Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-30 / 254. szám
f NAPI MELLÉKLETEK Hétfő A DÉL SPORTJA, Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2004. OKTÓBER 30. WWW.DELMAGYAR.HU HÁROM NAP MÚLVA ELNÖKÖT VÁLASZTANAK AZ EGYESÜLT ALLAMOKBAN VÁRJUK 06-30/30-30-443 moisi» delmagyai. hu Kéljük, írja meg nevét és lak helyét ! ( hjtfiMntki.il m<'¡¡jeleitIfijük. • Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és KOZZETESSZUK! Mm Qte«t i »tii'littil« trébHt <«<Urtí,« kani! 3 U»> WUH atttíf (lisb.-áibél 3 »ititfii lu¡ijërtlta NYITÁSI AKCIO november 14-ig: MINDEN TERMÉKRE 10% kedvezmény! Partner KÍNAI HONGKONG ÁRUHÁZ Szoros a küzdelem Szeged, Kálvin tér 2-4. • Nyitva: h.-p.: 8.30-18.00, szo.: 8.30-13.00 DÉLWACftJtORSZÁG DtaTLtó , xJftMQ***» A DÉLMÁGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobüe Rt, A négy évvel ezelőttihez hasonlóan szoros eredmény várható a jövő hét keddi amerikai elnökválasztáson. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint George Bush jelenlegi elnök és kihívója, John Kerry fej fej mellett áll a küzdelemben, amelyet könnyen befolyásolhatnak az utolsó napok bel- vagy külföldi eseményei. Bush az emberek terrortól való félelmére építi kampányát, Kerty új politikai stílust ígér. George Bush és John Kerry kampányok Majdnem ugyanannyian támogatják a két jelöltet Lehet, hogy még egy JFK költözhet a Fehér.Házba? Az amerikai demokrata párti elnökjelölt, John Forbes Kerry nemcsak nevének kezdőbetűit összeolvasva emlékeztet az egyébként saját példaképének tekintett John Fitzgerald Kennedyre, hanem abban is hasonlítanak, hogy mindketten Massachusetts állam szenátoraként vetették bele magukat az elnöki hivatalért folyó küzdelembe. A most 60 éves Kerry fiátalon találkozott is Kennedyvel, amikor Jacqueline Kennedy féltestvérének udvarolt. Bár Kerrynek ez már a második próbálkozása a Fehér Ház elhódítására - négy évvel ezelőtt a demokraták Al Gore-t jelölték helyette George Bush ellenfeleként -, tavaly még úgyszólván senki sem ismerte őt Amerikán kívül. Ma viszont a felmérések szerint neki szurkol az Egyesült Államokkal baráti viszonyt ápoló országok lakosságának többsége. Otthon már nem áll ilyen jól: a választás előtt bő egy héttel közzétett amerikai közvélemény-kutatások az 59. életévét taposó George Bush minimális - bár csökkenő tendenciájú előnyét mutatják. A hivatalban lévő elnök országos szinten 48 százalékkal vezet Kerry előtt, aki 45 százalékos támogatottsággal bír a Reuter/Zogby felmérése alapján. A Gallup kicsit nagyobb különbséget, 51-46 százalékos arányt állapított meg Bush javára. Lefagytak a szavazógépek A számok alapján a négy évvel ezelőttihez hasonló szoros eredmény várható. Akkor a választás kimenetele szempontjából döntő szerepet játszó Floridában Bush mindössze 537 szavazatnyi többséggel győzött azután, hogy a legfelsőbb szövetségi bíróság leállította a voksok újraszámlálását, amit azért kezdtek el, mert a demokraták kétségbe vonták a leadott szavazólapok egy részének érvényességét. Könnyen lehet, hogy most is a bíróságon dől el, ki lesz a Fehér Ház gazdája a következő négy évben. Floridában ugyanis máris fennakadások mutatkoznak a szavazásban, amit a november 2-ára kiírt választás előtt két héttel elkezdtek. Az állampolgárok személyesen, postán, vagy akár másik ember közreműködésével előre leadhatják voksukat. A szavazóhelyiségek előtt hosszú sorok alakultak ki, emiatt a türelmetlenebbek haza is mentek, s nehézségek adódtak a szavazók adatainak ellenőrzésében. Volt olyan körzet, ahol lefagytak a szavazólap-lyukasztásos módszert felváltó, érintésre reagáló elektronikus gépek. Florida az egyik olyan állam, amelyben az utolsó pillanatig kampányoltak a jelöltek, hiszen még nem dőlt el, hogy az ott lakók többsége Busht vagy Kerryt választja-e. A választási harc egyik jellemző vonása, hogy mindketten bevetnek féligazságokat a másik ellen. A sajtó rendszeresen kimutatja a csúsztatásokat, a két ellenfél mégis mindig ott folytatja, ahol abbahagyta, mivel az amerikaiak 95 százaléka nem ismeri a részleteket, azokkal csak az újságírók és a politikai elemzők törődnek. Ezt tapasztalta nyáron az Egyesült Államokban járt Kovács Ágnes Zsófia, a szegedi bölcsészkar angol-amerikai intézetének tanársegéde is. Úgy látta, a választókat kimerítő magyarázatok helyett inkább frappáns szlogenek puffogtatásával próbálják meggyőzni a jelöltek, akik egymással folytatott vitáikban a személyeskedésig is elmennek. Kerry sem vonul ki Irakból A kampány egyik fő témájává vált a külpolitika. Kerry a kezdeti óvatoskodás után immár élesen bírálja az iraki háborút, katasztrofális tévedésnek nevezte, amely elterelte a figyelmet az első számú ellenségről, az al-Kaidáról, Oszama bin Laden terrorhálózatáról. A szenátor ugyan megszavazta az elnököt az Irak elleni katonai fellépésre felhatalmazó kongresszusi határozatot, de úgy véli, hogy az nem biankó csekk volt: Bush rohant a háborúba, nem szerezte meg az ENSZ jóváhagyását, nem kovácsolt össze széles koalíciót és nem készült fel a béke megnyerésére. Kerry egy gyűlésen kijelentette: az elnök szívesen nevezi magát vezetőnek, de ha hátranézne, láthatná, hogy senki sem követi őt. Egyúttal azt ígérte, megválasztása esetén Irakban helyre fogja hozni azt, amit Bush elrontott. Azt azonban ő sem állítja, hogy rövid időn belül kivonná a katonákat az arab országból. Már csak ezért sincs érdemi különbség a két jelölt iraki tervei között. Kerry ezenkívül a társadalombiztosítás privatizálásának és a sorkötelezettség visszaállításának a szándékával vádolja ellenfelét. Bush a félelemre épít Bush azzal vágott vissza, hogy Kerry nem képes felfogni az országra leselkedő veszélyt. Emlékeztetett rá, hogy a szenátor folyton változtatgatta álláspontját Irak ügyében, de úgy tűnik, ezt már elfelejtette. Az elnök szerint Kerry alkalmatlan arra, hogy kivívja a döntő győzelmet a terrorizmus felett, amitől minden amerikai család biztonsága függ. A félelemkeltő kampány pedig igen hatásos 2001. szeptember 1 l-e óta. A magát érző szívű konzervatívnak nevező Busht az amerikaiak egy része olyan rendíthetetlen hazafinak tekinti, aki határozott vezetőként vívja elszánt harcát az Egyesült Államokért és az egész szabad világért a nemzetközi terrorizmus ellen, mások viszont úgy látják, hogy a konok, hibáiból tanulni képtelen elnök az országot belevitte az értelmetlen iraki háborúba, miközben elidegenítette szövetségeseit és rombolta az Egyesült Államok tekintélyét. A Bush-kormány legfőbb hibájának róják fel, hogy nem számolt az iraki gerillaháborúval. Olyannyira nem, hogy a hadjárat elindítása előtt komolyan felmerült: csempésszenek kis amerikai zászlókat Irakba, hogy a tömeg azzal integetve köszöntse a felszabadítókat. Bush esélyeit rontja, hogy rosszabbnál rosszabb hírek érkeznek Irakból, miközben egyebek mellett a be nem kalkulált háborús kiF0TÓ: MTI/AP/PABL0 MARTINEZ, GERALD HERBERT Az Egyesült Államok elnökét négyévenként, november első keddjén választják meg. Ebben az évben ez a nap november 2-ára esik. Mintegy százmillió amerikai polgár adja le szavazatát, de nem közvetlenül a jelöltre. Minden államban arról döntenek, a rájuk jutó elektorok kit válasszanak majd elnöknek. Az elektorok száma az állam népességétől függ. Az elektori gyűlésbe összesen 538 ember hivatalos. Egy szövetségi állam összes elektora arra a jelöltre szavaz, aki az adott államban bármekkora különbséggel, de a legtöbb voksot gyűjtötte be. Aki legalább 270 elektor szavazatát megszerzi, készülhet a Fehér Ház elfoglalására. Bár november 2-án elvileg minden eldől, az elektorok csak decemberben ülnek össze, hogy titkos szavazáson határozzanak arról, kl lesz az Egyesült Államok elnöke. Az eredményt végül csak januárban hirdetik ki, és csak ekkor teszi le hivatali esküjét a győztes. adások miatt otthon a 2000-ben még 236 milliárd dolláros többlettel zárt költségvetés mára 413 milliárdos hiányt mutat, s ő az első elnök a nagy gazdasági világválság óta, akinek a megbízatása végén a magánszektorban 1,7 millióval kevesebb a munkahely, mint beiktatásakor volt. A jelenlegi elnök iránti szimpátiát növelheti viszont, hogy kimérten viselkedő riválisával szemben sokan olyan közvetlen embernek tekintik, akivel le lehet ülni akár a kocsma bárpultjához is. S bár nemegyszer kínos nyelvbotlásain nevetett a hallgatóság, ezeket a baklövéseket öniróniával üti el. Bush kezére játszhat még az egyébként teljesen esélytelen harmadik jelölt, a 70 éves agglegény, Ralph Nader, aki - bár két százaléknál több szavazatot valószínűleg nem szerez indulásával értékes, akár sorsdöntő voksoktól foszthatja meg Kerryt. HEGEDŰS SZABOLCS - Én Kerryre szavaztam, de nagy sajnálattal tettem ezt - írta lapunk e-mailben küldött üzenetére James H. Meyer, az amerikai Brown Egyetem történeti tanszékének doktorjelöltje. Az éppen külföldön tartózkodó többi amerikaihoz hasonlóan már leadta voksát az elnökválasztáson, amelynek szerinte egyik kulcskérdése: hogyan szeretné menedzselni kapcsolatait az Egyesült Államok a világ nagy részével. „A hidegháború vége óta az USA, úgy tűnt, felelősséget vállalt bizonyos területeken a rend fenntartásáért. Ott is, ahol stratégiai érdekei megkívánták - például Kuvaitban, Irakban, Dél-KoreáMelyik úton? ban, Tajvanban -, s ott Is, ahol a beavatkozáshoz nem fűződtek szoros érdekei - mint Boszniában, Koszovóban, Szomáliában, Haitin és most Szudánban. Úgy látom, az Egyesült Államok nemcsak - főleg Izraellel kapcsolatos - politikája miatt vált a terrorizmus célpontjává, hanem külföldi jelenléte miatt is. Azt gondolom, az USA a jövőben Is a terrorizmus célpontja marad, egészen addig, amíg olyan nagyhatalomként jelenik meg, amely befolyással van a világ egészére. A döntés a kormányon múlik, amelynek a „megszoksz vagy megszöksz" elv alapján kell választania. Az egyik út, hogy tovább folytatja a harcot az ellenséggel szemben, akárhol legyen Is az - ez Bush stratégiája -, a másik lehetőség: feladja a világ rendőrségének szerepét, és ezzel együtt hagyja, hogy a bosnyákok, a koszovólak, a koreaiak, a tajvaniak és más népek maguk oldják meg a saját problémáikat. Úgy vélem, Bush ezt felismerte, Kerry azonban nem. Kerry úgy gondolja, kissé átfazonírozva a jelenlegi politikát, az Egyesült Államok elkerülheti, hogy a terrorizmus céltáblálja legyen. Véleményem szerint ez nem fog sikerülni. De Bush ellen szavaztam, mert elegem van a hazugságaiból" - írta az amerikai doktorjelölt. NY. É.