Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-21 / 247. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. OKTÓBER 21. f • AKTUÁLIS" 3 A nyugdíjas asszony eladta a házát, háromfelé osztotta az árát Gizi néni ötmilliós adománya a mentőknek „Gondolkodtam a helikopteres mentésen is" Fotó: Schmidt Andrea Szerencséjére éppen egy olyan ismerősének mesélte el a tervét, akinek volt kapcsolata a mentőszolgálattal. így aztán, amint megérkezett a ház árának első törlesztőrészlete, felkereste a Mentés a Jövőért Alapítvány vezetőjét és átutalta a megadott számlaszámra az összeget. Megkérdezték tőle, a mentőszolgálat mely tevékenységét szeretné támogatni. - Valami olyat akartam, amivel sok emberen segíthetek - mesélte. - Azon álmodoztam, hogy egy kisebb szállítókocsit veszek, és gondolkoztam a helikopteres mentésen is. De azt mondták, hogy inkább felszerelésre van szükségük. Simon Mariannától, a Mentés a Jövőért Alapítvány kuratóriumának elnökétől megtudtuk, az adományból korszerű defibrillátort vásárolnak, már folyamatban van a beszerzése. Ezt az alapítvány a szegedi mentőállomás rohamkocsijának adja majd használatra. Elmondta: nagyon meglepő volt a nyugdíjas néni adománya, amely egyébként az eddigi legnagyobb, magánszemélytől kapott összeg. Az alapítványhoz egyébként a létrejöttekor szinte naponta érkeztek a felajánlások, idő múltával azonban már csak évi 1-2 adományozó támogatja őket. Gizi néni a megmaradt pénzből megcsináltatta a saját sírhelyét és a rokonokét is rendbe hozatta. Gondoskodott arról is, hogy halála után legyen, aki ezeket gondozza. A maradékot pedig arra tette félre, hogy ha megbetegedne, legyen pénz a kezelésére. Mint mondta, ezek nem nagyon szívderítő foglalatosságok, de az adakozásban örömét lelte. - Nagyon boldog lennék, ha ezt gyakrabban megtehetném... TÍMÁR KRISZTA Pánik a vajdasági feldolgozókban Magyarok veszik meg a szerb paprikát Elhibázott népszavazások Dobogón az ingázó UJSZASZI ILONA Nyáron nyaraló, télen menedékház a falusi ház, komatállal kedveskedik a szomszéd, olcsó a házitej, a tojás és a méz. Ez a városról falura költöző ideálképe új lakóhelyéről. Ezzel felesel az őshonos valóságképe. Mert már beleunt a kicsi helyet jellemző hiánygazdaságba, mert itt mindig munkát ad a ház és a kert, az ellátás szegényesebb, a boltban nincs akció, a vendéglő a kocsmával azonos, és így tovább. Kívánatos, vonzó lakóhely akar lenni a legtöbb település. A kisebb azzal, hogy közszolgáltatásokat old meg és tesz olcsóbbá úgy, hogy ha teheti, az önkormányzat vállalja az anyagi teher egy részét. így lesz olcsóbb a kisvárosi szemétszállítás, a víz- és csatornamű szolgáltatás, a bérlakás díja. Vagy éppen azzal kedveskedik a falu, hogy nem kér pénzt a közművelődési, a sport szolgáltatásért, vagy az iskolai szakkörérét és művészeti oktatásért, a faluházi tanfolyamért és filmvetítésért, a rendezvényházbeli színházi produkcióért az ott lakóktól. De az is vonzerőt jelent, ha különböző kedvezményekkel kényeztetve jobban figyel kevés adófizetőjére, esetleg kifizeti a közeli városban tanulók és dolgozók távolsági buszbérletét. A mindennapi betevő és néhány szolgáltatás falun talán kevesebbe kerül, mint Városon. A nagyvárosban viszont jobbak a fizetések, s a lélekszámmal együtt nő a választék, a hiper és szupermarketek leszorítják az árakat, és így tovább. A panelben nincs ház körüli munka, így több idő jut a hirdetések és szórólapok böngészésére, a leértékelések és akciók közötti válogatásra. Mert versenyvan. A legolcsóbb lakóhely címért versengők között azonban nem hirdethető eredmény. A dobogóra talán azok az ingázók kerülhetnek, akik a város és a falu között éhk zaklatott életüket. Ők élvezhetik mindkét településtípus előnyeit. És persze szenvedik hátrányait. Például az utazgatással járó időveszteséget. Ha kényszerűségből ragadunk egyik vagy másik településen, akkor szinte bizonyos, hogy kívánatosabbnak látjuk a tőlünk elzárt helyet. Ha viszont választhatunk a város és a falu között, akkor szerencsések vagyunk. A választásban ugyanis ott az összehasonlítgatás öröme. Ebben az örömben azonban kevesen részesíthetik magukat és családjukat. A megyén, de az országon belül is kicsi a mobilitás. Míg 1980-ban a munkavállalók 14, addig 1990-ben 15, 2001-ben 20 százaléka ingázott munkahelye és lakóhelye között. Nincsenek nyelvi nehézségek Volt értelme a miniszterelnök-cserének - kezdte sajtótájékoztatóját tegnap Szegeden Pető Iván, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke. A szabad demokraták elképzeléseinek megfelelően az új költségvetésben és az adótörvényekben a rászorultsági elv érvényesül. Az adóemeléssel viszont nem ért egyet a kisebbik kormányzó párt: a szociálpolitikát és az adót külön kell választani, ha összekötjük, az jár jól, aki többet adózik - mondta a politikus. A Fidesz nem nagyon találja az ellenszerét a megváltozott politikának, ezért populista akciókba kezd, mint a privatizációs népszavazás, amely egy már nem létező törvény megsemmisítését tűzi ki célul. A kettős állampolgárságra irányuló szavazásról Pető Iván elmondta, tartalmában tisztázatlan és felelőtlen, mert szembe megy az autonómiatörekvésekkel. Szentesi előfizetőnkre mosolygott a szerencse Villanyborotva és diktafon a kosárban Gombos Imre és felesége műszaki cikkeket választott Fotó: Frank Yvette Magánszemélytől még sosem érkezett ekkora összegű támogatás a szegedi mentőállomáshoz. Gizi néni a saját házát adta el, az összeg jelentős részét pedig azoknak juttatta, akik eddig segítettek rajta. Ötmillió forintot adományozott egy nyugdíjas szegedi aszszony a mentősöknek. A 80 éves Mészáros Péterné Gizi néni összes vagyonát a telke, és az azon álló ház jelentette. Nemrégiben azonban eladta az ingatlant, a bevétel egyharmadát pedig átutalta a szegedi mentőállomásnak. Döntését egyszerűen indokolta meg: ők is segítettek rajta. Az idős néni egyedül él, családja nincs. Amikor a férje meghalt, rá maradt a ház körüli kert gondozása, ahol gyümölcsöket és zöldségeket termeltek maguknak. Gizi néni azonban egyre nehezebben mozog, egyensúlyzavarai miatt csak bottal tud közlekedni. Nem bírja már a munkát, ezért fájó szívvel, de úgy határozott, eladja az ingatlant, hogy ne maradjon gondozatlanul. A haszonélvezetet meghagyta, így élete végéig ott maradhat. - Sokat gondolkoztam, hogy mit csináljak a pénzzel, hiszen nem akartam elherdálni - mesélte. - Végül úgy döntöttem, megvalósítom egy régi elhatározásomat, és adakozok belőle a mentősöknek. Gizi néni úgy gondolta, a mentőknél ezer helye van a pénznek és az adománnyal talán más beteg embereken is segít. Már csak azt nem tudta, hogyan juttathatná célba a pénzt. A csőd szélére kerültek az észak-bácskai paprikafeldolgozó üzemek, mert a termesztők egyenesen Magyarországra viszik árujukat. A piros aranyért ugyanis a magyar közvetítők többet fizetnek. Mindkét fél jól jön ki azokból az alkukból, amelyeket a szerbiai paprikatermelők és a magyar közvetítők kötnek ezekben a hetekben, viszont máris csődközeli helyzetbe kerültek a feldolgozók. Szerbia-Montenegróban ugyanis az itteni felvásárlási áraknak csaknem a feléért lehet paprikát vásárolni. A magyar vállalkozónak még az is kedvez, hogy mindössze 5 százalék vámot kell fizetnie a behozott áruért, szemben a tavalyi 42,5 százalékkal. Míg akkor még védővámmal próbáltuk meg elzárni a külföldi paprika egyenes útját Magyarországra, ma már alkalmazkodni keh az uniós vámelőírásokhoz. A Vecernje Novosti című belgrádi napilap drámai tudósítása szerint a legidősebb horgosiak sem emlékeznek arra, hogy valaha is a földekről egyenesen külföldre szállították volna a paprikát. Katona Antal, az országos Fűszerpaprika Terméktanács titkára - aki szegediként, ráadásul a Paprika Rt. volt vezérigazgatójaként jól ismeri a problémát azonban úgy véli: némi túlzás, hogy egyenesen a földekről hoznák Magyarországra a paprikát, a közvetítők ugyanis jobban járnak, ha idehaza félterméket, szárítmányt adnak el. Szárítmányhoz ugyanolyan könnyű hozzájutni, mivel odaát jelentős szárítókapacitás áh a termelők rendelkezésére. A Fűszerpaprika Terméktanács ismeri a helyzetet, amely ezúttal a magyar feldolgozóknak kedvez. Itthon ugyanis nem hozott olyan bőséges termést az idei szezon, mint a szomszédos országban. A belgrádi napilapban megjelent információk szerint a szerbiai gazdák már az idei termés negyven százalékát a határon túlra szállították. Magyarországon 105 forintos kilónkénti áron (22 dinár) lehet eladni a paprikát, kilenc dinárral többet fizetnek érte, mint Szerbiában. A már idézett lap értesülései szerint bezárás várhat a horgosi Vitamin és a törökkanizsai Aleva paprikafeldolgozó üzemre és számos más kisebb üzemre. A martonosi fűszerpaprika-feldolgozók már jelezték a csődközeli helyzetet, s azt is, hogy sok dolgozójuk az utcára kerülhet. Dusán Hajdin, két martonosi vállalat tulajdonosa katasztrofálisnak minősíti a helyzetet. Azt mondta, tavasszal vállalata vetőmagot és műtrágyát szállított a termesztőknek, fizették a munkabért, ám azok most a nyers paprikát egyenesen a földekről szállítják Magyarországra. A horgosi Vitamin tucatnyi levelet írt az illetékes szervekhez a helyzet rendezése érdekében, de hasztalan - nyilatkozza a lapban Petar Nikohc gyárigazgató, aki szerint az a legrosszabb az egészben, hogy a vetőmagnak szánt horgosi paprikát is kiviszik az országból. Úgy gondolja, az is megtörténhet, hogy ilyen bő termés mellett Magyarországról kell majd importálni a vetőmagot. F.K. A Délmagyarország és a Délvilág nyugdíjas előfizetői között minden héten egy húszezer forintos utalványt sorsolunk ki. Ezúttal a szentesi Gombos Imrénének kedvezett a szerencse, aki tegnap férjével együtt vásárolt a szegedi Cora Áruházban. Gombos Imréné futka - szavai szerint - majdnem hanyatt esett örömében, amikor megtudta, hogy megnyerte a húszezer forint értékű utalványt, és ezt el is költheti a szegedi Corában. Mint mondta, nagyon szívesen vásárol hipermarketekben, azért is jött jól szerkesztőségünk ajándéka, mert Szentesen egyelőre ezt nem teheti meg. A házaspár lapunk autóján utazott a megyeszékhelyre. Megtudtuk, a család „időtlen idők óta" előfizetője a megyei napilapnak, a Délvilág és jogelődjei évizedek óta kora reggelenként érkeznek a postaládába. Imre szerint a hajnak hat óra még éppen megfelelő, addigra ugyanis rendszerint végez a borotválkozással, így fitten veszi kézbe lapunkat. A Délmagyarország és a Délvilág közös oldalain elsősorban a politikai témájú írásokat olvassa el először, érdekli, hogy a megye és a város érdekeit hogyan képviselik a választottak. Az Árpád Agrár Rt.-nél traktorosként dolgozó Imre számára a legutóbbi legfontosabb cikk a szentesi Vácitelepről szóló írásunk volt, ugyanis a mezőgazdasági részvénytársaság kötelékébe tartozó több ezer őstermelő további sorsát érintő konfilktushelyzetről Nemzetiségiek képviselőivel találkozott tegnap a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetősége. MUNKATÁRSUNKTÓI Csütörtök délelőtt a Csongrád megyei román, szerb, horvát, lengyel és szlovák kisebbségi önkormányzatok vezetői első kézből kaptak tájékoztatást a megyét érintő legfontosabb bűnügyi, közbiztonsági, személyügyi és gazdasági helyzetről, az elvolt benne szó. A férj az első betűtől az utolsóig elolvassa lapunkat, míg felesége, Judit elsősorban a hölgyeket foglalkoztató témák iránt vonzódik. Érdekelték a szőregi rózsafesztiválról szóló múlt időszakban végzett munka eredményéről. A résztvevők álláspontja szerint a rendőrség részéről - az elmúlt évekhez hasonlóan - idén sem történt hátrányos megkülönböztetés a megyénkben élő nemzetiségiekkel szemben. A kisebbségi önkormányzati vezetők elismeréssel szóltak a rendőrség tolmácsolási gyakorlatáról: olyan ügyekben, amelyek alanya külföldi állampolgár, a nap huszonnégy órájában készen állnak a nyelvi nehézségek leküzdésére. tudósításaink is, hiszen az otthon szépítésével szívesen tölti maga is az idejét, rendszerint hímez. A hirdetésekre csak este jut ideje a házaspárnak, de azok közül is mindet elolvassák. A Cora Áruházban a férj háromkörkéses villanyborotvát választott magának. Az asszony nagy kazettás, elemmel működő diktafont szeretett volna már venni régóta, ezzel ugyanis felvételt készíteni és lejátszani egyaránt lehet. A két műszaki cikk együtt majdnem húszezer forint volt, így még maradt némi zsebpénz, amiből kipótolták az unokák számára vásárolt felfújható óriáslabdák árát. Került a kosárba néhány apróság is, melyeket hamarosan elfogyaszt a család. A maradandó értékű tárgyak azonban még sokáig emlékeztetik őket a szerencséjükre. B. G. Generációkon át Df ( MAGYARORSZÁG IHLVUAG o