Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-12 / 264. szám
10 DÉLMADÁR 2004. november 12., péntek VALÓDI ÁLHÍREK Versenyre fel! Gyurcsány Ferenc egy kérdésre válaszolva közölte: egyetértett Demján Sándor üzletember állításával, miszerint Magyarország Európa egyik legversenyképtelenebb országa, és ez a politikusok felelőssége. Éppen ezért a kormány még a parlamenti téli szünet előtt megrendezi a képviselők asztalitenisz-, görkorcsolya- és síkvízi evezősbajnokságát. A 3-as szektorban nem A Békéscsabai Előre-FTC mérkőzés során a hazai szurkolók részéről tapasztalt rasszista megnyilvánulások miatt a Magyar Labdarúgó Liga fegyelmi bizottsága elrendelte a csabai stadion 3-as szektorának december 31-ig történő bezárását. A grémium egyben úgy határozott, hogy a rasszista szurkolóknak a jövőben a 2-es szektorban kell helyet biztosítani. Hova vezethet az ivás? A jövőben a részeg izraeli autósokat nemcsak a jogosítványuktól, hanem autójuktól is megfoszthatják, legalábbis akkor, ha a knesszet elfogadja a közlekedési miniszter javaslatát. A lopott autóval történő ittas vezetés esetén az eredeti tulajdonostól még egyszer elviszik a kocsit. Jó reggelt, PSZÁF! A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerdán megállapította, hogy a Baumag szövetkezet engedély nélkül folytatott üzletszerűen betétgyűjtést, emiatt a PSZÁF büntetőeljárást kezdeményezett a szövetkezet ellen. A szervezet megállapította azt is, hogy annak idején egy bizonyos Júdás tiltott pénzügyi tranzakció részese volt. Tisztelt Délmadár! Budapesten a Nagy körút és a Podmaniczky utca sarkán készült a kép. Nem, a rendőrautó nem elromlott, hanem bizony-bizony (mint azt a 3. kép is mutatja) tiltott helyen parkolt! Végre már ezt is elértük. Szerintem az első ilyen eset Magyarországon... ÜDVÖZLETTEL: DANIELISZ GÁBOR A DÉLMADÁR KINYOMOZTA Miért szereti Zsolti a Forma-1-et? Képtelenség - Miért sírsz Móricka ? -Azapuuuuuuu.. Rácsapott az ujjára a kalapáccsal, ...és...és... - Ezért neked nem kellene sírnod! - Hát... először én is röhögtem... Két rendőr beszélget: - Mondd, te hol születtél? - Én? Hát kórházban! - Úristen, csak nem beteg voltál? Pista bácsi áll a vasúti hídon. Lábánál fogva fejjel lefele lógatja a feleségét. Elmegy alattuk egy tehervonat. Pista bácsi így szól: - Vigyázz asszony, mert teherbe ejtelek! Az öreg Kenobi bemegy a városba és megszólít egy sétáló férfit: - Megmondaná kérem, hogy merre van a legközelebbi Baumax? Mire a férfi: - Nálunk csak Obi van Kenobi. A DÉLMADÁR HETI MONDÁSA A pénz minden gonoszság gyökere... és az embernek szüksége van a gyökerekre. Viccmix A parasztbácsi a folyóparton baktat a szekerével. Ott van szolgálatban a rendőr. A bácsi megkérdezi tőle: - Biztos úr hol lehet itt baj nélkül átkelni a szekérrel? - Jöjjön csak bátyám majd megmutatom. Itt nyugodtan áthajthat. A bácsi úgy is tesz, de hamarosan elsüllyed a szekérrel együtt. Megszólal a rendőr: - Érdekes! A kacsáknak csak derékig ért... - A sógorom veszélyben van, el akarják venni az orvosi diplomáját. - Miért? - Mert rajtakapták, hogy közösül a betegeivel. - Ez tényleg nagy kár... ő volt a legjobb állatorvos a városban. - Mondja maga mióta dolgozik ennél a cégnél? - Azóta, amióta megfenyegettek, hogy kirúgnak. Szovjet katonai kérdőív: 1. Ki a példaképed? 2. Miért pont Lenin? A székely papa unokája hazatéra kirándulásból és ajándékba ad az öregnek egy dobozos sört. Az öreg megköszöni, majd előkapja bicskáját és kanyarint egy lyukat a doboz tetejére. Az unokája felkiált: - Papa, azt nem ügy kell felbontani. - Ott van a tetején az a kis pöcök, azt kell meghúzni és akkor kinyílik. - Nem úgy van az fiam mondja az öreg az azoknak van, akiknek nincs bicskájuk. Mi volt a tanárnő utolsó mondata? - Gyertek csak gyerekek, jó a jég... A Rákóczi-téren egy néger örömlány leszólít egy férfit, és így szól hozzá: - Szépfiú, nem akarsz hazakísérni? Mire a férfi: - Mit csináljak én Afrikában? Belami nyugdíja Emberek! Mondják már meg, hol jelentkezhetek én nyugdíjasnak? Mert hogy meg akarok gazdagodni! - kiabálta bele leghőbb vágyát a Zsibbadt brigádvezető nagytermének füstjébe Ló Elek. A hallgatóság soraiból többen is javasolták, azonnal rendeljenek ki elmeorvost Ló úr mellé. Más úgy vélte: jobb lenne egyszerűen vizes lepedőbe csavarni, s addig ütlegelni, mintegy folytatólagosan, amíg vagy a doki, vagy a józan esze nem jön meg. Ám a gazdagság és a nyugdíj közötti összefüggés hangsúlyozása oly megdöbbentő volt, hogy a Zsibi népét percekig ivó- és cselekvőképtelenné tette. - Most mit néznek úgy rám, mint zebrán gázolt gyalogos a mellén döcögő úthengerre? ütközött bele a tekintetekbe, meg a budi ajtóba Ló úr. - Vagy maguk nem is tudják, hogy lassan már föld-levegő rakétával, mint önvédelmi eszközzel szerelnek fel minden pénzes postást, mert annyi forintot kell kivinnie a magyar nyugdíjasoknak napokon belül? Maguk semmit sem tudnak arról, hogy teljes egyszázalékos nyugdíjemelést adott a kormány, és azt is visszamenőleg? Meg hogy a nyugdíjasok megkapják a 13. havi nyugdíj második felét is? Hát ennyi jót hallva én bizony azon csodálkozom, hogy a Bili Gates nem áll még sorban a magyar nyugdíjintézet ajtajánál - fogyott ki a szusz Ló Elekből. Mert hogy egyszerre túl sokat beszélt, meg aztán a torkán táncoló Snájdig bakancsa is igencsak kevés szabad utat biztosított a levegő áthaladásához. - Tudja mit, Ló úr! Akkora hülyeségből, amekkorával maga rendelkezik, Csomolungmát lehetne építeni Kishomokra - szólalt meg ekkor Snájdig, ezzel is bizonyítva, hogy többfunkciós versenyző, vagyis toroktaposás mellett igenis képes a kommunikációra. - Tudja maga, milyen nyugdíjakból kell megélni ma Magyarországon milliónál is több embernek? Hogy mást ne mondjak, az én anyósom negyvenévi munka után alig kap többet havi negyvenezernél. Amikor pedig ebből kifizeti a másfél szobás panel rezsijét, éppen annyi pénze marad, hogy azt már teljesen fölösleges elrejteni a besurranó tolvaj elől. - Vagyis maga azt mondja, hogy a maga anyósának nyugdíját most négyszáz egynéhány forinttal emelték, ami visszamenőleg lesz, mondjuk négyezer és néhány száz? kérdezte Cink Enikő. S mivel belegondolt abba, hogy ez a pénz mennyit ér ma a magyar piacon, úgy megborzongott, mint akit hatodik napja felejtettek egy mélyhűtőkamrában. A fölemlegetett négyszáz forint másokat is zavarba ejtett, tudván, ez bizony lassan már egy fél kiló húsra sem elég, így aztán a Ló Eleket ütlegelők tábora egyre gyarapodott. Hogy mást ne mondjak, még Béla, a falról lemászó lusta légy is rúgott egyet Ló úr arcába, csak hogy ki ne maradjon a kollektív büntetgetésből. Amikor pedig a zsibilakók látták, hogy Ló úr kész van, mint a mateklecke, már az árak kerültek szóba. Közüzemi számlákról beszéltek, gáz-, villany-, fűtés- és vízdíjról, ami manapság oly teherrel nyomkodja a népek vállát, hogy legszívesebben minden família foglalkoztatná Fekete Lacit, mint legerősebb magyart mindezek cipelésre. - Az elhangzottak fényében kijelentem, hogy az egyszázaléknyi emelés, legyen bármennyire viszszamenő, megalázó - harsogta Minek Dönci. - Én meg azt mondom, annál csak többet ér, mintha ezt se kapnák - vonta meg a vállát Plüss Eta. így aztán a Zsibbadt brigádvezetőben sikerült rögvest két pártra szakadni. Mivel ez a díszes társaság esetében hosszabb ideig tartó ütlegelés rémét vetítette előre, szót kért Belami, a sörrel kevert vilmoskörte pálinka és a közmegegyezés híve. - Mielőtt még leöngyilkolnák egymást, emberek, egy dologban egyezzünk meg - javasolta a külváros nyugalmazott szépfiúja. - Még pedig abban, hogy Ló Elek már csak azért sem lehetne nyugdíjas, mert nem érdemelte ki ezt a rangot. Vagy maguk el tudják képzelni, hogy a mi Ló barátunk olyan türelemmel, panaszok nélkül viselné el a megalázó szegénységet, mint a mi magyar nyugdíjasaink teszik? Mert hogy én még nem találkoztam olyan idős nénikével, aki földhöz vágta volna fejkendőjét, amikor a kirakatból rávicsorgott egy kabát, aminek az árát hat év alatt se tudná összespórolni. A nyugdíjasok nem vonulnak a Parlament elé, nem írnak petíciókat. És már könnyük se hull, hogy olyan országban élnek, ahol a „Takarékoskodjunk, emberek!" programjába beleférnek a veszteséges cégek vezetőinek kifizetett 20 milliós jutalmak. Hát mondom én, emberek: a magyar nyugdíjasról csak tisztelettel szóljon mindenki - fejezte be beszédjét Belami. És azon az estén egyetlen ellenvélemény sem került a Zsibi brigádnaplójába. BÁTYI ZOLTÁN I ífH