Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-04 / 2. szám

KEDD, 2005. JANUÁR 4. • MEGYEI TÜKÖR" » 7 Támogatták Szirbikék Szekszárd-Debrecen közötti gyorsforgalmi útra vonatkozó tervét Kecskeméten Zöld utat kapott az alföldi körgyűrű Ha a kormány is támogatja az M9-es építésének folytatását Szekszárd és Debrecen között, akkor az Európai Unió úthálózatának fejlesztési térképére is felkerülhet az Alföld fejlődése szempontjából jelentős szakasz. Szirbik Imre szentesi polgármester elégedett a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ülésén született kompromisszumos javaslattal. Előterjesztés készült arról, hogy kerüljön az ország és az Európai Unió fejlesztési térképeire az M9-es továbbépítése Szekszárdtól Debrecenig, valamint a gyorsforgalmi út magvalósítása Salgótarján és Szeged között. Mint arról beszámoltunk lapunkban, az úthálózat korszerűsítésének tervét Fetser ¡ónos orosházi és Szirbik Imre szentesi polgármester dolgozta ki a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) számára. Kisteleknél keresztezné az M5-öst Az MSZP-s politikusok azért nyújtották be indítványukat, mert a térség fejlődése szempontjából elengedhetetlen a kelet-nyugati körgyűrű kiépítése. A Kurca-parti település vezetőjének elmondása szerint Szekszárd és Debrecen között 150-180 kilométeres szakasz korszerűsítése szükséges, továbbá egy új folyami átkelőhely emelése a Tiszán, a mindszenti komp környékén. Az M9-es folytatásaként Debrecenig A kelet-nyugati körgyűrű terve új átkelővel is számol a Tiszán, a mindszenti komp környékén Fotó: Tésik Attila kiépülő út egyébként Kisteleknél keresztezné az M5-öst. Az északi és déli nyomvonal konfliktusa A DARFT Kecskeméten megtartott minapi ülésére meghívást kapott a szentesi polgármester is. Előtte azonban megtárgyalta Szirbikék előterjesztését a régió megyei közgyűlési elnökeinek tanácsa, amely zöld utat adott az indítványnak. A DARFT ülésén kiderült: konfliktus származhat az északi és a déli nyomvonallal kapcsolatban. Az előbbi a szekszárdi hídtól a Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kistelek, Mindszent, Orosháza vonalon érné el a 47-est, majd onnan Békéscsaba és Debrecen irányába csatlakozna az M3-ashoz, mintegy belső gyűrűt képezve. A jelenleg érvényes gyorsforgalmi úthálózat hosszú távú tervében viszont a szekszárdi hídtól egy Szegedre közvetlen tartó szakasz szerepel az M43-as vonalában, amely Makó-Nagylak irányában elhagyná az országot. A kompromisszumos megoldás szerint lenne egy déli szárny, amely Szekszárdtól kiindulva Szegednél csatlakozna az M43-ashoz. Ezzel közvetlen öszszeköttetés jönne létre Temesvár és Bécs között Budapest kikerülésével. Szirbik Imre szerint ez mérlegelés tárgya, hogy mennyire előnyös az alföldi településeknek. Uniós pénzek megszerzésére is van esély A kompromisszum alapján meglenne az északi összeköttetés is, amely a szekszárdi hídtól haladna Kistelekig, ott keresztezve az M5-öst, majd Mindszentnél átvezetne a Tiszán, és Orosházától menne tovább észak felé. Az utóbbiért eddig azért nem lobbiztak, mert az M5-ös megépítése volt a legfontosabb. Mivel ez most már elkészül, így kerülhetett terítékre a déli autópálya keleti nyomvonala. A szentesi polgármester szerint főleg azért, mert a dunántúli lobbi kiharcolta a Sopron-Szekszárd közötti félgyűrű megvalósulását. A DARFT kecskeméti ülésén lényegében zöld utat kapott Szirbikék indítványa is, azaz az Alföldet átszelő körgyűrű. Ha a kormány is jóváhagyja, hogy felkerüljön a gyorsforgalmi úthálózat térképére a kelét-nyugati szakasz, akkor a megvalósításhoz lehet esély európai uniós pénzek megszerzésére 2007-től 2012-ig. BALÁZSI IRÉN A névtelen betétek felvételéhez rendőri engedély kell Érdemes felforgatni a ládafiát Aki 2004. január 31-ig nem nevesítette anonim bankbetétjét, ettől az évtől kezdve csak az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) előzetes jóváhagyásával veheti fel az összeget. Becslések szerint 2002-ben mintegy 300 milliárd forint értékű anonim betét tulajdonosának kellett figyelnie az abban az esztendőben december 31-én lejáró határidőre, hogy ne kerüljön a rendőrség nyilvántartásába. A nevesítésben az OTP Bank és a takarékszövetkezetek voltak a leginkább érintettek, mivel a kereskedelmi bankok megjelenése előtt az emberek ebben a két pénzintézetben helyezték el megtakarításaikat. A 2002-es nevesftési hullámot követően azonban mára az OTP-ben még mindig 13, a takarékszövetkezeteknél 1,8 milliárd forintot „pihentetnek" az emberek. Sok a fix címlet, köztük az 5-10 ezer forint értékű gépkocsinyeremény-betétkönyvek, amelyek valószínűleg úgy fekszenek el a ládafiában, hogy tulajdonosuk - örökösük - nem is tud róluk. Takarékbetétet különben már 2001. december 19. óta kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni a pénzintézetekben, a már meglévő anonim betétkönyveket pedig 2002-től az első bemutatás alkalmával nevesítették. Mától a pénzmosás elleni harc egy újabb fokozatához érkezett: a név nélkül maradt, 2002 előtt lekötött és azóta érintetlen banki betéteket ettől az évtől kezdve már csak úgy lehet felvenni, ha erre az ORFK is rábólint. 2005. január l-jétől a nem névre szóló betétkönyvekhez csak a betétes írásbeli kérelmére és az ORFK előzetes jóváhagyásával lehet hozzáférni. Pénzmosás alapos gyanúja esetén a rendőr-főkapitányság a jóváhagyást megtagadhatja. A gyanú elbírálásra nyolc nap áll a Nemzeti Nyomozó Iroda pénzmosás elleni osztályának rendelkezésére. Mivel nagy valószínűséggel leginkább nyugdíjasok, vagy azok rokonai jelentkeznek majd hirtelen megtalált betétkönyvekkel, s azokban valószínűleg kisebb, 100 ezer forint alatti összegek lesznek, a rendőrség gyorsan megadja majd az engedélyt. Ugyanakkor egyelőre nem tudni, a gyakorlatban mennyire zökkenőmentesen zajlanak majd az eljárások. F. K. Több mint százezer tartózkodási engedélyt kértek A cél a munkavállalás Több mint százezer külföldi állampolgár kért tartózkodási engedélyt Magyarországon a tavalyi év első tizenegy hónapjában. Ebben az időszakban minden korábbinál többen igényelték a tartózkodási engedélyt, a kérvényezők közül a legtöbb magyar nemzetiségű román állampolgár volt. A kérelmezők minden második esetben munkavállalás céljából akartak Magyarországra jönni. Különböző időtartamra szóló, de legfeljebb kétéves tartózkodásra jogosító engedélyt 2004-ben ötvenegyezer román állampolgár kért. Ugyanakkor a tartózkodási vízumot igénylő román állampolgárok száma több mint másfélszeresére nőtt. 2003 november végéig tizennyolcezer volt, tavaly ugyanabban az időszakban huszonkilencezer kérelmet regisztráltak. A BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának illetékesei szerint a növekvő érdeklődés oka az, hogy az egy éve életbe lépett új vízuniegyezmények, és az uniós csatlakozás nyomán módosultak a magyarországi tartózkodás feltételei. Az új szabályozás szerint a külföldről érkezők - tartózkodási engedély nélkül félévente legfeljebb három hónapot tölthetnek Magyarországon. 2005-ben is hamar elfogy a magyar fokhagyma Tavaly a kínai jött, most a spanyol Tavaly kínai fokhagymát csomagoltak Makón, mert elfogyott a saját termés, idén pedig várhatóan a spanyol és a francia termelők áruja elégíti ki a magyar igényeket is. A fűszernövény vetésterülete tavaly tovább csökkent nálunk, egyre kevesebben foglalkoznak a termelésével. A kutató reméli, ez a tendencia előbb-utóbb megáll, mert a magyar hagyma igenis értékes. Idén sem tart ki az új termésig a tavaly betakarított magyar fokhagyma,- a termelők, feldolgozók szerint már az is csoda, hogy most még van belőle. Csoda, mert míg három éve mintegy ezerötszáz hektáron termelték hazánkban - főleg Makó térségében, illetve Dusnok környékén a fűszernövényt, 2004-ben már e területnek csupán a harmadán, körülbelül 5-600 hektáron foglalkoztak fokhagymával. Németh László makói vállalkozó, aki évek óta szerződésben áll egy multinacionális áruházlánccal, s nemcsak csomagolja, de termeli is ezt a növényt, úgy véli, néhány termelőnél még van valamennyi áru. Ez is annak köszönhető, hogy bár egyre többen hagynak föl a fokhagymázással, hiszen nemigen lehet vele eltartani a családot, a termés 2004-ben mégis nagyobb volt, mint az előző évi. A vállalkozó úgy sejti, ha elfogy a hazai, a spanyol portéka fogja kielégíteni a magyar szükségletet. Tavaly tavasszal a hazai önköltségi ár alatt behozott kínai fokhagyma bolondította meg a piacot: kínait csomagolt a makói vállalkozó is, csak hogy fönn tudja tartani az üzemét, s meg tudjon felelni a multival kötött szerződésnek. Idén kicsit másképp lesz. Füleki László, a makói székhelyű Hagyma Terméktanács elnöke kérdésünkre elmondta: most csak kisebb mennyiségű kínai árut enged be piacára az unió, a kvótából Magyarországnak is elenyésző mennyiség jut. - Bár a kínaiak több kedvezményt szerettek volna kiharcolni, ez a törekvésük az uniós termelők lobbijának köszönhetően Fokhagyma Makón, a zöldségesnél. Még van magyar áru, de várhatóan idén sem tart ki nyár elejéig Fotó: Schmidt Andrea meghiúsult, ily módon idén várhatóan nem fogja lenyomni az árakat a kínai dömpingáru mondta Füleki László. - Hozzá kell tenni: ez nem rajtunk, vagy a pár száz hektáron termelő Makó környéki gazdálkodókon múlt, hanem a jóval nagyobb területet művelő spanyol és francia termelőkön. Most tehát a mi üzleteinkben is a spanyol és a francia fokhagyma jelenik meg. Ami az árakat illeti, most várhatóan nem fognak annyira lecsökkenni. Úgy tapasztalom, kilónként átlagosan négyszáz forint a fokhagyma az üzletekben, de láttam már piacon olyan kofát, aki egy fejet adott negyven-ötven forintért. A fogyasztók tavaly tapasztalhatták, milyen a kínai fokhagyma. Ám a spanyol és a francia is különbözik a magyartól. A makói hagymakutató állomás vezetője, Barrtóczki Attila azt mondja, a magyar fokhagymának nagyobb a szárazanyag-tartalma. Ez azt is jelenti, több benne az ízés a zamat. Mivel évszázadokon át arra volt szükség, hogy a tavaszi fokhagyma elálljon addig, míg az új termés beérik, s ennek a szükségletnek megfelelően válogatták, ilyenné alakult a génállománya. Lényegesen tovább bírja a tárolást, mint a többi fajta, s mivel ellenállóbb, kevesebb vegyszert igényel. Ez pedig ma azért is erény, mert - hozzáértő biotermesztő keze nyomán - sokkal eladhatóbb biotermék válhat belőle. Tehát van jövője és helye az unió piacán. BAKOS ANDRÁS