Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-15 / 12. szám

i mutatjuk mindenkinek! ám VÁRJUK 06-30/30-30-443 mmss tfeimagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! f Irujnblmkiit weiyrlrtih'ljiH'.' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedves Olvasó! & megjelenéshez a beküldő egyetértésén kívül a képen téfha'é személy (kiskorúaknál a törvényes képviselő) hozzájárulása szükséges. DHJVUÜYARORSZAG a DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG uüJTLAG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. Partner NAPI MELLÉKLETEK ESZTÉTIKAI ÉLMÉNY IS REJLIK A SZEGEDI MADÁRPÓKGYŰJTEMÉNYBEN Kedd Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU a panelban 2005. JANUÁR 15. Csongrád megye madár­póktartói novemberben egye­sületet alapítottak, amelynek célja a pókokkal kapcsolatos ismeretterjesztés, ezen ke­resztül pedig a természet­védelmi nevelés. Oktatási in­tézményekben szerveznének foglalkozásokat, többek kö­zött a pókokkal szembeni tév­hitek eloszlatása végett, más­részt az újfajta érettségi el­várásaihoz idomulva bioló­giából izgalmas megfigyelési lehetőséget kínálva a diá­koknak. Madárpók-specialis­tákat, szakértőket is képez­nének egy később kialakí­tandó oktatási csomag ke­retében. ron, a nagyságon, a színen és a nemen kívül maghatározó a faj származási helye, utódlétszá­ma és „újdonságértéke" is. Ext­rém esetben száznyolcvan-két­száz euró is lehet egy példány ára, de Európában egy ivarérett pókért ádagosan száz, míg a növendékért tíz euró körüli összeget kérnek. Persze egye­sek itt is próbálkoznak csempé­szettel: ezt nemzetközi szabály­rendszerrel igyekeznek meggá­tolni, amelyben elhatárolják az olyan, természetes élőhelyü­kön nem befogható fajokat, amelyek a túlgyűjtés miatt a ki­halás szélére kerültek. A te­nyésztés előnye, hogy ezeket a fajokat is megóvja az eltűnéstől. Mivel a jelentős gyűjtemény egy szűkös panelban található, adódik a kérdés: mit szól mind­ehhez László családja? A szege­di tenyésztő kisfia - mint mondja - nem fél a felnőtt-te­nyérnyi madárpókoktól, sőt gyakran apunak is besegít az etetésnél. Felesége is gyorsan megszokta a nem mindennapi hobbit, hiszen a nyolclábúak nem zajosak, nem büdösek és nem is túl veszélyesek. - Először a terráriumot látod meg egy kis zöld mohával, egy érdekes alakú farönkkel, amelyben a szinte megkövült pókot észre sem venni, vagy szép szárazvirág-kompozíció­nak hinnénk. Olyan, mint egy kis ékszerdoboz, egy kis egzoti­kus szelete a tőlünk több ezer kilométerre lévő természeti környezetnek - vallja a szegedi gyűjtő a pókokhoz fűződő esz­tétikai kötelékéről. TOMBÁCZ RÓBERT SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM » GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NYÍLT NAP középiskolások részére Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központ Kongresszusi terem Szeged, Ady tér 10. időpont 2005. január 20. csütörtök, 10.00 További információk: GTK Tanulmányi Osztály 544-679, 546-486 www.eco.u-szeged.hu ­mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS Egyesek irtóznak a madárpókoktól, mások azonban házi kedvencként gyűjtik, tenyésztik őket. Egy szegedi biológiatanár és kollégája hatvan példányból álló tenyé­szete európai sikereket arat, emellett hazai kiállításokon is szerepelnek, ahol az arachnofóbiásokat is „kúrálják". Pókjaik élő esztétikai szépséget, kis természeti csodát lopnak a szürke panelbelsőkbe is. Régi babona, hogy a lakás­ban talált pókot nem szabad elűzni vagy elpusztítani, mert elviszi a szerencsénket. A pókokkal kapcsolatos em­beri attitűdöknek a „semle­ges álláspontű" hiedelem­mel szemben két szélső pó­lusa van: az egyik az irracio­nális rettegés, amit a pszi­chiátriában arachnofóbiá­nak hívnak, a másik pedig a pókok iránti szenvedélyes rajongás, amely háziállat gyanánt való tartásukban testesül meg. Ez utóbbinak egyre szélesebb tábora van kialakulóban Magyarorszá­gon is. Lakótelep a lakótelepen Belépve Gavrán László szegedi „pókász", biológus lakótelepi otthonába egy ki­sebb, belső lakótelep fogad­ja a vendéget, vagy félszáz, ember nem szerepel étlapju­kon, .a ránk támadó madár­pókok csupán a horrorfil­mek mesevilágának tartozé­kai. Ha netán elkóvályognak a terráriumból, akkor is ke­rülik az embert és a gya­nús mozgásokat. Méreggel ugyan rendelkeznek, de az embert csak akkor marják meg, ha védekezni kénysze­rülnek, és akkor sem tartal­maz föltétlenül toxint a ha­rapás. A méreg egyébként legföljebb lázat, pár napos rosszullétet okozhat az em­bernek, komolyabb problé­mát nem. A két pókász több mint tíz éve gyűjti a rovarokat, a te­nyésztésben pedig európai szintű sikereket könyvelhet­nek el: olyan fajű egyedeket tudtak költésre bírni tavaly, amelyeket itthon eddig egy­általán nem, és a kontinen­sen is csak rendkívül ritkán. A „pókbizniszben" is főként A pókok alapvetően csak zsákmányszerzéskor mozognak, mert spórolnak az energiájukkal, s minthogy az ember nem szerepel étlapjukon, a ránk támadó madárpókok csupán a horrorfilmek mesevilágának tartozékai. nagyságra egyforma terrári­ummal, ahol hatvan szőrös nyolclábű tölti mindennap­jait. A madárpókok többnyi­re elégedettek odvas fával, mohás kövekkel berende­zett garzonjaikkal, no és persze a fajtársszomszéd­sággal. Mocorogni, kapa­rászni főleg akkor szoktak, amikor megérkezik az ebéd tücskök, sáskák vagy csótá­nyok formájában, amelyet László kollégája és tenyész­tőtársa, Kerekes János sza­porít. A pókok alapvetően csak zsákmányszerzéskor mozog­nak, mert spórolnak az energiájukkal, s minthogy az Tenyésztési és terápiás sikerek A beltenyészet genetikai ál­lományt károsító hatását az állatkertekéhez hasonló kap­csolatrendszerrel próbálják kivédeni: kiállításokon, börzé­ken a hazai és a külföldi te­nyésztők elcserélik saját „többletüket", vagy pároztat­ják egymással a különböző ko­konból - azaz tenyésztési „alomból" - származó állato­kat. - A vásárokon, kiállításo­kon sokkal több emberről derül ki, hogy madárpókot tartanak, mint ahogy azt gondoltuk - mondja László a pókgyűjtés népszerűségé­ről. A nyolclábúak tartása ugyanakkor nem köthető nemhez, bár a hölgyek kö­zött jóval több, aki ezt a hob­bit űzi, és bátrabban is ve­szik kézbe a szőrös jószágo­kat, mint az erősebbik nem képviselői. Több pókiszony­nyal küzdő látogatót is haté­kony terápiában részesítet­tek már, amikor kellő infor­máció és rábeszélés után annyira meggyőzték őket, hogy végül szó szerint a te­nyerükön hordozták az álla­tokat. Ékszerdoboz a nappaliban A madárpókok életkora fajtól és nemtől függően négy-öt év­től akár tízig is terjedhet - meg­felelő tartási körülmények kö­zött. A hímek általában koráb­ban halnak. Az árakban a ko­a piac szabja meg, hogy mi­lyen fajtákat szaporítanak: a frissen felfedezett és a ne­hezen tenyészthető fajok ál­talában divatosabbak, ke­lendőbbek a kereskedelem­ben. Gavrán László egyik kedvencével. A pók ideális a panelban: nem zajos, nem büdös és nem is túl veszélyes • FOTÓ: SCHMIDT ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents