Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-10 / 7. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2005. JANUÁR 10. WWW.DELMAGYAR.HU Munkát kereső nők Szegeden nőként munkát sze­rezni szinte kizárólag kapcsola­tok útján lehet - állítja három, lapunknak nyilatkozó nő, akik közül hosszú idő után csak egyiküknek sikerült tanári ál­lást találnia - Budapesten. Nem ok nélkül esik manapság oly sok szó a munkanélküliség kérdéséről. Persze mindenki­nek nehéz, nőként mégis úgy lá­tom, hogy e nem képviselőinek talán még kevesebb esélye van megfelelő állást találni, mint a férfiaknak. Ha egy fiatal nő még nem szült, akkor az a baj, hogy ez előbb-utóbb várhatóan be­következik, ha pedig kis gyere­ked) van(nak), annak a munkál­tatók azért nem örülnek, mert így az illető kis eséllyel fog túl­órázni, na meg a gyerekek gyak­ran betegeskednek. És hogy tel­jes legyen a kép: a fiatal nők ki­szolgáltatottabbak is, mivel elő­fordul, hogy a „vállalkozók" nem éppen munkaajánlattal keresik föl őket, hanem egészen más jellegű szolgáltatásokat várnak tőlük. Ezzel szemben az idősebb korosztály számára az okozza a legnagyobb gondot, hogy lépten-nyomon fiatalokat keresnek. Sok a szélhámos Andrea (kérésére nem fedjük fel valódi nevét) 27 éves, az élel­miszeripari főiskolán végzett menedzser-mérnök szakon, és már legalább három hónapja keres állást Szegeden és környé­kén. Elsősorban irodai munká­ra gondol (ezen a téren szakmai tapasztalattal is rendelkezik), mivel egyáltalán nem lát esélyt arra, hogy végzettségének meg­felelően tudjon elhelyezkedni. Andrea igyekszik minden követ megmozgatni, rendszeresen ol­vassa a helyi lapokban megjele­nő, valamint a munkaügyi köz­pontban kiplakátolt álláshirde­téseket, és már számtalan hely­re elküldte önéletrajzát, több­nyire azonban még visszajelzést sem kapott. A sok kudarcot kö­vetően úgy döntött, hogy ő ma­ga is fölad egy hirdetést a Déli Apróban. Azonban mindössze hárman keresték meg telefo­non. Az egyik „úriember" arra volt kíváncsi, hogy vállal-e ero­tikus masszázst... (És a másik kettő sem volt igazán komoly.) Andrea éppen ezért nem akarja többet hirdetni magát, mert vé­leménye szerint nagyon sok a szélhámos. Ezt hasonló cipő­ben járó ismerősei is megerősí­tették. Idősek hátrányban T. Zsuzsa 55 éves és több mint fél éve nincs munkája. Végzettsége szerint tanár, de hosszú éveken keresztül újság­íróként, lektorként, illetve kor­rektorként dolgozott, mígnem leépítések miatt egy időre pá­lyát váltott, és a vállalkozói iga­zolványt kiváltva beállt egy biz­tosító társasághoz üzletkötő­nek. Egy szűk év elteltével azonban komoly egészségügyi problémái támadtak, és két műtét után hosszú időre táp­pénzes állományba kellett vo­nulnia, ez viszont csöppet sem volt kifizetődő a biztosítónak, tehát mennie kellett. Zsuzsa szeretne visszatérni a nyomda­iparba, szívesen dolgozna egy könyv- vagy lapkiadónak. Min­dennap végigböngészi az állás­hirdetéseket, és bejár a munka­ügyi központba is, hogy címe­ket gyűjtsön, ahová elküldhet­né szakmai önéletrajzát. Részt vett néhány állásinterjún is, de sehol nem kecsegtették sem­mivel, még referenciákat sem kértek tőle, próbalektorálást sem készíttettek vele. Zsuzsa ezt egyértelműen a korával magyarázza, volt, aki kerek-pe­rec meg is mondta, hogy 25-30 éves nőre gondolt. Zsuzsa egy­előre két idős embert gondoz napi hat órában, akikhez isme­rősök révén jutott el. A fővárosban talált állást Nem volt könnyű T. Timinek sem, aki hosszú ideig tartó eredménytelen próbálkozás után végül Budapesten kötött ki. Timi történelem szakon végzett az egyetemen, és min­den vágya az volt, hogy tanít­hasson. Nem sikerült. Elmesél­te, hogy szinte az összes létező szegedi és környékbeli általá­nos és középiskolába elküldte az önéletrajzát, ám visszajel­zést csak egy-két helyről ka­pott, és az is elutasító volt. Emellett pedig természetesen ő is rendszeresen olvasta az ál­láshirdetéseket, hátha... Miu­tán úgy vélte, hogy minden ka­pu bezárult előtte, elment a fő­városba, ahol csodák csodájá­ra sikerült tanárként elhelyez­kednie. És inkább vállalta, hogy egy pedagógusszállóban lakjon többedmagával, pedig Szegeden még lakása is van. Eltérő sorsok, három külön­böző történet. Abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy Szegeden munkát sze­rezni szinte kizárólag kapcso­latok útján lehet. SZOLGA EMESE VARJUK Magasba szökött Szegeden az építményadó A Kálvária ipari parkban sok „üres" négyzetméterért is fizetni kell A szegedi közgyűlés 2004 végén megszavazta az épít­ményadó felemelését, emiatt zúgolódnak a vállalkozók. Ők más városokhoz hasonlóan a földrajzi fekvés alapján differenciálták volna az adó nagyságát, a városvezetés szerint azonban Szegeden a többi kedvezmény ellen­súlyozza az építményadó növekedését. Soha sincs olyan megoldás, amelyik mindkét félnek meg­felelő lenne, főleg abban az esetben, amikor adóemelésről van szó. Szegeden 2005-ben több lesz az építményadó: a 2004-es négyzetméterenkénti és évente fizetett 400 forint helyett az idei év után majd 630 forintot kell fizetniük a vállalkozóknak. Az emelés mértékét azért sérelmezik az érintettek, mi­vel jelentősen megemeli költ­ségeiket. Volford László, a Kálvária ipari park mene­dzsere elismeri, hogy a város nehéz helyzetben van - az iparűzési adót már nem lehet tovább emelni, mivel az elér­te a törvényi maximumot, az éves árbevétel 2 százalékát így hát az építményadóhoz kellett nyúlni. Ugyanakkor szerintp a városvezetés nem vette figyelembe, hogy példá­ul az ipari parkokba tömörü­lő, pályájuk kezdetén álló vál­lalkozások fejlődését vissza­vetik az adóterhek. Szerinte földrajzi szempontok szerint differenciált emelést kellett volna bevezetni, akárcsak az IKV Rt. bérleti díjaiban: a vá­ros külterületein található Ipari parkok vállalkozói a bel­városiakhoz képest keveseb­bet fizessenek. Ezt az elvet al­kalmazták például Vásárhe­lyen is. Szentgyörgyi Pál, Szeged gazdasági alpolgármestere szakértőkkel elemeztette a Kálvária mögé felsorakozott többi ipari park - Szeko, Délép - érveit: a földrajzi szempon­tokra azt mondta, a Kálvária más zónába esik, mint a Dé­lép, tehát ezzel a megosztással pont egymással kerültek volna szembe. Volford úgy véli: Sze­ged nem vette figyelembe, hogy a gazdaság stagnál, szemben a pécsi városi ve­zetéssel, amely három év alatt fokozatosan emeli majd az építményadót, így 2007-ben is mindössze négyzetméteren­AZ ÜRES FOLYOSÓ IS ADÓZIK A Kálvária ipari park a számára járó egyéb kedvezmények mellett azért került mégis nehéz helyzetbe az építményadóval, mivel a volt textilművekben sok a bérbe nem adható, be nem telepíthető terület. A régi fonó- és szövőüzemek előtt húzódó hatalmas folyosó egymagában ötezer négyzetméter, amely után szintén ugyanúgy fizetni kell, mintha benne termelő tevékenység zajlana. FOTO: SCHMIDT ANDREA ként 450 forintot fizettet a vál­lalkozókkal. Szentgyörgyi Pál szerint sán­títanak a más városokkal való összehasonlítgatások: például Debrecenben nagyon ala­csony, mindössze 300 forint az építményadó, ugyanakkor a lakosság is fizeti. Szegeden csak a vállalkozókat adóztatja meg az önkormányzat, mivel a város fenntartása egyre többe kerül, s a terheket nem sze­retnék a lakosságra áthárítani. A gazdasági alpolgármester szolnoki példával vágott visz­sza: ott 900 forintra emelték 2005-től az építményadót, ez egyébként a törvényi maxi­mum. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy egyszerre vannak „nehezítések" és könnyítések: a módosított helyi iparűzési rendelet értelmében minden újonnan felvett dolgozó után az adóalap egymillió forinttal csökken, vagyis a város adó­bevétele is kevesebb lesz. Emellett kétmillió forintos évi árbevétel alatt nem kell helyi adót fizetni, s tovább élnek a beruházási- és az ipari park kedvezmények. FEKETE KLÁRA 06-30/30-30-443 IÜtÜ^S^Sm^' .« mms@ilelmafflfar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! megmutatjuk rniitnenKíneki > ^«ww*«/ «t^v/«.^-.' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedves Olnssi A megjeienéshei a beküldő egyetértésén kívül a képen látható sremély ¡kiskorúaknál a törvényes képviselő) boiráiámlása ssnkséges. DELMAGYARORSZAG DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. Partner Az év üzletembere-díj Dr. Oláh János PRESZTÍZS DÍJ Hanza-Kruger Záloghitelező és Árverező Rt. Üzleti innovációs díj «004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Metrimed Orvosi «004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Műszergyártó Kft. «004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Az év környezetvédelmi díja Az év vállalkozása-díj Biopetrol Főszer-Elektroprofil Kft. Környezettechnikai Kft. Az év kisvállalkozása-díj Díj a munkaerő-fejlesztésért Úszótanoda Bt. Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt. KAPCSOLATOK NÉLKÜL NEM MEGY SZENTGYÖRGYI PAL SZERINT EGYRE DRÁGÁBB A VAROS FENNTARTASA

Next

/
Thumbnails
Contents