Délmagyarország, 2004. szeptember (94. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-15 / 216. szám

SZERDA, 2004. SZEPTEMBER 15. •AKTUÁLIS« 3 Bánlaki Ferenc most is dolgozik:, és nem is szeretné abbahagyni Meghurcolva érzi magát Folytatás az 1. oldalról Ferenc elmesélte, ő tudta meg legelőször, hogy betegcsere tör­tént, hiszen a CT-ből szóltak, hogy rossz beteget hozott. - Már akkor mondtam a kollé­gáknak, hogy figyeljék meg: mi, „kisemberek" visszük majd el a balhét. Igazam lett - tárta szét a kezét keserűen. Elmondta: na­gyon igazságtalannak érezte, hogy a fegyelmi vizsgálat idején az egyik ápoló még ugyanúgy emlékezett a történtekre, mint ő, a tárgyaláson azonban az ápolók már egymást védték. Arra a kérdésre, hogy miért hagyta a folyosón a beteget, ami­kor tudta, hogy szabályt szeg ve­le, Ferenc azt felelte, mert ment tovább a dolgára. - Azt mondják, ezzel veszé­lyeztettem a beteget. De kérdem én, ha tele vannak a vizsgálók ­ami nem egyszer előfordul - és a . mentősök szintén a folyosón hagyják a betegeket, ők nem ugyanezt teszik? A meghurcoltatások miatt az amúgy is vékony férfi egy hónap alatt 5 kilót fogyott. Mivel a fel­mondást 15 napos fellebbezési idő előzi "meg, még mindig dolgoznia kell. Azt mondja, azóta sokkal rosszabb bemennie, bar „a hullá­mok lassan kezdenek elülni" kö­rülötte, Mivel nem érzi a történ­tekben hibásnak magát, él felleb­bezési jogával, és kéri a munkakö­rébe való visszahelyezését. - Bízom abban, hogy visszavesz­nek, hiszen ebben a történetben én vagyok a legkisebb porszem ­zárta történetét Ferenc. Erre - a beteghordó ügyvédje, Ábrahám László szerint - min­den remény megvan, a kialakult gyakorlat és az adatok alapján valószínűsíthető, hogy visszahe­lyezik. Ma egyébként beadják a keresetet, amelyben megtámad­ják a fegyelmi határozatot. Eb­ben többek közt az szerepel, hogy a határozat indoklása se nem részletes, se nem megalapozott, elemzőnek pedig egyáltalán nem nevezhető. Az ügyvéd szerint nem is tényszerű, megállapításai pedig ellentmondásosak. Ábra­hám kiemelte: védence nem szegte meg kötelezettségét, hi­szen a történtekkor érvényben lévő munkaköri előírásában semmi olyasmi nem szerepel, amely az ügy kapcsán felróható lenne ellene. A beteghordás alap­elveit a történtek után egészítet­ték csak ki ilyen pontokkal. Az ügyvéd hozzátette: a fegyelmi ha­tározat csak alátámasztja, amit már előtte is sejtettek, vagyis hogy a történtek miatt a legki­sebb beosztású dolgozókat von­ják majd felelősségre. TÍMÁR KRISZTA TILTAKOZIK A SZAKD0LG0Z0I KAMARA Közleményt adott ki a Magyar Ápo­lási Egyesület és a Magyar Egész­ségügyi Szakdolgozói Kamara el­nöksége. A két szervezet tiltakozik a „szegedi II. kórház" fegyelmi taná­csának szombaton közzétett hatá­rozata ellen. Irinyi Tamás, a MESZK Csongrád megyei területi elnöke el­mondta. nem tudják elfogadni, hogy a végzetes leletcsere ügyében or­vost gyakorlatilag nem vontak fele­lősségre. csupán szakdolgozókat, őket is ok nélkül. Kifogásolják azt is, hogy az ügyeletvezető orvos mu­lasztásának hiányát az alkalmazás módja miatt állapították meg. A köz­lemény úgy fogalmaz: ezen elvek alapján kétséges, hogy az ápolók miként fogadják el a jövőben a kü­lönböző alkalmazotti viszonyban dolgozó orvosok felelősségteljes döntéseit és utasításait. Közbizony­talanság PANEK SÁNDOR lelentós elbocsátások lesznek a magyar közszférában. Hogy mennyien búcsúznak állásuktól, azt még nem közölte Gyur­csány Ferenc miniszterelnfik-jelölt, egyelőre még csak a költ­ségvetésben megjelölt 40 milliárdos leépítési tételből lehet kö­vetkeztetni, valamint abból, hogy a közszférában a kormány úgy irányzott elő 6,5 százalékos béremelést, hogy a közalkal­mazottaknak csak 5 százalékot biztosít ebből, a köztisztvise­lőktől pedig még el is vesz. A téma körül nagy a bizonytalan­ság, hiszen az állam ésszerűbb működésére hivatkozó kor­mánypolitika nem tud választ adni arra, hogy mennyi tisztvi­selővel is működne olcsóbban, de még hatékonyan az állam. A megszólalók legfeljebb csak bizakodásukat vagy félelmeiket tudják elmondani arról, hogy az elbocsátások hogyan is hat­nak majd az állami szerep minőségére. Biztosat vagy nem tud, vagy nem mond senki. Ésszerűsítésre nagy valószínűséggel szükség van, hiszen a 2001-es 788 ezer 6OO-as állami alkalmazotti létszám 2004-re 819 ezerre növekedett, mégpedig elsősorban a minisztériu­mok és háttérintézmények felduzzasztása következtében. Eb­ben benne van a politikai hátterű funkcióosztogatástól az ál­lampolgári jogokat biztosító szolgáltatásokig számos státus, a leépítésről azonban nehéz véleményt alkotni, mivel a kor­mány nem egy ismertté tett ésszerűsítési programból, hanem a jól ismert költségvetési spórolásból indul ki. A kormány kommunikációja arra irányítja a figyelmet, hogy a leépítések leginkább a központi adminisztrációban várha­tók, s nem teljesen egyértelműen, de utal arra, hogy a közok­tatást és az egészségügyet nem érintik majd. Tekintve azon­ban, hogy a bejelentett béremelésből hiányzó közalkalmazotti 1,5 százalékot az önkormányzatok csak úgy tudják biztosíta­ni, ha „kigazdálkodják" intézményeikben, nem kizárt, hogy sok helyen a kormányzati receptet fogják követni, s a fizetés­emelést a (bezárt intézményekből) elbocsátottak béréből fede­zik. Az oktatási intézményekben erre más mód nincs is,- a sze­gedi iskoláktól már eddig is elvonták, amit el lehetett, munka­erőtöbbletet aligha lehetne kimutatni. Ha mégis tovább kelle­ne szorítani az oktatási költségvetést, az iskolabezárásokra kényszerítheti az önkormányzatot. Természetesen a tanuló­létszám sajnálatos csökkenése miatt. Anikó és Ferenc gyermeket vár. Fotó: Frank Yvette Háromszáz fogyasztó panaszkodik évente Az európai uniós tagsággal meg­nőhet a fogyasztóvédelem jelen­tősége hazánkban is. Csongrád megyében az évi háromszáz pa­naszos többsége szegedi. MUNKATÁRSUNKTÓL Fogyasztóvédelmi minisztéri­um működik Németországban, s mi is errefelé tartunk - hang­súlyozta Garai István, az Or­szágos Fogyasztóvédelmi Egye­sület (OFE) ügyvezető elnöke tegnapi szegedi sajtótájékozta­tóján. Hazánk európai uniós csatlakozása és a fogyasztóvé­delem összefüggéseiről, az OFE tevékenységének bővüléséről és e civil szervezet megyei munkájának főbb tapasztalata­it összegezték az újságírók előtt. Kiderült: a magyarok a pénzügyi szolgáltatásokban a legkiszolgáltatottabbak - az OFE szerint. Az egyesület me­Ü RENAULT ChcdJoL UJ CSALADTAG BARATSAGOS ARON! Thalia Prima már I 999 000 Ft-tól Most mindért személyautóhoz legalább 100 000 Ft értékű üzemanyagkártyát ajándékozunk! Szeptember 1-18-án nyílt hétvége, esaládi programokkal! A Thaliíi Prima limitált szériát most 1.4 75 LE motorral és gazdag alapfelszerelt­séggel kínáljuk,1 melynek része a dupla légzsák, a duplaoptikás fényszórók és az SRP biztonsági övfeszítő rendszer. Mindez most 1 999 000 i t-os verhetetlen áron, az Öné lehet! Várjuk márkakereskedésünkben! v rr-watósrui/iwkm wjn*,- 7,1; v. I»: M.T: «Kígúb: C0rkit>»-w>Ui Iü8 Mltu-ltúT fúpv'KIt Molnár Autóház Kft. Szeged, Dorozsmai út 8. Tel./fax: 62/420-237 gyei szervezetének jelenleg 102 tagja hét városban dolgozik. A fogyasztóvédők a lakossággal való rendszeres kapcsolattar­tásra törekednek, ezért a szege­di megyeházán minden mun­kanap délelőttjén állandó ügyeletet tartanak. Csongrád megyében - az előző évekhez hasonlóan - idén is várhatóan 300 körül alakul majd a pana­"szok száma, amelyek nagy ré­szét Szegeden jelentik be. Seres György igazgat Szeged Megyei Jogú Város Ön­kormányzat Gyermekkórházá­nak főigazgatója, Tekulics Péter nemrégiben elhunyt. Az intéz­mény új főigazgatóját pályázat útján választják ki. Ennek feltét­eleiről, valamint kiírásának idő­pontjáról a szegedi közgyűlés dönt. Kozma József alpolgármes­ter elmondta: a legutóbbi közgyű­lésen csupán arról született meg­állapodás, hogy a majdani pályá­zat elbírálásáig Seres György gaz­dasági igazgató a gyermekkórház megbízott főigazgatója. A köztisztviselőket és a közalkalmazottakat sújtják a költségvetési tervek Aggódik a közszféra Aggódnak és tiltakoznak a szak­szervezetek a jövő évi költségve­tés közszférát érintő megszorítá­sai miatt. Az érdékvédők szerint az elvonások közművelődési in­tézmények bezárásához vezet­hetnek, újabb pedagóguselbocsá­tásra pedig óraszámcsökkentés után kerülhet sor. A szakszervezetek és munkálta­tók helyi képviselői sem látják még tisztán, hogy a köztisztvise­lőkre és közalkalmazottakra néz­ve milyen következményekkel jár majd a jövő évi költségvetés hét végén meghirdetett terveze­tének majdani jóváhagyása. A terv szerint 6,5 százalékkal kell emelni a közel 800 ezer főt fog­lalkoztató közszféra bérét. Ehhez a köztisztviselőknek egyáltalán nem biztosít forrást a kormány, a közalkalmazottaknak pedig nem elegendőt (várhatóan 5,5 száza­lékot], A többit helyben kell elő­teremteni. Szakértők szerint csak jelentős, 15 százalékos lét­számcsökkentéssel lehet megva­lósítani az előírásokat. - A központi, illetve a városi költségvetés határozza meg a közalkalmazottként foglalkozta­tottak számát és bérét - fogalma­zott Kozma József szegedi alpol­gármester. - Ennél többet e pilla­natban, felelősen nem lehet mondani, minden további kér­désre csak a számok ismeretében kaphatunk választ - magyarázta röviden a megszorító intézkedé­sekről szóló híreket. - Fokozódó aggodalommal te­kint a közeljövő elé a Közgyűjte­ményi és Közművelődési Dolgo­zók Szakszervezete - jelentette ki Kiss Ernő, a KKDSZ Csongrád megyei ügyvivője, az országos el­nökség tagja. - A hét végén köz­zétett elképzeléseken kívül a Pénzügyminisztérium tervezete is komoly félelemre ad okot. Eszerint januártól megszüntet­nék a kulturális alapellátási nor­matívát, amely Szegedet tekintve 200 millió forintos elvonást je­lentene. Ha ez megtörténik, köz­művelődési intézmények százait kell majd bezárni az országban. A szakszervezet levélben tiltako­zott Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök-jelöltnél a tervezett lé­pések miatt. Egyelőre homályosnak tartja a kormány pedagógusokat érintő intézkedéseit Pásztor Imre, a Pe­dagógusok Szakszervezete Sze­ged város és körzeti bizottsága el­nöke. A bérfejlesztés föltételeiről és a létszámcsökkentésről szóló hírek ijesztőek, a pénzügymi­niszter állítólagos elképzeléseit (növeljék a testnevelő tanárok óraszámát, mert nekik nem kell dolgozatokat javítaniuk) nem le­het komolyan venni. A 6 százalé­kos „Szeged-pótlék" reálbérérté­kéről ugyancsak megoszlanak a vélemények. A pedagógus-szakszervezeti el­nök szerint „szigorú költségve­tés" várható. Úgy véli, elbocsátá­sokra csak a heti óraszám csök­kentése után kerülhetne sor, eh­hez pedig központi intézkedés kell. A jelenlegi szabályozás sze­rint ugyanis már nincsenek munkaerő-tartalékok: a státuso­kat a kötelező óraszámokhoz igazították. NY. P. ROSSZ RENDSZER Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének el­nöke állítja: a jelenlegi költség-bér aránnyal nem lehetünk versenyképesek az unióban, mert csupán a teljes bér egyharmada marad a dolgozónál, a kívánatos 51 százalék helyett. Hasonló véleményen van a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ra: Kürti Klára gazdasági igazgató szerint is mérsékelni kell a bérek járu­lék- és adóterheit, mert a mai helyzet egyformán sújtja az alkalmazottakat és a vállalkozásokat. A szakszervezet szerint elkerülhető a létszámleépítés Tovább tárgyalnak a Picknél A Picknél tervezett elbocsátásokat nem in­dokolják a nyilvánosságra hozott szakmai, gazdasági információk - véli a Húsipari Dolgozók Szakszervezete. Az eddig nyilvánosságra hozott szakmai, gaz­dasági információk nem indokolják a Pick Sze­ged Rt -nél tervezett létszámleépítést - hang­súlyozza közleményében a Húsipari Dolgozók Szakszervezete. Kapuvári József elnök szerint a tevékenységet gazdaságosabbá tehetnék a ka­pacitások jobb kihasználásával, fejlesztésével is. Úgy vélik, döntő fontosságú a munkaerő át­képzése, a kutatás, az innováció. A versenyké­pesség nem csak a költségektől, az adókedvez­ményektől függ, különösen egy olyan cégnél amelynek fő terméke, a téliszalámi világhírű hungaricum. Az érdekképviselet fölveti a je­lenlegi menedzsment felelősségét is. A szakszervezet elnöksége szerint a ver­senyképesség nem csak a költségeken és az adókedvezményeken alapul. Arra kellene ösz­tönözni a cégeket, hogy hozzáadott értékük és versenyelőnyük forrását elsősorban a humán tőkében találják meg. A városban, a régióban a bejelentett és a to­vábbi elbocsátások igen negatívan befolyásol­ják majd a foglalkoztatottságot, a keresete­ket, a gazdasági teljesítményt, a társadalmi viszonyokat - utal rá a közlemény. A Pick Rt.-nél a szakszervezet helyi alapszervezete tovább folytatja a tervezett elbocsátásokról a konzultációt.

Next

/
Thumbnails
Contents