Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-04 / 232. szám

10 •MEGYEI TÜKÖR» HÉTFŐ, 2004. OKTÓBER 4. Közkívánatra itt a Pannon GSM legújabb ajánlata, ezúttal kártyás előfizetőknek. Az új Pannon Praktikum kártyás tarifacsomagban csak egyetlen, rendkívül kedvező perc- és SMS-díj van, így mindig ugyanannyit fizet, bármelyik belföldi hálózatba telefonál, vagy küld SMS-t, bármilyen napszakban. Tud ennél jobbat? Az akciós perc- és SMS-díj 2004. december 31-ig érvényes, 2005. január 1-től az ár bruttó 36 Ft. A Tarifacsomag-váltás egyszeri dija Pannon Happy, Praktikum Perfekt, Praktikum Privát, Praktikum Classic és Praktikum Pro, Bee Free és Bee Original, illetve djuice kártyás tarifacsomagról Pannon Praktikum tarifacsomagra bruttó 900 Ft. A készülékajánlat 2004. október 4-től a készlet erejéig érvényes. A készülék kijelzőjén látható kép csak illusztráció. A készülék csak Pannon GSM SIM-kártyával használható. Az árak az áfát tartalmazzák. Részletek az üzletekben. Pannon GSM nonstop információs vonal: 173 (bármely más hálózatból +36 20 920 0200). «ww.pannongsm.tiu ..... Az ü.onai. PANNON GSM Még mindig kincstári tulajdon A szegvári vármegyeháza Boldog idők! Amikor még belefért a szegvári Károlyi-kastélyba az egész Csongrád vármegye hivatali apparátusa. A hatvanas évek legelején csúszott ki ez a sajgás a számon, és meglehetősen szentségtörő volt. Megyei nagyokkal egyhefűzve, vendégként jártam a házban, ebédeltünk éppen. Jó volt az ebéd, a gyermekotthon szakácsa remekelt, tányér mellett elment az ilyen beszéd is. Akkoriban költözött át a Megyei Tanács majdnem teljes apparátusa Szegedre, a hatemeletes csodapalotába. Amikor a napokban beléptem a kastély kapuján, az jutott eszembe, ügy lehet, a mostani is elférne benne. Nem mondom rá, hogy így múlik cl a világ dicsősége, csak azt, hogy időnként visszaváltozik. Akár a nagyanyáink divatja. Van a falunak egy tanulmánykötete - hajszál híján monográfiának is lehetne mondani -, abban olvasom a vásárhelyi levéltáros Herczeg Mihály tollából (aki egyébként Csomorkányban volt, haj, de régen pályakezdő tanító], hogy az egykori Dóczy-udvarháznak majdnem a helyén, a Serház szomszédságában egy omladozó régi kastélyt vett meg a megye, és két év alatt, kemény 20 ezer 600 akkori forintokat ráköltve 1772-ben már állott is a vármegyeház. Igaz, így is szűknek bizonyult, többször megesett, hogy a megyegyűlést az udvaron tartották, sátor alatt, és többször is előfordult, hogy Vásárhelyen, Szegeden vagy Szentesen üléseztek. Azt hiszem, a kihelyezett vármegyegyűlés szóhasználata akkor még nem volt divatban. És tudtommal senki nem akarta átkeresztelni Csongrád megyét Szegvár megyévé. Volt, amikor az alispán is Szegeden lakott, és a vármegyei apparátus is. Királyi rendeletre (II. Józsefi kényszerültek Szegvárra. A megyei levéltár azonban kezdetektől fogva itt kapott helyet. Beszédes nevek szerepelnek az öreg kastély árnyékából. Czudar István, Csóré János, Gyékén Tamás, Vad Mihály, Fazelcas György, Nagy János, Boros György és Sótésgamvero György csizmadia, Szabó Balthazár szabó, Téglavető József téglavető, Molnár József molnár, Hegyi Márton bivalyos, Juhász Mihály és Agybalövi Mihály béres, Mészáros György mészáros, Szűcs György szűcs, Takács Károly takács. így születek akkoriban a családnevek. Csak tudnám, a Sótésgamvero miből lett! És az Agybalövi? Legközelebb megkérdezem Herczeg Mihálytól. la, és el ne felejtsem, a falu neve szeg + vár. A szeg- nyilván szegletet jelentett, a -vár pedig valami erősséget. Nyomai ma is megvannak. írtam én akkor is a kastélyról, amikor már nem volt gyermekotthon, és be se lehetett menni. Hogyne írnék most, amikor benne rendezték meg a harmadik szegvári fotókiállítást. Nyögvenyelősen indultam, gondoltam, ha ketten leszünk, akkor is jó lesz, és lássatok csodát, annyian voltunk, alig fértünk el legnagyobb termében. Szerencsénkre nem kellett vármegyegyűlést imitálva az udvaron, sátor alatt ünnepelni a művészetet produkálók szép teljesítményét, a többi helyiségben a képek is elfértek. Bár a kiállítást hagyományteremtőnek szánják, alkalmi rendezvénynek kell mégis mondanunk, mert még mindig kincstári tulajdonban van az épület. (Annak idején, az újszerzeményi bizottság korában is kincstári volt.) Ez pedig sajnos azt Ls jelenti, hogy majdnem-majdnem gazdádan. Talán mindenki tudja, a lakadan ház romlik legjobban. Ki hitte volna, ha kimennek mindenestől az oroszok, a laktanyáikkal nem tudunk mit kezdeni? Aztán jött a ráadás, a magyar katonák laktanyái is ebek harmincadjára kerültek. Mintha arra várnánk, hidra visszajönnek mégis ? A kiállítási nyüzsgésben kérdeztem meg Szenczi Sándorné polgármester asszonyt, mikorra várható, hogy végül annak a kezére kerül, aki legjobban tud vigyázni rá? Sajnos még mindig azt mondta, nem lehet tudni. És mit kezdenek vele, ha netán mégis a községé lenne? Még egy sajnos elhangzott: tervezgetni tervezgetnek, de addig semmit nem mondhat, amíg meg nem történik. Ki tudja, kinek, minek lesz akkor annyi pénze, hogy gazdaságosan használja, és közben az épületre is tud költeni. Bennem a sümegi vár példája kezdett el dolgozni. Mi még diákfejjel - az is haj, de régen volt! - avval játszadoztunk, hogy föntről gurítottunk le köveket, gyönyörködve benne, milyen szépen ugrándoznak lefelé, és jött egy vállalkozó, aki a bérleti díj fejében kezdte egyenként visszarakni, és országra szóló idegenforgalmat szervez. Remélni lehet csak, találékony fejekben Szegvár se szegénykedik. Ha már alkalma lesz rá. HORVÁTH DEZSŐ A magyar jog jobban védte a fogyasztót, mint az uniós Megjavíttatni vagy kukába dobni? Minél régebbi, annál jobban ragaszkodunk hozzá - legyen az egy villanytűzhely vagy a kotyogó-kávéfőző. A középkorúak amit lehet, megjavíttatnak, a fiatalabbak inkább újra cserélik a meghibásodott konyhai gépeket. MUNKATÁRSUNKTÓL - A régebbi dolgokhoz ragaszkodom inkább - meséli Horváth Gabriella. - A régi villanytűzhelyem sütő része elromlott, megjavítani nem volt érdemes, ezért vettem egy újat, de a régit se dobtam ki, ott áll az erkélyen - a fölső, még működő része valakinek valamikor még jól jöhet. A húszéves svéd masszírozó gépéhez is ragaszkodik Gabriella: ha elromlik, szervizbe viszi, ahol megkérdezték: miért javíttat, miért nem vesz inkább újat. Gabriella válasza egyszerű: „Azért, mert ez a gép jó." - Én inkább újat veszek - árulja el Kolos Tamás. - Jártam már úgy, hogy az elromlott háztartási kisgép javíttatása több mint kétszerese lett volna egy új árának. A kisgép ment a kukába, én meg a hipermarketbe. - Régen, ha harminc nap alatt nem tudták megjavítani a terméket, biztosítani kellett a cserét magyarázta Dudás Iános, egy szegedi szakszerviz vezetője. Ma már csak „törekedni kell" arra, hogy a harmincnapos határidőt ne lépjék át. Az EU-belépés nem kedvező a lakosságnak, meglepő lehet, de a magyar jog jobban védte a fogyasztókat. Ma már két év után nem biztosítanak alkatrészt a termékekhez, így nehézkes a pótlás. - Jellemzőbb, hogy a nagy készülékeket javíttatják inkább folytatta Dudás János. - A mai napig is behozzák a több évtizedes korú Hajdú, Lehel és az NDK-ból származó háztartási masinákat, mert ezekhez a gyártó még mindig biztosít alltatrészt, ami a nemrég forgalomba kerültek gépcsodákról nem mondható el. A szakemberek óvatosságra intenek az ismeretlen márkik és gyártók termékeivel szemben, amelyek akár életveszélyesek is lehetnek. Aki meg nem engedheti meg magának, hogy drága terméket vásároljon, az a későbbiekben az olcsó gépet próbálja javíttatni, ha meg nem lehet, kidobja és ismét megvásárolja az olcsót. • A Szeged és 32 település hulladékának elhelyezésére szolgáló telepnek 2006. december 31-éig kell elkészülnie. Ott lehetőség lesz a szelektív hulladékgyűjtésre, a veszélyes anyagok tárolására és újrafelhasználásra. Továbbá a gyártóknak vissza kell vásárolniuk a már használhatatlanná vált cikkeiket. Becsei Zsolt segítségére is szükség van Közlekedési párbeszéd A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) a csatlakozó országok közül elsőként kezdeményezett párbeszédet az Európai Unió bizottságának közlekedési főigazgatóságával a Közúti Fuvarozók Nemzetközi Egyesületével (IRU) és az EU Parlament magyar képviselőivel. BUDAPEST (MTI) Hinfner Miklós, az MKFE ügyvezető főtitkára elmondta: az MKFE és az IRU szeretné elérni, hogy Európában javuljanak a közúti közlekedés feltételei, bővüljön és korszerűsödjön az úthálózat és gyorsuljon az átkelés a határokon. Az EU Parlament magyar képviselőivel a jövőben rendszeressé váló párbeszéd és lobbitevékenység által ki akarják harcolni, hogy az unióban váljanak egységessé az útdíj-szedési rendszerek és a fuvarozást érintő szabályok. Sorgó Tibor, az MKFE ügyvezető elnöke arra kérte Barsiné Pataky Etelkát és Becsei Zsoltot, az EU Parlament közlekedési bizottságának tagjait, hogy próbálják meg elérni a nemzetközi versenysemlegességet torzító elemek megszüntetését, különös tekintettel a 2005 januárjában bevezetendő német úthasználatidíj- rendszerre, amelyhez a szükséges fedélzeti berendezést német döntés alapján nem szerelhetik be Magyarországon a kamionokba, mert egyelőre nem áll rendelkezésre minősített szerviz. Emellett a díjak fizetését szolgáló terminálokon nincs magyar nyelvű tájékoztatás. Günther Ettl, az EU Bizottság közlekedési főigazgatóságának vezető munkatársa közölte: ez ügyben Brüsszel és Berlin között folynak az egyeztetések és az EU Bizottság biztosítékokat kapott a német féltől az úthasználati-díj rendszerre átállás zökkenőmentességére és arra, hogy minden szükséges információt időben eljuttatnak Európa fuvarozóihoz. Barsiné Pataky Etelka megerősítette együttműködési készségét a magyar fuvarozók problémáinak tolmácsolására az EU Parlamentben. Sony Ericsson T230 • WAP, GPRS, MMS • Színes kijelző