Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-08 / 286. szám

SZERDA, 2004. DECEMBER 8. "MEGYEI TŰKOR" 7 Miskolc £ ) NÉHÁNY TÁVOLSÁGI JÁRAT ADATA 7 óra 00 perc 3 ora 35 perc Menetidő (gyorsjárat) Forrás: DM-gyüjtes DM-grafika Távolság Teljes árú menetdíj Az ekatalógustól a digitalizált újságokig A Somogyi sikeresen állta a diákok rohamát 347,7 km f 4 050 Ft A makói Nagy Sándor Iposz-díjat kapott Parkolópályára került az év fuvarosa Rangos kitüntetést kapott érdekvédelmi tevékenységéért és közmegbecsülésnek örvendő munkájáért a makói Nagy Sándor. A fuvaros a rendszerváltás idején indította vállalkozását - most kivár. Még teherautóit is eladta, mert nem bírja a versenyt a nagy szállítóvállalatokkal. A távolsági buszhoz ragaszkodnak a falvak, ha lassú is a járat Gyorsítania kell a Volánnak A most negyvenkilenc esztendős Nagy Sándor az egyik termelőszövetkezetnél dolgozott - többek között - sofőrként egészen addig, amíg úgy nem érezte, többre vágyik. A rendszerváltozás idején kezdte a „maszek életet" egy pótkocsis Ifával. A vállalkozás hosszú ideig jól ment, Nagy Sándort szerették, becsülték pontos, megbízható munkájáért. A fénykorban hat kocsija falta a kilométereket a sztrádákon és kilenc alkalmazottnak adott kenyeret, mostanra viszont parkolópályára került az év fuvarosa. Az elmúlt évben egymás után adta el a teherautókat, ma már egy sincs neki. Most a család mezőgazdasági vállalkozásába segít be. A vállalkozás leépítésében közrejátszott pár évvel ezelőtti komoly szívbetegsége is, de leginkább az ágazat válsága, mely elsősorban a kicsiket érinti súlyosan. Az év makói iparosa azt mondja: Makón és közvetlen környékén nyolc-tíz kollégája hozott az övéhez hasonló döntést az utóbbi néhány évben. Az ipartestület nyilvántartása szerint különben hatvanhárman vannak, de volt a létszám ennek a duplája is. A legnagyobb probléma az, hogy a szálh'tási díjak szinte már önköltség alattiak; a nagy, tőkeerős szállítmányozási cégek még az átmeneti veszteséget is vállalják, csak hogy kiszorítsák a piacról a versenytársakat. A helyzetet tovább rontja, hogy sok a feketefuvaros, aki nem tart alkalmazottat, közterheket nem fizet, így könnyen ígér alá a tisztességes vállalkozónak. Egy tíztonnás szerelvény után egyébként önmagában kétszázötvenezer forintot kell fizetni egy évre - ehhez jön a fenntartás költsége, a benzin és a volán mögött ülő ember bére a járulékokkal együtt. Nagy Sándor egyébként nős, családos ember: huszonöt éve házas, három gyermeke és egy unokája van. Azt, hogy szállít-e még valaha, egyelőre nem tudja. Mindenesetre azt mondja, ha lesz is még teherautója, legfeljebb egy-kettő. SZABÓ IMRE Nagy Sándor legfeljebb egy-két kocsival indítja újra vállalkozását - a kis fuvarozók jövője szerinte az összefogás Fotó: Szabó Imre Szeged regionális szerepét erősíti, hogy kiterjedt távolsági buszhálózat középpontja. Azonban például Zalaegerszegre nyolc óránál tovább tart az út, a szolgáltató gyorsítást ígér. Ha a helyi közlekedés veszteségét a megrendelő megtéríti, a Volánnak több ereje marad a nagyvárosok közötti kapcsolatok javítására - állítja a Tisza Volán vezérigazgatója. Szeged távolsági autóbusz-hálózata a legnagyobb a vidéki Magyarországon: minden megyeszékhely elérhető. Mivel közvetlen vonattal a fővároson kívül még úgy-ahogy Nyíregyházára és Miskolcra lehet eljutni, a távolsági buszközlekedésre a városnak nagy szüksége van. Szeged regionális szerepe, egyetemvárosi pozíciója is függ attól, milyen a megközelíthetősége. Vonat és busz helyett kocsi A magyar középréteg azonban már alig-alig ül vonatra, buszra, és a politikai döntéshozók sem igazán tudják, hogyan lehet Magyarországon tömegközlekedni. Pedig a távolsági személyszállításon az állami közlekedéspolitika viszonylag könnyen javíthatna. Ezen a piaci szegmensen (ott, ahol nem lát el úgynevezett közszolgáltatási feladatot, nem elővárosi funkciót tölt be) ugyanis van értelme a versenynek. Az is igaz persze, hogy ha magánfuvarozókat nagyobb számban engednének a piacra, megszűnhetne az egységes hálózat és az egységes ár. Az állami tulajdonú Volánoknak kicsi a mozgásterük, mert sokszor ebből a távolsági közlekedésből kell finanszírozniuk a helyi vagy helyközi forgalom veszteségét. így szinte csak a biztosra mehetnek, ebben az üzletben mindig nyereségesnek kell maradniuk. A kockázatvállalóbb kisebb cégek betömhetnék a piaci réseket, indíthatnának menetrend szerinti távolsági buszjáratokat, de a gyakorlatban nem könnyű a szigorúan szabályozott piacra lépni. A legjobb hálózat A Tisza Volán az. ország talán legjobb hálózatával bír, és a többi cégnél jobb autóbuszokkal tud közlekedni. A baj csak az, hogy a társadalom sebessége meghaladta a buszokét. Az egyik gond az, hogy a KRESZ eleve legfeljebb hetven kilométeres óránkénti sebességet enged a buszoknak. A menetrend is ennek figyelembe vételével készül. A másik gond, hogy „történelmi okok" miatt a buszok rengeteg helyen megállnak. Extrém példa a zalaegerszegi járat, amely a 350 kilométeres utat több mint nyolc óra alatt teszi meg. Sorban nézve a megállókat az 55-ös úton, látható, hogy a busz Ásotthalmon a Kószótanyán, utána a Szikéit útnál, Öttömösön a Dobótanyánál, Mórahalmon a Bodó kovácsnál, Ásotthalmon Négyestelepnél vesz föl utast. A távolsági vonalak teljes hosszán keveredik az elővárosi és a távolsági közlekedési jelleg. A Volánnál is tudják, hogy a távolsági utasok gyorsabb eljutást szeretnének. A hétvégi csúcsidőben közlekedő rásegítő buszok menetrendbe emelésével ki is alakultak a gyorsjáratok, látványosan rövidítve a menetidőt. A péntek reggeli pécsi diákgyors például 45 perccel hamarabb ér a baranyai megyeszékhelyre, mint a naponta közlekedő távolsági járat. Gyors buszok azonban inkább csak a diákok utazási szokásaihoz alkalmazkodva, időszakosan közlekednek. Káity Károly, a Tisza Volán forgalomfejlesztési osztályvezetője szerint ebben a piacban van lehetőség, intenzív fejlesztésekre lenne szükség, azonban a társaság túl nagy kockázatot nem tud vállalni. A cég ráadásul elsősorban a megye közlekedéséért felelős. A Tisza Volán megpróbálja gyorsítani távolsági járatait, de megszokott megállókat megszüntetni nehéz, a falvak ragaszkodnak a járatokhoz. Inkább új, közvetlen gyorsjáratok indítása jelenthetne megoldást, de ezeket csak óvatosan meri kezdeményezni a cég, a gazdaságosságra figyelve. Helyi és távolsági járatok A Szeged számára hiányzó dunántúli vasúti kapcsolatokat a nagyvárosok közötti buszösszeköttetések részben tudnák pótolni. Szeri István, a Tisza Volán vezérigazgatója azt mondja, lépni akarnak. Egyben reméli, hogy a cég szolgáltatásait a jövőben értékén tudja eladni, így megteremtődik a fedezete a távolsági hálózatának további fejlesztésére. Utóbbi gondolat azt jelenti: ha a helyi forgalom hatalmas veszteségét nem a távolsági üzletág nyereségéből fedeznék, javulhatnának Szeged és a nagyvárosok kapcsolatai. A lehetőség adott, ugyanis az Európai Unióban a közlekedésben keletkező ilyen közszolgálati veszteségek megtérítése kötelező. M. B. L 230,9 km 2 780 Ft Debrecen Zalaegerszeg Szegedről minden megyébe indul autóbusz • • : - - , • •; 288,2 km 3 360 Ft 296,0 km 3 470 Ft 194,2 km 2 310 Ft Az idén a Somogyi-könyvtárban tanulták az elsőévesek az elektronikus katalógus használatát Fotó: Schmidt Andrea Hónapok óta feszített tempóban dolgoznak a szegcdi városi könyvtár, a Somogyi munkatársai. Hiszen az új épületbe költözés miatt az egyetemi könyvtár nem tudta fogadni az őszi szemeszterben a diákokat. A Somogyiban felkészültek erre. Nemcsak vitézül állták a rohamot, hanem közben nagy jelentőségű, új programokat is indítottak. - Már a pályázatomban jeleztem: hoszszabb nyitvatartási idővel, a helyben olvasás lehetőségének bővítésével készülünk rá, hogy a társintézmény életében bekövetkező nagy horderejű változás idején tudjunk segíteni - mondja Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. Minden négyzetcenti foglalt A Somogyi-könyvtár két évvel ezelőtt kinevezett igazgatója sorolja a változásokat: most a második szinti kölcsönzőtér is ugyanannyi helyben olvasót szolgál ki, mint amennyit „normál időkben" az eredetileg is erre a célra kialakított harmadik emelet. A folyóirat-olvasóban is pluszasztalokat helyeztek el, a kiselőadóban ugyancsak. Elkülöníthető „tanulószobákat" alakítottak ki a második és az első emeleten. Mégis előfordul, hogy sorba kell állni, nincs elég szék. Sok egyetemista - főleg a külföldiek szinte a könyvtárban töltik a napjukat, folyamatosan ott tanulnak. Szeptembertől ugrásszerűen megemelkedett a másolási kérelmek száma, ezért pluszgépeket béreltek. - A leggyakrabban használt könyvekből több példányt vásároltunk, olyanokból, amelyekre „békeidőben" is lesz igény - mondja az igazgatónő. - Erre úgy nyílt lehetőségünk, hogy az Országos dokumentumellátási rendszerben, az ODR-ben való szereplésünk kiugróan magas. Ez azt jelenti, hogy a könyvtárközi kölcsönzésben élenjárunk, az ország megyei intézményei közül a mi forgalmunk a legnagyobb. Ezt a teljesítményt a kultuszminisztérium könyvbeszerzésre fordítható pénzzel honorálja. Tavaly 3,5 milliót költhettünk erre, további másfél millióért pedig megvásárolhattunk egy korszerű mikrofilm-leolvasó berendezést. Sokkal többen használják, mint a régi készülékünket. A könyvtárközi kölcsönzésben elért kimagasló teljesítménynek és az egyetemisták viszonylag zökkenőmentes kiszolgálásának a könyvtárosok áldozatossága mellett van még egy titka. Rendkívüli szakmai teljesítménynek számít, hogy a Somogyiban rekordidő alatt tették on line hozzáférhetővé a teljes modernebb állományt, az 1956 óta gyarapított könyveket. Az elektronikus katalógusból még hiányzik az alapítástól 1956-ig gyarapított anyag egy része, de a feszült könyvtárhasználat mellett is folytatják ezt a munkát. A számítógép hatalma - Tudomásul kell venni, hogy a mai könyvtárhasználók többségének a csak hagyományos katalógussal rendelkező bibliotéka mégoly értékes dokumentumai is - holt anyagok. Számukra csak az létezik, ami elektronikus úton elérhető. Akkor jönnek be ide, amikor a gépen meggyőződtek róla, hogy nálunk megtalálják a számukra szükséges dokumentumot - magyarázza az igazgatónő. - Az elektronikus katalógus kiépítése igen aprólékos munka - hiszen kézbe veszünk minden darabot, a mi katalógusunkban így a dedikációk, ajánlások, ex librisek is szerepelnek -, de elengedhetetlen. Az idén tehát az elsős egyetemisták és főiskolások túlnyomó többsége a Somogyiban találkozott először elektronikus katalógussal. Mire az Ady téri új épületben kinyit az egyetemi könyvtár, már tanult használók lesznek. Mindeközben a hálózati könyvtárakban és a Dóm téri központban összesen tíz eMagyarország pont működtetése is megkezdődött - a könyvtárosok segítettek a felhasználóknak. De mi történik a rendkívüli átmeneti forgalomra berendezkedett Somogyiban, ha majd az egyetemisták természetszerűen átmasíroznak a vonzóan új, szép és igen jól fölszerelt Ady téri intézménybe? Szegedi unikumok - Rengeteg dolgunk lesz, köztük közös munkák az egyetemi könyvtárral. Az együttműködést már jó eredménynyel kipróbáltuk, közösen digitalizáltuk Reizner János Szeged történetét, ami immár bárki által hozzáférhető az interneten. Büszkék is vagyunk rá, hogy partnerei tudtunk lenni az e téren már kiválóan teljesítő egyetemi könyvtárnak és remélem, nemsokára ismét közös erővel digitalizálhatjuk a szegedi újságokat. Önállóan elindítottunk két másik programot is: a Vasváry-gyűjtemény anyagát, ami az amerikai magyarságról a legteljesebb, valamint a szegedi hely- és színháztörténet nélkülözhetetlen dokumentumait, a plakátgyűjteményünket tesszük digitálisan hozzáférhetővé. Ezek olyan kincsek, amelyek kizárólag nálunk találhatók meg. Azt is remélem persze, hogy a két évtizedes intenzív használatban megkopott épületünk és berendezéseink fokozatos felújítása megkezdődhet - és a szép új egyetemi könyvtár partner intézményeként, békés együttmunkálkodásban szolgálhatjuk a szegedieket. SULYOK ERZSÉBET