Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-06 / 284. szám

HÉTFŐ, 2004. DECEMBER 6. • AKTUÁLIS" 3 A 60 település közül 26 falu elutasította a kettős állampolgárságot Városok: több volt az igen CSONGRÁD MEGYE TELEPÜLESEI TELEPÜLÉS NEVE SZAVAZÁSRA JOGOSULTAK SZÁMA A SZAVAZÁSON MEGJELENTEK (%) KÓRHÁZAK PRIVATIZÁCIÓJA (%) IGEN' NEM' MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG (%) IGEN* NEM* Algyő 4332 27,0 64 36 47 53 Ambrózfalva 420 31,7 73 27 45 55 Apátfalva 2705 16,7 81 19 67 33 Árpádhalom 485 22,8 75 25 54 46 Ásotthalom 3355 26,2 82 18 63 37 Baks 1827 16,2 64 36 35 65 Balástya 2775 26,4 80 20 62 38 Bordány 2450 23,6 74 26 69 31 Csanádalberti 407 36,6 76 24 49 51 Csanádpalota 2595 27,9 74 26 53 47 Csanytelek 2402 18,0 73 27 49 51 Csengele 1636 20,9 78 22 55 45 Csongrád 15019 34,6 72 28 55 45 Derekegyház 1371 25,4 75 25 45 55 Deszk 2598 36,2 66 34 47 53 Dóc 597 27,4 74 26 44 56 Domaszék 3424 33,3 77 23 64 36 Eperjes 547 24,8 76 24 47 53 Fábiánsebestyén 1913 22,6 72 28 45 55 Felgyő 1119 25,4 75 25 46 54 Ferencszállás 540 28,8 61 39 45 50 Forráskút 1715 28,9 84 16 66 34 Földeák 2718 24,4 77 23 50 50 Hódmezővásárhely 38230 40,8 81 19 64 36 Királyhegyes 553 31,1 77 23 51 49 Kistelek 6235 27,8 75 25 56 44 Kiszombor 3405 25,3 70 30 50 50 Klárafalva 387 30,4 81 199 50 50 Kövegy 379 25,0 87 13 49 51 Kübekháza 1270 31,8 73 27 49 51 Magyarcsanád 1206 26,1 73 27 51 49 Makó 20669 31,5 71 29 52 48 Maroslele 1758 24,3 75 25 52 48 Mártély 1041 43,3 87 13 68 32 Mindszent 6060 30,9 79 21 58 42 Mórahalom 5588 42,6 81 19 67 33 Nagyér 471 32,8 70 30 56 44 Nagylak 513 26,3 55 45 40 60 Nagymágocs 2757 18,8 73 27 54 46 Nagytőke 404 19,4 74 26 43 57 Óföldeák 451 27,7 65 35 43 57 Ópusztaszer 1578 22,4 67 33 40 60 Öttömös 662 38,5 72 28 56 44 Pitvaros 1269 32,5 69 31 46 54 Pusztamérges 1002 33,4 75 25 54 46 Pusztaszer 1314 25,7 71 29 52 48 Röszke 2619 30,2 66 34 51 49 Rúzsa 2216 29,5 83 17 67 33 Sándorfalva 6429 26,0 65 35 46 54 Szatymaz 3530 28,3 70 30 52 48 Szeged 128719 40,5 64 34 52 48 Szegvár 4013 28,1 80 20 62 38 Székkutas 2042 31,5 77 23 59 41 Szentes 24688 32,6 69 31 52 48 Tiszasziget 1390 38,7 80 20 60 40 Tömörkény 1623 25,0 72 28 49 51 Újszentlván 1233 38,2 64 36 43 57 Üllés 2612 25,0 78 22 57 43 Zákányszék 2230 36,7 85 15 71 29 Zsombó 2487 30,8 70 30 51 49 Forrás OVB *A szavazatok összegét az érvényes voksok adják DM grafika Bár a kétkérdéses ügydöntő népszavazás eredménytelen volt, Csongrád megyében a szavazók többsége elutasította az egészségügy privatizációját, 26 faluban pedig a kettős állampolgárságra mondtak nemet. MUNKATÁRSUNKTÓL Csongrád megyében 338 ezer 983 választásra jogosultat regisztráltak a választói névjegyzékben és 448 szavazókört állítottak fel. Térségünkben a legtöbb választásra jogosult, 128 ezer 719 Szegeden, a legkevesebb, 379 Kövegyen él. Az előbbi településen 126, az utóbbin 1 szavazókörben adhatták le voksaikat. Érdekes, hogy a városokban és a falvakban olyan szavazóköröket is felállítottak, ahol a lakóhellyel nem rendelkezők járulhattak az urnákhoz. (Például egy hajléktalannak, aki szerepel a választási névjegyzékben, de nincs bejelentett lakcíme, alkotmányos joga szavazni.) Kövegyen kilencvenketten adtak le érvényes szavazatot az egészségügyi privatizációval és eggyel többet a kettős állampolgársággal kapcsolatban. Közülük a többség elutasította az egészségügy privatizációját (80 voksoló) és a kettős állampolgárságot (47 szavazó). Deszken és Magyarcsanádon, ahol jelentős szerb és román kisebbség él, kevesen nyilvánítottak véleményt a népszavazáson. Az előbbi településen 2 ezer 598-ből alig 931-en járultak az urnákhoz, a többség elutasította a magánosítást, és 52,95 százalék (493) nemmel szavazott a kettős állampolgárságra. Magyarcsanádon az 1206 szavazásra jogosult alig negyede voksolt, 73 százalékuk elutasította az egészségügy privatizációját, 50,99 százalékuk igennel szavazott a kettős állampolgárságra. A városokban szavazók nagy többsége, hasonlóan a kisebb településeken lakókhoz, elutasította az egészségügy privatizációját. A kettős állampolgárságról, a falvakhoz hasonlóan, ugyancsak néhány százaléknyi szavazat döntött, ám a városokban a többség igent mondott a 2. kérdésre is. A két megyei jogú város közül Szegeden a 128 ezer 719 választásra jogosultból 50 ezer 723 járult az urnákhoz,- 32 ezer 141 igennel szavazott az első, 26 ezer 78 a második kérdésre. Hódmezővásárhelyen a 38 ezer 230 regisztráltból több mint 15 ezren szavaztak. Az igenek száma 12 ezer 394, illetve 9 ezer 704 volt. « Szegedről négy, Szentesről és Ásotthalomról egy-egy kampánycsend megsértésére vonatkozó bejelentés érkezett a területi választási bizottsághoz. A két városból plakátszaggatás, a községből plakátragasztás miatt tettek bejelentést. A panaszok szerint a kampánycsend alatt postaládákban találtak szórólapokat. A bejelentések állításaira bizonyítékot nem találtak, ezért azokat elutasították - tudtuk meg Bobvos Pálnétól, a területi választási iroda vezető jogi helyettese. NEPSZAVAZASOK SZAMOKBAN Magyarországon a tegnapival együtt 5 úgynevezett ügydöntő népszavazást tartottak: 1.: 1989. november 26-i „négy igenes" (4 millió 300 ezer szavazat), 2.: 1990. július 29-i a köztársasági elnök közvetlen választásáról (1 millió 100 ezer szavazat), 3.: 1997. november 16-i a NATO-csatlakozásról (4 millió szavazat), 4.: 2003. április 12-i az Európai Unióhoz való csatlakozásról (3 millió 600 ezer szavazat). A nép tanít SULYOK ERZSEBET Úgy fest, a nép azt üzeni a politikai osztálynak: vigye el a balhét maga. Ne a néppel akarja elvégeztetni a dolgát. Nem azért tartja a nép azt a sok megélhetési politikust, hogy egymásra kígyót-békát hányjanak feszt, hanem azért, hogy legalább idővel tanuljanak bele, mit jelent államférfinak (nőnek) lenni. A nép által erre feljogosított felelős döntéshozónak lenni. Az eredménytelen népszavazás megint arról beszédes, hogy hiába telt rajtunk ez a politikai erkölcs, vagy erkölcsös politika tekintetében igen szomorú 15 évnyi demokrácia, negatív csúcspontjain a szavazásokat megelőző kampányokkal - a nép még mindig nem veszítette el józan eszét és a politikai osztály iránti türelmét. Hiszen több millióan elmentek szavazni, tiszteletben tartva a demokrácia egyik fontos intézményét, egyszersmind határozottan jelezve: döntéskényszer van. Ha ennyien elmentek szavazni - e tekintetben mindegy, hogy igennel vagy nemmel -, az azt jelenti, hogy mindkét kérdésbe foglalt téma fontos a népnek, mindkét területen rendezetlenség van, problémák garmadája. Csinálni kell valamit. Az, hogy eredménytelen lett a szavazás, mert se az igenek, se a nemek mellett nem volt elég voks, ráadásul sokkal több millióan, mint ahányan elmentek, otthon maradtak, azaz az eredménytelenség és az érdektelenség együtt - szintén határozott figyelmeztetés: kényszerpályán nem a nép van, az utóbbi hetek politikusi erőfeszítései dacára nem hagyta magát erre terelni, hanem a politikusok vannak kényszerpályán. Csinálniuk kell valamit. Felelősen átgondolni, eldönteni, véghezvinni: segíteni a határokon túli magyaroknak abban, hogy a szülőföldjükön szabadságban élhessenek. Felelősen átgondolni, eldönteni, véghezvinni: a határokon belül élő magyarok szabadságát egyre kevéssé csorbítsa, hogy nem élhetnek európai módon az egészséghez való jogukkal. A népnek a demagógiára hajlamosabb egyedei most azt is mondhatnák, hogy a kikényszerített, rossz kérdéseket feltevő népszavazás árát, a majdnem négymilliárd magyar forintot jobb lett volna átutalni a határon túhakat segítő alapoknak, meg a határokon belüli kórházaknak. De ezt még ők se mondják, mert már régen megtanulták, hogy a demokráciának ára van. Fizetnek, mint katonatiszt. De nem feneketlen a hordó! Amely politikus azt hiszi a népről, hogy lépten-nyomon át lehet vágni a palánkon, azt a politikust a nép lecseréh. Tanít. Csalódottak a határon túliak Az ügydöntő népszavazáson a kettős állampolgárságot érintő kérdésben szoros eredmény született: a Magyarok Világszövetsége által fogalmazott kérdésről véleményt nyilvánítók közel 52 százaléka igent, több mint 48 százaléka nemet mondott. Mi határon túli magyarokat kértünk a népszavazási eredmény értékelésére. MUNKATARSAINKTOL Böjté Csaba dévai ferences szerzetes, az erdélyi árvák pártfogója: - Sok olyan gyereket láttam életemben, aki várja érdesanyját. O telefonon ígérgeti, hogy elmegy hozzá, de csak nem érkezik meg. A gyerek ül a templom előtt, virággal a kezében, mindhiába. Nagyon szomorú vagyok. Szerettem volna átölelni anyámat, a nemzetet, de ebben megakadályoztak a kormányon lévő politikusok. Az elmúlt másfél évtizedben sok erdélyi magyar átment Magyarországra, ez azonban nem került a magyar államnak egyetlen fillérjébe sem, mert ők dolgoznak, és adóforintjaikkal, befizetéseikkel, vásárlásaikkal gazdagítják Magyarországot. Az uszító kampány elhitette a választókkal, hogy ez nem így van. Nem fogok hátat fordítani anyámnak, a magyarságnak, mert nekem csak ez az egy nemzetem van. Hegedűs László szerb-montenegrói és magyar állampolgár; Szegeden él, Törökkanizsán tanít, a magyarkanizsai képviselő-testület tagja: - Magyarkanizsán több kettős állampolgár ismerősömmel is megbeszéltük, átjönnek szavazni, hogy a többi, elcsatolt vidéken élő magyar is megszerezhesse ezt a státust. Most az jutott eszembe, ahogy az eredményt magyarázgató tévéműsort néztem, hogy ha egy szavazókörnél valaki elénekelte volna a Himnuszt, megsértette volna a kampánycsendet; hiszen úgy szól Kölcsey verse: „nyújts feléje védő kart!" Ez az eredmény nagyon rosszulesik nekem, és szerintem minden, úgynevezett határon túli magyarnak. Most a magyar kormányon a sor, hogy valamiféle vigaszt nyújtson az arculcsapás után. Nehéz lesz. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke: - Most már csak azért imádkozom, hogy a referendum eredménynek demoralizáló hatása alól minél hamarabb sikerüljön kikerülnünk. Féltem ettől az eredménytől, bár a magyarországi kampány során az igen szavazatra buzdítottam mindenkit. A kampány jó hatással van a félelem szülte depressziós tünetekre, így a hangulatom is megváltozott, hogy mostanra jóval nagyobb legyen a kiábrándultságom. Nagy csalódásként élem meg a mostani referendum eredményét. De a realitásokkal szembe kell nézni, nem szabad elutasítani azt. El kell fogadni, hogy jelenleg a „magyar kép" ezt a negatív üzenetet sugározza a határon túli magyarok számára. A referendum okozta demoralizáló hatáson minél gyorsabban túl kell esnünk. Kulmann Ernő, az osztrák kancellária mellett működő Magyar Néptanács elnöke, Felsőpulya (Oberpullendorf) volt polgármestere: - A burgenlandi magyarok helyzete teljesen más, mint az erdélyieké, vagy a vajdaságiaké, ezért az állampolgárságról szóló népszavazás minket nem érintett olyan érzékenyen. A Magyar Néptanács, illetve a magyarok különböző szervezetei hivatalosan nem foglalkoztak a kérdéssel. Az állampolgárság megadása szép gesztus lett volna.