Délmagyarország, 2004. november (94. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-10 / 262. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR* SZERDA, 2004. NOVEMBER 10. MUNKÁSŐRÖK EMLÉKE A fegyvereken kívül hadiemlékeket, egyenruhákat, dokumentumokat és sok más hadi eszközt (múzeumi nevén: militáriát) is gyűjtenek a szegedi múzeumban. A közelmúlt történelmi emlékei közé tartozik a rendszerváltozással fölszámolt munkásőrség hagyatéka, amelynek föltárása bizonyára ugyancsak nagy érdeklődést kelt majd. Kutatóhalászat, a határtól Szegedig Az utóbbi években tiszta lett a Maros is Szennyeződésmentes vizet igénylő halfajok is megtalálhatók a Marosban - állapította meg egy kutatócsoport, végigjárva a folyót az országhatártól Szegedig, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága szervezésében. E halak jelenléte a folyó vízminőségének javulására utal. Védett, ritka halfajokat - sujtásos küszt, magyar, illetve német bucót, széles durbincsot, halványfoltú küllőt, kőfúró csíkot, vágó csíkot, tarka gébet, szivárványos öklét - is fogtak kutatási céllal megkonstruált, egyenáramú halászgéppel a kétnapos vizsgálat résztvevői. Kutatóhalászatra 1997 óta őszszel és tavasszal minden évben sor kerül a folyón, a területileg illetékes Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának szervezésében - tudtuk meg Láda Gáspártól, a Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetségének ügyvezető elnökétől. - Magyar bucóból csaknem 40 centist is eredményezett a mostani kutatóhalászat, ez nyolc-tíz éves példány lehetett. Jelenléte arra utal: legalább ennyi ideje nem érhette tartós, súlyos szennyezés a folyót - mondja Sallai Zoltán, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület halfaunisztikai munkacsoportjának vezetője. A szivárványos ökle azt jelzi, visszatelepülnek a korábbi évtizedekben a szennyezés miatt kipusztult kagylók - ez a hal csak kagyló jelenlétében tud szaporodni. (Az első kagylót, „igazoltan", két éve találták a Marosban, időtlen idők óta.) A gazdaságilag fontos halfajok közül különösen a harcsa s a márna számára alkalmas a folyó, erre utal a rengeteg ivadék, süllőből azonban kevés került elő. Hogy bizonyos halak - például kecsege - jelenlétét nem mutatta ki a kutatóhalászat, nem azért történt, mintha ezek itt nem élnének, hanem mert az alkalmazott halászeszköz csak part menti, sekély vizekben fejti ki hatását. F. CS. Pályázat a Tiszáról A szegedi Csemete Egyesület ifjúsági pályázatot hirdet „Egyetlen folyónk a Tisza" címmel. Várják a Szeged környéki és a Tisza mentén élő magyarországi és határon túli fiatalok egyéni pályaműveit, melyek a folyó állapotát mutatják be. A kategóriák a következők: fénykép, rajz vagy festmény, rövid vers vagy mondóka. A művek témája: a Tiszához kapcsolódó emlékek, érzések, a pozitív vagy negatív jövőkép. A pályázat határideje november 15., eredményhirdetés 25-én lesz. Klebelsberg szellemisége jegyében Kiadó és koncert Klebelsberg Éva történész, a Szeged életében kitüntetett szerepet játszott egykori kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó unokahúga mond beszédet ma, szerdán délután 5-kor az SZTE auditórium maximumában abból az alkalomból, hogy bemutatkozik Szeged legújabb könyvkiadója. A Klebelsberg Kuno Egyetemi Kiadó, a szótár- és albumkiadásban országos vezető szerepet betöltő Grimm társcége társadalom- és gazdaságtudományi, valamint jogi kiadványokra specializálódik. A Klebelsberg Kiadó bemutatkozása után, este 7-kor a Fricsay Teremben jótékonysági koncert lesz a Klebelsberg-kastély felújítására: Fellegi Ádám zongoraművész Schubert- és Beethoven-estjén közreműködik Dombiné Kemény Erzsébet zongora-, Sin Katalin cselló- és Kosztándi István hegedűművész. Háromezer fegyver a szegedi Móra-múzeumban Csatabunkó, kovás puska Több száz éves lőfegyverek, kardok, lándzsák, tőrök, párbajpisztolyok és ágyúgolyók is találhatók a raktárakban fölhalmozott gyilkolőeszközök között. Evek óta tart a szegedi Móra Ferenc Múzeum közel háromezer darabos fegyvergyűjteményének rendszerezése. Szó szerint horogra akadt a szegedi Móra Ferenc Múzeum fegyvertárának jó része: a várt kapás helyett kardokat, szablyákat vagy más szúró-, vágó- és lőfegyvereket emeltek ki több alkalommal is a Tiszán pecázók, akik aztán fölajánlották a fogást a közgyűjtemény gyarapítására. Persze nem szolgáltatta be mindenki a folyókból előkerült zsákmányt: a hetvenes-nyolcvanas években külön iparágnak számított a „fegyvcrhalászat": a kiemelt eszközöket nyugaton jó pénzért lehetett eladni. Mederkotrás közben is jó néhány régi fegyvert hoztak föl a hullámsírból. Medgyesi Konstantin, a múzeum sajtóreferense a történeti osztálynak helyet adó Fekete Házban mutatta meg a nagyközönségeié ritkán kerülő fegyvergyűjteményt, amelynek rendszerezésén évek óta dolgozik a nemzetközi szaktekintélynek számító Temesváry Ferenc muzeológus. A közel háromezer tárgyból álló anyag nagyobb részét a múzeum Boross József utcai raktárában őrzik. A Fekete Ház raktárszobáiban békésen megférnek a mennyezetnek emelt csővel glédába állított kovás, albán, török puskák és kuruc karabélyok a falakra akasztott, egykori szegedi polgárokat ábrázoló portrékkal. A fegyverekről vezetett leltárkönyvbe a gyilkos szerszám becsült keletkezési idejét, állapotát és rövid leírását rögzítik. Előkerül egy dobtáras, második világháborús gépfegyver, valamint egy párbajpisztolyokat és a megtöltésükhöz való segédeszközöket rejtő fadoboz is. A belső helyiség a szúró- és vágófegyvereké: a polcokon a lándzsák, kétkezes szablyák és könnyű párbajtőrök mellett akad utászkés és csatabunkó is. Őriznek itt bombatöredékeket, gránátokat és ágyúgolyókat is - utóbbiakat mészkőből is készítették. A rendszerezés végeztével - a szentesi Koszta József Múzeum anyagához hasonlóan - könyv alakban ismerhetik meg az érdeklődök a szegedi múzeum fegyvergyűjteményét. NY. P. Pál László restaurátor kezében egy közel kétszáz éves puska Fotó: Schmiát Andrea Családi események Király Levente és Pásztor Erzsi Szentesen és Mórahalmon is játssza a Kopogós römit Az Emigránsok Lódzba mennek Szerémi Zoltán és Megyeri Zoltán a Mrozek-darabban Fotó: Gyenes Kálmán HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Gyöngyösi László és Széli Tímea, Keresztes Gábor és dr. Haraszti Szilvia, Hercegfalvi Emil és Szabó Zsuzsanna. Zahuczky Balázs József és Csányi Judit, Garancz László és Sipter Ivett Piroska, Németh György és Barna Emese. Maróti József és Szabó Judit. SZÜLETETT Kispál Csabának és Födi Ildikónak Réka, Fekete Tamásnak és Szűcs Renátának Hanna, Szálkái Józsefnek és Hódi Piroskának Flóra. Dobó Gábornak és Pécsek Erikának Tamás, Dancsó Tamásnak és Kiss Mónikának Enikő. Palkovics Sándornak és Schmidt Gyöngyi Gabriellának Krisztofer, Rózsa Tamás Gábornak és Zádori Évának Donát, Toldi Zoltánnak és Dudás Beátának Dorottya, Lábadi Zsoltnak és Apáti Katának Luca, Horváth Zoltánnak és Balázs Bernadettnek Bence János, Ötvös Gábor Józsefnek és Vájná Katalinnak Gábor. Simon Attila Gábornak és Pintér Ibolyának Gábor, Borsos Istvánnak és Gardel Bernadettnek István Zoltán, Csiszár Róbertnek és Nagygyörgy Mónikának Barbara, Tömbsközi Tibor Lászlónak és Kun Rózsa Erikának Kata Berta, dr. Tömböly Csabának és dr. Hajnal Andreának Ábel, Karsai Attilának és Hegedűs Ritának Gréta Zita, Szabó Zsoltnak és Babarczi Andrea Anitának Márk, Szabó Tamásnak és Diós Juditnak Martin Tamás, Kollár Zoltánnak és Rácz Erika Renátának Janka, Bárányi Lászlónak és Kassai Erikának Dávid, Magyar Zsoltnak és Tóth Évának Vencel Zsolt, Kis Kálmánnak és Cséke Enikőnek Martin, Tápai Lajosnak és Deák Klárának Linett Etelka, Torkos Jánosnak és Simon Emőkének Réka Emőke, Szöllősi Zsolt Lajosnak és Bende Rékának Luca Zsóka, dr. Tarcsa Sándornak és Török Gyöngyinek Nándor Nimród, Rosta Józsefnek és Pál Andreának Levente, Kolompár Tibornak és Pallagi Andreának Valentina. Suták Gábor Jánosnak és Tanács Krisztinának Gergő, Sutyinszki Zsoltnak és Darina Szilviának Jázmin, dr. Puskás Lászlónak és dr. Kitajka Klárának Lara Klára, Bibor Tamásnak és Tihanyi Bernadettnek Mirtill Virág, Szekeres Andrásnak és Pirók Ágnesnek Eszter Lili, Jáksó Péter Zsoltnak és Papp Judit Zsuzsannának Bence Donát, Fontos Sándor Leventének és Simon Zsuzsanna Ágnesnek Hanna Patrícia, Kaufmann Zoltán Gábornak és Molnár Erikának Dóra, Üveges Ferencnek és Nagy Tímeának Gergő nevű gyermeke. JVIEGHALT Barsi Sándorné Takács Mária, Retkes Istvánná Nagy Mária. Voliord Péter Pál, Tóth Mihályné Csobán Zsófia, Palotás László, Kónya Sándorné Riziky Anna, Lantos István Vilmos, Molnár József, Holman István, Huszka Béla. Jovánovics Péter, Husejnovicné Margita Judit Erzsébet, Márta Mihályné Tóth Ilona. Forgó Gergely. Rakita István, Ludvig Jenő, Magyar Béla. Ábrahám Illés János, Bajor Ilona, Csikós Antal, Szegedi Imre, Meggyesi Istvánná Fazekas Ilona, Mándits Lyubinkóné Putnik Szmilya, Szulcsán Jánosné Szekeres Erzsébet, Szabó Ferenc, Kuli Ferenc, Tóth Andrásné Katona Rozália, Török Istvánná Kis Mária, Lénárt Róbert, Erdélyi Mihályné Oláh Rozália, Kormos Istvánná Janovszky Anna, Elek Istvánná Darída Rozália, Horváth András, Balogh Sándorné Sarkadi Irén, Nógrádi Lajosné Ördög Gizella, Horváth Antalné Dohány Rozália, Fekete József, Csanádi Dezsőné Kiss Mária, Kószó Tibor, Juhász Mihály, Darabos György, Nyitrai Lászlóné Major Mária, Kovács Istvánná Klein Anna Johanna, Havadi Mihályné Losoncz Erzsébet, Balogh Mária Anna, Hajdú Sándorné Tuza Irén, Papdi István, Ferenczi Istvánná Jankai Ilona, Kelemen Józsefné Balogh Ilona, Nagy Mihályné Eke Etelka. Palotai Mihály. Az Emigránsok című Mrozek-abszurdot Janik Lászlóék csütörtökön este felújítják a Korzóban, majd Lódzban vendégszerepelnek vele. A Kopogós römivel Szentesre és Mórahalomra készül a színház. A társulat a megye más településeire is szeretne eljutni. A színház Holdudvar-projektjében lanik László rendezésében, Szerémi Zoltánnal és Megyeri Zoltánnal a főszerepben nagy sikerrel mutatták be az elmúlt évadban az Emigránsok című Mrozek-darabot. Az abszurd játékot csütörtökön 19 órától újra láthatja a közönség - ezúttal már nem a nagyszínház színpadán, hanem a Korzóban. - Azzal hívtak fel Varsóból, hogy híre ment: van egy remek Mrozek-produkciónk, és szeretnék, ha november 16-án részt vennénk vele a lódzi nemzetközi színházi fesztiválon, ahol többek között Párizsból és Brüsszelből is várnak lengyel drámaírók darabjaiból készült előadásokat mondja Székhelyi József színigazgató. Segitette a vendégjáték megvalósulását, hogy Lódz Szeged testvérvárosa. A direktor is elkíséri színészeit a fesztiválra, s ha a lengyel partnerek fogadókészek, akár további együttműködést is elképzelhetőnek tart. Például A végzet hatalmát is elvihetné Lódzba az operatársulat. - Minden olyan törekvés, amely a bezártságból a nyitás felé mutat, a színháznak és Szegednek is jót tesz. Minden mozdítható előadásunkat szeretnénk a színházon kívül is „forgalmazni" - árulja el terveit a teátrum vezetője. Ennek jegyében Király Levente és Pásztor Erzsi csütörtökön este a szentesi művelődési házban, november 19-én pedig a mórahalmi Aranyszöm Rendezvényházban a Kopogós römit játssza. Az Aranyszöm olyan kiváló adottságokkal rendelkezik, hogy már arról is tárgyalásokat folytatnak: ott készítetnének el és mutatnának be egy-egy produkciót, ami csak később kerülne be a Korzóba, illetve majd a felújított Kisszínházba. - Ezt nem tartom klasszikus értelemben vett tájolásnak, hiszen Budapesti lévén tudom, hogy egy Rákospalotán élő színész például a Szeged-Mórahalom távolságnak a többszörösét is megjárja naponta - hangsúlyozza Székhelyi József, aki szerint ez inkább egy gesztus ez a közeli városok polgárai számára, akik esetleg nehezebben mozdulnának ki egy előadás kedvéért, ha el kell jönniük érte Szegedre. Mindkét fél jól jár a kezdeményezéssel, hiszen nullszaldósra jönnek ki az előadások, sőt a színháznak talán még minimális nyeresége is lehet rajtuk. H. ZS.