Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-08 / 286. szám

6 "MEGYEI TŰKOR" SZERDA, 2004. DECEMBER 8. Amikor környezeti érdek és cégérdek egybecsöng Társadalmi ügy lett a perifériából A környezet-, természetvédelem slágertémává lett az uniós csatlakozás kapcsán. Új cégek, új munkahelyek jöttek létre az európaivá lett környezet", természetvédelmi követelmények kielégítésére. A vállalkozásoknak üzletet jelent ez a tevékenység - a pénzügyi és a környezeti érdek ez esetben összekapcsolódik -, kisembereknek pedig megélhetési lehetőséget látnak benne. „Társadalmiasult" a környezet, a természet védelmének korábban oly periférikus ügye. Egyre növekszik a részben vagy egészben ilyen jellegű tevékenységet végző cégek száma. Az elsősorban veszélyeshulladék-kezeléssel és -ártalmatlanítással foglalkozó Biopetrol Környezettechnikai Kft. még a régebbi alapításúnk közé tartozik, 1992-ben jött létre. - Idén mintegy 15 millió forintot fordítottunk munkatársaink képzésérc-továbbképzésére - mondja Czékus Mihály vállalkozási vezető. A jelentős ráfordításra szükség van: a környezettechnikai szolgáltatások piacán az utóbbi években megjelent ugrásszerű kínálatbővülés versenyhelyzetet eredményezett. - Várhatóan tovább növekszik az igény a környezetvédelmi tevékenységekre - így a vállalkozási vezető. A cég nem abban reménykedik, hogy egyre több lesz a váratlanul bekövetkező környezeti katasztrófa, és így több kárelhárítási munkára kérik fel őket. Hanem - ellenkezőleg - abban, hogy a kármegelőzéssel kapcsolatos megbízások mennyisége emelkedik tovább. Munkanélküliség-csökkentő hatása is lehet a környezet-, természetvédelem iránti társadalmi igény megnövekedésének, hiszen nemcsak szakcégek kerülnek kapcsolatba az ilyen témákkal, hanem, tevékenységi körtől szinte függetlenül, szinte minden vállalkozás. Igaz, az így keletkező feladatok nagy részét a cégek jórészt belső átcsoportosítással oldják meg - mondja magánvéleményként egy környezetvédelem közeli szakOlajfaló baktériumokkal kísérleteznek. A környezetvédelemben is fontos a kutatás Illusztráció: Karnak Csaba ember. - A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ idén 26, környezetvédelmi technikus, illetve környezetvédelmi mérnök végzettségű munkavállalót közvetített ki - tudtuk meg Tóth Eva sajtóreferenstől. Környezetvédelmi előadói, üzemi technikus, mezőgazdasági környezetvédelmi asszisztens munkakörökbe vették fel őket, volt, akinek munkakörét „települési környezetvédelmi tevékenységként" határozta meg a munkáltató. A munkahelyek között polgármesteri hivatalok, cégek, természetvédelmi szervezetek egyaránt akadnak. A Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület nemrégen még tízfős alkalmazotti gárdával működött, ez a közelmúltban mintegy felére csökkent, mert nem sikerült megtalálni foglalkoztatásuk forrásait. - Minden bizonnyal csak átmeneti ez az állapot, a forrásokat folyamatosan keressük - hívja föl a figyelmet Paulovics Péter, a szervezet társelnöke. A Csemetének átlag tíz-harminc különböző természet-, környezetvédelmi programja fut párhuzamosan, munkával tehát bőven el van látva. Feladatkörét az is bővíti, hogy tagja a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának, minden, a Dél-Alföldön fölmerülő környezet-, természetvédelmi ügyben folyamatosan naprakésznek kell lennie. A környezetvédelem ma már a családok életét is áthatja. A szőregi Kele Péter né környezetvédelmi szakelőadói képzettséget szerzett a Békéscsabai Regionális Munkaerő Fejlesztő és Képző központ szegedi irodájának szervezésében - november közepén végzett. Az eredetileg középfokú közgazdasági végzettséggel rendelkező, háromgyermekes családanya pénzügyi munkakörben dolgozott egy cégnél, aztán a harmadik gyermeke után nem tudott gyesről viszszamenni, munkahelye nem foglalkoztatta tovább. Egyébként is érdekli a környezetvédelem - évek óta szelektíven gyűjti a háztartási hulladékot a család, e gyakorlatot már a szomszédok is kezdik tőlük átvenni úgy gondolta, ezen a területen szerez további ismereteket, hátha fel tudja használni munkahelykeresésnél. - Ismerősöm, szintén munkát kereső történelem-földrajz szakos tanár hívta föl figyelmem tanfolyamra; a költségeket a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ száz százalékban térítette. Volt felvételi vizsga, még IQ-tesztet is írattak. Márciusban kezdődött a tanfolyam, ültünk a padban, mint az iskolások. Végül is, munkanélküliek lévén, ráértünk meséli élményeit a frissen végzett családanya. Büszkén mutatja szakdolgozatát, mely a szelektív hulladékgyűjtésről szól. A csoporttársak között húszévesek éppúgy voltak, mint ötvenesztendősök, közép- és felsőfokú végzettségűek egyaránt. Akadt köztük pályakezdés előtt álló, érettségizett munkanélküli éppúgy, mint villamosmérnök, tanár, vízügyi szakközépiskolát végzett szakember. - Pénzünkbe nem került, rengeteget tanultam, és most megyek, viszem a bizonyítványomat a munkaügyi központba - mondja Kele Péterné. Reménykedik, hátha ki tudják közvetíteni ilyen jellegű ismereteket igénylő munkahelyre. De - teszi hozzá - most már arra is lát esélyt, hogy saját maga találjon munkát magának. F.CS. Szegedi kutató egy rejtély nyomában A biológiai kísérlet a bőrünkre Most évi 2%* kamatcsökkentés! Kezes és fedezet nélkül, egyszerűen felvehető. További információ a nap 24 órájában: 06-40/50-40-50 Várjuk bankfiókunkban: Szeged, Kossuth L. sugárút 18-20. HVB^Bank •2004 nownibef 2. ts 2005 pnuái 28. között folyósított 300 ez« Ft feletti, forintalapú személyi kölcsön esetén écvényes kamatcsökkentés. Hitelösszegtől függő akciós kamat évi 19.99% 22.99% • évi 2.5% kezétési költség. Akciós THM 25,77% 34.51% A bank a kamatváltoztatás fogát feimtactfa. további lészfetek a Hirdetményben. A növénybiológia egyik rejtélyének nyomába eredt Nagy Ferenc szegedi kutató. Eddigi eredményeivel is méltán keltett nemzetközi visszhangot, továbbá reményeket arra, hogy sikere esetén az orvostudományban is hasznosulhat felfedezése. A növények fényérzékelő részecskéit, az úgynevezett fotoreceptorok mindegyikét ismeri a tudomány. Kivéve egyet. Azt az érzékelőt, amely a növényre, emberre egyaránt káros hatású UV-fényt nyeli el. Ennek megismerése nemcsak azért lenne kívánatos, mert így teljessé válna a növényi fényérzékelésről szóló tudásunk. A kutatók ugyanis azt találták, hogy a növények egyéb, már ismert fényérzékelőinek - amelyek például a kék vagy a vörös fényt nyelik el - létezik „megfelelőjük" az emlősök sejtjeiben, így a humán sejtekben is. - 1994-ben izoláltak egy receptort növényben, négy év múlva pedig kimutatták emberi sejtben is. Ez egyébként az a molekula, amelyik az ember biológiai órájának szabályozásáért is felelős, emiatt érezzük annyira rosszul magunkat hosszú légi utazások után - magyarázza Nagy Ferenc. - Egy másik molekulát, a COP I.-et 1992-ben írtak le, a növényben ez a fényválasz negatív szabályozója. A humán sejtben a megfelelője a híres-hírhedt P 53 fehérje lebontását szabályozza - ez a legfontosabb tumorellenes fehérje. Vagyis nem alaptalan a reményünk: ha megtaláljuk az UV-fény eddig ismeretlen érzékelőjét a növényben, talán lesz megfelelője az emberi sejtben is. Ilyenkor lódul meg a laikus képzelet: lehet, hogy vége szakad egyszer a fenyegetettségnek, amelynek a bőrünk van kitéve a napon? Leáldozik a napolajgyártóknak? - Való igaz, hogy kutatásainkban együttműködünk a szegedi bőrgyógyászati klinika kutatóival. De mindössze másfél éve intenzív az egyetlen ismeretlen növényi fotoreceptor feltalálására irányuló munkánk - fogja óvatosra a növénybiológus. - A világ sok más laboratóriumában folynak ez irányú kutatások, eddig sötétben tapogatózott mindenki. Ami bennünket reményekre jogosít: van egy rendszerünk a keresésre. Léteznek növényi mutánsaink, amelyeket vizsgálunk, van például olyan, amelyik nem válaszol az UV-fényre. is megy Aprólékos munka, valóságos türelemjáték lehet olyasmit keresni, amiről a kutatók még azt sem tudják pontosan, hogy micsoda, fehérjemolekula-e, vagy csak egy hormon... Ha mégis megtalálják, applikálni kell emlős sejtre, s kérdés, ennek is megtalálható-e a humán megfelelője. A növények jó modellek - végtére sokkal korábban is léteztek, mint az emlősök, és sokkal több UV-fénnyel „megküzdöttek", mint amennyi a mai élővilágot éri. Hogyan? Ezt lenne jó tudni. Valóságos türelemjáték lehet olyasmit keresni, amiről a kutatók még azt sem tudják pontosan, hogy micsoda, fehérjemolekula-e, vagy csak egy hormon... Nagy Ferenc kutatói pályája egyébként legalább annyira „regényes", mint legújabb témaválasztása. A Szegedi Biológiai Központ (SZBK) kutatója 1977 óta, jelenleg azonban Gödöllőn is dolgozik csoportja, hiszen ő az ottani Mezőgazdasági Biotechnológiai Intézet főigazgatója. 2001 -ben elnyerte a Nobel-díjas fizikusról elnevezett Wolfgang Paul-díjat. Ez jelentős összeggel jár. A német kormány külföldi tudósok olyan kutatásait finanszírozta vele, amelyektől nagy jelentőségű eredmény várható. így Nagy Ferenc Freiburgban is létrehozhatott egy UV-receptort kutató csoportot, s az ottani egyetemen is tanít. Ezúttal itthon, Szegeden, az SZBK-ban tegnap kezdődött Straub-napok tudományos ülésén számolt be, munkatársaival hol tartanak a kísérletekben, amelyek az ismeretlen növényi fotoreceptor azonosítását célozzák. S.E.