Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-18 / 14. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN GYOGY-IR SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2005. JANUÁR 18. NAPI MELLEKLETEK Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL WWW.DELMAGYAR.HU ÖTLETADÓ MEGYEI KÖRKÉR HOGY SIKERÜLJENEK AZ ÚJÉVI TESTEDZÉSI FOGADALMAK A testet is edzik az extrém sportok Gyakran születnek elhatározások, melyek szerint a következő időben másként fogunk élni, különösen újévkor. A hosszúra nyúlt téli pihenés után elernyedt izmokat megmozgatni a fe­lesleges zsírpárnákat eltüntetni leginkább testedzéssel lehet. A legtöbbek által müveit sportágak mellett lehetőségként kí­nálkoznak a különleges sportok, melyek valódi élményt nyúj­tanak. Éjszaka, hideg vízben, jég alatt, télen, barlangban és természetesen napfényben jelent igazi kihívást a búvár­kodás. A szentesi Szűcs Ist­ván oktató szerint elsősor­ban a légzés harmonizálá­sában játszik nagyon fontos szerepet a víz alá merülés, főként a fiatalok körében, akik, tapasztalata szerint a szárazföldön zaklatottan, szaporán vesznek levegőt, búvárkodás közben megta­nulnak gazdálkodni azzal. A jég alatt nincsen hullámzás, a sajátos közeg sajátos moz­gásra készteti a búvárt, aki meleg és vízhatlan ruhát ölt erre az alkalomra, és nyilván­valóan szemüveget: a vízben ebben az időszakban kivehe­tők a rablóhalak. A látvány mással nem pótolható, az oktató úgy látja, a kaland iga­zi kihívás, a sikerrel megví­vott felderítői feladatteljesí­tés pedig fiúk és lányok köré­ben egyaránt tekintélyt je­lcin. A tai esi természete A csapadékmentes, napfé­nyes hónapokban nyújt teljes felüdülést a tai esi - csongrádi csapatkapitánya, Kecskés László iskolai könyvtáros. A tai esi alapvetően küzdősport, a Körös-toroki városban viszont többségében idősek művelik, elsősorban egészségmegőrző gyakorlatait. A mozgás célja a test energiaáramainak ki­egyensúlyozása, az energia­szegény területek feltöltése, egyféle belső harmónia meg­teremtése. A szabadban vég­zett tai esi hatásosabb, hiszen a szél, a napfény, a természet színei mind hozzájárulnak a jó közérzethez - magyarázta a könyvtáros, aki hetente tart foglalkozásokat. Emlékezte­tett arra, hogy a Kínából szár­mazó gyakorlatsor nemcsak Csongrádon, de nyilván a Tá­vol-Keleten rendkívül népsze­rű: ázsiai városok utcáin reg­gelente tömegeket látni, akik tai csiznek. A békével és ki­egyensúlyozottsággal induló nap feltehetően kevesebb stresszt eredményez alkonyat­ra. Izzadás nélkül enyhíti az ízületi fájdalmakat az aqua­fitnesz, a sajátos sport mű­velői kellemesen elfáradnak egyórányi edzés után és rend­szerint végigalusszák az éjsza­kát - mondja BenczédiZsuzsa, aki a hódmezővásárhelyi uszodában tart órákat. Az aquafitneszt különösen azok­nak ajánlja, akik műtét után lábadoznak, túlsúlyosak, ge­rincproblémákkal küzdenek, az egészségesek állóképessé­güket javíthatják vele. Á har­minc év felettiek keresik fel nagy számban a strandot ezért, sekély vagy mély vízben töltik az időt. A mély vízben Csak elkezdeni nehéz... való testedzés igazi feladatot jelent, hiszen tartós lábmun­kát követel. A hölgy hangsú­lyozta: az aquafitnesz műve­léséhez nem kell tudni úszni. A foglalkozások közben hasz­nált tárgyak felszínen tartják a sportolókat, akik elsősorban ILLUSZTRÁCIÓ: SCHMIDT ANDREA az egészségükért tesznek, amikor vízbe mennek. Különleges képességek Az ügyesség, a kreativitás leg­kiválóbb kibontakozási lehető­ségének tekinti a kerékpáro­A tüdőre káros a zene? A diszkózene nemcsak a hallást, hanem a tüdőt is károsítja - derítették fel belga kutatók. MTI A nagy hangerővel játszott táncmuzsika, illetve a ma divatos diszkózene károsítja a hallást. Ez nem újdonság, az viszont an­nál inkább, hogy a bömbölő, döngő rit­musok a tüdőre is ártalmasak. A meglepő bejelentést belga kutatók közölték a világgal 2004 végén. A de­cibelek fülsértő voltát nem kell magya­rázni, ám hogy miképpen szívja tüdőre a dübörgő tánczenét a diszkók népe, az nehezen képzelhető el. A belga kuta­tóteam így magyarázza: a tüdő parányi hólyagocskáit gyötri meg a nagy ener­giával sugárzott alacsony frekvencia, amely ráadásul a magas hangtartomá­nyok sugárzásval váltakozik és az is baj, hogy gyorsan és ritmusosan követik egy­mást a hanghullámok. Mindez a mell­hártya sérüléséhez vezethet, következ­ményként akár légmell kialakulásával is járhat. A kutatók arra is rámutatnak: a fiatalok körében oly kedvelt szokás, a zene mérték­telenül fölerősített módon hallgatása rá­adásul további kockázatot is rejt, például genetikai betegségek kialakulását sietteti. Biológiai kor Brit kutatók szerint az emberek biológiai kora nem mindig felel meg az életkoruknak. A kutatóknak egy londoni klinikán végzett kísérletsorozatban sikerült kiszámítaniuk a résztvevők biológiai korát, méghozzá kü­lönböző mutatók (a vérnyomás, a kolesz­terinszint, a tüdő kapacitása, a bőr ru­galmassága) alapján. A vizsgálat kimutatta, hogy a kísérleti alanyoknak mely testrészei idősebbek, elhasználódottabbak annál, mint amit hivatalos életkoruk alapján várni lehetne. Róbert Weale gerontológus szerint ilyen modellek segítségével meg lehetne határozni, hogy például egy 65 éves em­bernek valóban nyugdíjba kell-e mennie, vagy dönthet a további munka mellett. i I Í / / VARJUK megmutatjuk mindenkinek! t /. 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.liu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! iuitluikui mt'iyelviiteljiik.' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedm Olmol 4 megiritntihei«bclmlilt tgggtcrtMn kuni«képen lilketó sietnél! (kiskonuknél t larténgei képzelő) bpiújánslésp uúkséges DÉLVUGYARORSZÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. zást, gördeszkázást és görkor­csolyázást Mészáros Antal, aki a makói extrém sportok egyesü­letét vezeti. Nemrégiben kapott egy több millió forintot érő pá­lyát az egyesület az önkor­mányzattól kölcsönbe, miután a város fiataljai korábban a szö­kőkút környékénél alkalma­sabb terepet nem találtak, hogy szenvedélyüknek hódoljanak. A társaság vezetője leginkább a korcsolyát kedveli, a négy kerék közül a középső kettő között rúdon halad egy igazi akrobati­kus. A sérülés veszélye fennáll, a bátorság, a rátermettség, a sok gyakorlás együtt nagyon szórakoztató, sokszor állnak nézelődők a makói pálya szélén - a legügyesebbek jutalma elis­merő tekintet. Lépésről lépésre A Dél-Alföld fővárosában hegymászók élnek - a szegedi Meteora Egyesület vezetője, Táborosi Gábor szerint a má­szás fő vonzereje a kaland, melyben a kockázatból adódó hibát nem lehet korrigálni ­életbe kerülhet. A test teljes igénybevétele mellett a szel­lem is dolgozik: lépésről lé­pésre felelős döntéseket kell hozni. A természetben a hegy­mászó a végtelen szabadság élményével megajándékozot­tan kerüli el a hétköznapok minden szürkeségét: hatal­mas zöld felületek, a kék ég­bolt, a napsütés, a virágok és a pillangók kísérői a nagy ka­landnak. A hegymászás ugyanakkor nem egyemberes feladat, hanem csapatjáték: az egymáshoz tartozás érzését erősíti, az önzést pedig nem ismeri - a szabadban felüdül a test, kinyílik a lélek. BLAHÓ GABRIELLA TUDOMÁNY A hálás agy A mozgás, a fizikai munka idős korban hozzájárul a szel­lemi képességek megőrzésé­hez. Minél hosszabb ideig tart és minél intenzívebb a mozgás, annál jelentősebb pozitív hatást gyakorol az agyra - állítja egy hosszabb időn át végzett európai fel­mérés. Holland, olasz és finn ku­tatók 295 olyan ember adatait értékelték ki, akik 1900 és 1920 között születtek. Ösz­szegezték és tanulmányozták, hogy az illetők 1990 és 2000 között milyen tevékenységi for­mákat végeztek (séta, kerék­pározás, sport, kertészkedés), és ezt egybevetették az érin­tettek szellemi képességeinek állapotával. Azoknál a férfiaknál, akik fizikai tevékenységüket e tíz év alatt egy vagy annál több órá­val csökkentették, 2,6-szor na­gyobb mértékben esett vissza az agyi tevékenység, mint azoknál, akik fenntartották a korábbi napi „penzumot". „Tanulmányaink eredménye­ként közel járunk annak ki­mondásához, hogy a fizikai aktivitás öregkorban önmagá­ban jó karban tartja az agyar­jelentette ki a Neurology című amerikai szaklapban Boukje van Gelder holland kutatási programvezető. Úgy véli, hogy a mozgás javítja az agyi vér­keringést, és általában az agy vérellátását, ezáltal pedig csökken az aggkori elmegyen­geség és a szélhűdés koc­kázata. Ezenkívül nagyon valószínű, hogy a fizikai tevékenység jó hatással van az idegsejtek ál­lapotára az agy hippocampus részében, vagyis azon az agyi területen, amely igen lényeges szerepet játszik az emlékező­képesség szempontjából. T • -Mobile Partner A szívinfarktus délelőtt kopogtat A gyakran végzetes szívinfarktus olykor minden előzetes fi­gyelmeztető jel nélkül következik be. Ráadásul nem is a meg­terhelések függvényében, hanem például egy adott napszak­ban, amint azt amerikai kutatások alapján állítják a szak­emberek. MTI A szívinfarktus a napszaktól is függ. Délelőtt, s különösen 10 óra tájban gyakran előfordul a tragikus szívroham olyan em­bereknél is, akiknél elvileg ilyesmire egyáltalán nem kell szá­mítani - olvasható abban a tanulmányban, amely a Procee­dings of the National Academy of Sciences című amerikai tudományos szaklapban jelent meg. A lap beszámolója szerint a bostoni egyetem kutatói, Kun Hu professzor vezetésével folyamatosan ellenőrizték EKG-val öt ember szívritmusát: az illetőknek más és más időpontban kellett lefeküdniük és felkelniük, de egyébként egyforma munkát végeztek. Az adatokból kiderült, hogy a szív éjszaka, 1 és 5 óra között ver a legszabályosabban, dél­előtt 10 óra tájban pedig a szívritmus megemelkedik, s eléri a napi csúcsot. A kutatók szerint a délelőtt bekövetkezett infarktusoknak nincs semmi közük ahhoz, hogy az illető mikor kelt fel, sportolt-e, vagy éppen stresszes állapotban van: ezeket min­denekelőtt az okozza, hogy délelőtt a vérerek még nem nyerik vissza rugalmasságukat.

Next

/
Thumbnails
Contents