlyt kell majd kapnia. A befektetőnek nyil­ván össze kellene hoznia a magasságot, hi­szen az ingatlannal szemben tízemeletes pa­nelházak is állnak - hangsúlyozta Fehér Eva. A város főépítésze elmondta: az új tulajdo­nosnak kötelező egy belső feltáró utat, egy L alakú utcát nyitnia a telken, amely összeköti majd a Felső-Tisza partot az Etelka sorral ­magyarázta a főépítész. - A frekventált felső­városi ingatlan vegyes hasznosítású terület, beépítését rugalmasan kezeljük. sz. c. sz. Autós üldözés Szegeden Tfegnap több kilométeren át üldöztek egy autót a szegedi rendőrök. A jármű vezetője nem állt meg az őt igazoltatni szándékozó járőrnek. MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnap délután autós üldözés színhelye volt a szegedi Felső Ti­sza-part. A rendőrök egyértelműen jelezték az úton haladó kocsi sofőrjének, hogy igazoltatni akarják, ám a fiatalember nem húzó­dott le, hanem kikerülte a rendőrkocsit és tovább hajtott. A rend­őrök üldözőbe vették az autóst, aki összeütközött egy másik autó­val, ám a koccanás ellenére tovább száguldott. Végül Petőfitelepen, a Zágráb utcában fogták meg a rend őrei a száguldozó fiatalembert. Az igazoltatás során kiderült: nincs nála jogosítvány, és az autó pa­pírjait sem tudta bemutatni. Késik az osztatlan földek kimérése Támogatástól estek el Martonosi György a kormányvál­tás óta minden költségvetéshez benyújtotta javaslatát annak érde­kében, hogy az osztatlan közös tu­lajdonú földek törvényben rögzí­tett kimérése végre megkezdőd­hessen, de csak idén különítettek el e céba akkora összeget - 1,2 milliárdot. Csakhogy továbbra is hiányzik az a kormányrendelet. A makói honatya éppen egy évvel ezelőtt érdeklődött a rendelet után, és akkor Németh Imre ag­rárminiszter úgy tájékoztatta: ké­szen van, már csak el kellene fo­gadnia a kormánynak. Az idő azonban csak múlik. Martonosi most újfent az ag­rárminiszterhez fordult. Tegnap elküldött levelében immár nem­csak azt kérdezi, mikor kezdődik meg végre a földek kimérését, de azt is, miként fogják kártérítés­ben részesíteni az érintett földtu­lajdonosokat, akik jelentős föld­alapú támogatástól estek el. Fagy szorongatja a tiszai kompot Jégvédelmi készültség a folyókon Folytatás az 1. oldalról Három évvel ezelőtt, amikor az egész folyó teljes szélessé­gében befagyott, a felhalmozó­dott jégtáblák kinyomták a partra a kompot. Most, hogy tartósan nagyon hideg van, néha beindítják és járatják a motort, hogy a hullámzó víz összetörje a komptest közelé­ben felhalmozódott jeget és ne vastagodjon meg. Az így dara­bokra töredezett, de gyakran tíz centinél is vastagabb töm­böket aztán csáklyával lökik arrébb. A komp hathengeres Rába motorjait folyamatosan melegen tartják, azért is, mi­vel - mint (aksa Sándor ma­gyarázta - egyetlen hidegindí­tás annyira megterheli a szer­kezetet, mintha 200 kilométe­maraönak a mínuszok Hétfőn hajnalban Szegeden mí­nusz 19 fokot mértek az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-ma­gyarországi Regionális Központjá­ban. Bár ezzel még nem dőlt meg az itteni hidegrekord, az Ilyen ke­mény kora reggeli fagy mégis ki­vételesnek számít Szegeden. A hé­ten még várható egy-két fagyos éj­szaka, a hőmérő higanyszála mí­nusz 15 fok alá is süllyedhet. Eny­hülésre csak szombattól lehet számítani, akkor akár 1-2 fok „meleg" is lehet. ren keresztül hajtotta volna a járművet. - Amikor hirtelen megfagy a víz, át lehet törni, de a zajló jég­táblákból összeállt jégmezőt nem - tette hozzá az ügyvezető. Egyéb­ként a Maros torkolatánál már korábban beállt a folyó, ugyanis ott a szűkület miatt villámgyor­san egybeérnek a jégtáblák. A nemzetközi jégvédelmi sza­bályok szerint elsőfokú védeke­zési készültséget rendeltek el a Maroson és a Tiszán. - A Maroson a torkolattól Nagylakig a folyó teljes felszínén állójég alakult ki - jelentette ki Keller Péter, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság folyószabályozási ügyintézője. A víz felszínén a jég 20-60 centiméteres vastagságú. A Tiszán Csongrád és Szeged között kisebb megszakításokkal áll a jég, torlódás a kanyarokban, hidak pilléreinél alakul ki, a jég 30-40 centiméter vastagságúra hízott. A jégvédelmi készültség azt jelenti, hogy a határon túli vízügyi szer­vek naponta kölcsönösen tájékoz­tatják egymást - többek között a víz és a levegő hőmérsékletéről. A. T. J. Szegednél még nem ált be a Tisza, feljebb helyenként 30-40 centisre hízott a jég Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents