Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-10 / 7. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2005. január 10., hétfő SZEGED LETT A KSH REGIONALIS KÖZPONTJA Átszervezés, vérveszteség nélkül Három dél-alföldi megye, Csongrád, Bács és Békés statisztikai munkáját 2005-től az újonnan létrehozott szegedi igazgatóság végzi, illetve irányítja. Ez jó hír, hiszen a végét jelentheti annak a folyamatnak, melynek elején az MNB, az OTP, később a posta, s jó néhány biztosító sem megyeszékhelyünket választotta területi központnak. Amelyben a termelővállalkozások is inkább mentek, mint jöttek. A változásokról, az átszervezésekről Klonkai László igazgatót kérdeztük. - Összevontak három megyét, elbocsátottak néhány tucat embert a takarékosságjegyében, vagy ennél több is történt? - Az átszervezés nem csak azt jelenti, hogy a KSH összevont három megyét, országosan is koncentrálták a feladatokat. Hogy példát is mondjak: több mint kétszáz adatgyűjtést végzünk, ennek egy részét nem mind a hat régió gyűjti majd, hanem csak egy-egy. A miénk például megkapta jó néhány mezőgazdasági kérdőív feldolgozását, ezeknek az adatgyűjtéseknek Szeged lesz a központja, a felelős gazdája. Régiónk érthetően mezőgazdasági szerepkört kapott, de az árstatisztika területén is kiemelt feladatunk lesz, ami az itt folyó szakmai munka elismerése is egyben. A színvonal javulhat - Olyan, mintha az egészet a költségtakarékosság, a hatékonyságnövelés vezérelné. A szakma nem csorbul e közben? - Hivatalunk nem is titkolja, hogy a területi átszervezés, a feladatkoncentrálás célja a termelékenység növekedése. A szakmai színvonal pedig azzal javulhat, ha nem kell 19 megyében mind a kétszáz kérdőív kitöltési utasítását, értékelési szempontjait megtanulni, a hozzá kapcsolódó szoftvert rutinszerűen használni. Lesz, aki csak néhány kérdőíven, felmérésen dolgozik egész évben, de abban nagyon profin, azaz hatékonyan, termelékenyen. A kisebb állam, olcsóbb állam gyakorlati megvalósítását ilyen lépések segíthetik. A Klonkai László: Több száz millióval kerül majd kevesebbe a költségvetésnek a KSH FOTÓ: SCHMIDT ANDREA feladatkoncentrálás következtében nagyobbak lesznek a szervezeti egységek, kevesebb főnök is elegendő. Hatvan vezetői munkakör szűnik meg országosan, a 19 megyei irodaépület helyett hat marad, még ha néhányat, így a szegedit is bővíteni szükséges. Olcsóbb állam - Ezt magától lépte meg a KSH, vagy kikényszerítették? - Azzal minden itt dolgozó vezető tisztában volt, hogy az olcsóbb államot nem lehet az egészségügyön, oktatáson kezdeni, a hivatali munkában valóban voltak tartalékok. Több száz millióval kerül majd kevesebbe a költségvetésnek a KSH, mint korábban, s ezt a pénzt már el is vonta a Pénzügyminisztérium. A színvonalat úgy próbáljuk megtartani, hogy mindenütt maradnak a helyi kapcsolatokkal rendelkező lakossági összeírok, a negyedéves jelentés - melyből lapjuk is nagyon gyakran idéz - ezután is megjelenik majd Békéscsabán és Kecskeméten. Képviselet, ügyfélszolgálat is marad mindkét városban néhány emberrel, ráadásul igazi profikkal, helyben biztosított az alapinformáció és a vállalkozói számjelkiadás is. - Hány embernek kellett felmondani Szegeden, illetve a másik két városban? - Szegeden ez nem érint senkit, mindenkinek a munkájára szükség van. Harmincöt ember napi átjárással dolgozik majd nálunk Bácsból, illetve Békésből. Kecskemétről öten Budapesten dolgoznak ezentúl, többen távmunkások lettek, csupán 11 embernek kellett felmondani. Szegedről sok cég elment - Távmunka a közigazgatásban? - Ilyen eddig valóban nem volt, hivatalunk ilyen szempontból kísérleti alany. Országosan több mint százan fognak otthoni számítógépen dolgozni, kérdőívekkel foglalkoznak majd, vagyis tömeges munkával. De minden tizedik távmunkás programokat ír a hivatalnak, azaz értékes szakembereket sikerült így megtartani. A távmunka is csökkenti a rezsit, növeli a termelékenységet. Mint ahogy az internetes adatgyűjtés is, melyben mi vezetünk az ország megyéi között. Olyan ez, mint az internetes adóbevallás, a program sípol, ha rossz, vagy logikátlan az adat. - A KSH szegedi központja a térség megtépázott önbecsülését növeli, hiszen innen sokáig hivatal és vállalkozás is csak menekült. - Tény, a Magyar Nemzeti Bank és a legnagyobb kereskedelmi pénzintézet elvitte innen régióközpontját már jó néhány éve. Több biztosítótársaság cselekedett hasonlóan, tulajdonképpen elment a posta is, s nem Szeged a vasút vidéki fellegvára. A Picket Budapestről irányítják és a KÉSZ is inkább Kecskeméten fejleszt. Ezt látva Szegednek tényleg siker, hogy a KSH nem vitte el innen régióközpontját. KOVÁCS ANDRÁS LAPSZEMLE Külsősök is végezhetnek adóbehajtást A magánszemélyek, egyéni vállalkozók adótartozását a jövőben nemcsak az adóhivatali alkalmazottak, hanem bírósági végrehajtók is behajthatják - írja a Világgazdaság. információk szerint nem lesz semmilyen megkötés arra, kinek az adóssága kerül „idegen" kézbe, de vannak olyan elképzelések, hogy a kisebb tartozásokat adják át a külső behajtóknak, és az olyan ügyeket, amelyek csak a helyszínen rendezhetők. Az már biztos, hogy ugyan nekik is az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell eljárniuk, ám jóval drágább a munkájuk, mint az adóhivatali alkalmazottaké. Míg az utóbbiak 2000 forintért végzik a helyszíni eljárást, az előbbiek esetén az összeg ennek a duplája. Ám ez csak a kisebbik része a fizetési kötelezettségnek, hiszen a végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíjat is le kell perkálnia az adózónak írja a lap. Az önálló vállalkozói formában, nyereségérdekeltségi alapon dolgozó bírósági végrehajtók különböző költségtérítésekre is igényt tarthatnak. Jól ment a hoteleknek Tizedével nőtt a vendégéjszakák száma a KSH által vizsgált szállodákban 2004-ben az előző évhez képest. A növekedés a Balaton kivételével - az egész országot jellemezte. Az adatszolgáltatást teljesítő szállodák átlagosan 60 százalékos szobafoglaltsággal működtek. A legmagasabb kapacitáskihasználtságot a budapesti négy- és ötcsillagos házak érték el. A vidéki szállodák kihasználtsága 51-55 százalék közötti volt, kivéve a • kelet-magyarországi négy- és ötcsillagos szállodákat, ahol ez csupán 43 százalék. Évi 76 milliárd forintos kár a bolti lopások miatt Egy nemzetközi felmérés szerint a bolti lopások a 2004 júniusával zárult egy évben 33 milliárd euró kárt okoztak az európai, ezen belül 76 milliárd forintos veszteséget a magyarországi kiskereskedelemben. BUDAPEST (MTI) A Checkpoint Systems Europe, a kiskereskedelemben és az ellátási láncban alkalmazott termékazonosítási és veszteségkezelő megoldásokra specializálódott nemzetközi vállalat megbízásából készült European Retail Theft Barometer (ERTB) nevű kutatás 24 európai ország több mint 400 vezető kiskereskedelmi láncának tapasztalatai alapján készült. A felmérést a Centre for Retail Research (CRR, Kiskereskedelmi Kutatások Központja) végezte. Az összefoglaló szerint noha az áruházláncok különféle műszaki fejlesztések hajtanak végre a bolti lopások csökkentésére, a veszteség mégis évről-évre nö. A kutatás most első ízben vizsgálta a magyar viszonyokat, s megállapította, hogy a kiskereskedelmi lopáskárok tekintetében az ország - évi 76 milliárd forintos kárösszeggel - a középmezőnyben foglal helyet. A lopások döntő többségét a vásárlók követik el, a magyarországi kárnak például kevesebb mint egyharmada, 29 százaléka írható az áruházi alkalmazottak számlájára az ERTB szerint. A bolti lopások forgalomra vetített értékében évek óta a britek vezetik a feketelistát, őket követik a finnek, a portugálok, a görögök és a franciák. Magyarország az „előkelő" 15. helyet tudhatja magáénak a teljes kereskedelmi forgalom 1,31 szá-. zalékával, a pozitív sereghajtók a svájciak és az osztrákok - állapítja meg a kutatás. A kutatók úgy vélik, hogy a lopások visszaszorításának sikere elsősorban az új biztonsági technológiákba történő befektetések függvénye. Az ilyen típusú kiadások összege a vizsgált évben rekordnagyságú volt, a 24 országban több mint 7 milliárd euró. A korszerű technológiák segítségével az elmúlt év során 1 millió 51 ezer 902 vásárló és 75 ezer 539 alkalmazott letartóztatását kezdeményezték Európa-szerte a kiskereskedők. AZ EV VALLALK0Z0JA LETT 2004-BEN BECSINE GILICZE EVA ísfél évtized a kereskedelemben A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) Év vállalkozója-kitüntetést adományozott Bécsiné Gilicze Évának, az FNX Diszkont Kft. tulajdonosának és ügyvezető igazgatójának. A bírálóbizottság valószínűleg nem csak egy év teljesítménye alapján ítélte oda az Év vállalkozója-címet Bécsiné Gilicze Évának. A Vásárhelyi Pál úton található FNX Diszkont Kft.-t vezető hölgy ugyanis már több mint 15 éve állja a sarat a kereskedelemben a hazai versenytársakkal éppúgy, mint a multinacionális vállalatokkal. Lapunknak elmondta, minden évben próbált egy kicsivel előbbre lépni, de amint nagyobb eredményt mutatott föl, egy újabb multi jelent meg a térségben. Akkor megint elölről kellett kezdeni az építkezést. Meggyőződése, hogy Szegednek nincs szüksége ennyi áruházláncra, mint ahányan betelepültek a városba, a helyi vállalkozásokat pedig sokkal jobban kellene támogatni. „Égy-egy új áruház nem szív fel annyi embert a munkaerőpiacon, mint ahányat a másik oldalon elveszít" mondta. O maga különben 35 dolgozójának ad munkát, ami 60-70 ember megélhetését jelenti. A műszaki végzettségű, felsőfokú energetikusi képzettséggel rendelkező vállal4 V«Wtórak HUMnm Ihw MM* 'Bécsinc (¿UÍCEC 'Éva * V*"N"""« LM*«„ URN „VMMWS«.' > F 004 TV VÁLTATTCÖZÓTA Bécsiné Gilicze Éva a kitüntetéssel kozó nemcsak a volt konzervgyári hangárokban kialakított egyik diszkontot irányítja, egy éjjel-nappal nyitva tartó élelmiszerüzlete is van a Budapesti körút és a József Attila sugárút sarkán, amely a CBA-hálózathoz tartozik. A négy éve alakult CBA Alföld Kft.-nek is ő az egyik ügyvezető igazgatója. FOTO: FRANK YVETTE Az Év vállalkozója-elismerésre pályázatot kellett benyújtani a VOSZ-hoz. Bécsiné Gilicze Éva a lapunkban már bemutatott Blaha Gyulával és Kertes Jánossal, a Szegedi Ipartestület tagjaival és pályázóival együtt vette át az elismerést decemberben Budapesten. F. K.