Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-15 / 12. szám
SZOMBAT, 2005. JANUÁR 15. «AKTUÁLIS* 5 ISKOLAI BÜFÉK ÉS ÁRAIK (Ft) Forrás: DM gyújt DM-grafika SZAKEMBERGÁRDA Az Emlékpont létrehozásában - az előterjesztés szerint történészek, építészek, belsőépítészek vesznek részt, köztük Gerő András, Szakály Sándor, F. Kovács Attila, Fábry Sándor, Szalai András, Stark Tamás, Kun Miklós, Tallai Gábor, Keresztény Gabriella, Máthé Áron, Madácsy Tamás, Kovács Emőke, Horváth Miklós, Sersli Sándor, Nagy Levente, Halmy Kund, Kassa Melinda, Kuik György és Kiszely Gábor. A csoport munkáját Schmidt Mária történész fogja össze és irányítja szerkesztőként. Lázár János polgármester szerint nincs mitől tartani Terror Háza lesz Vásárhelyen? Nem aratott osztatlan sikert az Emlékpont, vagyis az 1945-1989 közti időszak bemutatására hivatott kiállítóhely létrehozásának ötlete a vásárhelyi közgyűlésben. Az ellenzék a vásárhelyi Tferror Házaként emlegeti a létesítményt. MUNKATÁRSUNKTÓL A vásárhelyi Terror Háza - így emlegették a városi közgyűlés egyes tagjai az eredetileg Emlékpont - Fél Évszázad Humán Oktatási Központ névre keresztelt kiállítóhelyet, ahol az 1945 és 1989 közötti időszakot mutatnák be. A korábbi iskolaépületbe, az Andrássy út 34. alá tervezett létesítmény ötletét Lázár Tános polgármester vetette fel. Ám a kezdeményezést távolról sem fogadta osztatlan siker: maratoni vitát, személyeskedésbe torkolló, indulatos szócsatákat váltott ki a legutóbbi közgyűlésen. - Kikerülnek a városban élő egykori elnyomók képei a falakra, mint ahogy a fővárosi Terror Házában? - tette fel a kérdést indulatosan a munkáspárti Havránek Ferenc, aki tart attól, hogy erről fog szólni a vásárhelyi oktatóközpont. Nem a múlt bemutatása ellen ágál - mondta -, azonban kétli, hogy pártatlanul jelenítenék meg a korszakot. Havránek városi pénzből finanszírozott választási kampánynak minősítette az elképzelést. Sajátos ötletnek tartotta az oktatóközpontot a szocialista Szeli Ferenc is, aki ugyancsak kétségeinek adott hangot a majdani kiállítás tárgyilagossága kapcsán. - Nincs mitől félni - jelentette ki ellenben Lázár. - Az Emlékpont az 1945 és 1989 közötti hangulatot adná vissza, s nem plakátokkal, vitrinekkel telezsúfolt kiállítóhely lenne. A korszakot átélt helyiek elbeszélése, véleménye árnyalhatná a képet. A hetedik és a nyolcadik osztályos diákok, valamint a gimnazisták kihelyezett tanórák keretében ismerkedhetnének a múlttal, de a várost is vonzóvá tenné a látogatók számára - érvelt a polgármester,- aki egyébként érdekesnek találta, hogy a holokausztmúzeum létrehozása nem váltott ki ilyen heves indulatokat. Az előterjesztéssel kapcsolatban egyébként több módosító indítvány is elhangzott. A közgyűlés ellenzéki tagjai szerint népszavazással kellene eldönteni, hogy a vásárhelyiek akarnak-e 300 millió forintot áldozni egy ilyen beruházásra. Ezt a javaslatot azonban a képviselők többsége leszavazta, elutasították azt a kezdeményezést is, hogy a testület vegye le a napirendről az anyagot. A többség ugyancsak nemet mondott HaVránek azon felvetésére, hogy az önkormányzat ne anyagilag, hanem más módon támogassa a kezdeményezést. Végül azért mégis módosításokkal bólintott rá a városatyák többsége az Emlékpont létrehozásáról szóló előterjesztésre. Az eredeti anyaggal ellentétben az elfogadottban már nem szerepel, hogy az idei és a következő évek büdzséjébe folyamatosan tervezzék be az Emlékpont üzemeltetésének költségeit. Mint ahogy az oktatóközpont megnyitásának időpontját sem határozták meg pontosan. Az áprilisi közgyűlésen pedig újra napirendre kerül majd a nagy vihart kavart oktatóközpont ügye. Sláger a gumicukor, a cukrozott üdítő és a csokoládé A diákok a kólát szeretik Mafckotházi itta lám Iskola Egészségtelennek minősített Rókusi l-es Általános Számú Általános Iskola Cola 0,5 1 220 Kakaós csiga 100 110 Csokoládé Mars szelet 115 105 Chips/Ropi -135 105/40 Egészségesnek minősített Müzliszelet Rostos gyümölcslé 2dl 70-85 Tej Gyümölcs Szendvics sovány felvágottal 50-90 30-65 Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola 220 110 105 105/40 Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola Hogy mennyire túlsúlyos egy diák, az a család étkezési szokásain, a testmozgás gyakoriságán, de a büíé kínálatán is múlik. A véletlenszerűen kiválasztott négy szegedi iskola kisboltjában egészséges és hizlaló terméket egyaránt lehet kapni. Nyilvánosságra került a táplálkozástudományi szakemberek által összeállított lista arról, hogy mit kellene árusítani az iskolai büfékben. Javasolták a rostos gyümölcslevet, a tejterméket és a gyümölcsöt, de nem ajánlották a csokoládét és a chipset. A Makkosházi Általános Iskolában egy átalakítás előtt álló apró büfé várja az éhes gyerekeket. - Sok szülő kora reggelre jár dolgozni, nincs ideje otthon reggelizni a családnak - mesélte az étkezőben dolgozó Osvárt Mariann. - Az iskola védőnőjének kérésére régebben árultak tejet és joghurtot, de azokat nem itták a gyerekek. A sorban álló iskolások kezében aprópénz csörög: leginkább nyalókát, csokoládét és gumicukrot vesznek. Összesen 14 szegedi általános és középiskola büféjében uralja a terepet Lázár Ferenc vállalkozása, így például a Rókusi 1. Számú Általános Iskolában is. - A diákok gyakran itt reggeliznek: leginkább szendvicset vagy A szegedi Széchenyi gimnáziumban a diákok elégedettek a kínálattal és az árakkal is Fotó: Karnok Csaba perecet - mutatott a kínálatra a büfében dolgozó Ördög Gyöngyi. A szünetben hatalmas a tömeg a pult előtt, nagyon sokan gumicukrot, csokoládét, de rostos levet és péksüteményt is vesznek. A gyerekek kezében papír kétszázas, vagy ötszázas lapul. - Ez üzlet, azt adom, amit vásárolnak. Szokás kérdése, mit vesz a diák a büfében, ezért a szülő is felelős - fejti ki véleményét a tulajdonos. - Az édességet leginkább a 7-9 éves gyerekek veszik. A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában is Lázár Ferencé a büfé. Tejet ugyan nem, de joghurtot, sonkás szendvicset is kínál. A diákok ebéd előtt mégis a fornettit, a kólát és a csokoládét vásárolják, körülbelül 20-30 forinttal drágábban, mint egy átlagos élelmiszerboltban. - Több szegedi vállalkozás árjegyzékét is átnéztük, mielőtt döntöttünk volna a büféről mondta Eitler József a Tisza-parti iskola igazgatója. - Az előző kisboltra a gyerekek panaszkodtak. De a mostani árakkal a pedagógusok és a tanulók is elégedettek. A felújításra váró Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskolában egy pici helyiségben működik a büfé. Kakaós csiga, fánk és csokoládé ötlik az ember szemébe, amikor beles a helyiség parányi ablakán. - Néhány hónapja, mikor kérték a diákok, tejet és joghurtot is árultunk, de végül itt maradt az egész a nyakunkon. Nem tudunk mit csinálni, azt áruljuk, amit vesznek, talán a gyerek ízlését otthon, a szülő is befolyásolhatná - tárta szét a karját a büfé tulajdonosa, Eötvös fános. - Ráadásul, valljuk be őszintén, a mai diákok sokkal kevesebbet mozognak, mint elődeik. SZALMA EMESE TULSÚLY0§ DIÁKOK A felmérések szerint Magyarországon az elhízott gyerekek aránya kétszeresére nőtt az elmúlt tíz évben. Az elhízásért az egészségtelen ételek és a kevés testmozgás a felelős. 30-65 65 70-75 80-90 Tizenhárom nap csúszással ünnepeltek a szerbek Januári szilveszteri bál Deszken Szentes is versenyben van Egymilliárdos belga beruházás a tét Újévköszöntő mulatságra gyűlt össze csütörtök este Deszk szerb közössége. Volt malac, pezsgő, tombola és igazi szerb zene. Reggelig tartott a vigadalom. Az ortodox naptár szerint - tizenhárom nappal a Gergely-naptári újév után - csütörtök éjszakára esett szilveszter. Ilyenkor Deszken a szerb lakosság mindig hatalmas vigassággal ünnepel. Idén a Szép Ilonka csárdában gyűltek össze az óévbúcsúztatók. A deszki szerb önkormányzat által szervezett rendezvényre ér13 NAP ELTÉRÉS lg Az ortodox (görögkeleti) egyházban, az úgynevezett nem mozgó, tehát nem a húsvéthoz, hanem konkrét dátumhoz kötött ünnepeket két naptár engedélyezi: a régi Julián-naptár és az új Julián-naptár, amely gyakorlatilag megegyezik a Gergely-naptárral. A két naptár között 13 nap a különbség. Minden helyi egyház szabadon döntheti el, hogy az ó- vagy az új naptárt kívánja-e követni - tudtuk meg Imrényi Tibor ortodox lelkésztől. Míg például az orosz, az ukrán, a szerb, a grúz vagy a jeruzsálemi egyház az ónaptárt követi, addig a görögországi, a bolgár, a román vagy a finn az újat. kezőket már az ajtóban köszöntötték. A vendégek nagy része szerb származásúnak számított, de akadtak amerikai és ausztrál látogatók is, valamint olyanok, akik szeretik a szerb zenét, temperamentumot. - Ezek a mulatságok nem sokban különböznek a december 31-i báloktól - magyarázta Brczán Krisztofor, a deszki szerb önkormányzat elnöke. - Ilyenkor is tartozék a malac, a finomság és pezsgő. A tombola viszont Jó hangulatban múlatták az időt más: egy összegöngyölt papírdarab, amit kiosztanak, és akinek egy számos cetli jut, oda mehet az asztalhoz és elveheti a neki címzett ajándékot. Akinek nem jut szám a cédulájára, nyeremény helyett kedves újévi jókívánságot olvashat. A tombolaajándékokat a deszki szerb óvoda és iskola gyermekei készítették. Az ebből befolyó összegből az iskola és óvoda közös udvarán uniós normáknak megfelelő játszótér épül. Éjfél előtt kezdődött a visszaszámlálás, majd az új év első másodperceiben a szerb himnusz eléneklése az ortodox szilveszter csúcspontja. Majd mindenki köszöntött mindenkit egy koccintással, s egy kis pohártöréssel. Aztán a szerb zenéé, a becseji Silaski Misó zenekaré lett a főszerep: a több mint kétszáz, új esztendőt köszöntő vendég ropta a kis kólót, a nagy kólót és a logovácot - péntek reggelig. TAMÁS ÁKOS Fotó: Karnok Csaba Szentes is azon települések között van, ahol egy belga élelmiszer-ipari cég egymilliárdos beruházást valósíthat meg. Napokon belül kiderül, hogy Gyulán, Békéscsabán vagy a Kurca-parti településen épül fel az új üzem. A magyarországi települések közül több mint harmincat vizsgált meg egy belga cég az elmúlt hónapokban olyan szempontból, hol valósíthatná meg a zöldmezős beruházását. Lapunk értesülése szerint a letelepülni szándékozó külföldi élelmiszer-ipari üzem képviselői főként a kelet-magyarországi megyékben ismerkedtek a lehetőségekkel, s a harminc lehetséges helység közül mostanra három maradt versenyben. Az egyik gazdasági szaklap úgy tudja, a következő napokban dől el, hogy Békéscsabán, Gyulán vagy Szentesen valósul meg az egymilliárd forintos beruházás. A belga húsfeldolgozó vállalkozás igazgatótanácsa azt már korábban elhatározta, hogy hazánkban épít fel egy húsfeldolgozó és pástétomgyártó üzemet. Saslikot is terveznek előállítani, továbbá belga recepi „ agi Fotó: Tésik Attila tek alapján különböző készételeket az európai uniós piacokra. Lapunk megkeresésére Szirbik Imre (képünkön) szentesi polgármester elismerte: a külföldi cég képviselői valóban tájékozódtak Szentesen. Az ipari parkban ajánlott fel a város egy teljesen közművesített, kéthektáros területet a zöldmezős beruházásnak. Kezdetben 35-40 személyt alkalmaznának az üzemben, a későbbiekben pedig akár 200 dolgozót is foglalkoztatnának. Szakképzett munkaerőből pedig van elegendő Szentesen, mivel a Bartha János Kertészeti Szakképző Iskolában sokan elsajátították az élelmiszer-feldolgozás mesterségét. B. I.