Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-11 / 263. szám

r r NOI TAKTIKAK ES PRAKTIKAK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN NAPI MELLÉKLETEK Péntek DÉLMADAR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd GYÓGYÍR Szerda LÉGYOTT BIZALMASAN kttnyvAruiiAz TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 7% KEDVEZMÉNY! e-mail: fokusz.szeged@lira.hu SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA • 2004. NOVEMBER 11. \ WWW.DELMAGYAR.HU Olivia és a túlfűtött képzelet JT A SZEG EDI MAR.KQVICS BOGLÁRKA KERESI KIFEJ EZESI FORMAIT Érzéseket átmenteni az ecsettel... Önállósult a kapucni Kezdetben volt a gyerekek fejvédőjeként használt és az eső ellen védő kapucni. Praktikus viseletként nagy gallérral, önállóan vagy a kabáthoz, esőköpenyhez szabva. t MTI A kapucni önálló életre kelt. Divatholmivá lépett elő. Elsősorban nem a gyerekek, hanem a fiatal felnőttek öltözékében kapott helyet. Mostanra viszont már hordja öreg, fiatal, nemcsak sportos holmikon, hanem elegáns ruhákon, köpenyeken is. Sőt mindennapi, utcai ruhákon. Újból divatba jöttek a kapucnis frottírköpenyek, strandra, házi viseletre. Valóban jó szolgálatot tesz a kapucni a medencéből vagy a zuhany alól kilépőnek. De hogy vajon mire jó a kapucnis fürdőruha, annak csak a jövő szezonra ilyeneket tervező divatdiktárorok a megmondhatói. Mert a legdivatosabb - egybeszabott, sokpántos - fürdőruha váll- vagy nyakpántjához feltétlenül kapcsolódik egy kapucni. Úszás közben szépen lebeg a test után. Napozáskor esetleg védelmet nyújthatna a napszúrás ellen, már ha a fejére tenné valaki. Kapucni dukál a kosztümhöz, kabáthoz. Egybeszabott sapkával divatos a koktél- és az estélyi ruha. Kapucnis a selyem, a csipke, a vászonblúz. De kapucnija van a hálóingnek, a pizsamakabátnak, sőt még a kombinénak is. Azt már nem is érdemes említeni, hogy kapucnis a ballon- és a sportkabát, a tréning és a joggingöltözék. No meg az esőköpeny és a gyerekholmi. Markovics Boglárka most kék korszakát éli „A kék korszakát éli" - mondaná a festményeket szemlélő, ha nem tudná, hogy még ifjú gimnazista az alkotó. Markovics Boglárka állítja: mindig elvontabb volt kortársainál, és már szinte minden kifejezési formát ki is próbált. Első önálló kiállítását november 26-áig tekinthetik meg a látogatók a szegedi Eötvös József Gimnáziumban. Markovics Boglárka festői „pályafutása" kissé véletlenszerűen indult. Elsős gimnazistaként el kellett volna készítenie egy rajz házi feladatot, de ehelyett bevitte az órára a már meglévő nagy, temperával felkent „próbálkozásait". Nagy Károly tanár úrnak pedig annyira megtetszettek, hogy az egyik közülük azóta is kint lóg a tanterem falán. Ő buzdította Boglárkát: érdemes eljárnia a Lyra Alapfokú Művészeti Iskola foglalkozásaira. Érettebb gondolkodó - Én mindig elvontabb voltam, mint a többiek. Ez nem azt jelenti, hogy hosszú, fekete ruhában járok, és mindig sötétre festem a körmeimet. Egyszerűen csak érettebben gondolkodom bizonyos kérdésekről. Ezért például sosem tartoztam az iskola „menő" társaságaiba - vallja a tizenhat éves lány. Majd hozzáteszi: persze ő is eljár biliárdozni, vagy néha bulizni az egyetemi klubba - ha hosszas kérlelés után anyuka elengedi. De számára nem ez a fontos. Finoman próbál fogalmazni, amikor azt mondja: korosztálya jó néhány tagjának lassan illene megkomolyodnia. Bár az is lehet - helyesbít gyorsan -, hogy nekik van igazuk, és gyereknek maradni áldásos igazán. Folt és paca Sokáig egyáltalán nem jelentek meg figurák a képein - ahogy Boglárka fogalmaz, csak amolyan „itt egy folt, ott egy paca" festmények voltak. Szabálytalankodott. Sosem szerette azokat a képeket, amelyek arra törekednek, hogy lemásolják a valóságot: ő is az érzéseit szeretné átmenteni az ecset segítségével. Csak néhány hónapja fest ábrázoló célzattal is. Mint mondja, nem irányítják, a saját útját járja, maga alakítja ki stílusait. A kiállítást szemlélőnek azonnal feltűnik: az ifjú lány most a kék korszakát éli, hiszen a képek nagy részén kizárólag ennek tónusai láthatók. A műértő ilyenkor azonnal elemezni kezd: a szabadság szeretete, a rideg érzelmek, esetleg a nyugalom megnyilvánulásai ezek. Boglárka azonban ennél spontánabb, erre a stílusra is véletlenül talált rá: nem volt kedve felfesteni a többi színt, így egymásra kente a kéket, lilát és fehéret. A tanár úr pedig ekkor is azt mondta, hogy ez nagyon jó, ezt érdemes tovább folytatni. Tavaly öt igazgatói dicsérete volt. Szinte nincs ugyanis olyan iskolai rendezvény, amiben ne vállalna szerepet: énekel a A közelmúltban jelent meg a Bridget Jones szerzőjének, Helen Fieldingnek Olivia Joules és a túlfűtött képzelet című regénye az Európa Könyvkiadó gondozásában. kórusban, öntevékeny csoportokba jár. Nem véletlen tehát, hogy meglehetősen központi szerepben érzi magát az Eötvös gimnáziumban. Az sokkal nagyobb inspirációt jelent számára, ha a tanárok és más felnőttek ismerik el, mint ha a többi tizenéves veregetné hátba. Szinte minden kifejezési formát kipróbált már: mondott verset, a borongós - és leginkább szerelmes - pillanatokban pedig megírta a sajátjait. Ezzel vezetve le a rossz hangulatát. A költemények azonban egyelőre mélyen, a fiók alján hevernek. Évszázados elnyomás? Az érettségi után a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz-angol szakára szeretne bejutni, de ahhoz még sokat kell fejlődnie - mint mondja, nem csak az idegen nyelvből. Természetesen az eszményi az lenne, ha a festészetből tudna megélni, ha ez mégsem sikerülne, legfeljebb a tanítás után alkot majd, saját kedvére. Arra pedig csak titokban mer gondolni, hogy egy műve akár az örökkévalóságnak is megmarad majd. Ekkor Boglárkát szomorú tényre kellett emlékeztetnem: míg a férfiak alkotásai ezerszámra csüggnek a múzeumok és kiállítótermek falain, addig híres festőnők alkotásaival csak elvétve találkozhatunk. Boglárka ezt a nők évszázados elnyomásával magyarázza, és hisz abban, hogy ez egyszer végre megváltozik. És hitében nincs is semmi meglepő. PATAKFALVI DÓRA FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Olivia Joulesnak sikerült az, ami Bridget Jonesnak nem: újságíró. Cikkei jó nevű lapokban jelentek meg, de most gondban van. Fékezhetetlen képzelőerejének hála, megint bajba került, már egyáltalán nem veszik komolyan tényfeltáró riportjait. Utolsó lehetősége, hogy visszakapaszkodjon: egy cikk a szupermodell arckrémének bemutatójáról, Miamiból. De milyen kiszámíthatatlan az élet, nemcsak egy magát franciának mondó, jóképű milliomossal ismerkedik meg, hanem tanúja lesz annak is, hogyan robbantanak fel az al-Kaida terroristái egy luxus óceánjárót. Olivia természetesen a terroristasztori nyomába ered. Vajon a francia millomos tényleg francia, vagy netán arab? Miért akar filmet forgatni Hollywoodban rengeteg gyönyörű, de tehetségtelen színésszel? Ki az a titokzatos amerikai férfi, aki mindig felbukkan Olivia körül? És mi fog történni az Oscar-díj átadásán? A kérdésekből ennyi elég, remekül szórakozunk, amíg mindenre választ nem kapunk. Azonkívül a főhősnőnek hála, részt vehetünk egy gyorstalpaló kémképzésen is. Aki megszerette Bridgetet, biztosan kedvelni fogja a szárnyaló fantáziájú Oliviát is. (Helen Fielding Olivia Joules és a túlfűtött képzelet, Európa Könyvkiadó, 396 oldal) ELEN ELD NG Olivia» Joui fe a Kto kfeuol^ Megtaláltuk O l\ /I Á rv í / I nn déimagyarorszag legjobbakat Még® és kiderül! M u« UtLMACTAKUHiZAta íldp PRESZTÍZS DÍJ