Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-15 / 12. szám

i mutatjuk mindenkinek! ám VÁRJUK 06-30/30-30-443 mmss tfeimagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! f Irujnblmkiit weiyrlrtih'ljiH'.' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedves Olvasó! & megjelenéshez a beküldő egyetértésén kívül a képen téfha'é személy (kiskorúaknál a törvényes képviselő) hozzájárulása szükséges. DHJVUÜYARORSZAG a DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG uüJTLAG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. Partner NAPI MELLÉKLETEK ESZTÉTIKAI ÉLMÉNY IS REJLIK A SZEGEDI MADÁRPÓKGYŰJTEMÉNYBEN Kedd Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU a panelban 2005. JANUÁR 15. Csongrád megye madárpóktartói novemberben egyesületet alapítottak, amelynek célja a pókokkal kapcsolatos ismeretterjesztés, ezen keresztül pedig a természetvédelmi nevelés. Oktatási intézményekben szerveznének foglalkozásokat, többek között a pókokkal szembeni tévhitek eloszlatása végett, másrészt az újfajta érettségi elvárásaihoz idomulva biológiából izgalmas megfigyelési lehetőséget kínálva a diákoknak. Madárpók-specialistákat, szakértőket is képeznének egy később kialakítandó oktatási csomag keretében. ron, a nagyságon, a színen és a nemen kívül maghatározó a faj származási helye, utódlétszáma és „újdonságértéke" is. Extrém esetben száznyolcvan-kétszáz euró is lehet egy példány ára, de Európában egy ivarérett pókért ádagosan száz, míg a növendékért tíz euró körüli összeget kérnek. Persze egyesek itt is próbálkoznak csempészettel: ezt nemzetközi szabályrendszerrel igyekeznek meggátolni, amelyben elhatárolják az olyan, természetes élőhelyükön nem befogható fajokat, amelyek a túlgyűjtés miatt a kihalás szélére kerültek. A tenyésztés előnye, hogy ezeket a fajokat is megóvja az eltűnéstől. Mivel a jelentős gyűjtemény egy szűkös panelban található, adódik a kérdés: mit szól mindehhez László családja? A szegedi tenyésztő kisfia - mint mondja - nem fél a felnőtt-tenyérnyi madárpókoktól, sőt gyakran apunak is besegít az etetésnél. Felesége is gyorsan megszokta a nem mindennapi hobbit, hiszen a nyolclábúak nem zajosak, nem büdösek és nem is túl veszélyesek. - Először a terráriumot látod meg egy kis zöld mohával, egy érdekes alakú farönkkel, amelyben a szinte megkövült pókot észre sem venni, vagy szép szárazvirág-kompozíciónak hinnénk. Olyan, mint egy kis ékszerdoboz, egy kis egzotikus szelete a tőlünk több ezer kilométerre lévő természeti környezetnek - vallja a szegedi gyűjtő a pókokhoz fűződő esztétikai kötelékéről. TOMBÁCZ RÓBERT SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM » GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NYÍLT NAP középiskolások részére Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központ Kongresszusi terem Szeged, Ady tér 10. időpont 2005. január 20. csütörtök, 10.00 További információk: GTK Tanulmányi Osztály 544-679, 546-486 www.eco.u-szeged.hu mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS Egyesek irtóznak a madárpókoktól, mások azonban házi kedvencként gyűjtik, tenyésztik őket. Egy szegedi biológiatanár és kollégája hatvan példányból álló tenyészete európai sikereket arat, emellett hazai kiállításokon is szerepelnek, ahol az arachnofóbiásokat is „kúrálják". Pókjaik élő esztétikai szépséget, kis természeti csodát lopnak a szürke panelbelsőkbe is. Régi babona, hogy a lakásban talált pókot nem szabad elűzni vagy elpusztítani, mert elviszi a szerencsénket. A pókokkal kapcsolatos emberi attitűdöknek a „semleges álláspontű" hiedelemmel szemben két szélső pólusa van: az egyik az irracionális rettegés, amit a pszichiátriában arachnofóbiának hívnak, a másik pedig a pókok iránti szenvedélyes rajongás, amely háziállat gyanánt való tartásukban testesül meg. Ez utóbbinak egyre szélesebb tábora van kialakulóban Magyarországon is. Lakótelep a lakótelepen Belépve Gavrán László szegedi „pókász", biológus lakótelepi otthonába egy kisebb, belső lakótelep fogadja a vendéget, vagy félszáz, ember nem szerepel étlapjukon, .a ránk támadó madárpókok csupán a horrorfilmek mesevilágának tartozékai. Ha netán elkóvályognak a terráriumból, akkor is kerülik az embert és a gyanús mozgásokat. Méreggel ugyan rendelkeznek, de az embert csak akkor marják meg, ha védekezni kényszerülnek, és akkor sem tartalmaz föltétlenül toxint a harapás. A méreg egyébként legföljebb lázat, pár napos rosszullétet okozhat az embernek, komolyabb problémát nem. A két pókász több mint tíz éve gyűjti a rovarokat, a tenyésztésben pedig európai szintű sikereket könyvelhetnek el: olyan fajű egyedeket tudtak költésre bírni tavaly, amelyeket itthon eddig egyáltalán nem, és a kontinensen is csak rendkívül ritkán. A „pókbizniszben" is főként A pókok alapvetően csak zsákmányszerzéskor mozognak, mert spórolnak az energiájukkal, s minthogy az ember nem szerepel étlapjukon, a ránk támadó madárpókok csupán a horrorfilmek mesevilágának tartozékai. nagyságra egyforma terráriummal, ahol hatvan szőrös nyolclábű tölti mindennapjait. A madárpókok többnyire elégedettek odvas fával, mohás kövekkel berendezett garzonjaikkal, no és persze a fajtársszomszédsággal. Mocorogni, kaparászni főleg akkor szoktak, amikor megérkezik az ebéd tücskök, sáskák vagy csótányok formájában, amelyet László kollégája és tenyésztőtársa, Kerekes János szaporít. A pókok alapvetően csak zsákmányszerzéskor mozognak, mert spórolnak az energiájukkal, s minthogy az Tenyésztési és terápiás sikerek A beltenyészet genetikai állományt károsító hatását az állatkertekéhez hasonló kapcsolatrendszerrel próbálják kivédeni: kiállításokon, börzéken a hazai és a külföldi tenyésztők elcserélik saját „többletüket", vagy pároztatják egymással a különböző kokonból - azaz tenyésztési „alomból" - származó állatokat. - A vásárokon, kiállításokon sokkal több emberről derül ki, hogy madárpókot tartanak, mint ahogy azt gondoltuk - mondja László a pókgyűjtés népszerűségéről. A nyolclábúak tartása ugyanakkor nem köthető nemhez, bár a hölgyek között jóval több, aki ezt a hobbit űzi, és bátrabban is veszik kézbe a szőrös jószágokat, mint az erősebbik nem képviselői. Több pókiszonynyal küzdő látogatót is hatékony terápiában részesítettek már, amikor kellő információ és rábeszélés után annyira meggyőzték őket, hogy végül szó szerint a tenyerükön hordozták az állatokat. Ékszerdoboz a nappaliban A madárpókok életkora fajtól és nemtől függően négy-öt évtől akár tízig is terjedhet - megfelelő tartási körülmények között. A hímek általában korábban halnak. Az árakban a koa piac szabja meg, hogy milyen fajtákat szaporítanak: a frissen felfedezett és a nehezen tenyészthető fajok általában divatosabbak, kelendőbbek a kereskedelemben. Gavrán László egyik kedvencével. A pók ideális a panelban: nem zajos, nem büdös és nem is túl veszélyes • FOTÓ: SCHMIDT ANDREA