Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-24 / 300. szám

IV. CSENDES ÉJ 2004. december 24., péntek Beszélő bibliai nevek - a karácsonyról Betlehemező kisiskolások - Gáspár, Menyhért, Boldizsár, József, Mária... FOTO: MTI Angyal Tünde, Karácsonyi Mária, Karácsonyi József, Boldizsár Gáspár, Menyhárt József, Simon Angyalka... Néhány név, mely így, a telefonkönyvben egymás után fölbukkanva azért is a karácsonyt juttatja eszünkbe, mert egy-egy bibliai történetet idéz föl bennünk. E beszélő, bibliai nevek némelyikének viselőjét arra kértük, meséljen magáról és az ünnepről. Jézus anyjának egész története benne foglaltatik egyetlen beszélő névben: Karácsonyi Mária. - Csúfoltak miatta, ezért gyerekkoromban nem szerettem a nevemet szól az örömmel kézen fogva járó szenvedésről Sósné Karácsonyi Mária története. - Új iskolába kerültem tél közepén, s a tanító bácsi bevezetett az osztályba, ahol kedveskedve mondta: „Itt a mi kis karácsonyi ajándékunk. Mutatkozz be szépen!" S mikor elmondtam a nevem, az osztály hahotázni kezdett... Ám a praktikumra is utal a szegedi Somogyi-könyvtár zeneműtárosa, mikor elárulja: - Középiskolás koromra megszerettem a nevemet, mert kiderült, nagyon könnyen megjegyzik az emberek. Édesapám családfakutatásának eredménye, mely szerint Erdélyből elszármazott vajdasági grófi családhoz tartozónak érezhetem magam, erősítette bennem a nevemmel kapcsolatos büszkeséget. Ugyancsak a múlthoz köt, hogy keresztnevem is örökség: édesanyám, nagymamám, dédanyám is Mária. Á nevében rejlő üzenet kifejtése nem foglalkoztatja Karácsonyi Máriát. - Ez nem téma a családban. Karácsonykor sem. Az ünnepre figyelünk, nem arra, ami rárakódva csillog-villog. Mécsesek fénye, apró díszek öltöztetik föl a lakást. Mindig magas fát állítunk, s a lányommal együtt díszítjük föl divatosan, de visszafogottan. Anyukámmal, a férjemmel, a kislányommal ünnepelünk együtt. Az esti menü most is az lesz, amit a vajdaA név kötelez - tartja a mondás. Ugyanakkor a régi névadásban a névmágia és a névtabu is szerepet játszott. Például a Jézus név a legtöbb keresztény nemzetnél tabunév, nem adják fiúgyermeknek. Csak a spanyolok, portugálok, és Latin-Amerika lakói használSzokások ják. Ott viszont a Mária név ritka, egymagában nem szokták használni, csak más női névvel együtt. A Mária azon ószövetségi nevek közé tartozik, amelyeket nem sikerült semmilyen számba vehető nyelvből megfejteni. Kálmán Béla A nevek világa című könyvéből azt is megtudhatjuk, hogy a héber nevek között sok az úgynevezett beszélő név, mint például a Noémi: gyönyörűségem. A Gáspár, a Boldizsár és a Menyhért viszont nem bibliai név, jóval később keletkezett. A Gáspár például a perzsából magyarázható, jelentése: kincset őrző. JÓZSEF ATTILA Betlehemi királyok Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta - biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem. Segíts, édes Istenem. Istenfia, jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye. Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkal, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, aki szerecseny király. Irul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál, Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok! sági nagymamám főzne: halászlé bajai módra, rántott hal és mákos guba. A születésre több jel is utal a szentesi Menyhárt József családjában. Nemcsak a karácsonyra asszociáló név, hanem az is, hogy az első gyermek, Noémi december 25-én jött világra, alakította családdá a férfi-nő kapcsolatot. A szentesi kórház betegápolója sokszor ünnepnapokon is dolgozik. - Karácsony előtt fát állítunk minden osztályon, földíszítjük, szaloncukrot teszünk rá. Külsőségekben csak ennyit tehetünk a betegek karácsonyáért - érzékelteti az egészségügy anyagi korlátait, az ott dolgozók áldozatvállalásának mértékét a férfi, aki szép emlékei között raktározza a gyermekkori betlehemezés hangulatát. Két beszélő nevet is visel Boldizsár Gáspár. Az egykori szegedi szobafestő mesterre özvegye el nem múló szeretettel emlékszik. - Idén már 66. éve lennénk házasok, s bár drága jó férjem már nem él, a nap minden percében rá és az együtt töltött évekre gondolok. így, karácsony táján eszembe jutnak a régi ünnepek is. Ezekre mindig a hagyományok tiszteletben tartásával és követésével készülődtünk. Ahogy édesanyámtól tanultam, ügy terítettem még az asztalt is. A szentestét megelőzően bableves és mákos tészta lehetett az ebéd, a szigorúan betartott böjt miatt a levest sem rántottuk, csak habartuk. Aztán föltörtünk egy diót: ha egészséges, hűsos gerezdeket találtunk a burokban, akkor a jövőt illetően bizakodtunk. Majd egy almát a családfő annyi felé vágott, ahányan körülültük az asztalt: s míg a gyümölcsszeletet majszoltuk, elmondta a szokásos mondatot: „Ha eltévedsz, gondolj a kis almaszeletre és hazatalálsz." Aztán fokhagymát mártogattunk mézbe, ügy ettük - hogy viszszaemlékezzünk az élet édes pillanataira. Szenteste rántott hal és krumplisaláta, mákos bejgli, tűrós-mákos-diós rétes került az asztalra. A családban is viselt beszédes nevekről karácsony után emlékeztünk meg: január 6-án, mikor a három király meglátogatta a kisdedet... ÚJSZÁSZI ILONA KISZOMBORI BETLEHEM OLASZORSZAGBAN Margit néni csuhébabái A kiszombori Kajti Imréné öt éve ismerkedett meg a csuhéfigurák készítésének fortélyával, azóta valóságos szenvedélyévé vált a babák, állatkák alkotása. Természetes anyagokból összeállított Betleheme most Olaszországban, egy nemzetközi jászolkiállításon képviseli - másokéval együtt - hazánkat. Margit néni öt évvel ezelőtt a húgától kapott egy nagyon egyszerű, kukoricacsuhéból készült babát - akkor gondolkodott el azon, vajon hogyan is készülhet. Némi utánajárásba került, mire megtudta, de azóta minden szabadidejét a csuhéfiguráknak szenteli. Az ügyes kezű idős vény szárából készülnek, de gyűjti a makkot, gesztenyét és minden természetes anyagot, mert valamire úgyis jó lesz mind. Egy-egy figurát másfél óra alatt készít el. Takaros házának egyik szobáját csuhébabái lakják, van köztük babakocsit toló hölgyike, piaci kofa és piros ruhás Mikulás egyaránt. Bár sokféle figurát kitalált már, kedvencei mégis az ünnepekhez kötődők. Legnagyobb szeretettel a karácsonyhoz kapcsolódókat készíti. Ezeket különös gonddal díszíti, mert „ezeknek fényleni, csillogni kell"- mondja. Tavaly fejébe vette, hogy kisebbik fia családjának egy saját készítésű Betlehemet ajándékoz karácsonyra. A munka csaknem két hétig tartott; az istálló falait nádból, asszony először Kai ti nétli szálanként raka hagyományos J ta össze, jászoknyás babák a CSUhébübákkal való szolt, állatokat elkészítésén munkálkodott, de minél jobban sikerültek, annál több időt foglalatoskodást annyira szereti, hogy minden baját fabrikált, és megalkotta a bibliai jelenet valamennyi szereplőjét. A kezdett szentel- elfelejti, ha alkotáshoz meglepetés ni a részletek olyan szépre sikimunkálásá- Kezd. került, hogy felfigyelt rá a nak. Kitalálta, hogyan tudja felöltöztetni apró teremtményeit, hajat, kalapot készíteni rájuk, rájött a lábak, a kisebb-nagyobb állatok, bútorok készítésének módjára. Ma már nem okoz neki gondot a palást, a turbán, a fodros szoknya vagy az angyalszárny elkészítése sem, nap, mint nap új ötletekkel próbálkozik. Margit néni úgy emlékszik, minél jobban ment a munka, annál több időt szánt az előkészületekre. A kukoricát saját kertjében termeszti, és nem is csak egyfélét vet, a különböző fajta kukoricának ugyanis a csuhája is más. Már szeptemberben elkezdi leszedni a fehér, a piros és a sárga csöveket termő növényekről a csuhét, bojtot, amit gondosan szárít, majd átválogat. Azért nem hagyja a növényen megszáradni, mert akkor a csuhé megkeményedik, és később hiába áztatja be, jobban törik, reped, nem alkalmas az aprólékos megmunkálásra. Tapasztalatból tudja, hogy az étkezési kukorica héja leginkább az arc, a blúz anyagának való, a piroséból lesz a szép kaftán, vagy a szerecsen király bőre, a sárga pedig nagyon változatos színárnyalatokat terem, amit sokféleképp lehet felhasználni. A bútorok a nökiszombori általános iskola egyik tanára, Endrész Erzsébet is. Ő talált rá idén arra a pályázatra, amelyet a Hagyományok Háza hirdetett meg, és egy Olaszországban rendezendő betlehemi jászolkiállításra gyűjtött munkákat. Nevezni csak kézi készítésű, természetes anyagokból álló munkával lehetett. Margit néni csuhébetlehemét olyan szépnek találta a zsűri, hogy beválogatták a Magyarországot képviselő anyagba. Az erről kapott értesítést az idős asszony még ma is hitetlenkedve olvassa, pedig az alkotást már hetekkel ezelőtt elszállították Giffoni Vanle Piane-ba - vissza csak januárban hozzák. Kajti néni a csuhébabákkal való foglalatoskodást annyira szereti, hogy minden baját elfelejti, ha alkotáshoz kezd. Olyankor semmi máson nem gondolkozik, csak azon, milyenre formázza újabb teremtményét. Szomorúságra csak egyetlen dolog ad okot: látása romlik, de reméli, hogy az egyik szemén néhány hete elvégzett műtétnek jó hatása lesz a bajra. Sok csuhébaba terve motoszkál ugyanis a fejében, amit mind-mind szeretne megalkotni. VARGA MÁRTA Még az alapanyaghoz szükséges kukoricát is maga termeszti kertjében a kiszombori Kajti Imréné FOTÓ: SCHMIDT ANDREA