Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-14 / 241. szám

10 BIZALMASAN 2004. október 14., csütörtök A MAI FIATALOK LEGNAGYOBB ÉRTÉKNEK A CSALÁDI BIZTONSÁGOT TEKINTIK Nem lázadnak, de nem is álmodoznak A mai fiatalok nagy része úgy véli, a szülőknek kötelessége mindent megtenni gyermekéért, emellett komoly értéknek tekintik a szoros családi kapcsolatot. A szegedi középiskolásoknak pedig az alacsony jövedelem és a munkanélküliség jelenti a legnagyobb problémát. Többek között ezek derültek ki a fiatalokat górcső alá vevő országos és szegedi kutatásokból. A mai fiatalok már a rendszerváltás utáni időszak gyermekei, legyenek középiskolások, avagy egyetemisták, netán már munkaviszonnyal rendelkezők, esetleg munkanélküliek. Ők azok, akiknek természetes a demokrácia, a szólásszabadság, a piacgazdaság, a kitágult világ és mindennek szabad értelmezése. És még egy csomó minden, ami a mindennapjaikat behálózza és meghatározza. Vajon a korábbi generációkhoz képest nekik könnyebb lesz az életük? Milyen értékeket vallanak, miként gondolkodnak minderről? Nagy a széthúzás Ezt a kérdést boncolgatta az a közelmúltban nyilvánosságra hozott országos reprezentatív felmérés, melyet a GfK Piackutató Intézet végzett a magyar fiatalok életstílusáról és értékvilágáról. A 14-24 éves korosztály körében végzett vizsgálat eredményéből kitűnik, hogy a körülmények folyamatos változása, az állandó törekvés a sikerre oda vezethet, hogy a fiatalok egy része nem képes felvenni a többiekkel a versenyt. A mai fiatalok sokkal inkább széthúznak, mint valaha. Olyan társadalomban nőttek fel, amelyben szinte egyik pillanatról a másikra nyílt szét a társadalmi olló: egyesek elszegényedtek, mások meggazdagodtak. Nem lázadnak, de nem is álmodoznak. Csak fogyasztanak. A felmérés szerint a magyar fiatalok kétharmada két gyermeket szeretne, 98 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a boldogsághoz fontos a jó szülői kapcsolat, és a szívesen végzett munka, a biztos munkahely. A kutatás kiemeli, hogy a fiatalok kifejezetten értéknek tartják a szoros családi kötelékeket. A ragaszkodás érdekes része, hogy a válaszadók több mint fele szerint a szülőknek kötelessége mindent megtenni a gyermekéért, akár saját jóléte árán is. A család hagyományos tisztelete azonban nem jelenti az értékek konzervativizmusát. Fontos az igaz barátság Erre rímel az a kutatás, melyet pár éve az SZTE szociológiai tanszéke végzett szegedi középiskolások körében. A vizsgálat során értékrendjük fontossági sorrendjére kérdeztek rá. A legfontosabb értékeket számukra az igaz barátság mellett a családi biztonság és a szabadság jelenti. Meglepő módon azonban a vallásos hit az értékskála legvégére került, melyet a hatalom, a hagyományok, a nemzet és a szépség fogalma követett. Míg tehát a közvetlen környezet, a szülők és a barátok fontos szerepet töltenek be életükben, addig a tágabb értelmezésű fogalmakhoz még nem kötődik megélt érzelem. Középpontban a pénz A szegedi fiatalok a különböző szabadidős tevékenységek és különféle kultúrákhoz fűződő viszonyukat firtató kérdésekre az alábbiakat emelték ki: huszonnégy a diszkót, tizenkét százalékuk pedig a futballt találja szimpatikusnak. A kérdések között az is szerepelt, ki tartja magát skinheadnek. A válaszadók öt százaléka adott rá igen választ, és további nyolc százaléka találta szimpatikusnak ezt a társadalmi réteget. Arra is rákérdeztek, hogy mi jelenti a legtöbb problémát a fiataloknak Szegeden. Legnagyobb arányban az alacsony jövedelmet, a munkanélküliséget és a kábítószerezést jelölték meg. De a felsorolásban szerepelt a kilátástalan jövő, a rossz családi körülmények és a lakáshelyzet is. A mai fiatalok értékrendjében kiemelt helyen szerepel a pénz, az önállóság és a függetlenség - ezt bizonyítják Gábor Kálmán ifjúságszociológus kutatásai is. Véleménye szerint az ifjúsági életszakasz meghosszabbodása szükségessé teszi a fiatalok számára, hogy az értékeket egyre tudatosabban sajátítsák el, például megfelelő iskolázottságot kell szerezniük, hogy később jobb életkörülmények között tudjanak élni. A GfK felmérései is igazolják, hogy a média iránt nagyon nyitottak a fiatalok: akik tanulnak, inkább érdeklődnek a világ történései iránt, és az átlagosnál többféle sajtótermékből tájékozódnak. A szórakozás terén is kihasználják a média adta lehetőségeket, hiszen a magyar fiatalok körében a különféle zenei tévécsatornák nézettsége kiemelkedő. Életükkel kapcsolatos problémáikra sokszor onnan kapnak választ. Hogy milyet, arról nagyon megoszlanak a vélemények. LÉVAY GIZELLA Kevés a középiskolások szabadideje A zenehallgatás, a barátokkal együtt töltött idő, valamint a tévézés, videózás teszi ki a középiskolások mindennapjainak legnagyobb hányadát. Ugyanakkor minden harmadik diák szinte soha nem jut el színházba, és minden ötödik szinte soha nem vesz kezébe könyvet. Ez derül ki a FISZ Országos Középiskolai Kutatás életmóddal kapcsolatos fejezetéből. MUNKATÁRSUNKTÓL A résztvevő.10-12. évfolyamos diákok körében negyedik helyre szorult p családdal együtt töltött idő: legkevesebbszer a Budapesten élők vannak együtt, és az sem biztató eredmény, hogy a fiatalok 22 százalékának csak heti egyszer-kétszer nyílik alkalma otthon lenni a családjával. A lányok igénylik jobban a családi környezetet, és ők azok, akik inkább fordítanak időt a szépítkezésre, a vásárlásra, valamint az újságolvasásra. A fiúknak inkább a bulik, az autóvezetés és a számítógépes játékok fontosak. A kisebb településen élők gyakrabban foglalkoznak civil szervezetek keretén belül valamilyen számukra fontos üggyel - ám a diákok közel felében még meg sem fordult a gondolat, hogy tagja legyen valamely civil szervezetnek. A középiskolásoknak kevés idejük jut a sportra, nem megszokott körükben a napi rendszeres mozgás: 28 százalékuk számolt be ilyen tevékenységről, míg pontosan ugyanenynyien havonta mindössze egyszer-kétszer sportolnak. Mint az eredményekből kiderült, a végzős évfolyamosok kevesebb szabadidővel rendelkeznek, így kevesebbet is sportolnak, valamint a barátokkal és a számítógép előtt töltött idő is megritkul körükben. A fiataloknak a közvetlen környezet jelenti a legtöbbet ILLUSZTRÁCIÓ; KARNOK CSABA OLVASÓSAROK Életművésznők Zsenya olyan nő, aki első látásra bizalmat ébreszt az emberekben. És nőtársai szinte gondolkodás nélkül elmesélik neki az életük történetét, a szerelmeiket, a családi drámákat, a szerencsés fordulatokat. A nyaralás közben megismert Irene azt mondja el, hogyan vesztette el négy gyerekét. A szomszéd kislány egy ufóról meséi, a távoli rokon kamaszlány pedig arról, hogy szenvedélyes szerelmi viszonyt folytat a nagybátyjával. A Svájcban dolgozó orosz prostituált a nehéz gyerekkorát mondja el, és hogy egy érett férfi, egy bankár, végre elveszi feleségül. Zsenya felnőtt életének különböző szakaszaiban találkozik ezekkel a történetekkel. Hol éppen elvált az első férjétől, hol egy új szerelem tűnik fel a láthatáron, hol újra összeköltözik a második férjével. És mindig megrendül, amikor kiderül, hogy a lányok-asszonyok meséi - mesék. Hazugságok, ábrándok, vágyálmok. De ezeket is meg kell értenie, ha a saját életében rendet akar teremteni, ha meg akarja tanulni az élet hétköznapi művészetét. Persze, ha van ilyen egyáltalán. Ljudmila Ulickaja könyve hat történetből áll, mondhatni: hat este, hat nem is olyan könnyű darab, amelyeket lebilincselő elbeszélésmód, nagy-nagy életismeret és finom, szomorkás irónia jellemez. Ahogy a nagy orosz Íróktól megszoktuk. (Ljudmila Ulickaja: Életművésznők, Magvető Kiadó, 2004.) IDŐNKÉNT AZT HÍRESZTELIK, HOGY ELTŰNIK A HÖLGYEK ÖLTÖZKÖDÉSÉBŐL Örök divat a női nadrág Mióta a férfiak magukra öltötték a nadrágot, a nők mindent elkövetnek, hogy saját ruhatárukba illesszék, nőiessé tegyék az eredendően férfias viseletet. MTI A XX. század elején a nadrág előbb sportruhaként, majd a húszas évektől állandó ruhadarabként bevonult a jól öltözött nő kelléktárába. És ettől kezdve hol erőteljesebben, hol kevésbé hangsúlyosan, de a nadrág, a nadrágkosztüm, a sportos és elegáns pantalló ott van minden nő szekrényében. Időnként azt híresztelik, hogy eltűnik a női öltözködésből. Ám eddig még sohasem bizonyult igaznak a jövendölés. A nadrág határozottan tartja magát. Nem is csoda, hiszen alig van praktikusabb öltözék télre, mint egy jól szabott szövetnadrág, amely kellően véd a hidegtől, s egyúttal nélkülözhetetlen kelléke a sportos, mindennapi viseletnek. Megfelel „munkaruhának" és szabadidő-öltözetnek. Lehet benne kirándulni, sétálni, randevúzni, s alkalomra is felvehető egy csillogó pulóverrel, selyemblúzzal. Persze a nadrág se csak szövetből kéSportos fazon FOTÓ: MTI szülhet. A legnagyobb fagyban sem kell fázni, mióta „kitalálták" a duplafalú termonadrágot, az igazi meleg, sportos holmit. Egy hasonló dzsekivel akár télikabát nélkül átvészelhető benne a tél. A választék bőséges: bélelt farmernadrágok, buggyos plüss pantallók, orkán anyagból varrtak, csőszárú macskanadrágok, kötöttek, kötszövöttek, csizmaszárba húzható katonanadrágok, s persze a felhajtóval készült igazi férfinadrágok is. Meg a selyemből, bársonyból szabott török bugyogók, a sok anyagot tartalmazó szoknyanadrágok, a szűkebb nadrágszoknyák, a combközépig érő forrónadrágok és a téli sortok. Ez utóbbiak fölé mélyen fölszabott, slicceit szoknyát illik hordani. Megjelentek a muszlin, a csipke és az áttetsző selyem estélyi nadrágkosztümök, az egybeszabott fényes atlaszselyem overálok. A lábszárközépig érő divatnadrágok, mell alatt végződő topokkal, vagy csípő alatt végződő felsőrészszel. Ezeket fényes strassz övekkel, derékláncokkal díszítik. Gyakran egészíti ki széles stóla, pelerin - a kosztüm anyagából vagy nemes szőrméből - az alkalmi öltözéket. Ám ünnepivé léphet elő egy szolid kötött nadrág, egy vékony szövet pantalló is, ha jól választjuk meg a hozzá illő kellékeket. Egy arany blézerrel, egy muszlin blúzzal bárhol megjelenhetünk hétköznapjaink idén is felettébb divatos nadrágjaiban.