Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-15 / 12. szám

SZOMBAT, 2005. JANUÁR 15. «AKTUÁLIS* 5 ISKOLAI BÜFÉK ÉS ÁRAIK (Ft) Forrás: DM gyújt DM-grafika SZAKEMBERGÁRDA Az Emlékpont létrehozásában - az előterjesztés szerint ­történészek, építészek, belső­építészek vesznek részt, köz­tük Gerő András, Szakály Sándor, F. Kovács Attila, Fábry Sándor, Szalai András, Stark Tamás, Kun Miklós, Tal­lai Gábor, Keresztény Gabriel­la, Máthé Áron, Madácsy Ta­más, Kovács Emőke, Horváth Miklós, Sersli Sándor, Nagy Levente, Halmy Kund, Kassa Melinda, Kuik György és Ki­szely Gábor. A csoport mun­káját Schmidt Mária történész fogja össze és irányítja szer­kesztőként. Lázár János polgármester szerint nincs mitől tartani Terror Háza lesz Vásárhelyen? Nem aratott osztatlan sikert az Emlékpont, vagyis az 1945-1989 közti időszak be­mutatására hivatott kiállító­hely létrehozásának ötlete a vásárhelyi közgyűlésben. Az ellenzék a vásárhelyi Tferror Házaként emlegeti a létesít­ményt. MUNKATÁRSUNKTÓL A vásárhelyi Terror Háza - így emlegették a városi közgyűlés egyes tagjai az eredetileg Em­lékpont - Fél Évszázad Humán Oktatási Központ névre ke­resztelt kiállítóhelyet, ahol az 1945 és 1989 közötti idősza­kot mutatnák be. A korábbi is­kolaépületbe, az Andrássy út 34. alá tervezett létesítmény ötletét Lázár Tános polgármes­ter vetette fel. Ám a kezdemé­nyezést távolról sem fogadta osztatlan siker: maratoni vi­tát, személyeskedésbe torkol­ló, indulatos szócsatákat vál­tott ki a legutóbbi közgyűlé­sen. - Kikerülnek a városban élő egykori elnyomók képei a falak­ra, mint ahogy a fővárosi Terror Házában? - tette fel a kérdést in­dulatosan a munkáspárti Havrá­nek Ferenc, aki tart attól, hogy erről fog szólni a vásárhelyi okta­tóközpont. Nem a múlt bemuta­tása ellen ágál - mondta -, azon­ban kétli, hogy pártatlanul jele­nítenék meg a korszakot. Havrá­nek városi pénzből finanszíro­zott választási kampánynak mi­nősítette az elképzelést. Sajátos ötletnek tartotta az oktatóköz­pontot a szocialista Szeli Ferenc is, aki ugyancsak kétségeinek adott hangot a majdani kiállítás tárgyilagossága kapcsán. - Nincs mitől félni - jelentette ki ellenben Lázár. - Az Emlék­pont az 1945 és 1989 közötti hangulatot adná vissza, s nem plakátokkal, vitrinekkel telezsú­folt kiállítóhely lenne. A korsza­kot átélt helyiek elbeszélése, vé­leménye árnyalhatná a képet. A hetedik és a nyolcadik osztályos diákok, valamint a gimnazisták kihelyezett tanórák keretében is­merkedhetnének a múlttal, de a várost is vonzóvá tenné a látoga­tók számára - érvelt a polgár­mester,- aki egyébként érdekes­nek találta, hogy a holokauszt­múzeum létrehozása nem vál­tott ki ilyen heves indulatokat. Az előterjesztéssel kapcsolat­ban egyébként több módosító in­dítvány is elhangzott. A közgyű­lés ellenzéki tagjai szerint nép­szavazással kellene eldönteni, hogy a vásárhelyiek akarnak-e 300 millió forintot áldozni egy ilyen beruházásra. Ezt a javasla­tot azonban a képviselők többsé­ge leszavazta, elutasították azt a kezdeményezést is, hogy a testü­let vegye le a napirendről az anyagot. A többség ugyancsak nemet mondott HaVránek azon felvetésére, hogy az önkormány­zat ne anyagilag, hanem más módon támogassa a kezdemé­nyezést. Végül azért mégis módosítá­sokkal bólintott rá a városatyák többsége az Emlékpont létreho­zásáról szóló előterjesztésre. Az eredeti anyaggal ellentétben az elfogadottban már nem szerepel, hogy az idei és a következő évek büdzséjébe folyamatosan tervez­zék be az Emlékpont üzemelteté­sének költségeit. Mint ahogy az oktatóközpont megnyitásának időpontját sem határozták meg pontosan. Az áprilisi közgyűlé­sen pedig újra napirendre kerül majd a nagy vihart kavart oktató­központ ügye. Sláger a gumicukor, a cukrozott üdítő és a csokoládé A diákok a kólát szeretik Mafckotházi itta lám Iskola Egészségtelennek minősített Rókusi l-es Általános Számú Általános Iskola Cola 0,5 1 ­220 Kakaós csiga 100 110 Csokoládé Mars szelet 115 105 Chips/Ropi -135 105/40 Egészségesnek minősített Müzliszelet Rostos gyümölcslé 2dl 70-85 Tej Gyümölcs Szendvics sovány felvágottal 50-90 30-65 Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola 220 110 105 105/40 Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola Hogy mennyire túlsúlyos egy diák, az a család étkezési szo­kásain, a testmozgás gyakori­ságán, de a büíé kínálatán is múlik. A véletlenszerűen kivá­lasztott négy szegedi iskola kisboltjában egészséges és hiz­laló terméket egyaránt lehet kapni. Nyilvánosságra került a táplálko­zástudományi szakemberek által összeállított lista arról, hogy mit kellene árusítani az iskolai bü­fékben. Javasolták a rostos gyü­mölcslevet, a tejterméket és a gyümölcsöt, de nem ajánlották a csokoládét és a chipset. A Makkosházi Általános Isko­lában egy átalakítás előtt álló ap­ró büfé várja az éhes gyerekeket. - Sok szülő kora reggelre jár dolgozni, nincs ideje otthon reg­gelizni a családnak - mesélte az étkezőben dolgozó Osvárt Mari­ann. - Az iskola védőnőjének ké­résére régebben árultak tejet és joghurtot, de azokat nem itták a gyerekek. A sorban álló iskolások kezé­ben aprópénz csörög: leginkább nyalókát, csokoládét és gumi­cukrot vesznek. Összesen 14 szegedi általános és középiskola büféjében uralja a terepet Lázár Ferenc vállalkozá­sa, így például a Rókusi 1. Számú Általános Iskolában is. - A diákok gyakran itt reggeliz­nek: leginkább szendvicset vagy A szegedi Széchenyi gimnáziumban a diákok elégedettek a kíná­lattal és az árakkal is Fotó: Karnok Csaba perecet - mutatott a kínálatra a büfében dolgozó Ördög Gyöngyi. A szünetben hatalmas a tömeg a pult előtt, nagyon sokan gumi­cukrot, csokoládét, de rostos le­vet és péksüteményt is vesznek. A gyerekek kezében papír kétszá­zas, vagy ötszázas lapul. - Ez üzlet, azt adom, amit vá­sárolnak. Szokás kérdése, mit vesz a diák a büfében, ezért a szülő is felelős - fejti ki vélemé­nyét a tulajdonos. - Az édességet leginkább a 7-9 éves gyerekek veszik. A Széchenyi István Gimnázi­um és Szakközépiskolában is Lázár Ferencé a büfé. Tejet ugyan nem, de joghurtot, sonkás szendvicset is kínál. A diákok ebéd előtt mégis a fornettit, a kó­lát és a csokoládét vásárolják, kö­rülbelül 20-30 forinttal drágáb­ban, mint egy átlagos élelmiszer­boltban. - Több szegedi vállalkozás ár­jegyzékét is átnéztük, mielőtt döntöttünk volna a büféről ­mondta Eitler József a Tisza-parti iskola igazgatója. - Az előző kis­boltra a gyerekek panaszkodtak. De a mostani árakkal a pedagógu­sok és a tanulók is elégedettek. A felújításra váró Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskolá­ban egy pici helyiségben műkö­dik a büfé. Kakaós csiga, fánk és csokoládé ötlik az ember szemé­be, amikor beles a helyiség pará­nyi ablakán. - Néhány hónapja, mikor kér­ték a diákok, tejet és joghurtot is árultunk, de végül itt maradt az egész a nyakunkon. Nem tudunk mit csinálni, azt áruljuk, amit vesznek, talán a gyerek ízlését otthon, a szülő is befolyásolhat­ná - tárta szét a karját a büfé tu­lajdonosa, Eötvös fános. - Rá­adásul, valljuk be őszintén, a mai diákok sokkal kevesebbet mozognak, mint elődeik. SZALMA EMESE TULSÚLY0§ DIÁKOK A felmérések szerint Magyaror­szágon az elhízott gyerekek ará­nya kétszeresére nőtt az elmúlt tíz évben. Az elhízásért az egészség­telen ételek és a kevés testmozgás a felelős. 30-65 65 70-75 80-90 Tizenhárom nap csúszással ünnepeltek a szerbek Januári szilveszteri bál Deszken Szentes is versenyben van Egymilliárdos belga beruházás a tét Újévköszöntő mulatságra gyűlt össze csütörtök este Deszk szerb közössége. Volt malac, pezsgő, tombola és igazi szerb zene. Reggelig tartott a viga­dalom. Az ortodox naptár szerint - ti­zenhárom nappal a Gergely-nap­tári újév után - csütörtök éjsza­kára esett szilveszter. Ilyenkor Deszken a szerb lakosság mindig hatalmas vigassággal ünnepel. Idén a Szép Ilonka csárdában gyűltek össze az óévbúcsúztatók. A deszki szerb önkormányzat által szervezett rendezvényre ér­13 NAP ELTÉRÉS lg Az ortodox (görögkeleti) egyház­ban, az úgynevezett nem mozgó, tehát nem a húsvéthoz, hanem konkrét dátumhoz kötött ünnepe­ket két naptár engedélyezi: a régi Julián-naptár és az új Julián-nap­tár, amely gyakorlatilag megegye­zik a Gergely-naptárral. A két nap­tár között 13 nap a különbség. Minden helyi egyház szabadon döntheti el, hogy az ó- vagy az új naptárt kívánja-e követni - tudtuk meg Imrényi Tibor ortodox lelkész­től. Míg például az orosz, az uk­rán, a szerb, a grúz vagy a jeru­zsálemi egyház az ónaptárt követi, addig a görögországi, a bolgár, a román vagy a finn az újat. kezőket már az ajtóban köszön­tötték. A vendégek nagy része szerb származásúnak számított, de akadtak amerikai és ausztrál látogatók is, valamint olyanok, akik szeretik a szerb zenét, tem­peramentumot. - Ezek a mulatságok nem sok­ban különböznek a december 31-i báloktól - magyarázta Brczán Krisztofor, a deszki szerb önkormányzat elnöke. - Ilyen­kor is tartozék a malac, a finom­ság és pezsgő. A tombola viszont Jó hangulatban múlatták az időt más: egy összegöngyölt papírda­rab, amit kiosztanak, és akinek egy számos cetli jut, oda mehet az asztalhoz és elveheti a neki címzett ajándékot. Akinek nem jut szám a cédulájára, nyere­mény helyett kedves újévi jókí­vánságot olvashat. A tombola­ajándékokat a deszki szerb óvoda és iskola gyermekei készítették. Az ebből befolyó összegből az is­kola és óvoda közös udvarán uni­ós normáknak megfelelő játszó­tér épül. Éjfél előtt kezdődött a vissza­számlálás, majd az új év első má­sodperceiben a szerb himnusz el­éneklése az ortodox szilveszter csúcspontja. Majd mindenki kö­szöntött mindenkit egy koccin­tással, s egy kis pohártöréssel. Aztán a szerb zenéé, a becseji Si­laski Misó zenekaré lett a fősze­rep: a több mint kétszáz, új esz­tendőt köszöntő vendég ropta a kis kólót, a nagy kólót és a logo­vácot - péntek reggelig. TAMÁS ÁKOS Fotó: Karnok Csaba Szentes is azon települések kö­zött van, ahol egy belga élel­miszer-ipari cég egymilliárdos beruházást valósíthat meg. Na­pokon belül kiderül, hogy Gyu­lán, Békéscsabán vagy a Kur­ca-parti településen épül fel az új üzem. A magyarországi települések közül több mint harmincat vizsgált meg egy belga cég az elmúlt hónapokban olyan szempontból, hol valósíthatná meg a zöldmezős beruházását. Lapunk értesülése szerint a le­települni szándékozó külföldi élelmiszer-ipari üzem képvise­lői főként a kelet-magyaror­szági megyékben ismerkedtek a lehetőségekkel, s a harminc lehetséges helység közül mos­tanra három maradt verseny­ben. Az egyik gazdasági szak­lap úgy tudja, a következő na­pokban dől el, hogy Békéscsa­bán, Gyulán vagy Szentesen valósul meg az egymilliárd fo­rintos beruházás. A belga húsfeldolgozó vállal­kozás igazgatótanácsa azt már korábban elhatározta, hogy ha­zánkban épít fel egy húsfeldol­gozó és pástétomgyártó üze­met. Saslikot is terveznek elő­állítani, továbbá belga recep­i „ agi Fotó: Tésik Attila tek alapján különböző készéte­leket az európai uniós piacok­ra. Lapunk megkeresésére Szir­bik Imre (képünkön) szentesi polgármester elismerte: a kül­földi cég képviselői valóban tá­jékozódtak Szentesen. Az ipari parkban ajánlott fel a város egy teljesen közművesített, két­hektáros területet a zöldmezős beruházásnak. Kezdetben 35-40 személyt alkalmazná­nak az üzemben, a későbbiek­ben pedig akár 200 dolgozót is foglalkoztatnának. Szakkép­zett munkaerőből pedig van elegendő Szentesen, mivel a Bartha János Kertészeti Szak­képző Iskolában sokan elsajátí­tották az élelmiszer-feldolgo­zás mesterségét. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents