Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-27 / 277. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2004. NOVEMBER 27. WWW.DELMAGYAR.HU Partner íAPcis^pjQ*: saa^íiíjLÉsir; I&WG&S&I; mi Éi&s&i' minimum, j j ^^ pB9]Ue££wÍL részletfizetési lehetőséggel vállaljuk! mmvjLiim« \Lmámhmjiáj^^ is mNQássihwmmEwm. BassaÉm, g 2004-es szerződéskötőknek ez éyi I anyag- és munkadíjas áron tudjuk biztosítani a 2005 márciusában kezdődő felújítási munkálatokat! ' R4: ÉK FR. m >M, LÓ-ÓA FEFFLS -BB Mások írhatták Schindler listáját Oskar Schindler több mint ezer zsidót mentett meg a holokauszttól - legalábbis az eddig ismert információk szerint. Egy történész legújabb kutatási eredményei viszont arra utalnak, hogy Schindler aki náci párttag volt - mégsem volt akkora hős, mint az Steven Spielberg Schindler listájából megtanulta a világ írta a Guardian. A Dávid Crowe észak-karolinai történészprofesszor által írt új életrajzi könyv szerint - amely alapját egy német padláson talált iratok adják - Oskar Schindler német gyárosnak nem is volt listája. A híres dokumentum azoknak a zsidó munkásoknak a nevét tartalmazta, akik a gyáros szerint nélkülözhetetlenek voltak üzemében. Ezzel mentett meg több mint ezer zsidót a koncentrációstáboroktól. Eddig mindenki úgy tudta, Schindler, aki a náci párt tagja volt, a második világháború elején a gyors meggazdagodás reményében költözött Krakkóba. Mivel kitűnő kapcsolatban állta náci vezetéssel, nagyvállalkozásához minden támogatást megkapott. A hadirendelések igényeit kielégítő gyárába a zsidó gettóból toborzott olcsó munkaerőt. A koncentrációs táborok és a hidegvérű gyilkosságok láttán Schindler meggyűlölte a fasizmust, és ettől kezdve minden eszközzel igyekezett zsidó dolgozóinak az életét megmenteni. A történész szerint Schindler az említett időben börtönben volt, és mások állították össze a listát. A New York Timesban nemrég megjelent cikkében azt állította, hogy a Schindler listája című filmet inkább művészi, mint történelmi értékei miatt tartja nagyra. Crowe azzal is vádolja a német gyárost, hogy egy olyan német egységet vezetett, amely a nácik Lengyelország megszállásáról szóló terveiért felelős, és az 1930-as években a németeknek kémkedett Csehszlovákiában. Az újabb könyv nem rombolja le teljesen a Schindlerről kialakított eddigi képet. A gyáros nyomon követte a több száz munkás útját Csehszlovákiába, ahol kevésbé voltak veszélyben, és ellátta őket élelemmel és gyógyszerrel. Része volt emellett a nácik által elszállított zsidó bebörtönzöttek kiszabadításában is. Crowe szerint azonban a kilenc különböző Schlndler-llstából többet nem ő, hanem Marcel Goldberg, a titkosszolgálat egy korrupt zsidó tagja írt. A történész szerint Schindler nem volt olyan helyzetben, hogy minden részletet átlásson: vesztegetés vádjával letartóztatta az SS. DÉLWAGYARORSZÁG A DÉLMAGYARORSZÁG es a DÉLVILÁG m * * i DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt T * "iVlUDllC' SZÁZ ÉVE ÜNNEPELTÉK A SZENT ISTVÁN TÉRI VÍZTORONY ÁTADÁSÁT permetezték a korzót Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! KM!«S Olwss! A megjeleittsha a beküidő ejrelértésén ki»ül a képen lllható stemély Ikiskorúaknal a lor»énve< képviselő) áeiiaiámláse safcépas. Éppen száz éve tartották a szegedi Szent István téri víztorony terheléspróbáját: ekkor töltötték föl először az 1000 köbméteres betonmedencét. A főpróba után látványos és szokatlan városi ünnepséget rendeztek az új vízmű bekapcsolása alkalmából: szökőkúttá alakították a Belváros köztéri tűzcsapjait. A tömeg megtöltötte a Széchenyi téri korzót és a Klauzál teret, az emberek örömmel sétálgattak a három-négy emelet magasra fölszökő vízsugarak alatt. Középkori szokás szerint, a Szent István téri víztorony terheléspróbája idején az ezer köbméteres tartály alatt várakozott a vasbeton építmény tervezője, Zielinszki Szilárd. A hagyomány a régi időkben megkívánta a hidak és más mérnöki művek alkotóitól, hogy az állványok lebontásakor a tervező fönt maradjon a létesítményen, s ha az ledől, vele pusztuljon. A hatalmas tartály éppen száz éve, 1904. november 26-án telt meg először vízzel. Kiállta a próbát Az első műszaki doktor, s egyben a hazai vasbetonépítés meghonosítója a föltöltés órái alatt folyamatosan ellenőrizte a vékonyra tervezett (mindössze 10-15 centiméter vastag) tartályfalat, a berendezések működését. Zielinszkin kívül nem csak a toronyban, de a Szent István téren sem maradt senki: a városvezetők fölkészültek egy esetleges katasztrófára is, és kiüríttették a teret. Ma már tudjuk, hogy az aggodalom fölöslegesnek bizonyult: a torony kiállta az első próbát éppúgy, mint a következő száz esztendő folyamatos terhelését. A főpróbán tehát nem történt baleset, amint az építés alatt sem - néhány nappal a föltöltés előtt viszont súlyosan megsérült egy munkás, aki a medence tetejénél a víz megeresztése körül serénykedett: ötméteres magasságból a tartályba zuhant és a lábát törte. Föltehetőleg mindezt már csak a helytörténészek és a kutatók, köztük a torony állapotának fölmérésével, majd Korabeli üdvözlőlapon a Szent István téri víztorony, a kép jobb oldalán a kor stílusában épült illemhely... a helyreállítási tervek elkészítésével megbízott építőmérnökök, Körmöczi Ernő és Szolga András, a Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda ügyvezetői tudják. Érdeklődésünkre szívesen meséltek az új vízmű bekapcsolása alkalmából rendezett, s nem kis meglepetést okozó városi ünnepségről is. Lázár György szegedi polgármester a hivatalokhoz és katonasághoz címzett meghívójában a következőket írta: „...A vízmű ünnepélyes megnyitása szerdán, azaz folyó hó 30-án fog megtörténni, ezt a városi lakosságnak oly módon hozzuk tudomására, hogy este 6-7 óráig kivilágítás mellett a Széchenyi téren az utcai vízcsapok szökőkutakká lesznek rögtönözve." Ember ember hátán tolongott A Szegedi Napló másnapi számában (1904. december 1.) terjedelmes tudósítás jelent meg az utcai vízcsapok próbájáról. „A Széchenyi tér a szokottnál nagyobb fényben úszott. A locsoló tűzcsapokat sugárcsövekkel szerelték fel még öt óra előtt. A publikum percről percre nőtt. A katonazenekar kivonult, és a városháza előtti téren elhelyezkedett. A viaszkos vászonköpenybe bújt tűzoltók hat óra tájban megkezdték a csapok kinyitását. Az első csapot a Klauzál téren nyitották fel. Óriási néptömeg vette körül a magasra törő vízsugarat, mely az első percben 14-16 méter magasra szökkent föl. Közben megkezdték a többi csap kinyitását. A nyomás ekkor valamivel csökkent, és a sugarak 12-14 méter magasságot értek el. Hat óra tájban a Klauzál téren és a Széchenyi téri korzón ember ember hátán tolongott. A katonazene egy kedves melódiájú darabbal üdvözölte a Széchenyi tér vízsugarait. Összesen 14 csapból szökött fel a víz, melynek aláhulló csöppjei a villany- és gázfénynél tündéri látványt nyújtottak. Az utcasarkokon feltörő vízsugarakat a szél ezermillió csöppben szórta le a kövezetre. A sétáló közönségre permetező eső, páratelt köd alakjában hullott alá a víz" - fogalmazott nem kis elragadtatással a hajdani hírlapíró. Páratlan építmény Az emberek esernyőkkel sétálgattak a vízsugarak alatt, a fiatalok kalapot tartottak a szökőkutak fölé, a nyomás persze magasba röpítette azelázott fejfedőt, s kifordított és félrecsapott egy ernyőt is. A tudósító szerint „a legmerészebb és legzajosabb jelenet a Klauzál tér sarkán lévő csapnál keletkezett. Egy alsóvárosi atyafi subába burkolózva akarta kipróbálni a víz erejét és a csapra akart ereszkedni. Abban a pillanatban nagyot koppant a suba, az atyafit vízözön vette körül, amelyből tüszszögve és nagy csalódással menekült..." A vízsugarak a lombtalan Széchenyi téri platánok ágai fölé szöktek, az aszfaltjárdák melletti csatornákban patakként folyt a víz. A mérnökök fölhívták a figyelmet, hogy a jól sikerült főpróbáról szóló cikkben egyetlen szó sem esik magáról a víztoronyról, amely pedig - amint arról már oly sokszor írtunk - építészettörténeti szenzációként valósult meg. Zielinszki Szilárd tapasztalt vasbetontorony-építőként jelentkezett a szegedi pályázatra. Kőbányán egy évvel korábban, 1903-ban készült el egy jóval kisebb, 350 köbméteres víztorony, amely már régen nem működött, amikor 1968-ban fölrobbantották. Ugyancsak az apai ágon lengyel származású, de magát következetesen és büszkén magyarnak valló Zielinszki tervezte az 191 l-ben megépült margitszigeti szintén vasbeton - víztornyot is, amely megvan még, de 1962 óta nem használják. A Szent István téri torony viszont száz éve működik - ebben is páratlan. NYILAS PÉTER Az időközben műemlékké nyilvánított Szent István téri víztornyot - amint erről többször tudósítottuk olvasóinkat - hamarosan fölújítják. Kávézó ugyan nem lesz a torony tetején (sem a szakemberek, sem a műemlékvédők nem javasolják a szigorú járványügyi előírások mellett végezhető vízellátással nehezen összeegyeztethető, Idegen funkció megjelenését), de az első két szint kilátóját megnyitják majd a közönség előtt.