Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-13 / 265. szám

Szombat, 2004. november 13. SZIESZTA 11 Baglyok és rétihéják Réti fülesbaglyok és kékes rétihéják jelentek meg a Csanádi-pusztán. E két madár telelni érkezik Magyarországra - a bagoly nem mindig, csak egyes, kitüntetett években, így az idén is, köszönhetően a rendkívül elszaporodott mezeipocok-állománynak. Bagoly és rétihéja egyébként esküdt ellensége egymásnak. A réti fülesbagoly (nem tévesztendő össze a városokban fenyő- és fűzfákon nagy csapatokban nappalozó erdei fülesbagollyal) különleges bagoly, gyakran vadászik nappal is - halljuk Kókai Károlytól, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megyei csoportjának szakemberétől. A bagoly ilyenkor gyakran keresztezi a kékes rétihéja útvonalát, s miután táplálékuk is megegyezik - az elszaporodott, apró rágcsálók tömege -, nem kedvelik egymást. A rétihéja valamivel erőteljesebb testalkatú madár, mint a fülesbagoly, így gyakran elzavarja a baglyot. Ha a bagoly nem menekül elég gyorsan, még összecsapásokra is sor kerülhet köztük; a nappali ragadozók, titokzatos okból, egyébként is gyűlölik a baglyokat (ezt használták föl egykor a vadászok, szelídített uhuval csalogatva lőtávolba a egyébként mára veszélyeztetetté vált ragadozókat). Ez a két madárfaj a világ nagyon sok helyén fészkel, Magyarország azonban nem tartozik fészkelőterületeik közé, csak telente keresik föl a Kárpát-medencét - a héja rendszeresen, a bagoly olykor-olykor, és nagy ritkán költ is. Idén már mindkettő megjelent, a Csanádi-pusztán félszáz réti fülesbaglyot, s harminc-negyven kékes rétihéját észleltek a madarászok, és még több várható. Minek tulajdonítható fokozott mennyiségük? Ebben az évben rendkívül elszaporodott a mezei pocok, s ennek híre - a jelek szerint - a ragadozók fülébe jutott. A fülesbaglyok nyilván kimondottan ez okból kerekedtek föl ukrajnai, dél-oroszországi sztyeppi élőhelyeikről, de a rétihéja szokásosnál nagyobb száma is ennek tudható be. Bár a bagoly is, a héja is magányosan vadászik - ki-ki erre-arra -, pihenni csapatokban gyűlnek össze. Talán azért, mert kevés az olyan hely, ahol biztonságban érzik magukat, Illetve a csoportos éjszakázás nagyobb biztonságérzettel ajándékozza meg őket. Egymástól azonban nem óvja meg őket ez sem, de amíg a réti fülesbaglyoknak és a kékes rétihéjáknak egymás jelenlététől kell leginkább tartanluk, s nem pedig emberi beavatkozásoktól, addig minden rendben van. f.cs. KÉSZ A SZÖVEG, AZ EGYES ORSZÁGOK ELFOGADÁSÁRA VÁR AZ EURÓPAI UNIÓ ÚJ SZERZŐDÉSE 450 millió polgárnak Szükségszerű folytatása az európai közösség alapjául szolgáló Római Szerződésnek, és egyben új minőséget hoz létre az Európai Unió alkotmányos szerződése. Egy szöveg, amely 450 millió ember második hazájának értékeit és működését foglalja össze. Október 29-e óta a tagállamok elfogadására vár a kész Európai Alkotmány. Jogi szempontból a hagyományos nemzetközi szerződésekhez hasonló, megjelenésében pedig egy több száz oldal terjedelmű jogszabályszöveg az Európai Alkotmány. Pontosabban: „Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés", amelyet most minden tagállamnak el kell fogadnia. Az egyes országok a saját joggyakorlatuk szerint ratifikálják a szerződést, ha kell, akár népszavazást is tarthatnak róla. Demokratikusabb döntéshozatal - Különösen nagy jelentőségű szerződésről van szó, ám valójában olyan vaskos anyag, hogy a polgárok kevéssé ítélhetik meg magát az alkotmányos szerződést. Még a szakemberek közül is kevesen ismerik a teljes szöveget pontosan. Ha népszavazásra bocsátják is egyes országokban az alkotmányos szerződést, inkább a lakosság európai kötődése dönti el a szavazást, mint a tényleges szabályok ismerete - véli Bodnár László egyetemi tanár. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszékének vezetője szerint a jelenleg hatályos - többször jelentősen módosított - Római Szerződést közérthetőbb, áttekinthetőbb, rendszerezett szerkezetben foglalja össze az alkotmányos szerződés, amely új elemekkel is kiegészült. - Úgy képzelhetjük el - leegyszerűsítve persze - az alkotmányos szerződést, hogy Bodnár László: Különösen nagy jelentőségű szerződésről van SZÓ FOTÓ: SCHMIDT ANDREA egy alkotmány jellegű résszel kezdődik, majd a közösség működését meghatározó részletszabályok következnek mondta a professzor. Az alkotmányos szerződés négy részből áll. Az első meghatározza az EU céljait, hatásköreit, a lehetséges döntéshozatali módokat és az unió intézményeit. A második rész az Alapvető Jogok Európai Kartáját tartalmazza. A harmadik a jelenlegi szerződések rendelkezéseit is magukban foglaló szakpolitikákat és az unió működését taglalja. A negyedik pedig egy általános és záró rendelkezéseket tartalmazó rész. Hogy miben jelent újdonságot, egyáltalán mit jelent a polgárok számára az Európai Alkotmány? Megalkotói törekedtek arra, hogy a döntéshozatalt demokratikusabbá tegyék, a nemzeti sajátosságokhoz jobban alkalmazkodjanak, ily módon erősítsék a tagállamok szerepét a közösségi jog fejlesztésében. Bodnár László példaként említi, hogy a civil szféra részvétele a döntések meghozatalában különösen hangsúlyos elemként jelenik meg az alkotmányos szerződésben. Tovább növelik az Európai Parlament hatáskörét is. Fő szabályként az érvényesül majd, hogy az eddig majdnem „mindenható" Miniszterek Tanácsával együtt hozza majd az európai törvényeket. Uniós és nemzeti hatáskörök Újdonság továbbá, hogy a „borzasztónak" hangzó „szubszidiaritás elve" tovább erősödött. A szakkifejezés azt jelenti, hogy a nemzeti jogalkotás, azaz például a magyar országgyűlés jogalkotó szerepe elsődleges, ha az hatékonyan tudja szolgálni a közösségi célok megvalósulását olyan kérdésekben, amelyek egyébként nem tartoznak az unió kizárólagos hatáskörébe. Ezzel együtt érvényesül az arányosság elve - emeli ki a professzor -, ami azt jelenti, hogy ha a tagállami jogalkotás nem tudná hatékonyan szolgálni a közösségi célok megvalósulását, akkor olyan mértékig, ameddig szükséges, a közösségi célok elérésének a biztosításához uniós jogalkotásra kerül sor. Ezek az elvont, döntéshoElnevezések: az eddigi, a nemzeti gyakorlatnak ellentmondó névhasználattal szemben a jövőben legmagasabb rangú jogforrásként „európai törvények" születnek, és nem rendeletek. A tagállamok pedig az „európai kerettörvények" útmutatása alapján hozzák meg jogszabályaikat, nem Irányelvek (rossz fordításban: direktívák) nyomán. Önálló jogalany: bár eddig Is kötött harmadik országokkal szerződéseket, mégsem volt jogi értelemben általánosan elismert önálló jogalanyisága az uniónak. Ezt a helyzetet is rendezte az alkotmány. Közös haderő: megvalósítandó és fontos cél, a védelemhez és az egységes külpolitikai föllépéshez elengedhetetlen. Külügyminiszter: Európának eddig nem volt egységes külpolitikája, az új posztot betöltő személy a közös külpolitika megtestesítője. zatali procedúrák 450 millió ember életének mindennapjait határozzák meg. Kizárólagos hatásköre az uniónak csak a belső piac, a versenyszabályok, a közös kereskedelempolitika, a vámunió, a közös pénzügyi politika és a halászat ügyében van. A többi döntés részben nemzeti hatáskörben marad. A demokratikusabb döntéshozatal érdekében született meg hosszú vita után az a szabályozás, hogy a Tanácsban a szavazások során az a döntés „megy keresztül", amely a szavazatok legalább 55 százalékát megkapta. Ez azonban nem elég, ugyanis az unió lakosságának legalább 65 százalékát kitevő országcsoport támogatása is kell. Nem utal a keresztény gyökerekre Bodnár hangsúlyozta: szabályozza az alkotmányos szerződés a renitens országokkal szemben alkalmazható ellenlépéseket. Az „ellenszegülő" állam szavazati jogát föl lehet függeszteni, de el is lehet tanácsolni, a tagságát is föl lehet függeszteni. Ezek az eszközök az unió működőképességének megőrzésére szolgálnak, amely elsőrendű cél, „szent tehén" az intézmények számára - fűzte hozzá a professzor. - Tévhit az, hogy eddig nem lehetett kilépni az unióból, hiszen minden nemzetközi szerződést föl lehet mondani, de most ezt már külön szabályozza az alkotmányos szerződés. Ezzel is az a cél, hogy egy esetleges kiválásba az unió ne „rokkanjon bele" mondta a tanszékvezető. Az alkotmányos szerződésből végül a hosszú vita után a keresztény gyökerekre történő utalás kimaradt, de a közös értékeket néhány oldalban kifejtik. Az unió célja a szöveg értelmében a béke megőrzése, népei jólétének elősegítése. Polgárainak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségét, valamint egy egységes piacot biztosít, ahol a verseny szabad és torzulásoktól mentes. molnár b. imre "j I avff-iuk t ' s wyjip mw -"<•06-30/30-30-443 é tnms<: delmagyar.hu Kérjük. írja meg nevét és lakhelyét! I leg/uhimknt megjelentetjük! Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTES! MnittwiK t •i|j<ltt(riii3 bkN« iwrtfctMí Ur# t Upti li!Mí u<«t!» ÍMsItirwkiiU IMp bttiünlM snUéfM. DÉLMAtíYARŰBSZÁC A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG EÖVtÜC kommunikációs partnere a T-Moblle Rl. www.delmagyar.hu