Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-04 / 232. szám

Hétfő, 2004. október 4. A PÉNZ BESZÉL 9 KÉPZÉSEK SOROZATA AZ AGROVIKBEN Programközpont a zöld ház tetőterében Euró régi ós agrár- és vidékfej­lesztési program központot hoz létre a Csongrád Megyei Ag­rárkamara közhasznú társasá­ga a Kossuth Lajos sugárúti székház tetőterében. A beru­házást és a vele párhuzamo­san zajló képzéseket pályázati forrás fedezi. A Csongrád Megyei Agrár Kht., az agrárkamara közhasznú társasága olyan programköz­pontot hoz létre Szegeden, a Kossuth Lajos sugárúti szék­ház tetőterében, amely a kis­és középvállalkozások, a me­zőgazdasági termelők és a kézművesek továbbképzését szolgálja. Az Agroviknek ke­resztelt központ nem jöhetne létre, ha az Agrár Kht., ösz­szefogva a Temes Megyei Ke­reskedelmi, Ipar- és Agrárka­marával, nem pályázott volna és nem nyerte volna meg a Phare CBC gazdaságfejlesztési programját - tájékoztatta la­punkat Szabó Zoltán projekt­menedzser. A fejlesztésnek csak egy ré­sze maga a beruházás, az épít­kezés, amely novemberben indul és április végén fejező­dik be - tette hozzá Kovács Ferencné, az Agrár Kht. ügy­vezető igazgatója. A hangsúly az oktatáson, tanácsadáson lesz, amelyek segítségével az agrárkamara - szolgáltató ka­maraként - a termelőket és a vállalkozásokat segítheti. Has­kó Pál, a kamara titkára azt is kiemelte, az agrárkamara nemcsak Csongrád megyé­ben, hanem a határokon is átnyúlva képes információkat nyújtani a vállalkozásoknak. Az Agrovik a hangsúlyt a vi­dékfejlesztésre helyezi, s a vál­lalkozásoknak, mezőgazdasá­gi termelőknek, kézművesek­nek a képzésen túl adatbázist is létrehoz, elérhetővé tesz. Az első két képzéssel nem várják meg a tetőtér beépítését: az agrártermelők tanfolyama az agrárkamara oktatótermében már november 15-én elindul (befejezése 2005. március 17-én várható). Öt hónapon keresztül tizenkét alkalom­mal, nyolc témakörben - ame­lyek átjárhatók - díjtalanul ok­tatják a jelentkezőket. Az Ag­rár Kht. két körben összesen 120 főt képez ki többek között pénzügyi és gazdasági terve­zésből, jogi alapismeretekből, vállalkozási együttműködés­ből. A második, kézművesek­nek meghirdetett képzés 2005. január 17-én kezdődik és áp­rilis 5-én zárul. A programmal kapcsolatban további részle­tekről a kamaránál adnak fel­világosítást. F. K. Novemberben kezdődik az építkezés a Kossuth Lajos sugárúti székházban FOTÓ: CGYENES KÁLMÁN w KAMARAI HÍREK HARMASHATAR GAZDASAGI FORUM •teHÁ Az ITD Hungary Dél-alföldi Regionális Képvise­letei a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével Hármashatár gazdasági fórumot és üzletember-találkozót szerveznek 2004. október 21-én, de. 9.30 órától Szegeden, a Hotel Novotelben. A rendezvény témái: Magyarország európai uniós csatlakozásának hatásai a nem tagországokkal folytatott külkereskedelemre, a ma­gyar-szerb-montenegrói, valamint magyar-román gazdasági kapcsolatok alakulási, a kamarák szerepe a határ menti együttműködésben. A tájékoztatókat szekcióülések követik: magyar-szerb-román üzletember-találkozó, vámszakmai konzultáció, találkozó az ITD-H belgrádi és bukaresti igaz­gatóival, valamint az MKIK magyar-szerb és montenegrói és magyar-román tagozatának képviselőivel. Az üzleti találkozó keretlétszáma betelt, így arra jelentkezést nem tudunk fogadni. A részvétel ingyenes. A rendezvényre történő jelentkezés határideje: 2004. október 15. További információ és jelentkezés: Pokriva Eszter ITDH Dél-alföldi Regionális Képviselet Tel.: 62/540-342 • E-mail: pokriva@itd.hu SURUN KELL HIRDETNIE ANNAK, AKI J0 SZAKMUNKASRA VÁGYIK Hiánycikk a lakatos A Metkon Kft. keresi a jó szakmunkásokat A gyakorlati tapasztalatok hiányára panaszkodnak azok a vállalkozások, amelyek nem találnak képzett szakmunká­sokat a megyében. Az elméleti tudással felvértezett, de ügyetlen mesterjelöltek kihul­lanak a rostán. Elég csak felütni a napilapok hirdetési oldalait, hogy kide­rüljön, milyen szakmával le­hetne leginkább elhelyez­kedni a jelenlegi Csongrád megyei munkaerőpiacon. Nincs ugyanis nap, hogy a munkáltatók ne keresnének lakatosokat, hegesztőket, kő­műveseket, bolti eladókat és szakácsokat. Miközben nem kapkodnak az idegenforgal­mi menedzserek, a jogi asz­szisztensek és jogászok, a szociológusok, no meg a ta­nárok után. Egy röpke must­ra az álláshirdetésekben és azonnal kiviláglik az a tény, aminek ma már könyvtárnyi szakirodalma van: az elméle­A kőműves sem marad kenyér nélkül A Csongrád Megyei Munkaügyi Központtól kapott tájékoztatás szerint is az egyik legkeresettebb szakmák közé tartozik jelenleg a lakatos. A megyében a kirendeltségeken bejelentett álláshelyek száma 31. Miközben 304 lakatos munkanélküli ott sorakozik az állást keresők között: a helyzet tehát több mint ellentmondásos. Hasonlóképpen népszerű a kőművesszakma, amelyben viszont mindössze 94 a munkanélküliek száma és 100 az üres állás. Hódmezővásárhelyen hegesztőket, eladókat, csőszerelőket, Csongrádon kereskedelmi munkakörökben dolgozókat, Szentesen varrodai betanított munkásokat keresnek. Szeged valamennyi vidéki várost megelőzi az ápolónőknek kínált álláshelyekben. ti, diplomával végződő kép­zésekben jók vagyunk, vi­szont profi szakmunkásokat lámpással kell keresni. A szegedi Schlosser Mester Bt. is lakatosokban szenved hiányt. Tóth József, a cég társtulajdonosa elmondta, rendszeresen hirdetnek, mi­vel bővelkednek a megren­delésekben, kellene a mun­káskéz. Viszont a próbaidőre felvettekről hamar kiderül, hiába kaptak jó elméleti kép­zést, ha a gyakorlatban gyengék. Az alumínium nyí­lászárók gyártásával foglal­kozó bt.-nél 15-20-an dol­goznak, közülük négy szak­munkás lépett be újonnan. Szinte szóról szóra hasonló­képpen nyilatkozott Sipos József, a Metkon DS Kft. egyik ügyvezetője: a próba­időre felvettek 80 százaléka nem felel meg az elvárások­F0TÓ: GYENES KÁLMÁN nak, mivel nem tudnak önál­lóan dolgozni. A tízfős vál­lalkozás fémszerkezeteket gyárt tápéi telephelyén, s rendszeresen felbukkan az állást kínálók rovatában. Az ügyvezető szerint sokan mondják azt egy idő után, hogy maguktól elmennek, mert másutt ugyanennyi pénzért kevesebbet kell dol­gozni, holott a kft. tisztessé­ges bért fizet. Hasonlóképpen szakember­hiánnyal küzd a kereskedelem is: árufeltöltőt mindig fel tud­nak venni, de a több műszakot vállaló, szakmai gyakorlattal rendelkező eladóban, pénztá­rosban nagy a hiány. A kis üzletek, illetve vezetőik súlyos helyzetbe kerülnek, ha akár egyetlen eladójuk is faképnél hagyja őket. Korábban még beállíthattak akárki! a kilépő helyére, de 1997 óta már nem: megszigorították a rendeletet, emiatt szakképesítés nélküli dolgozót nem szabad eladó­ként foglalkoztatni. FEKETE KLÁRA A VALLALKOZOl ENGEDELYERT A DUPLÁJÁT KELL FIZETNI JÖVŐRE A megemelt illeték is a nagy, központi kasszát hizlalja A Gyurcsány-kormány által tervezett adóváltozások közé egynémely ille­ték drágítását is becsempészték. Jövőre nagy valószínűséggel még többet kell fizetnünk a válásért, az útlevélért és a vállalkozói igazolvá­nyért. Várhatóan a jelenlegi összeg dupláját, 5 ezer forint helyett tízezret kell fizet­nie illetékként jövőre annak, aki új vál­lalkozói igazolványt szeretne kiváltani - derül ki az illetéktörvény módosítá­sára tett, még jóvá nem hagyott javas­latokból. Ugyanez vonatkozik a műkö­dési engedélyek kiadására is. A hama­rosan a parlament elé kerülő adótör­vény-tervezet szerint a cégbejegyzések illetékei közül a zártkörűen működő részvénytársaságok és korlátolt fele­lősségű társaságok alapításáért kell többet fizetni január elsejétől, a jelen­legi 80 ezer forinttal szemben százez­ret. A peres eljárások illetékei szintén je­lentősen emelkednek, esetenként megduplázódnak jövőre. A válóper az idei tízezer forint helyett 12 ezer lesz (ez akár jó hír is lehetne, hiszen első körben ennél a tételnél is duplázásról volt szó.) Az okmányok illetéke szinte egyöntetűen megugrana a terv szerint 2005-től. A személyi igazolványért 1500 helyett kétezer forintot kellene fi­zetni, az útlevélért pedig négyezer fo­rint helyett hatezret, tíz évig érvényes útlevél igényléséhez pedig hatezer he­lyett tízezer forintot. A forgalmi enge­dély sem marad ki a sorból: mindkét esetben négyezer forintról hatezerre emelkedik az államnak befizetendő összeg. Akad a javaslatok között kedvező változás is. Új elem lesz, hogy öröklés­kor a megörökölt ingatlan értékéből egymillió forint kedvezmény illeti meg a közeli hozzátartozót, vagyis az illeték alapja egymillió forinttal ala­csonyabb lesz, mint az ingatlan érté­ke. A takarékbetét öröklése, ajándéko­zása illetékmentes lesz. Az építtetőtől vásárolt új lakás 15 millió forintos ér­tékhatárig illetékmentes, csak az e fe­letti rész után kell 4 millióig 2 száza­lék, afelett pedig 6 százalék illetéket fizetni. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents