Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-15 / 12. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR« PÉNTEK, 2005. JANUÁR 14. Társadalomkép a balettszínpadon Shakespeare világa Juronics-változatban Mindennapra egy emlékérem, pedig csökkent a gyűjtők száma Szabó Géza mesterremekei alakítása) mára egy bevadult fruska, halványlila fejtollú piercingtárlat, kezelhetetlen vadmacska, ráadásul szerelmes uramatyám! - egy abszolút szabadelvű Lysanderbe [Haller János). Ahelyett, hogy vasaltságában a papával hasonszőrű, gesztus- és mimikamentesen zárkózott, elfojtások miatt totál neurotikus Demetriusba lenne! (Kalmár Attila telitalálatos figurája). A helyzet: eddig jól karbantartott polgárék viszonyai szétmálltak, mint egy pöfeteggomba. (ön aztán a kiskosztümös, alighanem egy multinál bérrabszolga Helena (Harta lióra kifejezett színészi teljesítménynyel „festi magát" egérszürkére), pedantéria- és tisztaságmániáját csak szeretetéhsége hajazza. Az így összeállt „reális társadalom" dugig van frusztrációval és azzal a perverz igyekezettel, hogy ez ne derüljön ki. Nem csoda, ha itt-ott fesleni kezd a szövete és bclétürcmkedik - a natúra. Faágak nőnek ki a falakból, füvek a padlóból, rekettyerejtekké alakul a kandalló, s az egyTe burjánzóbb flórából lények bújnak elő. Minthafaunok. Emberszabású, érzéki ösztönlények, Shakespeare tündérvilágának Juronics-változatai. A kecskebakos Pukk (Markovics Ágnes technikás és mulatságos alakítása); a görög isten alkatú Obcron (Finta Gábor), akinek féktelen bujaságától már valósággal herótot kap Titánia [Hajdú Mária), viszont Pukk mesterkedésére magából kifordult nőstényként veti magát az időlegesen farkasemberré változó Egéus polgárra. Eközben tündérpárja pcdofil gyönyörökbe merül alá ágymélyi kéjfészkébe - egy indiai tündérgyerekkel. A Shakespeare-mese viszonylag híven követődik, de ne is kérdezzék, hogy - a mesteremberek teljes elhagyásán kívül - mi a különbség. Szavakkal le nem írható, mi van a színpadon! Még tánc is, méghozzá kemény, technikás, rafinált, karakterfestő, sűrűn akrobatamutatványokkal (társkoreográfus: Hámor lózsef). A slusszpoénokat nincs szívem (és helyem) elárulni. A tanulságok? Mindenki találja meg - a magának valót. De jó mulatság csak úgy nézni is. SULYOK ERZSÉBET Évente közel háromszáz kuriózummal bővíti kollekcióját a szegedi éremverde. Ennyit a híres Magyar Pénzverő Rt. sem alkot. A szegedi Szabó család a vert érmek készítésében egyedülálló teljesítményt nyújt és a hagyományőrzést szem előtt tartva dolgozik. A Pro Urbe-díjas Szabó Géza az ötvösmesterséget édesapjától tanulta. Az „Aranykoszorús mester" harminchét éve dolgozik e a szakmában, és 1984 óta készít újra emlékérmeket. A családfő felesége és fiuk is az üzlettel foglalkozik, Tamás közgazdász, de néhány éve ötvösvizsgát is tett. A műhelyben rajtuk kívül még öten dolgoznak, míg a múlt évben nyílt budapesti irodájukban és bemutatótermükben egy szakember fogadja a látogatókat. Ugyanakkor a család ma már körülbelül százharminc szobrászszal áll munkakapcsolatban. A művészek megtervezik az érmeket, majd elkészítik a gipszformákat, amelyekből vert érmeket gyártanak a szegedi műhelyben. - Apám, aki 1930-ban szerzett ötvös mesterlevelet, készített egy pantográfot, amivel mintaszerűen lehet a mai napig másolni. Örök darab, s ez az egyedüli szerszám, amit a kisajátítás után sikerült visszaszereznünk. Soha nem válnék meg tőle - réved a múltba Szabó Géza, aki elismeri, hogy a technológiai fejlesztések elengedhetetlenek. A műhelyben nyomon követhető az éremkészítéshez szükséges gépek fejlődése. Tamás, a fiú elmagyarázza a trapézos működési elvet, és azt, hogyan kicsinyít a masina, majd be is mutatja. Körberajzolja a gipszmintából készült protézisekhez használt, kőkemény műanyag lenyomatot, amit az elmés szerkezet átvisz a fémre. De található itt még korszerűbb berendezés, ami már két BMW autó árát is meghaladja és számítógép-vezérelt. Géza bácsi a műhely egyik sarkában szorgoskodik: vési, finomítja, igazítja, polírozza a felületet. - Ha megnézzük ezt a szerszámot, láthatjuk a mívességét, a finomságát. Ilyet a gépek nem tudnak produkálni. Ehhez kell az emberi kéz, a mesterség szereteA Budapesti Műszaki Egyetem emlékérmét mutatja a mester Fotó: Frank Yvette te, az elhivatottság. Képzelje csak el, hogyan nézne ki szegény Antal József néhai miniszterelnökünk, szakállasan egy ilyen emlékérmen. Márpedig a szerszám a kézi vésés előtt így került le gépről - magyarázza az aranykoszorús mester. - Az itt készült érmeket a külföldiek sokkal jobban méltányolják, mint itthon - veszi át a szót Tamás. - Lelkendezve fogják a kezükben a köztársasági elnöktől kapott, Sándor-palotát ábrázoló érmünket vagy az .országgyűlés emlékérmet. Kár, hogy itthon, mint sok minden más magyar termék előállítására, erre sem lehet támogatást szerezni. - Erdő Péter a bíborosi testületbe választásakor ebből az éremből vitt kétszázat a Vatikánba, egyet a pápa is kapott - mutatja büszkén remekművét az ötvösmester, majd előkerülnek a szebbnél szebb veretek - többek között a legutóbbi kézilabda Eb érmei, a műszaki egyetem tizenhét darabos éremsorozata, a budapesti Eötvös gimnázium 150 éves jubileumára készített darab, valamint a tihanyi bencés apátság emlékérme -, no meg a tervek. Idén a legnagyobb kollekció szó szerint huszárvágás: az utolsó huszár ugyanis ötven éve szerelt le Nyíregyházán, s ebből az alkalomból a műhely közel tizenöt éremből álló sorozatot készít, és egy ehhez kapcsolódó huszártalálkozót szervez Szegeden. CS. GÁT LÁSZLÓ VÁSÁRLÓERŐ Az éremverde a gyűjtők vásárlóerejére nemigen számíthat. Ugyanis míg tíz éve tízezer érmegyűjtőt tartottak számon Magyarországon, addig tavaly már csak háromezret, és azoknak is csak az egyharmada foglalkozik emlékérmekkel. Csütörtökön először mutatta be a Szegedi Kortárs Balett Juronics Tamás rendező-koreográfus Szcntiváncji álom című új művét a szegedi nagyszínházban. Ma és holnap is adják. Theseus Juronics Tamásnál egy gazdag pasi. Kéglije igazodik az elit önmagára kényszerített normáihoz, de azért azt is tükrözi: a tulaj szabad idejében saját élvezeteinek hódol. Speciel: nőfaló. Székely László díszlctszobáját a 'globális elegancia és a már-már perverz rafinéria jellemzi. Telitalálat. Az előadás felütése elementáris erejű - a tánc dinamikáját és a Shakcspcarc-t váró közönség meglepetését tekintve is. A szinglipasi-szobába valósággal berobban a szokatlan állapotba, szerelembe keveredett Theseus (Fekete Zoltán) és az ő féktelenül vaduló párja, Hippolyta (l\ilman Kitti). Még föl sem foghatjuk, hogy ez itt nem valamely konzervatív Shakespcarc-változat, máris jönnek a többiek. Egy talpig öltönyös (a mai és a fantáziás tündérruhák tervezője Földi Andrea), gyomorbajos külsejű nyárspolgár. Családcentrikus, szabálykedvelő, „szinten" óhajtja férjhez adni a lányát, addig meg legszívesebben ketrecben tartaná. Egéus (Tarnavölgyi Zoltán remekbe szabott karaktere) egykori „jókislánya", Hermia (Kopeczny Katalin ádáz iróniájú Az előadásból Fotó: Schmidt Andrea Csudafilm Kern Andrással Kedves, szórakoztató vígjátékot akart forgatni elete első rendezéseként a világhírű operatőr, Ragályi Elemér. A görög-magyar koprodukcióban, Kern Andrással a főszerepben készült Csudafilm szegedi díszbemutatóját az alkotók részvételével hétfőn este 7 órakor tartják a Belvárosi moziban. MUNKATÁRSUNKTÓL Saját ötletéből Kern Andrással közösen írta a Csudafilm forgatókönyvét Ragályi Elemér, akinek ez az első filmje, melyet nemcsak operatőrként, hanem rendezőként is jegyez. A Vígszínház népszerű színészével már régi alkotótársaknak számítanak, hiszen már az 1973-as legendás Régi idők focijában is együtt dolgoztak. Ragályi Elemér volt az operatőre - többek között - a Herkulcsfürdöi emlék, a Ripacsok és A miniszter félrelép című filmnek is. Legutóbbi közös sikerük a tavaly bemutatott Apám beájulna volt. A Csudafilm sztorija valóban „csudálatos": Nikosra, a hajléktalanra a Baross téri aluljáró egyik zugában talál rá két görög hagyatéki ügyvéd - és velük együtt a csoda. Egy görög rokon végrendelkezésének köszönhetően elképzelhetetlen örökség várja: egy igazi luxusszál Wa Krétán, a tengerparton. Kern András a hajléktalan Nikos szerepében Fotó: HungariCom Nikos először nem is érti, majd érti, de nem hiszi. Repülőre ül, hogy átvegye örökségét, a krétai Capsis szállodát. Persze mindig azt csinálja, amit neki nem kellene: fűnyírók közt alszik, hajszál híján felgyújtja a nagy múltú hotelt, reflexszerűen üres üvegeket szedeget a tengerparton, és ugyanolyan mohón tömi magába a leszedett tányérok maradékát, mint régen a pesti pizzeriák hátsó ajtóinál mínusz 20 fokban... Szerepel még a történetben egy magyarul vicccsen beszélő görög ügyvéd; egy katonás igazgatónő; egy chartcrnyi jókedvű hajléktalan Budapestről, a pénzéhes nagynéni és a volt feleség... Tavaly szeptemberben nagyrészt Krétán zajlott a Csudafilm forgatása, amelynek főcímdalát Zséda énekli. Nikos szerepét Kern András, Elenit a neves görög színésznő, Katerina Didaskalou alakítja, akivel például a Corclli kapitány mandolinjában, valamint Eric Rohmer Hármasügynökök című filmjében találkozhattak a nézők. A további főbb szerepekben Rudolf Pétert, Reviczky Gábort, Kovács Lajost, Hadár Sándort, Derzsi Iánost, Soás Editet, Cserna Antalt és /ordán Tamást láthatja a közönség. A Csudafilmet a hétfői szegedi díszbemutató után január 27-től kezdik vetíteni a mozik. Chicagói üzletemberek alapították Százéves a Rotary-mozgalom A Rotary-mozgalom az egész világon ismert karitatív tevékenységéről, aktivitásáról, a rászorulók és az elesettek megsegítéséről. A szervezet „szolgálata" idén századik évéhez közeleg. A szegedi Szent-Györgyi Albert Rotary Club tagjai azt szeretnék, ha mincl többen megismernék a mozgalom történetét, az elmúlt évszázad eredményeit. MUNKATÁRSUNKTÓL A XX. század első éveiben az Amerikai Egyesült Államokban Chicago óriási fejlődésnek indult, a Nagy tavak partján elterülő város rövid idő alatt ipari-kereskedelmi központtá lépett elő. Ezt elsősorban annak köszönhette, hogy összekötő kapocscsá vált a fejlettebb keleti partvidéki államok és a benépesülő közép-nyugati államok között. 1905. február 23-án Paul Harris három barátját, Silvester Schiele szénkereskedőt, Hiram Shorcy kereskedőt és Gustavus Loehr bányamérnököt egy találkozóra hívta. Az üzletemberek Chicago belvárosában, a Unity Building 71 l-es szobájában, Loehr irodájában jöttek össze. Harris azon elképzeléséről beszélgettek, hogy az üzletembereknek rendszeresen találkozniuk kellene: így ismeretségi körüket növelhetnék, az üzleti élet pedig még pezsgőbbé válhatna. Klubot alapítottak tehát, amelyben a tagok, a különböző üzleti és foglalkozási körökből származó képviselők hetente találkoztak. Az összejövetelek helyszíne mindig egy másik tag irodája volt, innen ered a Rotary elnevezés. Miután Harry Ruggles nyomdász ötödik tagként bekerült a körbe, formálisan is megszervezték a chicagói Rotary Clubot, amelynek eredeti jelképe egy kocsikerék, a Rotary ma már jól ismert „címere" lett. Az 1905 végére 30 tagból álló klubot Schiele vezette, Ruggles a kincstárnoki teendőket látta el. A tagság száma gyorsan nőtt, lassan kiszorultak az irodákból, emiatt éttermekben és hotelekben tartották az összejöveteleket. A korai rotarysok ez idő tájt úgy vélték, hogy igazából nincs elegendő motiváció a heti találkozókhoz, s hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a rászorultak, elesettek segítésére. Innen már egyenes út vezetett az első, 1907-ben megrendezett jótékonysági eseményhez: Chicagóban egy lovat adományoztak egy prédikátornak. A prédikátor lova ugyanis kimúlt, s mivel annyira szegény volt, hogy nem tudott újat venni, híveit sem látogathatta. Néhány héttel később a klub Chicago első közös mosdójának kialakításához járult hozzá. A Rotary nevét felkapta a sajtó, tetteinek köszönhetően a világ első „jószolgálati" jellegű, az USA-ban pedig egyre népszerűbb szervezetévé vált. A második klubot 1908-ban alapították a kaliforniai San Franciscóban, míg a harmadikat ugyanazon a félszigeten, Oaklandben. A sort Seattle (Washington), Los Angeles (Kalifornia) és New York követte. A Rotary Clubok Nemzeti Szövetsége 1910-ben tartotta első konferenciáját, amelyen Paul Harrist emelték az elnöki székbe. A következő években a „Szolgálat, nem magunkért" és az „Az profitál a legtöbbet, aki a legjobban szolgál" jelmondatot választották a szervezet mottójává. A „Szolgálat, nem magunkért" helyett később a „Szolgálat mindenekfölött" vált a Rotary ma is élő jelmondatává. A mozgalom ma 1,2 millió taggal, 31 ezer klubbal rendelkezik a világ 166 országában, ezek egyike a szegedi Szent-Györgyi Albert Rotary Club.