Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-19 / 245. szám

SZERDA, 2004. OKTÓBER 20. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Az irányelvekkel a rendszer letisztulna... Megrövidítenék a táppénzes időt Irányelvekben korlátozta és rövidítette a táppénzben tölthető időt az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Ezentúl ez alapján kell meghatározni a munkaképesség átmeneti vagy tartós megváltozása, illetve a betegség gyógyulási idejét. Bár a szabályozásnak a rendteremtés volt a célja, kisebb vihart kavart a háziorvosok, és az üzemorvosok körében. Táppénzre minden esetben a háziorvosok írják ki a betegeket, annak megállapítása azonban, hogy az illető munkaképes-e, azaz képes-e egy adott munkahelyen a feladatát ellátni, az üzemorvos feladata. Minden esetben az ő véleményét kell kérni, ha eszméletvesztéssel járó rosszullét történt, ha a betegség meghaladta az egy hónapot, illetve ha az illető szülés vagy katonaság után szeretne munkába állni. Soproni Lajos üzemi főorvos elmondta, az ő felelősségük annak eldöntése, hogy a betegség és a hosszas lábadozás után képes-e valaki biztonsággal dolgozni anélkül, hogy akár saját magát, akár másokat veszélyeztetne állapotával. Éppen ezért megdöbbentette a kiadvány, amelyben az eddigi gyakorlattól gyökeresen eltérő, az eddigieknél jóval rövidebb időtartamokat határoztak meg különféle betegségekre. - Ha valakit alkalmatlannak tartok a munkavégzésre, azt nem engedem dolgozni - mondta Soproni. - E gyakorlat azonban a jövőben a beteg számára hátrányos lehet, hiszen előfordulhat, hogy annak már nem jár a táppénz, viszont nem is dolgozhat, vagyis pénz nélkül marad. Éppen ezért úgy gondolom, elhamarkodott és átgondolatlan volt az a kiadvány, amelynek összeállításában nem kérték orvosok segítségét, akiket az irányelvekről hivatalosan a mai napig nem tájékoztattak. - Aki ezt a listát összeállította, az biztos, hogy nem a jelenlegi gyakorlatból indult ki - fogalmazott Borsi Eva, a Csongrád Megyei Orvosi Kamara Csongrád megyei háziorvosi szekciójának elnöke. Példaként említette az endoszkópos epekőműtétet, amelynek rehabilitációjára a könyv mindössze egyhetes táppénzt javasol. Ez persze csak ajánlat a keresőképtelenség időtartamára, hiszen ha ezzel a beteg nem ért egyet, illetve a táppénzes idő letelte után is képtelen a munkavégzésre, kérheti a táppénzes felülvizsgáló főorvos véleményét is. - Szó sincs tehát arról, hogy bárkinek .is bénán kellene dolgoznia - mondta az elnök. - Az intézkedésnek mindössze annyi volt a célja, hogy visszaszorítsa azokat a téves elvárásokat, amelyek azért jöhettek létre, mert korábban csak egyes betegségek esetében szabták meg a táppénzben tölthető idő legfelső határát. QKT08ER 1-iETÖL |H Az indokolatlan táppénzek vissza**" szorítása érdekében oktéber elsejétől új rendszert léptettek életbe. Egy közel ezeroldalas könyvből tájékozódhatnak ezután a háziorvosok, a foglalkozás-egészségügyi, és a rehabilitációs orvosok arról, hogy a különféle betegségek esetében mennyi az az ajánlott idő, amelyet a beteg táppénzen tölthet. Néhány háziorvos úgy érzi, az újabb szabályozással a gyógyítás szabadságát is korlátozták. Mások azt hangsúlyozzák, hogy a kiadvánnyal tisztább rendszer teremtődött: pontosan szabályozott, mely betegségekre és milyen mértékben lehet pénzbeli támogatást kapni. Az irányelvek hasznos információt kíván nyújtani az orvosokon kívül a munkaügyi, szociális szakemberek számára is, hiszen nagy terjedelemben foglalkozik a megváltozott munkaképességű, fogyatékos emberek körülményeivel is. Borsi Éva úgy gondolja, az irányelvek szerinti ajánlások sikeressége az ellenőrzésen múlik. Ha ugyanis ez nem működik, minden marad a régiben. TÍMÁR KRISZTA Csala Sándornét kitüntetik bátor kiállásáért Eletét tette kockára Édesanyjával együtt hónapokon át bújtatta a helyi ortodox hitközség elnökét, Paskesz Fülöpöt és családját a zsidóüldözés idején a makói Csala Sándorné. A ma nyolcvanegy esztendős aszszonyt bátor kiállásáért most a Világ Igaza kitüntetésre terjesztették fel. A család a városszerte híres ortodox izraelita famíliát régóta ismerte: Rózsika néniék cukorkaárusok voltak, Paskeszék pedig élelmiszer-kereskedők, így napi kapcsolatban álltak egymással. Mint Rózsika néni - leánykori nevén Gyűrösi Rozália - mondja, nem voltak nagy barátságban, de kölcsönösen tisztelték egymást és megbíztak egymásban. Az édesapa már akkor felajánlotta segítségét a családnak, amikor látszott, hogy a zsidók elleni atrocitások szaporodnak. Mire a helyzet odáig fajult, hogy gettót jelöltek ki nekik Makón, a családfő már a fronton szolgált - az akkor huszonéves Rózsika néni és édesanyja ettől függetlenül állta szavát. Először március végén Paskeszék hároméves lányát fogadták be; az ismerősöknek azt mondták, pesti rokonoktól érkezett, a bombázások elől küldték vidékre szülei. Később aztán, amikor híre ment, hogy deportálják a zsidókat, az Arany János utcai parasztházban az egész Paskesz család menedéket kapott. A hét ember egy raktárként szolgáló, négyszer négy méteres melléképületben bújt meg, «fct* mmmsÉdarn^Kmtm -Hl 1 ' ä 1 Csala Sándorné huszonéves lányként vett részt az ortodox zsidó család bújtatásában Fotó: Gyenes Kálmán ahonnan júniustól októberig tulajdonképpen ki sem léptek. Bejáratát egy szekrénnyel takarták el. Rózsika néni természetesen tisztában volt azzal, hogy Paskeszék rejtegetésével a család óriási kockázatot vállalt, ám úgy érezték, ez kötelességük. Végül szerencséjük volt: senki sem fogott gyanút a környezetükből. Csupán az egyik szomszéd gyanakodott, ám ő is hallgatott. A menedékre lelt család élelmezéséről maga Rózsika néni gondoskodott: ő kerekedett fel szekérrel és vásárolt be nyolc ember számára rendszeresen, ami szintén feltűnhetett volna valakinek, ő azonban olyan ügyesen szervezte meg a dolgot - mindig másutt vette meg az ennivalót -, hogy ezen sem buktak le. A négygyermekes Paskesz család két-három héttel azután hagyta el a biztos menedéket, hogy az orosz csapatok elfoglalták a várost. Azonnal nem mertek hazatérni. Kivártak és miután döntöttek, akkor is éjszaka tértek vissza addigra kifosztott otthonukba. Később, 1949-ben elhagyták az országot. A megmentett család természetesen máig hálás Rózsika néninek: bár Kanadától Izraelig szétszóródtak a világba, ha tehetik, meglátogatják, felhívják, levelet küldenek neki. Egyikük épp a napokban járt nála. Úgy A VILÁG IGAZA LEHET A jeruzsálemi székhelyű Jad Vasem Intézet, mely holokauszt emlékmúzeumként és archívumként működik, 1957-es alapítása éta ítéli oda a Világ Igaza kitüntetést azoknak, akik életük kockáztatásával zsidó emberek életét mentették meg tudtuk meg Urbancsok Zsolt történésztől. aki a makói zsidók üldöztetésérői könyvet írt. Csala Sándorné történetére kutatásai során figyelt fel. Felterjesztését az elismerésre a napokban juttatja el az intézet budapesti képviseletéhez, csatolva hozzá a Paskesz család leszármazottainak bizonyító erejű tanúvallomását. A legmagasabb izraeli állami kitüntetésként számon tartott díjat eddig a világon tizennyolcezren kapták meg. tudja, a gyerekek mindannyian családot alapítottak; az unokákkal, dédunokákkal együtt már több mint százan vannak már. Amikor arról kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy kitüntetésre terjesztették fel, csak mosolyog. - Eddig a Paskesz család köszönetén túl semmilyen jutalmat nem kaptam azért, amit tettem, de nem is számítottam ilyesmire. Nem ezért tettem - mondja. Örül annak, hogy megérte a nyolcadik ikszét, hogy férjével, aki már annakidején udvarolt neki, mindmáig boldogan élnek együtt és hogy büszke lehet az unokájára. A sors talán ezzel hálálta meg eddig a jóságát. SZABÓ IMRE IX. Kárpát-medencei költőtalálkozó Szerelem és kard" ii Ma, kedden, 18 órától a szegedi Millennium Kávéházban, az Ötágú Síp Kulturális Egyesület szervezésében rendezik meg a IX. Kárpát-medencei költőtalálkozót „Szerelem és kard" címmel, amivel a 450 évvel ezelőtt született Balassi Bálint emlékének is hódolnak és megemlékeznek a magyar-lengyel kulturális és történelmi kapcsolatokról is. Mind a négy művész Balassi-karddal kitüntetett költő és műfordító: Buda Ferenc (Magyarország), Farkas Árpád (Erdély), Teresa Worowska (Lengyelország) és Vári Fábián László (Kárpátalja). Házigazda Vadai István irodalomtörténész (Szeged). Közreműködik: Szakács Barbara (ének), Bence Balázs (lant), Simó Zsófia (vers), Szívós László (vers). Tavasszal építeni kezdik az új nagybani piacot Dorozsmán A kereskedők beadták a derekukat A dorozsmai nagybanin árusító vállalkozók több mint 90 százaléka kötött végül szerződést azzal a szegedi önkormányzat által alapított céggel, amelyik új piacot épít a jelenlegi helyére. A beruházás tavasszal elkezdődik. Annak ellenére, hogy a dorozsmai nagybani piacon érdekelt kereskedők kezdetben berzenkedtek a szegedi önkormányzat által javasolt közös fejlesztéstől, végül belementek az üzletbe. Törökné Szántó Katalin, a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a tervezett 2 ezer 500 négyzetméternyi raktár és elárusítóhely „elfogyott", a kereskedők 90-95 százaléka ugyanis aláírta a céggel a szerződést. Ebben arra kötelezték magukat a felek, hogy a 600 millió forintba kerülő beruházás 40 százalékát a vállalkozók állják, cserébe 20 évre szóló haszonbérleti jogot kapnak. Területhasználati díjuk pedig minden évben csak inflációarányosán nő. A fejlesztéshez szükséges összeg hiányzó részét az önkormányzat hitellel pótolja, a kölcsönt pedig a piac bevételeiből törleszti majd. A kereskedők számára megjelölt határidő ugyan szeptember 10-én lejárt, de a kft. vezetése toKONCEPCIO A124 millió forintos törzstőkével alapított Dorozsmai Nagybani Piac Kft -ben a város 76 százaléknyi tulajdoni részt tudhat magáénak, míg a szövetséges piaci szereplőknek 24 százalék jut. Ezt a hányadot jegyezhetik a termelők, a kereskedők, valamint a tészek. A 600 millió forintos fejlesztéssel raktárak, elárusítóhelyek, büfé, térburkolat épül, ám ezek tulajdonjoga az önkormányzaté marad. A társulok átvállalják a beruházási összeg közel felét, egészen pontosan a használatbavételi engedéllyel átadott piac négyzetméterárának 40 százalékát. Autótenger a nagybani piacon Kiskundorozsmán Fotó: Schmiát Andrea vábbi gondolkodási időt adott azoknak, akik bizonytalanok voltak döntésükben. A szerződéskötések azonban hiába zárulnak le hamarosan, az építkezés a közelgő tél miatt nem kezdődhet el, csupán a tereprendezés. Ebben a szakaszban még a terveken is lehet módosítani, mivel a kereskedők igényeihez igazodni kell. Akad ugyanis, aki csak 30, míg más 200 négyzetmétert „vásárol", vagyis szakmai feladatok elé állítják az építészeket. F. K. Ajtószárnyak közé szorult a 73 éves néni Rácsukta a busz ajtaját egy idős asszonyra a 74-es járat sofőrje Szegeden, a Vadkerti téren. A néni zúzódásokat szenvedett, egy fiatal lány sietett a segítségére. A Tisza Volán Rt. belső vizsgálatot indított, a sofőrt felelősségre vonták. Lányához indult ebédelni vasárnap a szegedi Erzsike néni. A 73 éves, törékeny asszony ekkor még nem tudta, inkább meg kellett volna várnia a 83-as buszt. - Általában a 83-assal szoktam menni, de most hamarabb jött a 74-es. A Vadkerti téren az utolsó ajtónál egy fiatal lánnyal együtt szálltam le. Egyszerre indultunk, mintha betanultuk volna. A busz azonban egy irgalmatlan nagy tócsa előtt állt meg - emlékezett vissza Erzsike néni. . A fiatal lánynak sikerült leugrania, az idős néni viszont óvatosan lépkedett lefelé a lépcsőn. - A legalsó fokon állva kihajoltam, néztem, hová lépjek. Ekkor nekem vágódott az ajtó. Szép kort megéltem, de így még nem jártam! A buszon a két ajtó közé kerültem, s borzalmasan szorított a szerkezet. A kezemben csomagok voltak, nem tudtam kiszabadítani magamat. Szédültem, úgy éreztem, menten elájulok - idézte fel a balestet az idős asszony. Az utasok és a szerencsétlenül járt néni hiába kiabáltak a sofőrnek, a busz lassan elindult. Jó néhány métert megtett, mire megállt, a vezető kinyitotta az ajtót, s a néni végre ldszabadult szorult helyzetéből. Útitársa, a lány sietett a szerencsétlenül járt nyugdíjas asszony segítségére. - Ritkaság az ilyen fiatal manapság. Kitüntetést érdemelne azért, ahogy viselkedett - fogalmazott Erzsike, aki a balesetben koponyazúzódást szenvedett. A fiatal lány, Halászi Krisztina átkarolta a reszkető, lábain aligálló Erzsike nénit, majd egészen az asszony lányának házáig kísérte. - Én is épp hogy le tudtam ugrani az autóbuszról. Amikor a sofőr rácsukta a nénire az ajtót, a busz mellett ugráltam és kiabáltam, de a vezető nem vett észre. Miután végre ismét kinyitotta az ajtót, nem szállt le, hogy megnézze, megsérült-e idős utasa mesélte a 24 éves lány. Krisztina egyébként természetesnek tartja, hogy gondolkodás nélkül segített a néninek. - Kötelességemnek éreztem - tette hozzá. Az asszony és lánya panaszt tett a Tisza Volán Rt.-nél. Árgyelán Péter, a cég üzletág-igazgatója elmondta, a bejelentést kivizsgálták, meghallgatták a járat vezetőjét. — A vizsgálat megállapította, hogy a sofőr nem használta az ajtók záródására figyelmeztető csengőt. Felszólítottuk, hogy mindenkor köteles betartani az előírásokat. A belső szabályzat alapján felelősségre vontuk magyarázta az igazgató. Árgyelán hozzátette, a balesetben közrejátszott az is, hogy az idős aszszony lassan mozgott és amikor a legalsó lépcsőn állt, a sofőr nem láthatta a visszapillantó tükörben. - Szerencsére ritka az ilyen baleset - jelentette ki Árgyelán Péter. A. T. J. MINDKÉT LÁBÁT AMPUTALTÁK Legutóbb két évvel ezelőtt, 2002 novemberében történt hasonló, ám sokkal súlyosabb kimenetelű tragédia. Az áldozat akkor is egy idős asszony volt, aki a 8-as trolibuszról szállt le a Vidra utcai végállomásnál. A jármű sofőrje nem vette észre, hogy a néni még nem lépett le a lépcsőről, ezért becsukta az ajtót. A asszony a troli alá esett, a 11 tonnás jármű pedig hátsó kerekeivel áthajtott mindkét lábán. A szerencsétlenül járt 73 éves asszonyt a szegedi ll-es kórházba szállították, lábait azonban már nem lehetett megmenteni. Háromórás operációval a néni egyik lábát térdből, a másikat pedig a bokánál kellett amputálni.