Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-15 / 12. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR« PÉNTEK, 2005. JANUÁR 14. Társadalomkép a balettszínpadon Shakespeare világa Juronics-változatban Mindennapra egy emlékérem, pedig csökkent a gyűjtők száma Szabó Géza mesterremekei alakítása) mára egy bevadult fruska, halványlila fejtollú pier­cingtárlat, kezelhetetlen vad­macska, ráadásul szerelmes ­uramatyám! - egy abszolút sza­badelvű Lysanderbe [Haller Já­nos). Ahelyett, hogy vasaltságá­ban a papával hasonszőrű, gesz­tus- és mimikamentesen zárkó­zott, elfojtások miatt totál neu­rotikus Demetriusba lenne! (Kalmár Attila telitalálatos figu­rája). A helyzet: eddig jól kar­bantartott polgárék viszonyai szétmálltak, mint egy pöfeteg­gomba. (ön aztán a kiskosztü­mös, alighanem egy multinál bérrabszolga Helena (Harta lióra kifejezett színészi teljesítmény­nyel „festi magát" egérszürkére), pedantéria- és tisztaságmániáját csak szeretetéhsége hajazza. Az így összeállt „reális társada­lom" dugig van frusztrációval és azzal a perverz igyekezettel, hogy ez ne derüljön ki. Nem csoda, ha itt-ott fesleni kezd a szövete és bclétürcmkedik - a natúra. Fa­ágak nőnek ki a falakból, füvek a padlóból, rekettyerejtekké alakul a kandalló, s az egyTe burjánzóbb flórából lények bújnak elő. Mint­hafaunok. Emberszabású, érzéki ösztönlények, Shakespeare tün­dérvilágának Juronics-változatai. A kecskebakos Pukk (Markovics Ágnes technikás és mulatságos alakítása); a görög isten alkatú Obcron (Finta Gábor), akinek féktelen bujaságától már való­sággal herótot kap Titánia [Haj­dú Mária), viszont Pukk mester­kedésére magából kifordult nős­tényként veti magát az időlege­sen farkasemberré változó Egéus polgárra. Eközben tündérpárja pcdofil gyönyörökbe merül alá ágymélyi kéjfészkébe - egy indiai tündérgyerekkel. A Shakespeare-mese viszony­lag híven követődik, de ne is kér­dezzék, hogy - a mesteremberek teljes elhagyásán kívül - mi a kü­lönbség. Szavakkal le nem írha­tó, mi van a színpadon! Még tánc is, méghozzá kemény, technikás, rafinált, karakterfestő, sűrűn ak­robatamutatványokkal (társko­reográfus: Hámor lózsef). A slusszpoénokat nincs szívem (és helyem) elárulni. A tanulságok? Mindenki találja meg - a magá­nak valót. De jó mulatság csak úgy nézni is. SULYOK ERZSÉBET Évente közel háromszáz kuri­ózummal bővíti kollekcióját a szegedi éremverde. Ennyit a hí­res Magyar Pénzverő Rt. sem alkot. A szegedi Szabó család a vert érmek készítésében egye­dülálló teljesítményt nyújt és a hagyományőrzést szem előtt tartva dolgozik. A Pro Urbe-díjas Szabó Géza az ötvösmesterséget édesapjától ta­nulta. Az „Aranykoszorús mes­ter" harminchét éve dolgozik e a szakmában, és 1984 óta készít újra emlékérmeket. A családfő felesége és fiuk is az üzlettel fog­lalkozik, Tamás közgazdász, de néhány éve ötvösvizsgát is tett. A műhelyben rajtuk kívül még öten dolgoznak, míg a múlt év­ben nyílt budapesti irodájukban és bemutatótermükben egy szak­ember fogadja a látogatókat. Ugyanakkor a család ma már kö­rülbelül százharminc szobrász­szal áll munkakapcsolatban. A művészek megtervezik az érme­ket, majd elkészítik a gipszfor­mákat, amelyekből vert érmeket gyártanak a szegedi műhelyben. - Apám, aki 1930-ban szerzett ötvös mesterlevelet, készített egy pantográfot, amivel mintaszerű­en lehet a mai napig másolni. Örök darab, s ez az egyedüli szer­szám, amit a kisajátítás után si­került visszaszereznünk. Soha nem válnék meg tőle - réved a múltba Szabó Géza, aki elismeri, hogy a technológiai fejlesztések elengedhetetlenek. A műhelyben nyomon követ­hető az éremkészítéshez szüksé­ges gépek fejlődése. Tamás, a fiú elmagyarázza a trapézos műkö­dési elvet, és azt, hogyan kicsi­nyít a masina, majd be is mutat­ja. Körberajzolja a gipszmintából készült protézisekhez használt, kőkemény műanyag lenyoma­tot, amit az elmés szerkezet át­visz a fémre. De található itt még korszerűbb berendezés, ami már két BMW autó árát is meghalad­ja és számítógép-vezérelt. Géza bácsi a műhely egyik sar­kában szorgoskodik: vési, fino­mítja, igazítja, polírozza a felüle­tet. - Ha megnézzük ezt a szerszá­mot, láthatjuk a mívességét, a fi­nomságát. Ilyet a gépek nem tud­nak produkálni. Ehhez kell az emberi kéz, a mesterség szerete­A Budapesti Műszaki Egyetem emlékérmét mutatja a mester Fotó: Frank Yvette te, az elhivatottság. Képzelje csak el, hogyan nézne ki szegény Antal József néhai miniszterel­nökünk, szakállasan egy ilyen emlékérmen. Márpedig a szer­szám a kézi vésés előtt így került le gépről - magyarázza az arany­koszorús mester. - Az itt készült érmeket a kül­földiek sokkal jobban méltá­nyolják, mint itthon - veszi át a szót Tamás. - Lelkendezve fog­ják a kezükben a köztársasági elnöktől kapott, Sándor-palotát ábrázoló érmünket vagy az .or­szággyűlés emlékérmet. Kár, hogy itthon, mint sok minden más magyar termék előállításá­ra, erre sem lehet támogatást szerezni. - Erdő Péter a bíborosi testület­be választásakor ebből az érem­ből vitt kétszázat a Vatikánba, egyet a pápa is kapott - mutatja büszkén remekművét az ötvös­mester, majd előkerülnek a szebbnél szebb veretek - többek között a legutóbbi kézilabda Eb érmei, a műszaki egyetem tizen­hét darabos éremsorozata, a bu­dapesti Eötvös gimnázium 150 éves jubileumára készített darab, valamint a tihanyi bencés apát­ság emlékérme -, no meg a ter­vek. Idén a legnagyobb kollekció szó szerint huszárvágás: az utol­só huszár ugyanis ötven éve sze­relt le Nyíregyházán, s ebből az alkalomból a műhely közel ti­zenöt éremből álló sorozatot ké­szít, és egy ehhez kapcsolódó hu­szártalálkozót szervez Szegeden. CS. GÁT LÁSZLÓ VÁSÁRLÓERŐ Az éremverde a gyűjtők vásárló­erejére nemigen számíthat. Ugyanis míg tíz éve tízezer érme­gyűjtőt tartottak számon Magyar­országon, addig tavaly már csak háromezret, és azoknak is csak az egyharmada foglalkozik emlékér­mekkel. Csütörtökön először mutatta be a Szegedi Kortárs Balett Ju­ronics Tamás rendező-koreog­ráfus Szcntiváncji álom című új művét a szegedi nagyszín­házban. Ma és holnap is ad­ják. Theseus Juronics Tamásnál egy gazdag pasi. Kéglije igazodik az elit önmagára kényszerített nor­máihoz, de azért azt is tükrözi: a tulaj szabad idejében saját élve­zeteinek hódol. Speciel: nőfaló. Székely László díszlctszobáját a 'globális elegancia és a már-már perverz rafinéria jellemzi. Telita­lálat. Az előadás felütése elementá­ris erejű - a tánc dinamikáját és a Shakcspcarc-t váró közönség meglepetését tekintve is. A szinglipasi-szobába valósággal berobban a szokatlan állapotba, szerelembe keveredett Theseus (Fekete Zoltán) és az ő féktele­nül vaduló párja, Hippolyta (l\il­man Kitti). Még föl sem foghat­juk, hogy ez itt nem valamely konzervatív Shakespcarc-válto­zat, máris jönnek a többiek. Egy talpig öltönyös (a mai és a fantá­ziás tündérruhák tervezője Földi Andrea), gyomorbajos külsejű nyárspolgár. Családcentrikus, szabálykedvelő, „szinten" óhajt­ja férjhez adni a lányát, addig meg legszívesebben ketrecben tartaná. Egéus (Tarnavölgyi Zol­tán remekbe szabott karaktere) egykori „jókislánya", Hermia (Kopeczny Katalin ádáz iróniájú Az előadásból Fotó: Schmidt Andrea Csudafilm Kern Andrással Kedves, szórakoztató vígjátékot akart forgatni elete első rendezé­seként a világhírű operatőr, Ragá­lyi Elemér. A görög-magyar kopro­dukcióban, Kern Andrással a fő­szerepben készült Csudafilm sze­gedi díszbemutatóját az alkotók részvételével hétfőn este 7 órakor tartják a Belvárosi moziban. MUNKATÁRSUNKTÓL Saját ötletéből Kern Andrással közösen írta a Csudafilm forga­tókönyvét Ragályi Elemér, aki­nek ez az első filmje, melyet nemcsak operatőrként, hanem rendezőként is jegyez. A Vígszín­ház népszerű színészével már ré­gi alkotótársaknak számítanak, hiszen már az 1973-as legendás Régi idők focijában is együtt dol­goztak. Ragályi Elemér volt az operatőre - többek között - a Herkulcsfürdöi emlék, a Ripa­csok és A miniszter félrelép című filmnek is. Legutóbbi közös sike­rük a tavaly bemutatott Apám beájulna volt. A Csudafilm szto­rija valóban „csudálatos": Nikos­ra, a hajléktalanra a Baross téri aluljáró egyik zugában talál rá két görög hagyatéki ügyvéd - és velük együtt a csoda. Egy görög rokon végrendelkezésének kö­szönhetően elképzelhetetlen örökség várja: egy igazi luxus­szál Wa Krétán, a tengerparton. Kern András a hajléktalan Nikos szerepében Fotó: HungariCom Nikos először nem is érti, majd érti, de nem hiszi. Repülőre ül, hogy átvegye örökségét, a krétai Capsis szállodát. Persze mindig azt csinálja, amit neki nem kelle­ne: fűnyírók közt alszik, hajszál híján felgyújtja a nagy múltú ho­telt, reflexszerűen üres üvegeket szedeget a tengerparton, és ugyanolyan mohón tömi magába a leszedett tányérok maradékát, mint régen a pesti pizzeriák hát­só ajtóinál mínusz 20 fokban... Szerepel még a történetben egy magyarul vicccsen beszélő görög ügyvéd; egy katonás igazgatónő; egy chartcrnyi jókedvű hajlékta­lan Budapestről, a pénzéhes nagynéni és a volt feleség... Tavaly szeptemberben nagy­részt Krétán zajlott a Csudafilm forgatása, amelynek főcímdalát Zséda énekli. Nikos szerepét Kern András, Elenit a neves gö­rög színésznő, Katerina Didaska­lou alakítja, akivel például a Co­rclli kapitány mandolinjában, valamint Eric Rohmer Hármas­ügynökök című filmjében talál­kozhattak a nézők. A további főbb szerepekben Rudolf Pétert, Reviczky Gábort, Kovács Lajost, Hadár Sándort, Derzsi Iánost, Soás Editet, Cserna Antalt és /or­dán Tamást láthatja a közönség. A Csudafilmet a hétfői szegedi díszbemutató után január 27-től kezdik vetíteni a mozik. Chicagói üzletemberek alapították Százéves a Rotary-mozgalom A Rotary-mozgalom az egész világon ismert kari­tatív tevékenységéről, aktivitásáról, a rászorulók és az elesettek megsegítéséről. A szervezet „szol­gálata" idén századik évéhez közeleg. A szegedi Szent-Györgyi Albert Rotary Club tagjai azt sze­retnék, ha mincl többen megismernék a mozga­lom történetét, az elmúlt évszázad eredményeit. MUNKATÁRSUNKTÓL A XX. század első éveiben az Amerikai Egyesült Ál­lamokban Chicago óriási fejlődésnek indult, a Nagy tavak partján elterülő város rövid idő alatt ipari-kereskedelmi központtá lépett elő. Ezt első­sorban annak köszönhette, hogy összekötő kapocs­csá vált a fejlettebb keleti partvidéki államok és a benépesülő közép-nyugati államok között. 1905. február 23-án Paul Harris három barátját, Silvester Schiele szénkereskedőt, Hiram Shorcy ke­reskedőt és Gustavus Loehr bányamérnököt egy ta­lálkozóra hívta. Az üzletemberek Chicago belváro­sában, a Unity Building 71 l-es szobájában, Loehr irodájában jöttek össze. Harris azon elképzeléséről beszélgettek, hogy az üzletembereknek rendszere­sen találkozniuk kellene: így ismeretségi körüket növelhetnék, az üzleti élet pedig még pezsgőbbé válhatna. Klubot alapítottak tehát, amelyben a tagok, a kü­lönböző üzleti és foglalkozási körökből származó képviselők hetente találkoztak. Az összejövetelek helyszíne mindig egy másik tag irodája volt, innen ered a Rotary elnevezés. Miután Harry Ruggles nyomdász ötödik tagként bekerült a körbe, formá­lisan is megszervezték a chicagói Rotary Clubot, amelynek eredeti jelképe egy kocsikerék, a Rotary ma már jól ismert „címere" lett. Az 1905 végére 30 tagból álló klubot Schiele vezette, Ruggles a kincs­tárnoki teendőket látta el. A tagság száma gyorsan nőtt, lassan kiszorultak az irodákból, emiatt étter­mekben és hotelekben tartották az összejövetele­ket. A korai rotarysok ez idő tájt úgy vélték, hogy iga­zából nincs elegendő motiváció a heti találkozók­hoz, s hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a rászorultak, elesettek segítésére. Innen már egye­nes út vezetett az első, 1907-ben megrendezett jó­tékonysági eseményhez: Chicagóban egy lovat ado­mányoztak egy prédikátornak. A prédikátor lova ugyanis kimúlt, s mivel annyira szegény volt, hogy nem tudott újat venni, híveit sem látogathatta. Né­hány héttel később a klub Chicago első közös mos­dójának kialakításához járult hozzá. A Rotary ne­vét felkapta a sajtó, tetteinek köszönhetően a világ első „jószolgálati" jellegű, az USA-ban pedig egyre népszerűbb szervezetévé vált. A második klubot 1908-ban alapították a kalifor­niai San Franciscóban, míg a harmadikat ugyan­azon a félszigeten, Oaklandben. A sort Seattle (Wa­shington), Los Angeles (Kalifornia) és New York követte. A Rotary Clubok Nemzeti Szövetsége 1910-ben tartotta első konferenciáját, amelyen Paul Harrist emelték az elnöki székbe. A következő években a „Szolgálat, nem magunkért" és az „Az profitál a legtöbbet, aki a legjobban szolgál" jelmondatot vá­lasztották a szervezet mottójává. A „Szolgálat, nem magunkért" helyett később a „Szolgálat min­denekfölött" vált a Rotary ma is élő jelmondatá­vá. A mozgalom ma 1,2 millió taggal, 31 ezer klub­bal rendelkezik a világ 166 országában, ezek egyike a szegedi Szent-Györgyi Albert Rotary Club.

Next

/
Thumbnails
Contents