Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-10 / 7. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2005. JANUÁR 10. WWW.DELMAGYAR.HU Munkát kereső nők Szegeden nőként munkát szerezni szinte kizárólag kapcsolatok útján lehet - állítja három, lapunknak nyilatkozó nő, akik közül hosszú idő után csak egyiküknek sikerült tanári állást találnia - Budapesten. Nem ok nélkül esik manapság oly sok szó a munkanélküliség kérdéséről. Persze mindenkinek nehéz, nőként mégis úgy látom, hogy e nem képviselőinek talán még kevesebb esélye van megfelelő állást találni, mint a férfiaknak. Ha egy fiatal nő még nem szült, akkor az a baj, hogy ez előbb-utóbb várhatóan bekövetkezik, ha pedig kis gyereked) van(nak), annak a munkáltatók azért nem örülnek, mert így az illető kis eséllyel fog túlórázni, na meg a gyerekek gyakran betegeskednek. És hogy teljes legyen a kép: a fiatal nők kiszolgáltatottabbak is, mivel előfordul, hogy a „vállalkozók" nem éppen munkaajánlattal keresik föl őket, hanem egészen más jellegű szolgáltatásokat várnak tőlük. Ezzel szemben az idősebb korosztály számára az okozza a legnagyobb gondot, hogy lépten-nyomon fiatalokat keresnek. Sok a szélhámos Andrea (kérésére nem fedjük fel valódi nevét) 27 éves, az élelmiszeripari főiskolán végzett menedzser-mérnök szakon, és már legalább három hónapja keres állást Szegeden és környékén. Elsősorban irodai munkára gondol (ezen a téren szakmai tapasztalattal is rendelkezik), mivel egyáltalán nem lát esélyt arra, hogy végzettségének megfelelően tudjon elhelyezkedni. Andrea igyekszik minden követ megmozgatni, rendszeresen olvassa a helyi lapokban megjelenő, valamint a munkaügyi központban kiplakátolt álláshirdetéseket, és már számtalan helyre elküldte önéletrajzát, többnyire azonban még visszajelzést sem kapott. A sok kudarcot követően úgy döntött, hogy ő maga is fölad egy hirdetést a Déli Apróban. Azonban mindössze hárman keresték meg telefonon. Az egyik „úriember" arra volt kíváncsi, hogy vállal-e erotikus masszázst... (És a másik kettő sem volt igazán komoly.) Andrea éppen ezért nem akarja többet hirdetni magát, mert véleménye szerint nagyon sok a szélhámos. Ezt hasonló cipőben járó ismerősei is megerősítették. Idősek hátrányban T. Zsuzsa 55 éves és több mint fél éve nincs munkája. Végzettsége szerint tanár, de hosszú éveken keresztül újságíróként, lektorként, illetve korrektorként dolgozott, mígnem leépítések miatt egy időre pályát váltott, és a vállalkozói igazolványt kiváltva beállt egy biztosító társasághoz üzletkötőnek. Egy szűk év elteltével azonban komoly egészségügyi problémái támadtak, és két műtét után hosszú időre táppénzes állományba kellett vonulnia, ez viszont csöppet sem volt kifizetődő a biztosítónak, tehát mennie kellett. Zsuzsa szeretne visszatérni a nyomdaiparba, szívesen dolgozna egy könyv- vagy lapkiadónak. Mindennap végigböngészi az álláshirdetéseket, és bejár a munkaügyi központba is, hogy címeket gyűjtsön, ahová elküldhetné szakmai önéletrajzát. Részt vett néhány állásinterjún is, de sehol nem kecsegtették semmivel, még referenciákat sem kértek tőle, próbalektorálást sem készíttettek vele. Zsuzsa ezt egyértelműen a korával magyarázza, volt, aki kerek-perec meg is mondta, hogy 25-30 éves nőre gondolt. Zsuzsa egyelőre két idős embert gondoz napi hat órában, akikhez ismerősök révén jutott el. A fővárosban talált állást Nem volt könnyű T. Timinek sem, aki hosszú ideig tartó eredménytelen próbálkozás után végül Budapesten kötött ki. Timi történelem szakon végzett az egyetemen, és minden vágya az volt, hogy taníthasson. Nem sikerült. Elmesélte, hogy szinte az összes létező szegedi és környékbeli általános és középiskolába elküldte az önéletrajzát, ám visszajelzést csak egy-két helyről kapott, és az is elutasító volt. Emellett pedig természetesen ő is rendszeresen olvasta az álláshirdetéseket, hátha... Miután úgy vélte, hogy minden kapu bezárult előtte, elment a fővárosba, ahol csodák csodájára sikerült tanárként elhelyezkednie. És inkább vállalta, hogy egy pedagógusszállóban lakjon többedmagával, pedig Szegeden még lakása is van. Eltérő sorsok, három különböző történet. Abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy Szegeden munkát szerezni szinte kizárólag kapcsolatok útján lehet. SZOLGA EMESE VARJUK Magasba szökött Szegeden az építményadó A Kálvária ipari parkban sok „üres" négyzetméterért is fizetni kell A szegedi közgyűlés 2004 végén megszavazta az építményadó felemelését, emiatt zúgolódnak a vállalkozók. Ők más városokhoz hasonlóan a földrajzi fekvés alapján differenciálták volna az adó nagyságát, a városvezetés szerint azonban Szegeden a többi kedvezmény ellensúlyozza az építményadó növekedését. Soha sincs olyan megoldás, amelyik mindkét félnek megfelelő lenne, főleg abban az esetben, amikor adóemelésről van szó. Szegeden 2005-ben több lesz az építményadó: a 2004-es négyzetméterenkénti és évente fizetett 400 forint helyett az idei év után majd 630 forintot kell fizetniük a vállalkozóknak. Az emelés mértékét azért sérelmezik az érintettek, mivel jelentősen megemeli költségeiket. Volford László, a Kálvária ipari park menedzsere elismeri, hogy a város nehéz helyzetben van - az iparűzési adót már nem lehet tovább emelni, mivel az elérte a törvényi maximumot, az éves árbevétel 2 százalékát így hát az építményadóhoz kellett nyúlni. Ugyanakkor szerintp a városvezetés nem vette figyelembe, hogy például az ipari parkokba tömörülő, pályájuk kezdetén álló vállalkozások fejlődését visszavetik az adóterhek. Szerinte földrajzi szempontok szerint differenciált emelést kellett volna bevezetni, akárcsak az IKV Rt. bérleti díjaiban: a város külterületein található Ipari parkok vállalkozói a belvárosiakhoz képest kevesebbet fizessenek. Ezt az elvet alkalmazták például Vásárhelyen is. Szentgyörgyi Pál, Szeged gazdasági alpolgármestere szakértőkkel elemeztette a Kálvária mögé felsorakozott többi ipari park - Szeko, Délép - érveit: a földrajzi szempontokra azt mondta, a Kálvária más zónába esik, mint a Délép, tehát ezzel a megosztással pont egymással kerültek volna szembe. Volford úgy véli: Szeged nem vette figyelembe, hogy a gazdaság stagnál, szemben a pécsi városi vezetéssel, amely három év alatt fokozatosan emeli majd az építményadót, így 2007-ben is mindössze négyzetméterenAZ ÜRES FOLYOSÓ IS ADÓZIK A Kálvária ipari park a számára járó egyéb kedvezmények mellett azért került mégis nehéz helyzetbe az építményadóval, mivel a volt textilművekben sok a bérbe nem adható, be nem telepíthető terület. A régi fonó- és szövőüzemek előtt húzódó hatalmas folyosó egymagában ötezer négyzetméter, amely után szintén ugyanúgy fizetni kell, mintha benne termelő tevékenység zajlana. FOTO: SCHMIDT ANDREA ként 450 forintot fizettet a vállalkozókkal. Szentgyörgyi Pál szerint sántítanak a más városokkal való összehasonlítgatások: például Debrecenben nagyon alacsony, mindössze 300 forint az építményadó, ugyanakkor a lakosság is fizeti. Szegeden csak a vállalkozókat adóztatja meg az önkormányzat, mivel a város fenntartása egyre többe kerül, s a terheket nem szeretnék a lakosságra áthárítani. A gazdasági alpolgármester szolnoki példával vágott viszsza: ott 900 forintra emelték 2005-től az építményadót, ez egyébként a törvényi maximum. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyszerre vannak „nehezítések" és könnyítések: a módosított helyi iparűzési rendelet értelmében minden újonnan felvett dolgozó után az adóalap egymillió forinttal csökken, vagyis a város adóbevétele is kevesebb lesz. Emellett kétmillió forintos évi árbevétel alatt nem kell helyi adót fizetni, s tovább élnek a beruházási- és az ipari park kedvezmények. FEKETE KLÁRA 06-30/30-30-443 IÜtÜ^S^Sm^' .« mms@ilelmafflfar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! megmutatjuk rniitnenKíneki > ^«ww*«/ «t^v/«.^-.' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedves Olnssi A megjeienéshei a beküldő egyetértésén kívül a képen látható sremély ¡kiskorúaknál a törvényes képviselő) boiráiámlása ssnkséges. DELMAGYARORSZAG DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. Partner Az év üzletembere-díj Dr. Oláh János PRESZTÍZS DÍJ Hanza-Kruger Záloghitelező és Árverező Rt. Üzleti innovációs díj «004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Metrimed Orvosi «004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Műszergyártó Kft. «004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Az év környezetvédelmi díja Az év vállalkozása-díj Biopetrol Főszer-Elektroprofil Kft. Környezettechnikai Kft. Az év kisvállalkozása-díj Díj a munkaerő-fejlesztésért Úszótanoda Bt. Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt. KAPCSOLATOK NÉLKÜL NEM MEGY SZENTGYÖRGYI PAL SZERINT EGYRE DRÁGÁBB A VAROS FENNTARTASA