Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-07 / 285. szám

KEDD, 2004. DECEMBER 7. «MEGYEI TŰKOR« 15 Nem ritka megyénkben az illegális fakivágás. Az erdőtelepítés nemcsak a tulajdonosnak, hanem a messze környéknek, vagyis rengeteg embernek használ Illusztráció: Schmidt Andrea A közeljövőben nem várható, hogy növekedik a Szeged környéki erdőterületek nagysága - a kedvező támogatási lehetőségek ellenére sem. Az Állami Erdészeti Szolgálat szegedi erdőfelügyeleti osztálya és a Dalerd Rt. ugyanakkor minden szakmai segítséget megad a területtulajdonosoknak új erdők létrehozására. Szeged főkertésze fölhívja a figyelmet: egyelőre legfontosabb a meglévő erdők megóvása. Egyszer már elkezdték Szeged zöldövezeti fásítását - évtizedekkel ezelőtt -, de a munkát még befejezés előtt abbahagyták. - Az 1975-1985 között, a Sándorfalva, Algyő, Tápé, Tiszasziget vonalon létrejött erdő - tájékoztat Nagy Zsolt, az Állami Erdészeti Szolgálat szegedi erdőfelügyeleti osztályának vezetője - az egykori Felszabadulás Tsz területén jött létre. Egy kis részét, mint állami területet, a Dalerd kezeli, legnagyobb hányadát azonban magántulajdonosok birtokolják. Pótolható-e az abbamaradt erdősítés, az egykor erre kijelölt, többi területen? Elvileg igen, a gyakorlatban viszont a válasz nem olyan egyszerű. E területek azóta szintén magántulajdonosok kezében vannak. - Minden tulajdonos arra használja területét, amire akarja, az érvényes rendelkezések betartásával. Az erdőarány értékelhető növekedése csak akkor várható, ha valaki az erdőtelepítést anyagi következményeivel együtt is fölvállalja. Tehát például fölvásárolja az alkalmas területeket, s ezek összességén erdőt telepít - hívja föl a figyelmet Fazekas József, a Dalerd Rt. termelési igazgatója. A mezőgazdasági FÁSÍTÁSBÓL JELES területek erdősítését uniós, illetve nemzeti támogatással kiegészített EU-s támogatások serkentik. Mire vonatkozik támogatás? Erdőlétrehozásra, a kész erdő ápolására, kiegészítő munkálatokra egyaránt, és létezik úgynevezett jövedelempótló támogatás is, mely a hosszú távú, erdőből származó jövedelem érdekében elhagyott rövid távú - mezőgazdasági - bevételeket pótolja. - A jelenlegi telepítési egységárak mellett megéri az erdősítés - mondja a termelési igazgató. Igaz, először, rá kell költeni a telepítésre pénzt, a támogatás csak később jön. Szeged környékén - itt a földterületek minősége még viszonylag megfelelő jövedelmet eredményez mezőgazdasági termelés esetén - nem indultak erdősítések (a megye nyugati részén, a rosszabb termőképességű homokvidéken igen). Mivel lehetne elősegíteni, hogy Szegeden is meginduljon a erdősítés, létrejöjjön a por- és pollenfelhőktől védő, jóléti feladatot is betöltő erdőgyűrű? - Valószínűleg hiábavaló arra várni, hogy a területtulajdonosok elkezdik a mezőgazdasági művelést erdőművelésre váltani. Viszont az erdőtörvény lehetőséget ad arra, hogy közérdekből erdőtelepítést lehessen végrehajtani. Ha közgyűlési döntés születne, amely szerint Szeged felvásárolja vagy hosszú távon bérbe veszi az erdősítésre alkalmas területeket, akkor megindulhatna a folyamat - halljuk Fazekas Józseftől. Hozzáteszi: az erdővel szemben támasztott társadalmi többletigényeket társadalmilag kell finanszírozni. - Úgyszólván kizárt, hogy Szeged visszavásárolná a magántulajdonosok földterületeit. Erre a városnak nincseríek forrásai mondja Forró Marianna városi főkertész. Egyelőre inkább a meglévő erdők védelmére kellene koncentrálni, és nem - például teniszpályát létesíteni helyükön. JOLÉTIERDŐ-TÜZEK „A magánerdő-tulajdonosnak nincs joga a kirándulókat kitiltani az erdőből" - mutat rá Nagy Zsolt. Ugyanakkor a tulajdonosok gyakran tapasztalnak területkárosítást. Eldobott csikkek, üvegcserepek okoznak erdőtüzet, a kirándulók nyomát gyakran szeméthalmok, letört ágak jelzik. Fontos lenne annak tudatosítása: az erdő csak akkor töltheti be jóléti feladatát. ha őt magát sem károsítják. Javítana-e a helyzeten az erdők helyi védelem alá helyezése? Ehhez több ezer tulajdonossal kellene egyeztetni előzetesen, s erre pillanatnyilag aligha van mód halljuk a főkertésztől. Egyébként a védelem alá helyezés nem old meg semmit automatikusan, „írott malaszt" marad, ha az emberek nem tartják értéknek, nem óvják az erdőt magát. Leggyorsabban azt kellene elérni, hogy az emberek számára magától értetődő legyen: az erdőre vigyázni kell. A szemléletformálásban óriási szerepük lehet a természet-, környezetvédő szervezeteknek. F.CS. Csongrád megyében összesen 32 ezer hektárnyi erdő van, ebből 15-16 ezer hektárt kezel a Dalerd. „Már jóformán az összes, kezelésünknek lévő területet beerdó'sítettiik Szeged környékén" - mondja Fazekas József. Az utolsó, városközeli fásítható rész betelepítése jelenleg folyik, Nagyfánál. Ha egy tulajdonos erdőt akar telepíteni területén, a Dalerd minden szakmai segítséget megad számára. Ásotthalmi borász a legjobbak közt Szőlővessző, lélek és megszállottság A mezőgazdaságról lassú az átállás Megéri az erdőtelepítés Tagjai közé választotta novemberben Somodi Sándor ásotthalmi borászt a Pannon Bormíves Céh. A társaság a magyar borászat meghatározó személyiségeiből áll, nagy részük Az év borásza cím birtokosa, s a 27 tagból 26-an hegyvidékiek. - A közvélekedés sokáig az volt, hogy az Alföldön egy szőlőveszszőt sem kellene elültetni, ezért is vagyok különösen büszke arra, hogy mégis elismerték a munkámat, és felkértek tagnak. Az Alföldön - a közvélekedéssel ellentétben - sok a jó borász - magyarázta Somodi Sándor, miközben sápadtrózsaszín, illatos rosé borával kínált bennünket. - Világos bort nehezebb létrehozni úgy, hogy az ízek mégis megmaradjanak. Ebből a kékfrankos szőlőből készült bornál azonban ez sikerült. Egy szép, világos spanyol bort láttam egyszer, számomra az lett az etalon. A bormíves céh minden tagja más indíttatással, lehetőségekkel rendelkezik. Ami közös bennük, hogy ahol termelnek, megpróbálják a maximumot kihozni az adott borvidékből. Többet nem tehetnek. Az 5 éve létező társaság, az ásotthalmi borász hozzáértése mellett, az Alföldhöz való ragaszkodását is értékelte. - Megszállottság és egy kis csökönyösség is kell hozzá, hogy megmutassam, lehet az Alföldön is olyan bort készíteni, amely társítható a hegyvidékiekkel mutatott Somodi Sándor az ásotthalmi tanyán lévő pincében sorakozó hatalmas tölgyfahordókra. Ezekkel akkor is foglalkozni kell, ha üresek. Ma már ezért sokan inkább műanyag hordóban tárolják a szőlő levét. - Ha megbontok egy hordó bort, és kisebbekbe osztom szét, mindegyiknek más lesz az íze. De más lesz akkor is, ha fa, műanyag vagy saválló acél tartályban érik a nedű - avatott be kicsit a szakma rejtelmeibe a borász. - A nagyüzemi bor is lehet szép és korrekt, ugyanakkor elvesznek azok a cizellált finomságok, melyek miatt szeretjük a bort, melyek akkor jelennek meg, ha törődünk a borral - akár a gyerekekkel. Somodi szerint a bor bizalmi termék. Nem véletlen, hogy a művészvilágból sokan kötődnek a borhoz, felismerik, hogy akár az embernek, a bornak is van lelke. Arra a kérdésre, hogy melyik a kedvenc az általa termelt italok közül, nem is olyan könnyű a válasz. Mindegyik kedves valamiért, mind más, de másnak is kell lennie. A két évig érlelt chardonay-t például nem lehet összehasonlítani egy ez évi borral. Az idei egyébként éppen a tavalyi aszályos év ellenkezője volt. Ezért most későn, októberben kezdődött a szüret. Ekkor volt a szőlő technológiailag, azaz optimálisan crett. - Jók lesznek idén a borok, sok szép illat és sav lesz bennük magyarázott Somodi Sándor. - A magyar bor ma is Európa élvonalához tartozik, jól értékesíthető, mégis sok még a tennivaló. Elsősorban a közösségi marketing területén. G. ZS. Somodi Sándor a bormíves céh egyenruhájában Fotó: Schmidt Andrea Kínai, román befektetőt keres a vállalat Nem eladók a háziipar gépei Csongrádon „Távoli világ." A kft. csongrádi központjában jelenleg három albérlő végez termelő és kereskedelmi tevékenységet Fotó: Bálint Gyula György Bár a szőnyegszövés és a kosárfonás után idén már a varrás is megszűnt a Csongrádi Háziipari Kft.-nél, nincs csődhelyzet: a vállalkozás fővárosi üzeme tovább működik. A több lábon álló cég kifizette elbocsátott dolgozóit, a gépek azonban nem eladók. Ha kedvezőbbek lesznek a körülmények, újra kezdődhet a termelés - állítja az igazgató. Bár Csongrád szívében, a Szentháromság téren van a központja a háziipari kft.-nek, mégis olyan érzése támad az embernek, amikor benyit az ódon levegőjű udvarra: titokzatos és a helyi közügyektől távoli világba lépett be. A szóbeszéd szerint: végóráit éli az üzem. Vajon igaz-e a pletyka: mindennek vége, Justin elad mindent? - kérdeztük Justin Imrét, a Csongrádi Háziipari Kft. ügyvezető igazgatóját. - A mai állapot, a hagyományos részlegek munkájának megszüntetése egy hosszabb folyamat része - magyarázta az igazgató. - A kosárfonás, a szőnyegszövés, a bérmunkára alapozott konfekció és asztalosipari tevékenység a legjobb szervezéssel, piackutatással sem volt már életképes. Mint ahogy a korábban exportra is termelő csongrádi bútorgyártás is piacot vesztett és összezsugorodott. A csongrádi háziipar legjobb éveiben sem tudott 100-150-nél több embernek munkát adni. Igaz, egy időben a bedolgozói létszám ennél sokkal több volt. A kft. a város nagy ipari cégeihez képest erősebbnek bizonyult, ugyanis a háziipar fővárosi - angyalföldi - vasipari részlege komoly létszámmal működik. A vállalkozás területileg nem korlátozódik Csongrádra, s több lábon áll. Mint megtudtuk, Csongrádon előbb a szőnyegszövés, a kosárfonás szűnt meg, és végül a konfekciórészleg hagyta abba a munkát ebben az évben. Nehéz döntés volt, de az évi 4-5 millióval halmozódó veszteségek és a nem javuló gazdasági körülmények erre a lépésre kényszerítették az üzemet. A konfekcióban csak 9-en maradtak végül, a városban a varrás jelenleg hiányszakmának számít. Akik az utolsó napig kitartottak, azok 20-25 éves munkaviszonnyal rendelkeztek. Justin Imre azt mondja, cégének nincs - és korábban sem volt - tartozása, adóssága. Befizették, ami az államnak, az önkormányzatnak jár, és kifizették a dolgozókat is. Nincs csődhelyzet, végnapokról beszélni pedig butaság. Nem herdálta el épületeit, eszközeit a vállalkozás, a gépeket kedvezőbb helyzetben kicsomagolják, és újra dolgozhatnak. Az elbocsátott varrónők, mint megtudtuk, három hónapi fölmondással és hat hónapi végkielégítéssel a zsebükben vettek búcsút munkahelyüktől. Mindez összesen több mint 8 millió forintba került. A múlt hét végén Temesváron járt Justin Imre, mint az iparkamara kistérségi elnöke. Azon munkálkodik, hogy román és kínai befektetőket nyerjen meg: vegyenek részt új csongrádi munkahelyek teremtésében. Mint mondta: örül annak, hogy megkérdeztük: miért szűnt meg néhány munkahely cégénél. Annak is örülne, ha a városvezetés egyik vagy másik posztján lévőket is érdekelné ez, és elmondhatná nekik: csökkentsék az iparűzési adót, ha valóban komolyan gondolják, szükség van új munkahelyekre, vagy a meglévők megtartására. BÁLINT GYULA GYÖRGY Nyelvtanárok szakmai napja A Tarjáni Magyar-Német Két Tannyelvű Általános Iskola idegen nyelvi szakmai munkaközössége szerdán délután továbbképzést, tapasztalatcserét szervez Szeged idegennyelv-szakos tanárai részére. A program célja, hogy bemutassák azokat a módszereket, amelyek az általános iskolai idegennyelv-oktatást eredményesebbé tehetik. A tarjáni iskolában 1992 óta folyik magyar-német két tannyelvű oktatás, a cél az, hogy a gyerekek játékos formában, örömmel sajátítsák el a nyelvet. A szakmai napon bemutató jellegű tanítási órán vehetnek részt a nyelvtanárok a 6. osztályban, ahol a gyerekek a rajz tantárgyat német nyelven tanulják. Túravezetői tanfolyam A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség bronzjelvényes, gyalogos túravezetői tanfolyamot tart, melyre várják a szövetségen kívüli érdeklődők jelentkezését is. Jelentkezni a szövetség Victor Hugó utcai központjában lehet szerdánként 16 óra 30 perc és 18 óra 30 perc között személyesen, az 548-095-ös telefonszámon, illetve a toboz kulcsoshaz@freemail.hu e.mail címen.