Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-30 / 304. szám

10 BIZALMASAN 2004. december 30., csütörtök EGYRE TÖBB GYERMEKBÁNTALMAZÁSRA DERÜL FÉNY A MEGYÉBEN IS A pofon nem gyerekjáték Gyerekek szórakoznak egy játszóházban. Ha nincsennek is kiilsérelmi nyomok, a viselkedés megváltozása jelzi, hogy otthon nincs minden rendben FOTÓ: MTI Több kutatás jelzi: a magyar felnőttek jelentős hányada veri a gyerekét. A tár­sadalmi probléma kezelésére törvényt al­kotott a parlament, betartatása, ellen­őrzése azonban nem tűnik egyszerűnek. Főleg a gyermekek család iránti loja­litása nehezíti az ütéseket osztogató szü­lők felelősségre vonását. A közelmúlban több olyan felmérés ke­rült napvilágra, amelyek arról tanúskod­nak, a magyar családokban továbbra is bevett „nevelési" módszer a testi fenyítés, verés, olykor a kínzás. Az UNICEF vizs­gálata szerint például hazánk az előkelő negyedik helyre került a bántalmazott gyerekek számát tekintve. Egy másik ku­tatás azt állítja, a magyar szülők hatvan százaléka rendszeresen veri a gyerekét. Habár a minősítési és adatgyűjtési mód­szerek miatt az eredményeket többen megkérdőjelezik, mint jelzések mégis el­szomorító képet festenek a hazai csa­ládokban uralkodó állapotokról. A magyar országgyűlés is fontosnak látta a probléma törvényi szintű keze­lését, ezért nemrég törvénymódosítással büntethetővé tette a gyerekek otthoni, családtagok általi testi fenyítését is. Jó célok - kétséges végrehajtás Az új törvény még olyannyira friss, hogy eddig nem hirdették ki, a Magyar Köz­lönyben nem jelent meg pontos szövege, így ennek - látatlanban történő - kom­mentálásától dr. Mezey Róbert, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhiva­talának vezetője elzárkózott. Azt azonban elmondta, hogy a jogszabálytervezet alap­ján a törvény végrehajtása igencsak nehéz lesz. Bár a törvény céljaival egyetért, szkeptikus magánvéleménye szerint an­nak betartatása, az összes ügy felderítése kivitelezhetetlennek tűnik, haszna pedig a napi alkalmazásban dől el. Mint optimista köztisztviselő ugyanakkor hangsúlyozta: az esetek kivizsgálásához szükséges jelző­rendszer megvan, a pedagógusok, gyere­kek, orvosok fordulhatnak hozzájuk vagy a rendőrséghez - eddigi praxisában azon­ban ritkán kértek segítséget tőlük gyere­kek a szüleikkel szemben. Több esetre derül fény A vezető rámutatott, a probléma rejtett természete miatt ugyan nincsenek meg­bízható statisztikák a gyerekek elleni erő­szak arányairól, de állítható, hogy a hely­zet a közelmúltban ezen a téren nem javult nálunk, sőt... Talán az eredmé­nyesebb felderítettség miatt is több eset­ről tudnak, mint a korábban. Mezey el­mondta azt is, hatékony és széles körű együttműködés alakult ki a gyermekvé­delemmel foglalkozó rendőrségi, gyám­hivatali és civil szervezetek között. Tavaly óta két gyermek- és ifjúságvédelmi ko­ordinátort is foglalkoztatnak, akik a drogprevenciótól a gyerekek elleni erő­szakig számos területen hangolják össze a szervezetek munkáját. Nem elég a törvény - Önmagában a törvényi büntetés nem elégséges, szemléletváltásra lenne Újra nősülő férfiak a szükség a szülők részéről - mondta el az új törvény hasznáról dr. Csepregi Zsuzsa klinikai gyermekpszichológus. Mint fogalmazott, a szülő pedagógiai tehetetlenségét jelzi, amikor megveri a gyereket. Mások a munkahelyükön vagy az élet más területein keletkező feszült­séget, agressziót tolják át így a gyerekre. A szülői szerepet többnyire öntudatla­nul tanulják el a felnőttek is a szüleik­től, vagy éppen egykori nevelésük elle­nében próbálnak meg más módszerek­kel élni. Az lenne persze az igazán kívánatos, ha az „ösztönös" magatartáson kívül a szülők némi szakirodalommal is fej­lesztenék magukat, és kitapasztalnák a gyerek egyedi problémajelzéseit is. A verés ugyanis egy szülőtől, akitől a gyermek leginkább a biztonságot és a támogatást várja, komoly lelki trau­mát, személyiségfejlődési zavarokat okozhat. Ebből a szempontból nem számít, hogy a fenyítés egyszeri vagy rendszeres - habár a szakember sze­rint ezt a törvényi szankcióban diffe­renciálni kellene. A pszichológus meg­erősítette, hogy a gyerekek szóban in­kább elleplezik a bántalmazást, mivel gyakran jogos büntetésként élik azt meg, és persze erős a család iránti lo­jalitás is bennük. Ha külsérelmi nyo­mok nincsennek is, a gyerek viselkedé­se vagy annak megváltozása, például zárkózottá, agresszívvé válása mégis­csak felkeltheti a figyelmet a környe­zetben, hogy otthon nincs minden rendben, és a gyerek testi fenyítés ál­dozatává vált. TOMBÁCZ RÓBERT Nem biztos, hogy tévednek azok az amerikai nők, akik óvakodnak elvált férfival összeházasodni. Gyakran előfordul ugyanis, ahogyan azt egy brit orvosi szaklapban megjelent tanulmány megírta, hogy az ismét gyűrűt húzó férfiemberek, amint betelepszenek az új puha, meleg családi fészekbe, elhagyják magukat. A Journal of Epidemiology and Community Health című folyóiratban közölt felmérés, amely közel 41 ezer, 40 és 75 év közötti amerikai fér­fit vont be a tanulmányozásba 1986 óta, megállapította: a jóvágású, vonalaira adó férfiak az újranösülés után hajlamosak ellustulni és már külcsinjükre is kevesebbet adnak. Ennek ellenére tanulmány vezetője, Patricia Mona Eng, a bostoni Harvard egyetem kutatója úgy vélekedik, hogy a házasságnak számos előnye van a férfiak egészségére nézve. Ilyen például a táplálkozás, mert az új otthonteremtéssel együtt nő a zöldség- és gyümölcsfogyasztásuk, és csökken az alkohol, kü­lönösen a fiatalabb férfiak esetében. Ezzel szemben a stresszben élő elváltak, vagy a vigasztalan özvegyek meglehetősen kiegyensú­lyozatlanul táplálkoznak: legszívesebben a házhoz szállított ételeket eszik, nem törődve azok egészségtelen voltával, kétszer annyian szoknak rá a dohányzásra, és egyharmaddal többen isznak, mint újranősült sorstársaik. A megkérdezett túlnyomó többsége középosztálybeli, de a tanul­mány szerzői szerint az életmódbeli eltérések még hangsúlyosabbak lennének, ha az alacsonyabb jövedelműek és kevésbé Iskolázottab­bak szélesebb körére is kiterjesztették volna a felmérést. TÚLSÚLY ES ANOREXIA A termékenység ellenségei Az emberi testalkatot górcső alá véve a szélsőségek tér­hódítása figyelhető meg. Rendkívül sok nő küzd kóros túlsúllyal vagy kóros soványsággal. Mindkét állapot igencsak negatív hatással van a termékenységre, mivel az evolúció nehezen tűri a szélsőségeket. A ducibbak számára némi vigaszt nyújthat, hogy ha már az optimálistól eltér is az alkatuk, gyakrabban választják őket a facér férfiak társnak, nem pedig sovány vetélytársukat. Egy, a madárvilágban végre­hajtott kísérlet szerint a fészek mellé két tojást helyeztek. A kisebb pont úgy nézett ki, mint amelyik már a fészekben volt, de az ugyanolyan min­tázatú, négyszer nagyobb, va­gyis irreális méretű tojást pró­bálta a madár betuszkolni a többi mellé. Ezt a jelenséget szupernor­mális ingernek nevezi a szak­irodalom. Vagyis nem vélet­len, hogy a nőknél tudat alatt kialakult, úgy próbálják ma­gukra vonni a férfiak figyel­mét, hogy festékkel igyekez­nek növelni száj- és szemmé­retüket. (Megfigyelések sze­rint, ha emocionálisan nem kötődünk a csöppségekhez, általában a nagyobb szemű kisgyermekek is jobban tet­szenek a felnőtteknek, gyak­rabban dicsérgetik őket.) Az ingerhatás megjelenik a párt kereső férfiak viselkedé­sében is, hiszen többségükben a nagyobb mell nagyobb vá­gyat gerjeszt bennük, s akkor már vonatkoztathatunk álta­lában véve a testalkatra is ad­dig a határig, amíg testtöme­gindex nem kerül kóros tar­tományba. A szaporodási mutatók kö­zül a legszembetűnőbb test­rész persze a mell, amit a höl­gyek igyekeznek is hangsú­lyozni, vagy akár még irre­álisan eltúlozni is. Közismert, a kirakatba tett didik enyhébb formában „push-up" melltar­tó segítségével nőnek meg, drasztikus változtatás esetén szilikonpárnák beépítésével. A termékenység legmegkér­dőjelezhetetlenebb mutatója a már megszült gyermek, de a férfiak önzőek, nem szívesen fordítanak időt és energiát más utódjának a nevelésére, hacsak nincsenek rákényszerülve ar­ra, hogy nagyobb mértékű kompromisszumot kössenek az élettel. így ez a kiválasztási módszer gyakran ejtve, így fő­leg más termékenységi jeleket vizsgálnak a hímek. A megfele­lő nemi érettség és a magas hormonszint az arcberende­zésből is megítélhető. A vastag ajkak, a széles járomcsont, a kicsiny orrocska és áll ma­gas ösztrogénszintet jeleznek. Hogy termékeny legyen a női test, 15-20 százaléknyi zsírt kell tartalmaznia. Ha a százalé­kos arány kisebb, az evolúció közbeszól, nem engedi a nőt teherbe esni, az anorexiás höl­gyek éppen ezért tudnának be­szélni a kimaradó menstruáci­ókról, súlyosabb esetben a fo­gamzóképesség elvesztéséről. Férfiszem számára a legvon­zóbb, ha a zsírréteg elsősor­ban a melleken, a fenéken és a A természetes szelekció duplán bebiztosítja, hogy ne kedvezzen a szélsőségeknek, hiszen az anorexiás és a kórosan kövér nők nemcsak hajlamosabbak a meddőségre, hanem korábban is halnak. csípőn helyezkedik el, így tel­jesen más megítélés alá esik egy ugyanolyan magas, ugyanannyi súlyú hölgy, ha „mellesleg lapos", viszont vál­lai szélesek, karjai és combjai vastagok, mondhatni „fiús" al­kat. Egyes vélemények szerint a férfi röntgenszemével állapít­ja meg, hogy a nő csípő/derék aránya 0,7 körül mozog-e, ha igen, érdemes megkörnyékez­ni. Persze ellenvélemény is bőven akad, mondván, az anorexiásoknál is ez az arány figyelhető meg, így a testtö­megindex tekinthető a vezér­elvnek. A kettő közt lehet az igazság, hiszen megegyező testtömegindex esetén, bár a fiús lányok is lehetnek von­zóak, a szélesebb csípőjű lá­nyoknak jobb a termékeny­ségi mutatójuk. A szélesebb csípőjű hölgyek könnyebben is szülnek, jobban tágul a szü­lőcsatornájuk, több helye van a babának világra jönni. Összességében elmondható, hogy a szélsőségek nincsenek jótékony hatással a szaporo­dásra. A normál testtömegin­dextől való lényeges eltérés felfelé vagy lefelé meddőséget okoz! A természetes szelekció duplán bebiztosítja, hogy ne kedvezzen a szélsőségeknek, hiszen az anorexiás és a kó­rosan kövér nők nemcsak haj­lamosabbak a meddőségre, hanem korábban is halnak. Még akkor is, ha fejük nem fáj a vasalástól... 0. J. P.

Next

/
Thumbnails
Contents