Délmagyarország, 2004. október (94. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-14 / 241. szám

mm FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS FELÚJÍTÁS, KUTATÁS, TUDÁSKÖZPONT - PÁLYÁZATOKBÓL Eddig 1,3 milliárdot nyertek Több mint egymilliárd forintot már biztosan nyert a Szegedi Tudományegyetem a különböző pályázatokon korábban igényelt 7,3 milliárdból. További 5 milliárd forint sorsáról ezután döntenek. Legnagyobb részben az orvostudományi és a természettudományi kar részesül a bevételekből. Ha a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) minden benyújtott pályázata nyerne, akkor 7,3 milliárd forintot kapna az intézmény. Az idén ugyan 16 milliárd forintra pályázott az SZTE, az esetek többségében azonban az elnyert pénz többfelé oszlik a konzorciumban együttműködő partnerek között. - Eddig annyit tudunk, hogy 1,3 milliárd forintot már nyertünk, de 1 milliárdról már biztosan tudjuk, hogy nem kaptuk meg - mondja dr. Búzás Norbert innovációs igazgató. További 5 milliárd forint még elbírálásra vár. Legnagyobb részben az orvostudományi kar (429 millió forint) és a természettudományi kar (670 millió forint) részesül a bevételből, amelyet oktatásfejlesztésre, különböző kutatásokra fordítanak. Az egyetem fűtési, világítási rendszerének megújítására is született pályázat, az energiahatékonyság növelésére 72 millió forintot kért az SZTE a környezetvédelmi minisztérium által kezelt környezetvédelmi és infrastrukturális operatív alapból (KIOP). A fénycsövek, lámpák, központi fűtőberendezések cseréjére valószínűleg jövő év elején kerül sor. A humánerőforrás-fejlesztési operatív alap (HEFOP) pályázatán az egyetem két, minőségirányítással kapcsolatos, konzorciális pályázatot nyújtott be több mint 100 millió forintra. Ennek révén az adatkezelésben, a vállalatvezetésben fejlődik az SZTE. - A különböző egyetemi épületek felújítására 1,6 milliárd forintot szeretnénk kapni - folytatja az igazgató. Ebből egyebek mellett a Kossuth Zsuzsa szakközépiskolának a gazdaságtudományi kar számára megvásárolt egykori épületét újítanák fel. A Nemzeti kutatási és fejlesztési program (NKFP) dönt az alkalmazott kutatásra fordítható legnagyobb összegről. Öt nagyobb területen osztják ki, ezek: az élettudományok, az információs és kommunikációs technológiák, a környezetvédelem és az anyagtudomány, az agrárgazdaság és a biotechnológia, végül pedig a nemzeti örökség és a társadalmi kihívások. Az első körben 13 milliárd forintot osztottak ki a 84 győztes pályázó között. Az SZTE 19-ben vett részt, 4 esetben a konzorcium vezetője volt. A 19 pályázat 3,5 milliárd forintot nyert, melyből a szegedi egyetem 615 millió forint körüli összeggel részesül. - Múlt héten kaptuk a hírt, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács úgy döntött, mivel Budapest túlreprezentált az NKFP győztes pályázataiban, ezért öt, már benyújtott vidéki pályázatot támogatnak 1,5 milliárd forinttal - mondta Búzás Norbert. Az SZTE háromban érdekelt, egyben a konzorcium vezetője. Az alkalmazott kutatás területén - ipari partnerekkel összefogva - például a környezetszennyező fémek növényekkel való ártalmatlanítása (fitoremediáció) területén folynának kutatások. Az új körből körülbelül 130-140 millió forint kerülne az SZTE-hez. így tehát 615 és 130 millió, összesen mintegy 750 forint összegben részesül a szegedi egyetem az KKFP által kiosztott 14,5 milliárd forintból. A napokban dőlt el az is, hogy az egyetem pályázni kíván a regionális egyetemi tudásközpontok 9 milliárdos keretű tenderén. Ennek részeként egy neurobiológiai tudásközpont kialakítását tervezik. GONDA ZSUZSANNA A mindennapok filozófiája Értékválság, értékváltás címmel jelent meg alkalmazott filozófiai tanulmányokat tartalmazó kötet, Karikd Sándor főiskolai tanár szerkesztésében. A tanulmányok egy alkalmazott filozófiai konferencián előadásként is elhangzottak. A frissen megjelent kötet szellemiségét jelzi: a szerkesztő, az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának tanára, néhány évvel ezelőtt nemcsak szűk szakmai körökben, hanem országosan is feltűnést keltő kötetet publikált konformitásról, nonkonformitásról. Az Értékválság, értékváltás jellemzően az alkalmazott filozófia jegyében fogant. Nem magáról a világegészről szól, hanem egy-egy adott kor (jelesül korunk) mindennapi, ám a mindennapokon messze túlmutató problémáit vizsgálja, ilyen például az eutanázia, illetve a környezetvédelem kapcsán fölmerülő etikai kérdések sora - elég csak a tiszai cianidmérgezésre utalni. A tanulmányok jellemzője: mindegyiküket a napjainkban eluralkodó értékválság hívta életre, ennek megoldásához igyekszik hozzájárulni, s az értékváltás csapdáit igyekszik föltárni. Méghozzá úgy, hogy hozzájáruljon az emberek neveléséhez. Maga a kötet a Magyar Alkalmazott Filozófiai Társaság nemzetközi konferenciájának előadásaiból állt össze, az említett kör 1998-ban szerveződött, az MTA Filozófiai intézeti keretén belül. Az alkalmazott filozófia az élettől és a szélesebb olvasórétegektől messze eltávolodott filozófia egyik legizgalmasabb megújulási kísérlete. A szakmában - mondja a szerkesztő - sokan értetlenkednek az alkalmazott filozófia törekvései láttán, holott angolszász területen e filozófiai ág már messze nem újdonság. F.CS. NÉGYNAPOS ÜNNEP A SZEGEDI KÖZGAZDÁSZKÉPZÉS JUBILEUMA Játék és elmélet a gazdaságtudományi karon A szegedi közgazdászképzés nagyon fiatal, mindössze tíz éve indult. Mégsem állítható, hogy gyermekcipőben jár. Intézménye, az SZTE Gazdaságtudományi Kara még fiatalabb, öt éve alakult, mégis, vagy talán éppen ezért az egyik legkorszerűbben szervezett. - A nappali tagozatos közgazdászképzés 1994-es indulása óta hallgatóink rendszeres és sikeres résztvevői az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának - mondja dr. Farkas Beáta, a gazdaságtudományi kar dékánja. - Az utóbbi három alkalommal összesen több mint húsz helyezéssel és különdíjjal egyenesen a legeredményesebb diákok közé küzdötték magukat. Oktatóink ott vannak a hazai és a nemzetközi tudományos kutatásokban és eseményeken. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda felmérése szerint - amelyben a hallgatók véleményére voltak kíváncsiak - a kar légköre, az intézményi demokrácia, az oktatók és a hallgatók viszonya országos összehasonlításban is a legjobb. Igen széles nemzetközi kapcsolatrendszerünk van: az európai programok révén diákjainknak lehetőségük adódik, hogy egy-két szemeszterben külföldön tanuljanak, az oktatók cseréje pedig elősegíti, hogy bekapcsolódjunk a nemzetközi kutatás fő áramaiba. Ugyancsak jól működik a gazdasági szervezetekkel tudatosan kialakított partneri kapcsolatrendszerünk. Ez segít a szakirányokat úgy alakítani és A Nyugi kávézóban játékos, ámde szakmai témájú vetélkedőket rendeztek FOTÓ: KARNOK CSABA UJ EPÜLETET TERVEZNEK A záró jubileumi eseményen, a mai kari tanácsülésen mutatják be a dinamikusan fejlődő kar új épületének terveit. A Kossuth Zsuzsa szakközépiskola régi, Kálvária sugárúti épületét uniós pályázati pénzből (most van elbírálás alatt) újítanák föl: a mintegy 1800 négyzetméteres alapterületen három számítógépes oktatótermet és két előadótermet, hallgatói ügyfélszolgálati és tanszéki irodákat alakítanak ki, az udvar pedig üvegtetős közösségi tér lesz. fejleszteni, hogy a hallgatók naprakész, alkalmazható, a piacon keresett ismeretekre tehessenek szert. A kar három intézetté szervezett, összesen hét szakcsoporttal működő egysége mellett a jogi karral közös tanszékünk a statisztikai és demográfiai tanszék. A kettős jubileumot ezen a héten, hétfőtől csütörtökig tartó rendezvénysorozattal ünnepelte a kar. Az első két napon a hallgatók és az oktatók közösen vettek részt a diákok által szervezett, játékosan szakmai jellegű programokon, szerdán pedig országos konferencia kezdődött, amely ma is tart a szegedi Novotelben. - Évente rendez a karunk tudományos konferenciát, de erre a jubileumi alkalomra reményeink szerint sikerült egy igen aktuális és minden egyetemen, az egész országban fontos témát a középpontba állítani: ez a tudásalapú gazdaságfejlesztés és a tudásmenedzsment - mondja dr. Búzás Norbert. A kar közgazdaságtani és gazdaságfejlesztési intézetének oktatója, egyszersmind az SZTE innovációs igazgatója szerint ma már az egyetemeken nem elég „csak" kutatni menedzselni is tudni kell az eredményeket. Ebben élenjár az SZTE: létezik már saját, belső szabályzata a szellemi tulajdon védelmére, van innovációs alapja, amelyből a szabadalmi oltalom megszerzése finanszírozható és kialakultak a menedzselési mechanizmusok - mi történjen, ha egy egyetemi tudományos műhelyben feltalálnak valamit. A gazdaságtudományi karon eredményesek az ezzel kapcsolatos kutatások - ez kiderül abból is, hogy számosan tartanak előadást a konferencián. S. E. HUSZONOT EVE HALT MEG HORVÁTH IMRE BOTANIKUS Emlékfa a füvészkert fejlesztőjének Horváth Imrére, a szegedi füvészkert egykori igazgatójára, az egyetem növénytani tanszékének vezetőjére emlékezett a közelmúltban az SZTE, a tanszékvezető-igazgató halálának huszonötödik évfordulóján. A botanikus kert Horváth Imre igazgatóságának idején lett igazán élvonalbeli, bemutató és tudományos feladatokat egyaránt ellátó intézmény. Az évfordulós rendezvényen - ahol Láng István akadémikus méltatta Horváth Imre tudományszervező tevékenységét, s a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének elnöksége is jelen volt - Szabó Gábor, az SZTE rektora emlékfát ültetett a botanikus emlékére. - Horváth Imre munkásságának egyik legfontosabb része: létrehozta a hazai növénytársulások bemutatóját, ilyen a füvészkertihez hasonló méretekben máig nem létezik ökológiai gyűjtemény Magyarországon mondja lapunknak Mihalik Erzsébet, az SZTE növénytani tanszékének vezetője, füvészkert-igazgató. A huszonöt éve elhunyt tudós tisztában volt azzal, menynyire fontos, hogy a növényekkel ne csak önmagukban, a környezetükből mintegy kiragadva, hanem az általuk alkotott jellegzetes társulások keretében is megismerkedhessenek a látogatók. Megvalósította a társulásbemutatók létrehozásához szükséges botanikuskert-területnövekedést is. Az üvegházban bemutatható növények láttatásának körülményeit szintén korszerűsítette. Fóliaborítású üvegházakat hozott létre, először az országban, borítása nyaranta eltávolítható, a növények akadálymentesebben fejlődnek, s gondozásuk kisebb költséget igényel. A növénynevelő házakat részben fölújította (a befejezést a halála akadályozta meg). Hogy a füvészkert, a bemutatással kapcsolatos feladatkörén túlmenően, kutatómunkát is végezhessen, fitotront hozott létre a kertben, az országban másodikként. Ez olyan növénynevelő tér, melyen belül a környezeti hatásokat változtatni és pontosan mérni lehet, a kutatás céljának megfelelően. A terepi kutatásokhoz mozgólaboratóriumot alakított ki. Meteorológiai állomást szintén létrehozott. Akváriumot is nyitott a füvészkerten belül, itt, túl azon, hogy lehetővé válik a trópusi vízi növények bemutatása, halak is helyet kaptak (azóta anyagi okok miatt be kellett zárni). Létrehozta a kert madarait, illetve a meghonosításukhoz, védelmükhöz szükséges különböző odú- és etetőtípusokat láttató kiállítást is. Ezek szintén elősegítik, hogy a növények és a környezet kölcsönhatásáról is képet kapjanak a látogatók - mondja Mihalik Erzsébet. Horváth Imre igazgatóságának idejében kapott a füvészkert korszerű kazánházat, ekkor vezették be a vezetékes vizet, hoztak létre szilárd burkolatú utakat is. A volt igazgató tervezte, hogy emléket állít nagy botanikusoknak. Győrffy István és Jávorka Sándor emlékműve el is készült, a továbbiak létrehozásában halála akadályozta meg. FARKAS CSABA